Ma Edit, Ciprián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szerbia harcolni akar a nyugati sajtó „hazugságai” ellen
Szerbia ellenkampányt kíván indítani, mert úgy ítéli meg, hogy teljesen érdemtelenül rossz a sajtója nyugaton. Vučić elnök e célból új hivatalt hozott létre, három millió eurós költségvetéssel. Vezetője a 38 éves francia Arnaud Gouillon, aki sok minden volt már, csak akasztott ember nem. Folyékonyan beszél szerbül, Belgrádban él, szerb felesége és útlevele van, tagja a kormánypártnak. Jelenleg sok egyéb mellett a koszovói szerb kisebbségnek igyekszik segíteni, miközben parlamenti képviselő. Az államfő úgy véli, hogy hazugságkampány folyik ellene, amikor a nyugati média azt írja róla, hogy autokráciává építette át az országot. Továbbá hogy vége a szabad tömegtájékoztatásnak, a független igazságszolgáltatásnak, valamint az ellenzéknek. A nagy üzleteket, de a kisebb állásokat is csak megfelelő párttagkönyv birtokában lehet megkapni. Vučićról az a kép, hogy egyeduralkodó, egyben bajkeverő a térségben. Az általa felvetett „szerb világ”, benne Koszovóval, Montenegróval és a Republika Srpskával gyakran életveszélyesnek minősül. Krstić, a belgrádi egyetem politológia tanára óv attól, hogy a hatalom a nyugati sajtóval próbáljon meg vitázni. A NUNS független újságírószakszervezet vezetője pedig úgy látja: amit az elnök csinál, az egyre őrületesebb, most éppen olyan hivatalt alapít, amely egy észak-koreai propaganda irodára emlékeztet. És olyan cikkeket hivatott támadni, amelyek az esetek túlnyomó többségében megfelelnek a valóságnak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Budapesten három nyugati tagállam magas rangú képviselője nyíltan beolvasott az Orbán-kormánynak, amikor felvetették, hogy a hatalom tiszteletben tartja-e az Unió értékeit és normáit. A luxemburgi külügyminiszter jelezte, hogy a meghirdetett EU-tanácskozáson meg fogja kérdezni Bóka Jánost, vajon nem tervez-e moszkvai utat, mert a magyar politikusok újabban a jelek szerint menetrendszerűen felbukkannak az orosz fővárosban.
Bettel belga kollégája, Lahbib, akikből hamarosan biztos lehet Brüsszelben, valamint McNeill, az ír Európa-ügyi miniszter elmondta: találkoztak a magyar média, civil társadalom és LMBT-közösség képviselőivel. Az ír politikus kifejtette, hogy náluk, odahaza rendkívül fontosak az emberi jogok, a jogállam elvei, ezért örömmel jött, hogy megvitassa ezeket a kérdéseket, illetve az idevágó aggályokat, mivel azok Európa jövőjét érintik.
A miniszterek mindezt belemondták az állami tévé kamerájába, holott a riporterek nem is kérdezték őket. Az eset szokatlan és feltehetőleg zavaró magyar szemszögből, mert a tagok nemigen szokták nyilvánosan bírálni egymást. De a Bizottság már milliárdos támogatásokat tart vissza a demokrácia visszacsúszása miatt.
A belga politikus sürgette, hogy Magyarország álljon el a vétótól és segítsen eljuttatni a fegyvereket Ukrajnának. Bettel pedig hozzátette, hogy hiba lett volna, ha távol maradnak a fórumtól. De ha már itt vannak, akkor meg kell szólalniuk.
Guardian
A brüsszeli tudósító kommentárja azt emeli ki, hogy a két keletnémet választás katasztrofális eredménye, úgy tűnik, még jobban meggyengítette a Scholz-kabinetet. Pedig – mutat rá Jennifer Rankin – a lengyelek és a spanyolok megmutatták, hogy le lehet győzni a nacionalista és szélsőjobbos erőket, de azért Európában baljós az összkép.
