Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Német felhők Európa felett
Paul Lendvai német felhőket lát Európa fölött, mivel minden bizonnyal előretör az AFD Türingiában és Szászországban, azon felül Berlinben megbénult a koalíció és ez szintén hozzájárul az országban tapasztalható rossz hangulathoz. Az alaphang a pesszimizmus, mivel rengetegen aggódnak a demokrácia jövője miatt. Ennek egyik oka, hogy a szélsőségesek igencsak vezetnek a közvélemény kutatásokban. De ki kell várni, hogy ezek után a szászoknál a CDU, illetve Brandenburgban, ahol jó 3 hét múlva lesz a választás, az SPD kompromisszumot köt-e Wagenknecht pártjával, ami mindenképpen rossz lenne és sokat ártana az ország tekintélyének. De enélkül irányíthatatlanná válna a két tartomány. A másik tényező, hogy nem egészen három után gyakorlatilag befuccsolt a szociáldemokraták, a zöldek és a szabadelvűek országos összefogása. Scholz rendkívül népszerűtlen. Az AfD és Wagenknecht sikere veszélyeztetné a társadalmi közmegegyezést, és legerősebb gazdasággal rendelkező uniós tag nemzetközi megítélését. Ez pedig árnyat vetne a francia belpolitikai viharok folytán amúgy is meggyengült EU-ra. Az egyetlen reménysugár a kontinens számára az, hogy Harris idáig eredményes kampányt folytat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
A Lukoil olajára kivetett ukrán tilalomtól függetlenül a múlt hónapban zavartalanul érkezett a nyersolaj a Barátság-vezetéken át Magyarországra és Szlovákiába. Előbbi hozzávetőleg 436 ezer tonnát, utóbbi 356 ezer tonnát kapott. Ez annak köszönhető, hogy a Tatnyeft beugrott az indexre tett holding helyére.
Mindezt egy bennfentes közölte, aki azonban névtelenséget kért, mivel az információk nem publikusak. Júniushoz képest egyébként még nőtt is a mennyiség. A korábbi visszaesés azzal függött össze, hogy munkálatokat végeztek a százhalombattai, illetve pozsonyi finomítóban.
Vagyis az örvendetes friss adatok megerősítik azt, amit magyar, illetve szlovák illetékesek már korábban közöltek hogy ti. találtak átmeneti megoldást, miután a Lukoil hosszú időn át olajszükségletük nagyjából felét fedezte.
FAZ
Hét európai bank, köztük az OTP fenntartotta oroszországi üzleti érdekeltségeit és rengeteg pénzt keres ily módon, de nem sokra megy vele – jelenti Bécsből a kelet-európai gazdasággal foglalkozó tudósító, Andreas Mihm. A listát a Raiffeisen vezeti, utána az Unicredit, majd a vezető magyar bank következik.
Utánuk jókora a szünet és csak utána bukkan fel az ING, a Deutsche és a Commerzbank, valamint az Intesa Sanpaolo. Ők heten tavaly 2.4 milliárdos hasznot hoztak össze, ebből messze kiemelkedik asz első három (az OTP a 3.). Az idén az első félévben 1,2 milliárdnál járnak., ami csaknem 10 %-kal haladja meg a múlt év azonos időszakának szintjét.
Az ottani törvények értelmében a profitot nem vihetik ki, de az adatok jól mutatnak a mérlegben. Viszont jelentkeznek jócskán kockázatok: az orosz hatóságok kisajátíthatják a pénzintézeteket, nyugaton pedig az érdekeltség a tekintély csökkenését eredményezheti, az esetleges szankciókról nem is beszélve. Ezért már jó ideje igyekeznek leépíteni ottani tevékenységüket vagy eladni ezeket a leánybankokat.
A haszon különben főként abból származik, hogy a hitelezés ugyan visszaesett, ám a betéttulajdonosok pénzét kihelyezik a jegybankhoz, ahol az irányadó kamatláb a múlt hónapban 18 % volt. Kedvező az is, hogy fel lehet szabadítani a céltartalékokat, mert a háború a vártnál kisebb mértékben ültette le a gazdaságot.
Washington Post
Európa javarészt kitart Ukrajna támogatása mellett, de már jelentkeznek repedések az egységfronton, így Németország kezd meginogni. Ezt tapasztalta Lipcsében a hétvégi szászországi választás előtt Leo Hockstader, akinek a lap európai fő elemzőjeként Párizs az első számú tartózkodási helye.
Pedig Berlin idáig messze elöl járt az adományozásban, sok tízmilliárd dollárral nagyobb segítséget nyújtott, mint az USA. Ám a pénzügyminiszter hírek szerint a program jelentős visszafogását javasolta, amit Moszkvában bizonyosan a stratégiai kivárás politikájának sikereként könyvelnek el. A lényege az, hogy előbb-utóbb alábbhagy a nyugati lelkesedés, ideértve, hogy hamarosan Washingtonban is elapad a bőségszaru.
Lindnert az alkotmányba foglalt drákói adósságfék vezérli, de az is közrejátszhat, hogy a jövő évi választáson pártja kizúghat a Bundestagból. Ezért keresi a túlélés útját-módját. Viszont a vasárnapi választáson előreláthatólag hasítanak a populista, Moszkva-barát erők, mind a szélsőjobbon, mind a szélsőbalon.
Valamennyien a bevándorlás, valamint az ukránoknak nyújtandó segély ellen kampányoltak, utóbbi ügyében a Kreml propagandáját szajkózták. Meg azt mondogatták, hogy a katonai szállítmányok az oktatástól és a szociális hálótól vonják el a pénzt.
A koalíciós pártok idegesek és ez átterjedhet a kereszténydemokratákra is. A gazdaság gyengélkedik, de ettől az ország még a kontinens motorja. Ám ha most Scholz elbizonytalanodik Ukrajna ügyében, az rettenetes üzenetet küld mind a földrésznek, mind Putyinnak.
Guardian
Elégedetlen a német politikai fő áramlat főszereplőinek teljesítményével a lap szemleírója, John Kampner, mivel nyomul a szélsőjobb. Az AfD igen erős mind Szászországban, mind Türingiában, ahol 4 nap múlva szintén az urnákhoz járulnak a polgárok. Ugyanakkor a szociáldemokratáknak, a zöldeknek és a liberálisoknak még azért is meg kell küzdeniük, hogy egyáltalán bekerüljenek a helyi törvényhozásba. Az 5 %-os küszöböt egykor a szélsőség távoltartására találták ki.
De akkor még ott van Sahra Wagenknecht, aki a jobboldali gazdaságpolitikát migránsellenes nemzeti konzervativizmussal vegyíti, azaz összeér a jobb- és baloldali szélsőség. Ő ráadásul jó véleménnyel van a sztálinizmusról, és kikötötte, hogy csak akkor működik együtt a többi párttal a választás után, ha beszüntetik Ukrajna segélyezését.
És az erőviszonyok várhatóan úgy alakulnak, hogy a többiek nem tudnak meglenni nélküle. Azaz a CDU – és ha bekerül, az SPD – befogja az orrát és megállapodik vele. A berlini kormányszövetség rákfenéje, az FDP elnöke, ultralibertáriánus vonalra állt rá, ezért a hívek tömegesen fordítottak hátat neki. Ám ha nem jön be a számítása, akkor a párt eltűnhet a politikai térképről.
Természetesen a veszélyeket nem szabad eltúlozni, mert minden bizonnyal jövőre is középkoalíció jön létre, csak a CDU és a szociáldemokraták között. Ám az országnak jobb vezetők járnának. Olyanok, akik helyreállítják a hitet a közmegegyezésre épülő politikában, ami követendő példa sok más ország számára.
FT
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy ha Franciaország szeretne kilábalni a mostani válságból, akkor meg kell honosítania a politikai kompromisszumok kultúráját. Az országnak immár hat hete ügyvivő kormánya van, igaz, ebbe belejátszott, hogy az elnök fegyverszünetet hirdetett az olimpia idejére, illetve hogy az augusztusi szabadság szent az emberek számára.
De az ország már túl régen van irányítás nélkül, és semmi biztatót nem látni a horizonton. A baloldal, amely egyesült és így visszaverte Le Penék támadását, maga akar kabinetet alakítani, de az államfő joggal gondolja, hogy azt folyamatosan leszavaznák a parlamentben. Emellett a program aligha nyerné el az üzleti világ tetszését, amiből könnyen katasztrófa lehetne.
Pedig nem lett volna rossz, ha a baloldal lehetőséghez jut és azután a saját dugába dől. Ennélfogva most az látszik, hogy Macron még mindig nem emésztette meg az általa kiírt idő előtti választás következményeit. Azt, hogy a franciák nem kérnek a kormányából, és hogy a hatalom az Elysée-palotától a törvényhozás felé tolódik el.
Ám az elnök a jelek szerint igyekszik megvédeni a politikai örökségét. A kibontakozáshoz az kellene, hogy rávegye a mérsékelt középbalt: adja fel a szélsőjobb kemény pozícióját és működjön együtt az államfő pártjával, valamint a jobbközéppel.
Ám ehhez nincsenek meg a koalíciókötés hagyományai és idáig programok mentén sem szoktak megegyezni. A baloldal téved, amikor azt hiszi, hogy mivel nyert az urnáknál, gyakorolhatja a hatalmat a többség fölött. De ha senki sem enged, akkor szakértői kormány közeleg, ám még a jövő évi költségvetés elfogadása is csak nagy nehézségek árán sikerülhet. A kormányozhatatlan Franciaország pedig csupán a partvonal mentén várakozó szélsőjobbnak lenne jó.
Következő cikk: A nacionalista jelszavak semmit sem oldanak meg a menedékjog ügyében
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >