2024. szeptember 19. csütörtök
Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Új kapu nyílik Európába a balkáni útvonalon

Új kapu nyílik Európába a balkáni útvonalon

Magyarország és Ausztria megkönnyebbült, mert lényegesen csökkent a délről érkező menekültek száma, pedig csupán annyi történt, hogy Vučić megszigorította a repülőterek, illetve a vajdasági határ őrizetét, továbbá felmondott több vízummentességi megállapodást, így az áradat más útvonalra terelődött át. Továbbra is százezrek várakoznak, hogy a Nyugat-Balkánon át bejussanak Európába. A többség most Boszniának veszi az irányt. Számuk azonban jelentősen visszaesett, az első félévben mindössze 27 500 volt, ami 78 %-os csökkenést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. De az nem változott, hogy görög földön érnek partot, méghozzá újabban egyre többen. majd átkelnek Szerbiába, onnan pedig Boszniába. A két további állomás: Horvátország, onnan pedig Szlovénia. A végcél Németország. Marsai Viktor, a Fidesz közeli MCC égisze alatt működő Migrációkutató Intézet igazgatója úgy látja, hogy a szerb hatóságok simán átengedik az érkezőket a boszniai határon, mert nekik az az érdekük, hogy az illetők ne maradjanak az országban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Süddeutsche Zeitung

 

A brüsszeli tudósító szerint Európa hiú reményeket táplál, amikor sokat vár Kamala Harristől, miközben a 26-ok számára jelenleg Orbán Viktor diktálja a tempót. Josef Kelnberger úgy látja, hogy Bidennel távozik az utolsó politikus Washingtonban, aki még az öreg kontinens meggyőződése barátja. Az utódról az eddigiek alapján nem lehet azt állítani, hogy nagyon szorgalmazná a transz-atlanti kapcsolatokat. Nem is lehet tőle ilyesmit várni, a földrésznek végre meg kell tanulnia, hogy a saját lábára álljon.

A háborúra meg kell találnia a saját válaszát. Csak éppen a legerősebb tagállam, Németország élén olyan koalíció áll, amely a költségvetési vitával azt a benyomást kelti, hogy benne hagyja a csávában Ukrajnát.

Igen tragikus kép alakul ki: a németeknek nincs olyan kormányuk, amely érdemes volna erre az elnevezésre. A franciáknál megszűnt a politikai közép. Az ügyeket a Trump-hívő Orbán viszi, de a soros elnökséget arra használja, hogy homokot szórjon az EU gépezetébe.

 

Der Standard

 

A szlovák kormány a kultúra ellen vív harcot. A szakminiszter pl. nem konzervatív értékfelfogást képvisel, ellenben igencsak politikai és radikális keresztes hadjáratot folytat. Bár már lassan 10 hónapja hivatalában van, sokan még mindig dörzsölik a szemüket annak láttán, amit művel. Lehet persze, hogy ebbe alaposan belejátszik az általa megütött brutális hang, amikor pl. az „LMBT-propagandát” ostorozza és arról lamentál, hogy ki fog halni a „fehér faj”.

Mindennek láttán főleg a kultúra képviselői nem tudnak hová lenni. A Simkovicsová-féle kulturkampfot a melegellenesség, a nacionalizmus és egy igencsak régi vágású társadalomkép jellemzi. Számára minden gyanús, ami kívül esik a feltételezett normákon.

A szakterületről ugyanakkor kevés fogalma van, azt hiszi, hogy egy ellenséges közeggel áll szemben, amit nem ért. Viszont ha törik, ha szakad, rá akarja kényszeríteni az akaratát. Ily módon azonban a kultúraellenesség harcosa.

 

Euractiv

 

A lengyel sajtó úgy tudja, hogy a volt kormányfő, Morawiecki szívesen átvenné Melonitól az Európai Konzervatívok és Reformerek vezetését. A kérdés azonban még teljesen nyitott, egy beavatott szerint folynak a tárgyalások. Csak éppen az olasz politikus nem rajong az ötletért, hogy átadja a tisztséget.

Az önjelölt utódot az vezérli, hogy ily módon megerősödne a PiS helyzete az európai jobboldalon, miután az ősszel elbukta otthon a választást. Egyben menekülőút volna a politikus számára, ha nem ő lesz a jelölt jövőre a távozó Duda elnök utódaként.