A radikális pártok felemelkedése gondot okoz az európai terv szempontjából, mivel az a kompromisszumra, a jogállam és a demokratikus intézmények tiszteletben tartására épül. A széttagolt EU viszont megküzd, amikor a legfontosabb döntéseket kell meghoznia, mivel nyomul a radikális jobboldal.
Veszélybe kerül Ukrajna támogatása, a zöld program és a kormányokra nyomás nehezedik a migráció korlátozására is. Ez utóbbi egyesíti leginkább a szélsőjobbot. Nemrégiben az Unió új menedékpolitikát hagyott jóvá, de Magyarország elítélte azt. Ha más államok is csatlakoznak hozzá, arra rámehet az új együttműködés.
Rögös út vár a kontinensre a következő években, figyelembe véve a gyenge gazdasági kilátásokat, valamint a feszített közösségi költségvetést. De a Carnegie Europe szerint az segíthet, ha euroszkeptikus politikusokat is bevonnak a döntéshozatalba, amint az Meloni példája igazolja. Ugyanakkor az EU bajban van, hogy feltartóztassa az Orbán-féle nacionalista jobboldalt. Ő sorozatban gátolja az előrelépést, habár általában a végén visszalép, bár nem mindig.
Ha a radikálisok további választásokat nyernek, és Trump győzelme csak felbátorítaná őket, még nehezebb lesz megállítani őket. A magyar miniszterelnöknek több utánzója lehet. A Carnegie tanulmánya kiemeli: komolyabban szembe kell szállni a szélsőjobbal.
Guardian
A szerkesztőség úgy foglal állást, hogy a német szélsőjobb felemelkedése gondot jelent a földrész legnagyobb gazdasága számára, még akkor is, ha az AfD hiába aratott győzelmet Türingiában, kormányt aligha tud alakítani. De ettől még tény, hogy a párt kivívta azt a kétes hírnevet, hogy 1945 óta az első párt, amely helyi választást nyert Németországban.
A fejlemény félelemmel és kétségbeeséssel töltötte el az egész kontinenst – joggal. A vereség rosszabb időben nem is jöhetett volna a berlini hármas koalíciónak. Scholz beszorult részben saját pártja, részben a CDU közé. Előbbi óvja az elsietett reakciótól, utóbbi ellenben sürgeti, hogy ne fogadjanak be több afgán és szír menekültet. Scholz rájött, hogy a migráció ügyében nem tud túltenni a jobboldalon, viszont jó néhányan azt feszegetik, hogy keményhangú nyilatkozatai nem a szélsőségesek véleményét támasztották-e alá.
A legvalószínűbb az, hogy a mérleg nyelve a baloldali-populista Sahra Wagenknecht lesz, összeállhat a kereszténydemokratákkal mindkét tartományban. Ugyanakkor tény, hogy nem csökken a Nyugat- és Kelet-Németország között a különbség a gazdasági fejlettséget tekintve. De a keleti országrész általában másként voksol, mint a nyugatiak – szakértők szerint azért, mert arrafelé más az identitás. Hogy ezzel megbirkózzanak, ahhoz a nagy pártok részéről az eddiginél kreatívabb válaszra van szükség.
Die Welt
Az erkölcsprédikátorok még most sem fogják fel: baj van. Mert tovább fog növekedni a migránsok által elkövetett erőszak, ingatag marad a belső biztonság, ugyanakkor inog Németország gazdasági szerepe. A választók erre reagáltak, de akik az erkölcs nevében papolnak, azok továbbra lesöprik az asztalról a más véleményeket – mutat rá a jobboldali lap főszerkesztője.
Ulf Poschardt szerint az érintett körök elefántcsonttornyába nemigen képes behatolni a valóság. Az okok szégyenletesek. Ilyen elsősorban a kényelmesség, pedig a kioktatottak már lázadoznak a tanár bácsi ellen. A másik magyarázat az intellektuális igénytelenség: a giccses multikulti, a grasszáló kapitalizmus-ellenesség, valamint az elosztásról vallott felfogás, ám ezek a nézetek csak a saját köröket érik el, teljesen belterjesek.
A harmadik tényező, hogy teljesen összefonódott az állítólag „haladó” politika, valamint a tulajdonképpen kritikus média, illetve értelmiség. Ám ha nem hallják meg a jelzést, akkor még drasztikusabb lehet a következő választási eredmény. Mellesleg nyugaton is. Hogy ez ne így legyen, ahhoz drámai fordulatra van szükség, minden párt közreműködésével.
De mintha az SPD és a Zöld Párt nem kívánna okulni, ellenben a liberálisok vezére fején találta a szöget, amikor kijelentette, hogy az embereknek tele van a hócipőjük, mert azt érzékelik, hogy az állam képtelen ellenőrzés alatt tartani a bevándorlást.
Csakhogy az erkölcsi felsőbbrendűség képviselői még azokban a kérdésekben is elfogadhatatlan hangot ütnek meg, ahol pedig igazuk van, ilyen Ukrajna. Az eredményt azonban majd megtapasztalják a legközelebbi választásnál, közvélemény kutatásnál.
Frankfurter Rundschau
Fordult a hangulat az EU-ban, megerősödött a jobboldal, amit igazol, hogy biztos lehet Meloni egyik párttársából, márpedig ez rávilágít, mennyire jobbra csúszott az Unió. Hiába akart egyenlőséget a nemek között az új Bizottságban von der Leyen, a tagállamok csak 8 nőt javasoltak a testületbe. Ilyen kevesen lassan 20 éve nem voltak.
De a pártpolitikai összetétel is arra utal, hogy új szelek fújnak Brüsszelben. A magyar és az olasz kiválasztott a szélsőjobb jelöltje. Sőt Raffaelo Fitto könnyen megkaphatja akár az alelnöki posztot is, jobboldali-demagóg létére.
A tagállamokban is átalakultak az erőviszonyok: hat kormányban a szélsőjobb fújja a passzátszelet és hamarosan Ausztria is csatlakozhat hozzájuk. A jelszó az lehetne: Jobbra át! Viszont akik azt hiszik, hogy Türingia és Szászország csupán alátámasztja a trendet, ne felejtsék, hogy az AfD már az EP jobboldala számára is túl sok, miután korábbi üdvöskéje, Maximilian Krah több nácibarát kijelentést tett.
Az a vélemény a pártról, hogy túl völkisch. Vagyis Németország ezen a területen megint külön úton jár.
The Times
A konzervatív újság egyik legtekintélyesebb elemzője úgy ítéli meg, hogy Svédország példát mutat a migráció kezeléséből, miután megszigorította a beutazást és egyre több olyan embert toloncol ki, aki nem kapott tartózkodási engedélyt. Rogers Boyes idézi, hogy 50 év óta először többen távoznak az országból, mint amennyi migráns érkezik. Ez a hármas kormányszövetségen múlik, amelyet kívülről támogat a keményen jobbos Svéddemokraták.
A környezet immár olyan, hogy a menedékkérők kétszer is megfontolják, próbálkozzanak-e, pedig az ország korábban tejjel-mézzel folyó Kánaánnak számított a szemükben. Ennek megfelelően a kérelmek száma gyorsan esik, noha másutt tartósan magas szinten mozog.
De szigorúak lettek a beilleszkedés szabályai, előtérbe került, hogy az érintettek tartsák el saját magukat, ne az államtól várják a segítséget. Ellenben pénzt kapnak, akik önként távoznak. Ugyanakkor lázadoznak az orvosok, könyvtárosok és szociális munkások, mert jelenteniük kell, ha olyanokkal találkoznak, akiknek nincsenek papírjaik. De hát a Svéddemokraták nem cicóznak.
A közhangulatot befolyásolja, hogy kábszerkereskedő bandák harcolnak egymással több külvásorban. Diákokat vesznek rá futárkodásra és kihasználják az illegális migránsokat. A kormány úgy ítéli meg, hogy a rendezetlen bevándorlás társadalmi kirekesztést és párhuzamos társadalmat eredményez. Gyakori az érintett szállásokon a tömegnyomor, az iskolai lógás, továbbá a nők ellen az iszlám erkölcsök alapján elkövetett bűncselekmény.
Az is fontos, hogy egyensúlyt kell teremteni az adóbevételek, valamint az állami kiadások között, miközben a lakosság öregszik. Ez igazolódott be a hétvégi keletnémet választáson is. Az AfD az emberek jelentős része nevében beszél. Ilyenformán a hatalomnak válaszolnia kell a bűnözés és a törvénytelen bevándorlás közti összefüggésre. A szélsőjobb azért virágzik, mert a vezető politikusok nem hajlandóak alaposan végiggondolni a kérdéseket.
Washington Post
A vezércikk érthetetlennek találja, hogy a Hamász megöl hat túszt és Izraelt vádolják érte. A szervezet ezek után alighanem nem tud hová lenni az örömtől, vagy attól, hogy ellenfelei erkölcsileg ennyire komolytalanok. Hiszen Netanjahura nehezedik nyomás, hogy tegyen engedményeket a terroristáknak.
Pedig a felelősség a milíciát terheli, amely ártatlan embereket ejtett foglyul október 7-én és nem engedte őket szabadon, hiába hozott tető alá többször is tárgyalásokat az USA. Sőt most az amerikai és a brit vezetés, a nyugati sajtó is a zsidó államot okolja rafahi hatos gyilkosságért.
Biden három hónapon át lehetetlenné tette, hogy az izraeli hadsereg behatoljon a helyszínre, Rafahba, még fegyverszállítmányokat is visszatartott e célból. Segélyszervezetek jajongtak, hogy mi lesz a város ostroma esetén. Azóta viszont jó tucatnyi alagutat találtak, amely a városból Egyiptomba vezet. Kairó ragaszkodik ahhoz, hogy távozzanak az izraeli egységek, mert ez esetben a Hamász felújíthatja a harceszközök becsempészését. Ezek után mindenki számára egyértelműnek kell lennie, miért nem lehet szó a gerillák urálmáról Rafahban.
A földalatti mozgalom vezetői bizonyára kiszámították, hogy Netanhaju nehéz helyzetbe kerül, ha újabb túszok halnak meg. A helyzet rendkívül súlyos, ám az izraeli vezetésnek semmi szüksége arra, hogy Washington próbálja sarokba szorítani – választási megfontolásokból. Izrael már így is példátlan stratégiai engedményeket ajánl és katonái életét kockáztatja a rabok kiszabadítására. Az USA-nak a Hamászt kellene elővennie, amely végez a fogságában lévő izraeliekkel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >
A semmittevés busás jutalma
A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >
Kamala Harrisnek el kell kápráztatnia a közönséget a ma esti tévévitában
Gideon Rachman úgy ítéli meg, hogy Kamala Harrisnek el kell kápráztatnia a közönséget a ma esti >
A(z uniós) Kelet felemelkedése és a magyar külpolitika
A másfél évvel ezelőtti beszédben tőle szokatlan szkepticizmussal Orbán Viktor kevés mozgásteret látott elképzeléseinek továbbvitelére, a >
Nyitott határok mellett azonban nincs stabil közösség
„Nem tűzfalakról kell itt szövegelni, azért kell mindent megtenni, hogy meg lehessen találni a kiutat a >
A politikai giccsről
Apropó giccs! Lehet giccs egy szó is. Egy vélemény. Egy politikai kampány. És még mennyi minden! >