2024. szeptember 19. csütörtök
Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A minden a tét Trump számára november 5-én

A minden a tét Trump számára november 5-én

Mert ha nyer, leállíthatja a legtöbb vizsgálatot saját maga ellen, viszont ha kikap, akkor elítélhetik és a börtönben köthet ki. A politikus jelenleg két nagy csatát vív: az egyik a választás, a másik az ellene zajló több büntető eljárás. Az elsőben máris kapott jó pár kokit, miután Biden átengedte a terepet Harrisnek. Az igazságszolgáltatás előtt viszont jól áll, mert az általa kinevezett bírák jó pár, számára kedvező döntést hoztak, bármennyire is kétségesek ezek. Mindenesetre az eljárások elakadtak. Főként az ügyészt igyekeznek kilőni, de az szívósan védekezik minden fronton. Az általa megfogalmazott új vád, vagyis hogy a volt elnököt bűnrészesség terheli a törvényhozás ostroma miatt, szakértők szerint biztos jogi alapokra épül. Ezek a fejlemények aligha ártanak a politikusnak a kampányban, ám növelik a tétet. Ha Trump alulmarad az urnáknál, könnyen a rács mögött találhatja magát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

Fenntartja szándékát, hogy bírósághoz fordul az a magyar befektetői csoport, amely a Sanchez-kormány döntése nyomán hoppon maradt a Talgo spanyol vasúti járműgyártó megszerzése ügyében, de most mindenesetre visszavonja az ajánlatát.

Bennfentesek szerint a magyarok jelenleg azt vizsgálják, milyen más formában volna lehetőség az együttműködésre. Sőt azt sem zárják ki, hogy valami új javaslattal rukkolnak ki, ha rendeződik a jogvita, a tervek szerint részben spanyol bíróságokon, részben Brüsszelben.

Az átvételi kísérlet a legújabb fejezet az unió több tagállama, illetve az illiberális Orbán Viktor csörtéjében, miután a kormányfő az invázió ellenére is igen szoros viszonyt tart fenn Moszkvával. Az meg teljesen szokatlan, hogy spanyol részről nemzetbiztonsági aggályokkal magyarázzák a vétót.

 

Euronews

 

Az EU-nak nincs kifogása az ellen, hogy Spanyolország nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva visszautasította a Ganz-Mávag vezette magyar konzorcium jó 600 millió dolláros ajánlatát a Talgo vasúti jármű gyártó vállalat megvásárlására. A brüsszeli szóvivő hozzátette, hogy ha a felek közt bármi vita van, azt az Európai Bíróságok tisztázhatják.

Az El Pais, a vezető madridi lap az okokat taglalva azt írta, hogy a spanyol titkosszolgálat jelentése azt említette az egyik első számú kizáró okként, hogy az Orbán Viktorhoz közelálló potenciális vevőt igen szoros kapcsolatok fűzik a Transzmashholdinghoz, amelyik Oroszország legnagyobb szakvállalata ezen a területen.

Az pedig nem volna jó, ha Moszkva hozzájutna az élenjáró technológiához, hiszen a spanyol mérnökök megoldották, hogy ne legyen gond a mozdonyok számára, ha olyan országban kell őket használni, ahol más a nyomtávolság, mint Európában.

A madridi lépés ugyanakkor rendkívülinek számít, mivel az ilyen tranzakciók nem szoktak akadályba ütközni a kontinensen. A kormányok ugyanis általában megbíznak egymásban. Leginkább az olyan, külső befektetőkkel akad gondjuk, mint Kína. Ám most Magyarországgal kapcsolatban is kételyek merültek fel, miután ragaszkodik ahhoz, hogy bővítse együttműködését Oroszországgal, ami élesen szemben áll a nyugati szankciókkal.

 

Bloomberg

 

Az Unió külpolitikai főmegbízottja az közölte, hogy az EU továbblép a befagyasztott orosz állami javak ügyében, noha az USA jelezte: csak akkor ért egyet az 50 milliárd dolláros kamat folyósításával Ukrajna részére, ha további biztosítékokat kap a program megvalósítására, mivel a magyar ellenkezés miatt jelenleg leült az elképzelés.

Washington mindenképpen azt szeretné, ha a vita elmozdulna a holtpontról, csak azután kívánja a kérdést a Kongresszus elé terjeszteni. Borrell viszont kifejtette, hogy a közösség mindent megtesz Kijev támogatására, függetlenül attól, miként alakulnak a dolgok az Atlanti-óceán túlpartján.

 

New York Times

 

Nem éppen kedvező képet fest saját országáról Berlinből küldött vendégkommentárjában Peter Kuras, az író és műfordító, mert bár aligha akarja bárki is ismét naggyá tenni Németországot, ám ott továbbra is a nácizmus kísért.

A hét végi szászországi és türingiai választás előtt kiemeli: nincs nagy különbség az AfD és más, jobboldali-populista pártok között a földrészen, ideértve a PiS-t, a Fideszt és a görög Arany Hajnalt. Merthogy vegyítik az idegengyűlöletet, a militarizmust és a nosztalgiát, mert így kívánnak szavazatokat szerezni, ám ez az elegy mérgező.

A németeknél a többi párt elfogadta, hogy nem juthat hatalomra egy olyan erő, amely a fasizmussal , ezért elszigetelték az AfD-t. Ennélfogva ha az netán képes is koalíciót alkotni az egykori NDK valamelyik tartományában, nem tud kormányozni. Az alaptörvény értelmében a szövetségi vezetés elmozdíthat állásából egy regionális kabinetet, ha az alá akarja ásni a demokratikus normákat.

De ettől még bőven kitörhet alkotmányos válság. Nemigen látni, hogy volna kiút ebből a harapófogóból. Mert pl. a titkosszolgálat adjon át bizalmas információkat egy olyan, helyi vezetésnek, amely magában foglalja a szélsőségeseket? Viszont ha a központi hatalom tétlenül nézi a változásokat, akkor egyértelmű, hogy nem volt határozott a szándék a szélsőjobb feltartóztatására.

Közben azonban a párt nézetei bejutottak a politikai fő áramlatba. Már Scholz is azt hirdeti, hogy tömegesen kell megszabadulni a be nem fogadott migránsoktól, a szélsőséges felfogás polgárjogot nyert a médiában is. Több mérsékelt politikai erő elfogadta választási taktikaként a rasszista félelemkeltést. A gyűlöletbeszéd a politika szerves része lett.  Nem lehet letagadni, hogy jelen vannak a múlt és a jelen démonjai.

 

Die Presse

 

Az Unió tehetetlen szemlélő a közel-keleti tragédiában – írja Brüsszelből Oliver Grimm. A viszály megosztja a tagállamokat, amelyek képtelenek érdemben közvetíteni. Borrell ugyan megint nekifutott, ezúttal azért, hogy szankciókat hozzanak bizonyos izraeli miniszterek ellen, mivel azok háborús bűnökre bujtogatnak a palesztinok ellen, de lepattant.

Egyik érintettnek sem kell aggódnia, mert az EU nem fogja őket háborgatni. Szijjártó Péter azonnal kijelentette, hogy „könnyelmű” a spanyol politikus javaslata. Hasonlóképpen vélekedett Olaszország is. Borrell persze tudván tudta, hogy ötletének semmi esélye, de tisztázni kívánta a frontvonalakat a szervezeten belül, miközben megy a bruszt, hogy milyen vonalat képviseljen Brüsszel a térségben.

A két tábor meglehetősen kibékíthetetlen módon áll szemben egymással. Az egyik oldalon jó néhány közép-, illetve kelet-európai kormány sorakozik fel Izrael, illetve Netanjahu mögött. Az ok az, hogy a holokauszt főként az ő területüket és lakosságukat érintette, illetve hogy Németország és Ausztria – egykori elkövetőként – államelvvé tette a zsidó állam védelmét.

Emellett bizonyos esetekben az is szerepet játszik, hogy azonos a világnézet az izraeli miniszterelnökkel. A másik oldalon ugyanakkor a palesztinok barátai foglalnak helyet és ők vannak többségben. 

 

Washington Post

 

A náci Németországot visszakívánó AfD immár nem perempárt német földön, sőt igen jók az esélyei a jövő hónapban a három keleti tartományi választáson. Ezt tapasztalta Leo Hockstader, a lap európai fő tudósítója, aki napok óta Szászországban szondázza a hangulatot.

Azt érzékeli, hogy az etnonacionalista szerveződés kedvező kilátásai páni félelemmel töltik el Európát. A hagyományos nagy pártok nemigen tudnak bármit is tenni a rivális feltartóztatására. Annak vonzerejét semmi sem csillapítja érdemben, így marad a migráns-,  Európa- és Amerika-ellenes, illetve oroszbarát politika.  

A párt azzal vág vissza a szemrehányásokra, hogy a „nácik kétségtelenül rosszak voltak, de a szövetségesek tönkre bombázták Drezdát”. „A holokauszt bizonyosan rettenetes volt, de mi a helyzet Hiroshimával és Nagaszakival”?

Egy német újságíró szerint a náci múltat, ha bármi áron is, de rehabilitálni kellett. Azt azonban nem tudni, a nagy pártok meddig tartják fenn a tűzfalat. A keletiek megaláztatást éreznek, elégedetlenek, emellett még a gazdaság is akadozik, mindez pedig termékeny talajt jelent a rendszerellenes szélsőség számára.

A kontinensen másutt is jönnek fel a szélsőjobbos populisták, elég Le Pent vagy Orbánt említeni, de még ők is kerülik az AfD-t, mert túl mérgezőnek tartják. A legriasztóbb azonban az, hogy a jelek szerint bejön a pária státusz a német szélsőségeseknek. Csak az a kérdés, mikor éri el a csúcspontját és hogyan?

 

Washington Post

 

A vezércikk szerint nem szabad hagyni, hogy Oroszország biztonságos menedéknek tekinthesse saját területét és onnan támadja Ukrajnát. Azaz fel kell hatalmazni Kijevet, hogy bevethesse pl. a nagy hatótávolságú ATACMS-rakétákat, tehát azokkal  csapást mérhessen az orosz hátországban lévő célpontokra is.

Amivel a Biden-kormányzat érvel a tilalom mellett, az nem állja meg a helyét. Így pl. hogy az engedély sokat nem változtatna a helyzeten. A múlt héten ugyanis az oroszok hátrébb vonták azoknak a katonai gépeknek a 90 %-át, amelyek a siklóbombákat ledobják az ukrán civil infrastruktúra ellen. A szóban forgó repülőterek kívül esnek az amerikai rakéták hatókörén.

Azaz a jelek szerint az oroszok kénytelenek felülvizsgálni erőik elhelyezését. Viszont ebből az következik az ukrán hadsereg számára, hogy annak több ideje lesz reagálni a támadásokra. Ugyanakkor az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete több száz orosz katonai létesítményt azonosított be, amelyet az ukránok így is célba vehetnek, ha megkapják hozzá a zöld jelzést.

Washington attól tart, hogy súlyosbodik a helyzet, ha Kijev jobban veszélyezteti az orosz inváziós erőket, de nem látszik, hogy bármennyivel is csillapodna a háború. Ukrajnának minden joga meg van hozzá, hogy az agresszor területén harcoljon. Az USA megerősítheti a megtámadott ország helyzetét és elősegíti a tárgyalásos rendezést, ha feloldja azokat a korlátokat, amelyek révén Oroszország el tudja rejteni a támadó egységeket a saját határai mögé.

 

Economist

 

Putyin át akarja irányítani országa nemzetközi kereskedelmét Európa helyett elsősorban Kína és India felé, de ez messze nem ígérkezik sima ügynek. A politikus idáig 200 milliárd dollárt költött a háborúra, ami a GDP 10 %-a – közölte az amerikai védelmi tárca. Most pedig az infrastruktúrát kívánja fejleszteni, hogy a szankciók ellenére is virágozzon az orosz gazdaság.

Elsősorban az ázsiai partnerekkel, valamint Iránnal igyekszik kiépíteni az összeköttetést a következő 10 évben, mert Peking és Új-Delhi veszi át a fő üzleti partner szerepét az európai piac bedőlése után. Az orosz-kínai határon két éve készült el az első vasúti híd az Amúr folyón, de már tervben van egy újabb is.

Ám azért itt még vannak jócskán akadályok. Először is változatlanul csekély a forgalom értéke az új relációban. Az Északi-tengeren a jég miatt az év jelentős részében nem kelhetnek át a szállítóhajók. A Bajkál-Amúr vasútvonal még messze nincs kihasználva, arról nem beszélve, hogy jelentős részben csupán egy vágány létezik, és csak egyes szakaszokon villamosították.

Ami az Észak-Déli Szállítási Folyosót illeti, azt fejleszteni kell, de Irán Moszkvától várja hozzá a pénzt. Ám a magánszektornak sok kedve nincs hozzá. Oroszország kietlen távol-keleti részén ugyanakkor fejletlen az infrastruktúra. A kiépítéséhez a háború miatt aligha lesz könnyű munkaerőt és szakértelmet találni.  

De ha el is készülnek az új útvonalak, még akkor sem biztos, hogy lesz kereslet az orosz árukra. Kelet-Oroszországban 150 ezer ezer konténer halmozódott fel, mert nincs mivel feltölteni őket, miután kipakolták belőlük a Kínából érkezett termékeket. Iránnal az orosz vállalatok igazából versengenek a nemzetközi piacokon.

Akik kereskednek Moszkvával, azok kihasználják jó alkupozíciójukat. Kína és India csak akkor segíti az orosz gazdasági növekedést, ha jó árat kap érte és ez nagy gond Putyin számára.

 

 

2024. augusztus 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Csipogó Hadművelet ellentmondásos nemzetközi fogadtatása

A Guardian szerkesztőségnek az a meglátása, hogy a csipogóba rejtett robbanószerkezet törvénytelen és elfogadhatatlan. Netanjahu azonban >

Tovább

EU és Orbán ütközőpályán: büntetés Magyarországnak

Soros elnökként Orbán Viktornak hat hónapon át a semleges közvetítő szerepét kellene betöltenie az EU-ban, de >

Tovább

„Khm… éppen ő?”

Ez  volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >

Tovább

Amnesztia és furkósbot

Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >

Tovább

Magyarország még az unióhoz tartozik?

A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >

Tovább

Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól

James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >

Tovább

Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó

Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >

Tovább

Schengen lassú halála

Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >

Tovább

Idegen lények közöttünk

Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >

Tovább

Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború

Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >

Tovább

Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald

Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >

Tovább

Trump kiengedte a szorításból Harrist

A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >

Tovább