Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az ilyen gyilkosok ellen alig van védelem
Nemigen lát lehetőséget a solingenihez hasonló gyilkosok ellen Detlef Esslinger, aki jó 30 éve a vezető német lap a Süddeutsche Zeitung munkatársa. Azt ugyan tisztességesnek minősíti, hogy most az állam intenzívebben töri a fejét kések betiltásáról, ám a társadalomnak is tisztáznia kellene, hogy milyen elővigyázatossági intézkedéseket tart elfogadhatónak, ha nyílt kíván maradni. Még nem biztos, hogy valóban a tettest sikerült-e elfogni, hogy tényleg az Iszlám Állam megbízásából cselekedett-e. Vagy netán a terrorszervezet szeretné magának learatni a babérokat. De nagy az esély, hogy valóban szélsőséges akcióról van szó. Hiszen az ilyen tetteket az jellemzi, hogy a végrehajtók bírák és hóhérok olyan emberek ügyében, akiknek egyetlen „bűnük” van: a szélsőségesek által ellenségként meghatározott csoporthoz tartoznak. Ez most az összefogás ideje, csak éppen a lőfegyvereket, a robbanóanyagot és az ilyesmiket tilalmi listára lehet helyezni, de mit lehet csinálni a késsel? Ezt az eszközt olyanok használják, akik nem akarnak feltűnni a világhálón bomba építésével, illetve próbálják megúszni a felelősségre vonást. Nem lehet érvényt szerezni a betiltásnak és a bíróságok aligha képesek dönteni azok ügyében, akik megszegik az előírást. És mit szólna a közvélemény, ha teljesen ártalmatlan eseményeknél is pont olyan szigorúan ellenőriznék a belépőket, mint a futballstadionokban? És mennyivel lenne ez több a biztonság illúziójánál? Aki mindenáron gyilkolni akar, azt nem lehet feltartóztatni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
A szlovák kormány hadat üzent a kultúrának, az illetékes tárca radikálisan lép fel a művészetek képviselői ellen – a felháborodás egyelőre nagy, de már látszik, hogy teljesült az autokraták első célja: a megfélemlítés. Ezt fejti ki véleménycikkében Susanne Gregor, az Ausztriában élő, szlovák származású írónő.
A pozsonyi Nemzeti Színház igazgatója pl. már tudja, milyen az a csengőfrász: egy kora reggel a csöngetésre gyanútlanul, még köntösben kinyitotta az ajtót – a szakminisztérium képviselőjének, aki átadta neki az elbocsátó, szép üzenetet. Drlicska szerint a Stasi vagy a Gestapo sem csinálta volna különbül.
Az autokraták kézikönyvének alaptétele, hogy a jog segítségével kell bebiztosítani a hatalmat, illetve megszerezni az ellenőrzést a művészetek fölött, mivel azok nagy hatással vannak az emberekre. Nem tudni persze, a felzúdulás mennyire van Fico ínyére, mert kiújultak a tömegtüntetések.
Csak éppen nem tudja nélkülözni jobboldali-nemzeti szövetségesét, ennek megfelelő öntudattal ténykedik a radikális kultuszminiszter, aki hallani sem akar a liberális kultúráról, benne pl. a „gender programmal”.
A köztévénél máris érezni az öncenzúrát, senki sem akar ujjat húzni a hatalommal. És a jelenség hamarosan átterjedhet a művelődés világára is, bár két nap alatt 150 ezren írták alá a miniszter asszony lemondására felszólító petíciót. Öt korábbi elődje pedig, pártállástól függetlenül követelte, hogy a terület maradjon szabad, toleráns, nyílt, az együttműködés terepe.
A kormányfő szokás szerint a média és az ellenzék áldozataként állítja be magát és a kabinetet. A fejlemények azonban ismét csak azt támasztják alá, hogy mekkora veszélyben van a sajtó és a művészet szabadsága, ha egy állam autokrata terveket dédelget. Csak remélni lehet azonban, hogy az a rendszer sem bír a szférával, mert az ez irányú törekvésekbe annak idején a szocializmus bicskája is beletörött.
Washington Post
Az amerikai republikánusok két vezető személyisége szembefordult a pártnak azzal az áramlatával, amely magára hagyná Tajvant. Pence volt alelnök és a Ed Feulner, a Heritage Alapítvány megalapítója elutasítja a bezárkózás politikáját. Úgy véli: az USA joggal követte 70 éven át MacArthur tábornok tanácsát, hogy ti. a lehető legsúlyosabb katasztrófát idézné elő, ha az Egyesült Államok hagyná, hogy Peking átvegye az uralmat a szigetország fölött.
Márpedig most Hszi éppen arra készül, ám ha elérné célját, az Amerika részéről saját értékeinek elárulását jelentené, egyben pedig veszélyeztetné a szabad világ biztonságát, valamint jólétét. Csakhogy a Republikánus Párton belül bizonyos körök éppen azt szorgalmazzák, hogy hátat kell fordítani Tajvannak és más szövetségeseknek. Ily módon azonban az amerikai külpolitikai stratégiai alapjait kérdőjeleznék meg.
Az ország ugyanis változatlanul az egyetlen szuperhatalom, amely képes csapatokat vezényelni a világ bármelyik szegletébe. Ráadásul ha Kína meg tudná szállni a szigetet, rátehetné a kezét a félvezetők világkereskedelmére. A következmény a világgazdaság súlyos visszaesése lenne, ha nem általános válság. Peking viszont megnövekedett hatalmával élve rákényszeríthetné akaratát az egész térségre, továbbá a földkerekség távolabbi részeire is.
A legaggasztóbb azonban az, hogy valószínűleg új nukleáris fegyverkezési verseny kezdődne. Egy sor kisebb ázsiai nemzet ugyanis tartana a kínai agressziótól, viszont többé nem bízna Washington elrettentő képességében. Ezért próbálna atomeszközökhöz jutni.
A tét nem lehet ennél nagyobb. Nem szabad, hogy a bezárkózás hívei tévútra vigyék Amerikát, a béke illúzióját ígérve. Valójában ugyanis egy sokkal veszedelmesebb világ lenne a következmény
Wall Street Journal
A vezércikk úgy látja, hogy az izraeli hadsereg gátat vetett a helyzet súlyosbodásának, amikor megelőző csapást mért Libanonban a rakéta-, illetve dróntámadásra készülő Heszbollah ellen, az pedig ezek után csupán korlátozottan tudott reagálni. A Netanhaju-kormány azt a zsidó bölcsességet követte, hogy „előzd meg, ha valaki meg akar ölni és te végezz vele”.
Most vasárnap megtette, viszont október 7-én képtelen volt rá a Hamásszal szemben. Ám ezúttal az amerikai és izraeli titkosszolgálat vette a jeleket, hogy a milícia nagy akcióra készül, ezért fél órával annak indulása előtt felszállt mintegy 100 izraeli vadászgép és több száz rakétát, illetve kilövőállványt semmisített meg.
Válaszul 210 rakéta és 20 drón lépett működésbe, a nagy részüket azonban menetközben hatástalanította a légvédelem. Ezzel együtt – régi, jó szokása szerint - a Heszbollah hatalmas sikerről beszél. A világban a baloldal ugyanakkor reflexszerűen elítéli Izraelt, holott az elhárította egy sokkal rombolóbb háború veszélyét.
Irán mélyen hallgat, mert látja, hogy a térségben milyen amerikai erők sorakoztak fel. A Heszbollah a Hamász pozícióit igyekezett megerősíteni a gázai tűzszünetről folyó tárgyalásokon. Bidennek ugyanakkor nem szabad Izraelre nyomást gyakorolnia, mert ha itt valakinek engedményeket kell tennie, akkor azok a szélsőséges gerillaszervezetek.
Washington Post
A Heszbollah ugyan megkísérelte kisiklatni a gázai egyeztetéseket, ám hasztalan, mert az akadályok maradnak ugyan, de egyre nagyobb a lendület a fegyvernyugvás elérésére. Mindenesetre a Közel-Keleten tegnap lecsapott Damoklész kardja, amikor először Izrael mért hatalmas csapást a terrorszervezet katonai állásaira, majd ezt rakétaeső követte a zsidó állam északi határának túloldaláról.
Mégsem tört ki regionális háború, és nem feneklett meg a tűzszünetről kezdett párbeszéd sem. A szerző, a lap biztonságpolitikai szakértője, David Ignatius szerint a két szemben álló fél a szakadék szélén táncolt ugyan, de nem zuhant bele a szakadékba.
Közben az amerikai közvetítők afelé araszolnak Kairóban, hogy Gázában elhallgassanak a fegyverek és kiszabaduljanak az izraeli túszok. Hogy a Heszbollah felsült a támadással, az rossz hír a Hamásznak. Most ugyanis növekedni fog a nyomás a vezetőjére, hogy álljon be az egyezség mögé, amit sok parancsnoka szorgalmaz. Visszanyerné szabadságát vagy ezer palesztin fogoly is.
A gázai háború tragédia, amely napról napra csak rosszabb lesz. Ám a hétvége legmegdöbbentőbb fejleménye, hogy bekövetkezett az, amitől már régóta tartani lehetett, ám csak erősödik a lendület a béke elérésére.
The Times
Zelenszkij hazardírozik Kurszknál, ám a húzás feltárja, mennyire törékeny Putyin rezsimje – mutat rá a külpolitikai szerkesztő, Edward Lucas. Ukrajna előnyhöz jutott és bizonyítja, hogy a Nyugatnak engedélyeznie kellene az általa küldött fegyverek bevetését Oroszországban.
Edward Stringer, a légerő nyugalmazott marsallja azt mondja, hogy Kijev felrúgta a régi játékszabályokat, mert megfordította a fronton az erőviszonyokat, egyúttal alaposan rácáfolt a szövetségesek félénkségére, illetve borúlátására. Egyre inkább használja egyébként a saját fejlesztésű harceszközeit.
Moszkva persze még visszavághat, véres visszavonulás esetén viszont kudarcnak tűnne, ami jelenleg mesteri csapásnak látszik Kijev részéről. De az ukránok még sokat nyerhetnek. Ha meg tudják akadályozni az orosz erősítést, akkor 3 ezer ellenséges katonát ejthetnek foglyul. A betörés egyben rávilágít, mekkora szakadék van a valóság, illetve az oroszok által terjesztett hazugságok között.
Putyin kénytelen volt légvédelmet visszavonni a Kremlből Moszkva és más fontos települések védelmében. De az elnök szempontjából az a legriasztóbb, hogy a keményvonalas zsoldosvezér, Georgij Zakrevszkij, a Paladin magánhadsereg parancsnoka élesen bírálta a háborút. Mi több, úgynevezett államfőt emlegetett.
A brutális, ám törékeny rendszer tehetetlen, amikor egy tetterős és ötletes ellenféllel kerül szembe. És Ukrajna addig üti a vasat, amíg meleg. Ha a Nyugat feloldaná a fegyverek bevetésének területi határait, az döntően növelné Kijev előnyét. A szövetségesek ugyan szolidaritásról papolnak, de visszariadnak, amikor a győzelem következményeivel vetnek számot: az oroszországi káosszal, és azzal, hogy Putyin helyébe netán valaki még rosszabb lép. De akár tetszik, akár nem, a nyugati tétek szintén az asztalon vannak a kurszki hadművelet folytán.
Die Welt
A három halottat követelő solingeni késelés kapcsán megint elhangzanak az unalomig ismert felhívások az erőszak ellen, csak éppen a legnyilvánvalóbb nem kerül szóba: az, hogy mekkora gondot jelentenek a muzulmán társadalmakból érkező fiatal, erőszakra kész férfiak. Ezt fejti ki elemzésében Rainer Haubrich, a vélemény rovat helyettes vezetője.
Úgy látja, hogy itt egy viszonylag kicsi, ám veszélyes csoportról van szó. De ha közülük akár csak egy páran összeállnak, az is elég, hogy az országon végigfusson a bizonytalanság érzése, illetve hogy az állam puhakezűnek tűnjön.
Nem ártana, ha közterületen senki sem hordhatna magánál kést, ám ez nem tartaná vissza az elszánt tetteseket. A rendőrség és a titkosszolgálat számára sürgősen lehetővé kellene tenni, hogy nagyobb felhatalmazással kutathasson a világhálón radikalizálódott elemek után.
A mecseteknek értesíteniük kellene a hatóságokat, amikor azt tapasztalják, hogy valamelyik tagjaik politikai nézeteiben fura változásokat észleltek. És ha valakinek el kell hagynia az országot, akkor a kitoloncolásig őrizetben kellene tartani. A polgárok biztonsága mindennél előrébb való.
Következő cikk: Gazdátlan telefonfülkék
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Khm… éppen ő?”
Ez volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >
Amnesztia és furkósbot
Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >
Magyarország még az unióhoz tartozik?
A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >
Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >
A semmittevés busás jutalma
A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >