2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Magyarország: Az ukránoknak el kell hagyniuk a menekültszállásokat

Magyarország: Az ukránoknak el kell hagyniuk a menekültszállásokat

Ukrán menekültek kénytelenek nagy számban elhagyni a számukra létesített szállásokat, az egyik érintett, egy ötgyerekes anya azt mondja, hogy kilátástalan helyzetbe kerültek, mert nem tudnak sehová sem átköltözni. Emellett attól fél, hogy ha a 17 éves fia hazamegy, akkor besorozzák. De a kormány döntése nyomán már több ingatlantulajdonos megkezdte a kipaterolásukat – közölte a Migration Aid.  Kocson pl. az AFP fotósa megörökítette, amint 120 ember rendőri felügyelettel elhagy egy vendégházat. Többségük roma asszony és gyerek volt Kárpátaljáról. Az UNHCR felszólította a Fideszt, hogy gondolja át a rendelkezést. Orbán az egyetlen uniós kormányfő, aki a háború ellenére is szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával. Egyébiránt sokkal kevesebb ukrán menekültet fogadott be, mint a térség többi országa. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága úgy tudja, hogy összesen 46 ezren kaptak védett státuszt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

BBC

 

Az UNHCR úgy becsüli, hogy 2-3000 ukrán menekült válhat földönfutóvá Magyarországon, miután az Orbán-kormány megszüntette az olyan menekülteknek adott lakhatási támogatást, akik nem harci övezetből érkeztek. Így még az is előfordulhat, hogy lesznek olyanok, akik – más választásuk nem lévén – kénytelenek hazatérni.

Az ENSZ szakosított szervezete úgy véli, hogy a döntés folytán sokan elvesztik állásukat, az elhatározás kihat a beiskolázásokra is és veszélyezteti az eddigi beilleszkedést. Nem kevesen ugyanis képtelenek lesznek új fedelet találni a fejük fölé, mert vagy nincs rá pénzük, vagy a tulajdonosok nem akarják nekik kiadni az ingatlant.

A magyar hatóságok idáig 31 ezer embernek nyújtottak menedéket. Jogvédő csoportok szerint az új rendelkezés leginkább a kárpátaljai romákat sújtja, mert többnyire ők élnek államilag dotált szállásokon. A helyzetet bonyolítja, hogy sokan közülük kettős állampolgárok, akiket más országok pont ezért nem fogadnak be.

 

Strategy Page

 

A katonai kérdésekkel foglalkozó szakportál megírja, hogy Magyarország felújítja páncélos erőit: a hidegháború idejéből származó 164 T-72-es helyett 38 Leopard 2-őt rendelt. A NATO nem írja elő az országoknak, hány tankot kell rendszerben tartaniuk, a tagállamoknak összesen 4600 ilyen harckocsija van.

A magyar kormány azért vesz ilyen kevés lánctalpas járművet, mert a többieknek sokkal nagyobb a páncélos ütőerejük. Ugyanakkor az egyetlen potenciális ellenség Oroszország, ám az már jó 7 ezer páncélost veszített Ukrajnában. A Fidesz követte, hogy az oroszok hamar kivonták ezeket az egységeket az arcvonalból, mivel igen hatékonyak az elhárításukra szolgáló nyugati eszközök.

Egyébiránt viszont az ukránok több száz ilyen harceszközzel gyarapodtak, mivel felújították a kezükre került, kevéssé megrongálódott példányokat. Így Moszkva csupán egy-két tankot vet be az ütközetekben, a többit elrejti, nehogy az ukrán drónok megtalálják azokat.

Vagyis az látszik, hogy továbbra is szükség van ilyen járművekre, de a korábbinál kisebb szerephez jutnak a háborúban. Ezt támasztja alá, hogy a magyar fél mindössze 38 Leopard 2-re tart igényt.

 

Bloomberg

 

Két nap alatt sikerrel zárult a Wizz Air által meghirdetett akció, vagyis hogy az első 10 ezer jelentkező egy évig korlátlanul utazhat a cég járatain, ha befizet 499 eurót. Ezért most a társaság azt fontolgatja, hogy ismét meghirdeti a lehetőséget, de immár mennyiségi korlát nélkül.

Az „Ami belefér” (All You Can Fly)-program 5 millió eurót hozott a konyhára, miután a nyár mérlege idáig kiábrándító, bár ez igaz a legtöbb riválisra is. De a pluszbevétel mindenképpen reménysugár a vállalatnak, amely ebben a hónapban visszafogta profitelőrejelzését, mert több gépe is a földre kényszerült, miután az Airbus vizsgálatra visszarendelte hajtóműveiket.

Michael Leary, a Ryanair főnöke úgy értékelte, hogy a Wizz Air által kínált kedvezmény csupán marketing trükk. Hiszen senki sem kap helyet a járatokon, ha csupán 3 nappal az utazás előtt jelentkezhet, hogy menne. A reakció: a megjegyzés nem csupán provokatív, hanem téves is.

 

Bloomberg

 

Marc Champion, a hírügynökség szemleírója úgy ítéli meg, hogy a kurszki offenzívával Ukrajna alapvetően Berlinnek és más szövetségeseknek kívánt üzenni. Németországgal Kijevnek nem először van problémája, de most ugyanez vonatkozik az USA-ra, Franciaországra és a britekre is. Viszont ez magyarázza nagyrészt, hogy Zelenszkij miért vállalkozott ilyen kockázatos műveletre, amikor alig van embere megtartani a frontvonalat.

Berlinben nem működik a koalíció és a pénzügyminiszter abszurd módon ragaszkodik a költségvetés korlátokhoz. Pedig az országnak volna elég pénze, hogy anyagilag segítse az ukránokat, növelje a hadiiparra költött összeget, egyidejűleg fenntartsa a szociális juttatásokat. A Kijevnek folyósított támogatás elenyésző a GDP-hez képest, mindössze 0,2 %. Csak éppen jönnek fel a populisták és hiányzik a politikai akarat a további segítséghez.

Idáig nem jött be az ukrán elnök terve, hogy a csapatok egy részének visszavonására kényszerítse rá Putyint. Sőt az oroszok fokozták támadásaikat a Donyec-medencében. De mindent felülír, ha Kurszk hatására több nyugati fegyver érkezik és a szövetségesek engedélyezik a hadfelszerelések bevetését oroszországi célpontok ellen.

Viszont ha felsül az elképzelés, akkor Moszkva sokkal közelebb kerül Donyeck és Luganszk megye elfoglalásához. Kijev egy idő után kénytelen lenne békét kérni, ami arra ösztökélné a Kremlt, hogy később felújítsa a hadműveleteket. A Nyugaton múlik, hogy mire a tárgyalások megkezdődnek, Ukrajna kedvező helyzetbe kerüljön a harctéren. Ehhez pénzügyi és katonai stratégia szükséges, azaz pénzt, paripát és fegyvert kell küldeni, továbbá fel kell oldani a hosszú távú rakéták felhasználására vonatkozó korlátokat.

 

The Times

 

Irán tanácsosabbnak tartja, hogy ne bonyolódjon bele háborúba Izraellel, mert többet nyer azzal, ha az irányítása alá tartozó gerillaszervezetek útján nyomást gyakorol Netanjahura. Ezért nem bosszulja meg sem a Heszbollah katonai parancsnokának, sem a Hamász politikai vezetőjének meggyilkolását.

Az elemzés szerzője, Roger Boyes ugyanakkor utal arra, hogy a körülmények olyanok, mintha a gázai viszály bármikor átcsaphatna az egész térségre. Az pedig érintené a tengeri szállítási útvonalakat, az ellátási láncokat, egyes kormányok belebuknának, de megérezné az egész világ. Ám a teheráni válasz késik és ez feltűnő. Egy kutya, amelyik nem ugat éjjel.

Ráadásul a nyugati titkosszolgálatok nem tudnak arról, hogy készülne bármiféle megtorlás. De nagyon úgy néz ki, hogy az új iráni elnök sem szeretne kiprovokálni semmiféle nagyobb összecsapást, mert arra rámehetnek az ország fontos nukleáris létesítményei. Annál is inkább, Trump hatalomra kerülhet, amit súlyosbít a kiszámíthatatlan izraeli vezetés.

Teherán inkább a palesztin ügyet övező rokonszenvet igyekszik meglovagolni. Próbálja érintetlenül megtartani a Heszbollahot is, mert az védi. Persze abban is van kockázat, ha az Iszlám Köztársaság annyiban hagyja kulcspolitikusok likvidálást, de ez inkább csak a tekintélyének árt. De a Nyugat is megfizeti a visszafogottság árát, mert ily módon Irán könnyebben jut atomfegyverhez, ami súlyosbítja a válságot.

 

FAZ

 

A lengyel elnök minden tőle telhetőt megtesz, nehogy az új kormány helyre tudja állítani az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az EU ugyan lezártnak tekinti Varsóval a PiS-időkből származó jogállami vitát, de a valóságban nem ennyire kedvező a kép.

Összesen majdnem 500 bírói állás üres, sőt a szám csak növekedni fog, mert megy a hatalmi harc a hatalmon lévő koalíció és Duda között. Tuskék – az EU-val összhangban - azt akarják, hogy legyenek ismét függetlenek a bíróságok. Ezzel szemben az államfő egyfolytában igyekszik meghiúsítani a korábbi reformok eltörlését.

Nagyon úgy néz ki, hogy ebben a küzdelemben a Kaczynski-hívő politikusnak vannak jobb lapjai, rajta elakad minden jó szándék. Az egész vitának az a nagy hátulütője, hogy a kormány- valamint az Unió szerint kétségesek/megtámadhatóak azok az ítéletek, amelyeket az előző kabinet által törvénytelenül kinevezett bírák hoztak.

A jogi holtpont miatt a szakminiszter az új Nemzeti Igazságügyi Tanács megválasztásáig felfüggesztette a betöltetlen helyekre kiírt pályázatokat. Emiatt azonban egyre jobban elhúzódnak a perek.

2024. augusztus 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni

Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >

Tovább

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább