Ma Edit, Ciprián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A kelet-német földrengés
A Wall Street Journal szerkesztőségi cikke politikai földrengésként értékeli a két keletnémet tartományi választás eredményét, kiemelve, hogy a történet lényege nem annyira a szélsőjobb felemelkedése, mint inkább az, hogy összeomlott a Scholz vezette koalíció. Ily módon még inkább módosulnak az erőviszonyok a kontinensen, ahol egyébként is hanyatlanak a hagyományos pártok, jönnek fel viszont a lázadó erők. Az egész história durván egy évtizede vette kezdetét, amikor az euróövezet miatt boldogtalan értelmiségiek létrehozták az AfD csíráját jelentő mozgalmat, majd proteszt párt lett belőle – jelentős bázissal az egykori NDK-ban. Az ilyen tömörüléseket általában szélsőjobbosnak minősítik, de ez jelen esetben áll is. Vezetői az utóbbi hónapokban egy sor botrányba bonyolódtak bele, mert rokonszenv nyilatkozatokat tette az SS-ről, náci jelszavakat szajkóztak. A döbbenet az, hogy egy ilyen párt bárhol jól szerepelhet német földön. A Frankfurter Allgemeine Zeitunk szerint a német gazdaságban sokan a tartanak az AfD felemelkedésétől, más országokban azonban a hasonló pártok meglehetősen rugalmasnak mutatkoznak az olyan témák kapcsán, mint pl. a bevándorlás, amint az Orbán Viktor példája igazolja. Kelet-Európában a fejlődés gyorsabb az uniós átlagnál. A pénzügyi válság, a járvány és a háború mélyebb nyomokat hagyott hátra, mint a születések számának növelését célzó törvények, a menekültek kirekesztése vagy a kisebbségek megzabolázása. Az ilyen intézkedések miatt elsősorban a magyar miniszterelnököt érik bírálatok. Olyannyira, hogy a magyar államhoz közelálló cégek nemzetbiztonsági aggályok miatt nem kapták meg a spanyol kormány jóváhagyását a Talgo vasúti járműgyártó megszerzéséhez. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Rolling Stone
Lévén, hogy a közös ideológia, az Oroszország, valamint Putyin iránt érzett vonzalom, valamint Ukrajna megsegítésének elutasítása összeköti őket, így egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy Trump ismét a tekintélyelvű Orbánnak hízeleg. Mint emlékezetes, két napja a Fox Newsnak adott interjúban kijelentette, hogy a magyar politikus erős, és ez jó. Egy erős országot irányít.
A lap ugyanakkor idézi a Politico legfrissebb értesülését, miszerint már a republikánus táborban is komolyak az aggodalmak, mert nagyon úgy néz ki, hogy a magyar politikus jelentős hatással van a korábbi elnökre. Az idén kétszer kereste fel Mar-a-Lagóban és milliókat költ magyar konzervatív alapítványokra, valamint tengerentúli újságíró-influenszerekre, mert azt reméli, hogy azok befolyást gyakorolnak az USA politikájára, de a világ más részeire is.
Az említett cikkben Kristofer Harrison, az ifjabb Bush kormányzatának egykori szakértője kifejti, hogy szerinte Orbán nem más, mint egy szuper lobbista. Olyan befolyásra tett szert a konzervatívok körében, amilyenről a szakma amerikai profijai csak álmodhatnak.
FAZ
A német gazdaságban sokan a tartanak az AfD felemelkedésétől, más országokban azonban a hasonló pártok meglehetősen rugalmasnak mutatkoznak az olyan témák kapcsán, mint pl. a bevándorlás, amint az Orbán Viktor példája igazolja. Kelet-Európában a fejlődés gyorsabb az uniós átlagnál.
A pénzügyi válság, a járvány és a háború mélyebb nyomokat hagyott hátra, mint a születések számának növelését célzó törvények, a menekültek kirekesztése vagy a kisebbségek megzabolázása. Az ilyen intézkedések miatt elsősorban a magyar miniszterelnököt érik bírálatok. Olyannyira, hogy a magyar államhoz közelálló cégek nemzetbiztonsági aggályok miatt nem kapták meg a spanyol kormány jóváhagyását a Talgo vasúti járműgyártó megszerzéséhez.
Ugyanakkor a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet igazgatója nem tudja alátámasztani, hogy a jelenlegi irányvonal túlzottan ártott volna a magyar gazdaságnak. Az nem alakult sem jobban, sem rosszabbul, mint a térség más államaiban. Orbán az autóiparra tette a tétjét és most azon van, hogy kínai pénzből, illetve olcsó orosz nyersanyagból több ágazatban is élenjáró nemzeti cégeket hozzon létre. Ilyen az energiaszektor pl.
Holzner kétli, hogy a választott stratégia hatékony, de utal arra, hogy a szerkezeti változások általában 10-15 év alatt mennek végbe. A munkanélküliség minimális, jelentősen nőnek ugyanakkor a reálbérek. Ez pedig felfelé hajtja a belső keresletet és a növekedést. A nacionalizmust lehet politikai programnak tekinteni, a célja az, hogy otthon tartsa az embereket. Előnyös viszont a szociális juttatások emelése. A szakember szerint a gazdaságpolitikában ezek az országok bizonyos gyakorlatiasságot tanúsítanak.
Nem merevek a kormányok akkor sem, ha a külföldi munkaerőnek kell beutazási engedélyt adni, noha egyébként ezek az országok a menekültek ellen ágálnak. Fontos azonban, hogy az érkezők ne a muzulmán világból érkezzenek. Példa rá, hogy Budapesten sok építkezésen mongolok dolgoznak.
Wall Street Journal
A szerkesztőségi cikk politikai földrengésként értékeli a két keletnémet tartományi választás eredményét, kiemelve, hogy a történet lényege nem annyira a szélsőjobb felemelkedése, mint inkább az, hogy összeomlott a Scholz vezette koalíció. Ily módon még inkább módosulnak az erőviszonyok a kontinensen, ahol egyébként is hanyatlanak a hagyományos pártok, jönnek fel viszont a lázadó erők.
Az egész história durván egy évtizede vette kezdetét, amikor az euróövezet miatt boldogtalan értelmiségiek létrehozták az AfD csíráját jelentő mozgalmat, majd proteszt párt lett belőle – jelentős bázissal az egykori NDK-ban.
Az ilyen tömörüléseket általában szélsőjobbosnak minősítik, de ez jelen esetben áll is. Vezetői az utóbbi hónapokban egy sor botrányba bonyolódtak bele, mert rokonszenv nyilatkozatokat tette az SS-ről, náci jelszavakat szajkóztak. A döbbenet az, hogy egy ilyen párt bárhol jól szerepelhet német földön.
A hagyományos pártok kudarcát leginkább az magyarázza, hogy nem tudtak megbirkózni olyan kérdésekkel, mint a bevándorlás. További ok az Ukrajnának nyújtott támogatás. De sokan hiába elégedetlenek a helyzettel, mégsem az AfD-re voksoltak. Ezt bizonyítja a kommunista Sahra Wagenknecht Szövetségének előretörése.
Az ugyanis alternatívát kínált, hogy az emberek szélsőjobbos stich nélkül utasítsák el a migránsokat, valamint a háborút. Ám a nagyobb gond az, hogy összeroskadt a berlini hármas szövetség. A polgároknak elegük van Scholzból és szövetségeseiből, akik képtelenek szabályozni az idegenek beáramlását, és ragaszkodnak a klímacélokhoz, pedig azok ártanak a gazdaságnak.
A politikai fő áramlatból ily módon csak a CDU marad választási lehetőségként. De senki se vádolja a német szavazópolgárokat, amiért azoknak tele lett a hócipőjük a működésképtelen koalícióval.
Guardian
A vezércikk úgy értékeli, hogy Bidennek engedélyeznie kell Ukrajna számára az amerikai fegyverek korlátlan felhasználását, miután Putyin megtorlást indított a kurszki offenzíva miatt. Rakéták és drónok tömkelege hullott a múlt héten ukrán városokra, éspedig 3 fő céllal:
1. Ismét terrorizálni a civil lakosságot, célba véve az energiahálózatot a tél előtt. Putyin azt üzeni ezzel, hogy ha nem tudja őket legyőzni a csatamezőn, akkor megpróbálja megrémíteni az embereket. Adják meg magukat, ha nem akarnak fagyoskodni és éhezni.
2. Megbosszulni a kurszki betörést.
3. Megkérdőjelezni, hogy Ukrajna életbe maradhat, illetve győzhet. Azt reméli, hogy a frászt hozhatja pl. a német vezetésre, amely erősen tart attól, hogy az országra is átcsap a viszálykodás. Egyben igyekszik meggyőzni a nyugati közvéleményt, hogy semmi értelme Kijev támogatásának.
Az elnök főként azért aggódik, hogy meghallgatásra talál Zelenszkij szenvedélyes érvelése és így bevetheti a nyugati harceszközöket oroszországi célpontok ellen is. Ezért létfontosságú, hogy a Fehér Ház adja fel ellenállását és az ATAMCS rakétákkal lőni lehessen azokat a tüzérségi állásokat, illetve támaszpontokat, ahonnan a gyilkos orosz csapásmérések indulnak.
Bármit is állít a Kreml, ez nem egyenlő a hadüzenettel. És nem is veti fel a nukleáris válaszcsapást. Putyin veszélyes, de nem öngyilkos alkat. Tudja, hogy semmi esélye a NATO-val szemben, sőt klikkjével együtt a politikai véget jelentené számára egy ilyen eszkaláció.
Ukrajna az európai frontvonalat és a nemzetközi rendet védi a nyílt agresszióval, a bűnözéssel és a törvénytelenséggel szemben. A múlt héten különben Svájc meghívta a BT 15 tagját a Genfi Emberi Jogi Konvenció aláírásának 75. évfordulója alkalmából. Egy állandó tag azonban hiányzott. Hogy ki? Könnyítésül csak annyit: az orosz ENSZ-nagykövet időfecsérlésnek minősítette az eseményt.
Washington Post
A két amerikai elnökjelölt programja közt egyes pontokban nagy az eltérés, ám idetartozik a stílus, a hangvétel, a kinézet, a méltóság, és, igen, a faj és a gender is – mutat rá a szerkesztőségi vélemény, miután most indult be igazán a választási hadjárat.
Harris optimistán vélekedik az országról és a jövőről, ellenben javarészt válasz nélkül hagyja a kihívó oldalvágásait. Trump ezzel szemben a „vérontást” választja, már nyoma sincs az ellene elkövetett merénylet utáni mérsékelt hangnak. A részletekbe ugyan soha nem ment bele, persze Harris sem. Esetében a pozitív magyarázat az, hogy még nem volt elég ideje kidolgozni az átfogó elképzelést. A kevésbé nagyvonalú magyarázat úgy szól, hogy nem szeretne elárulni túlzottan a konkrétumokat és ez eddig be is jött.
De sokáig nem számíthat a kivételezett helyzetre. Ugyanakkor mindkettejüknél azt látni, hogy az országban végbement populista fordulat eredményeként vannak közös pontok a tervekben. Nem változtatnának pl. az eladósodás folyamatán, de egyes számítások szerint Trumpnál az új tartozások értéke elérné a csaknem 6 milliárdot, Harrisnél viszont alig haladná meg az egy milliárdot.
A bölcsebb vonalat ő tűzte ki. Elismeri a klímaváltozást, nem fenyegeti az igazságügyi tárca függetlenségét és kiáll a nők abortuszjoga mellett. A másik fél ezzel szemben az illegális migrációra összpontosít. Véget vetne a zöld átmenetnek és joggal lamentál a törvénytelen bevándorlás miatt, de megoldást nem kínál.
Kettejük elképzelése leginkább talán a külpolitikában tér el egymástól. A demokrata politikus erősítené a szövetségi rendszert, így a NATO-t, segítséget ígér Ukrajnának és szenvedélyesen védi Amerika vezető szerepét a világban. Ezzel szemben a republikánusok bezárkóznának. Viszont kesztyűs kézzel bánnának az olyan riválisokkal, mint Putyin.
Wall Street Journal
Akár szereti valaki, akár utálja, Netanjahunak helye lesz a történelemben – írja Walter Russel Mead amerikai akadémikus, a Bard College tanára. Mert olyan vezető, aki rajta hagyja a keze nyomát a legfontosabb eseményeken. Természetesen nincs arról szó, hogy tévedhetetlen lenne.
De olyan politikai tehetség, aki messze a bírálói és a vetélytársai fölé tornyosul. Vannak sebezhető pontjai odahaza és hatalmának nemzetközi gátak szabnak korlátot, de sokkal nagyobb befolyást gyakorol október 7. után, mint ahogy azt bárki gondolta volna. Hogy milyen ágak húzzák? Először is egy mélyen megosztott koalíció élén áll egy kettészakadt országban.
Büntetőperek zajlanak ellene. Ezrek követelik az utcákon a lemondását. A katonai vezetés nyíltan fellázadt ellene, a hírszerzés pedig megveti. A Legfelsőbb Bíróság úgy látja: veszélyezteti az alkotmányos rendet. A gázai, illetve a koalíciós kényszerek miatt gyakran nincs más választása, minthogy olyan akciókat hajtson végre, amelyek felpaprikázzák Bident.
Sötét alak a világ értelmisége szemében, a nemzetközi sajtó kedvenc homokzsákja. De nem lehetett rávenni még irányváltásra sem. Most meg úgy néz ki, hogy a javára változnak az erőviszonyok. A Hamász az életéért harcol. Ugyanakkor kitart az összefogás a konzervatív arab államok és Izrael között Irán ellenében. Teheránt és a Hezbolláht elrettenti az izraeli katonai erő.
De fennmarad a viszály az ajatollákkal és nemzetközi csatlósaikkal. Alighanem a továbbiakban is feszült lesz a viszony az USA-val, ha Harris lesz az elnök. A gázai halottak tovább terhelik az izraeli-palesztin ellenségeskedést. De Bibit nem fogják egykönnyen elfelejteni. Kiemelkedő helyre számíthat a zsidó nép történelmében.
Következő cikk: Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >
A semmittevés busás jutalma
A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >
Kamala Harrisnek el kell kápráztatnia a közönséget a ma esti tévévitában
Gideon Rachman úgy ítéli meg, hogy Kamala Harrisnek el kell kápráztatnia a közönséget a ma esti >
A(z uniós) Kelet felemelkedése és a magyar külpolitika
A másfél évvel ezelőtti beszédben tőle szokatlan szkepticizmussal Orbán Viktor kevés mozgásteret látott elképzeléseinek továbbvitelére, a >
Nyitott határok mellett azonban nincs stabil közösség
„Nem tűzfalakról kell itt szövegelni, azért kell mindent megtenni, hogy meg lehessen találni a kiutat a >
A politikai giccsről
Apropó giccs! Lehet giccs egy szó is. Egy vélemény. Egy politikai kampány. És még mennyi minden! >