Úgy hírlik, hogy Kaczinski favoritja Bochenski, aki helyi szinten politizált, mígnem júniusban EP-képviselő lett. A végső döntés valószínűleg az ősszel, a PiS kongresszusán születik meg.

 

Guardian

 

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Kamala Harrisnek egyszerre kell képviselnie a folyamatosságot, illetve a változást, de mindenképpen itt az idő, hogy vázolja Amerika jövőjét. Mostantól kezdve az övé a Demokrata Párt, csakis ő számít.

Ha vereséget szenvedne novemberben, az örökre, jóvátehetetlen módon átalakítaná az Egyesült Államokat, mi több, az egész világot. Hogy lelép a színről, azzal Biden fordított az egész helyzeten, legalábbis egyelőre. Az utód gyorsan a kampány élére állt, és a párt összezárt mögötte.

Trump a jelek szerint továbbra sem tudja, mitévő legyen. A versenyesélyek immár egyenlőek, amiért Bident minden dicséret megilleti. Harris helyesen járt el, amikor az elnökhöz hasonlóan azt állította a hadjárat középpontjába, hogy a kihívó egyértelmű fenyegetést jelent a demokrácia és a szabadság számára. De a többi már azon múlik, hogy mennyire képes egyensúlyt találni az eddigi és a jövőbeli politikai törekvések között.

Továbbra sem tudni, mit akar a belpolitikában. Ki kell használnia az elnökjelölő konvenciót, hogy beszéljen arról, merre kívánja vinni Amerikát.

 

Wasington Post

 

Biden életének csúcspontja az volt, hogy visszalépett az elnökjelöltségtől, emiatt különleges elismerés jár neki – foglal állást a szerkesztőségi vélemény. Merthogy a politikus hallatlanul önzetlen volt, amikor rászánta magát a döntésre.  Lelépett a színről, pártja mostani konvencióján már csupán mint visszavonuló veterán szólalt fel. Láthatóan igen hálás volt az egetverő fogadtatásért.

Az elmúlt 4 évben szerzett érdemei jelentősek: átnyomott egy sor történelmi klíma-, illetve infrastrukturális döntést, támogatta Ukrajnát és kiterjesztette az egészségbiztosítási rendszert. De különösen az előtt le a kalappal, hogy belső egyeztetések után szállt ki a ringből – ellentétben Trumppal, aki nem volt hajlandó elismerni a választási vereséget és a törvényhozás ellen uszította a csőcseléket.

Biden ezzel szemben utat nyitott a demokrata vezető új nemzedéke előtt. Ez tükröződik abban, hogy Harris már valamelyest vezet riválisa előtt az országos felmérésekben. Mozgósítja a párt mögött álló erőket. De Bidennek is van még dolga: először is véget kell vetnie a gázai háborúnak, el kell érnie a túszok kiszabadulását. Sajnos, az előjelek nem biztatóak.

Odahaza új jogszabályokat már nemigen képes keresztülverni, de nem csak az fontos, hogy mit csinál, hanem hogy miként. Hatalomra kerülésekor a legvonzóbb ígérete az volt, hogy egyesíti a nemzetet. Ehhez ötvözte magában az empátiát, a szerénységet és az államférfiúi tulajdonságokat. Ez vonatkozik arra is, ami talán élete legkeményebb elhatározása volt az eltelt 50 évben: amikor bejelentette, hogy félreáll.

 

Die Welt

 

A kurszki hadművelet felgyorsítja Ukrajna vereségét, noha első pillantásra sikeres az igen bátor katonai vállalkozás – írja Brüsszelből Christoph Schiltz. Azt jósolja, hogy a végén az oroszok kerekednek felül, mert ugyan a hadművelet nagy égés Putyin számára, ugyanakkor komoly lendületet ad az ukránoknak és új szakaszt vezet be a háborúban. Ám a végkimenetel aligha kétséges, éspedig 4 okból:

1. A Nyugat lelkesedése hamar elhal és utána megint visszafogja a fegyverszállításokat, mert fél attól, hogy még jobban elmérgesedik a viszály. Ezt tanúsítja, hogy a nyugati politikusok többnyire hallgatnak.

2. Kijev minden bizonnyal képtelen lesz megtartani az elhódított területeket. Ahhoz a támadóknak be kellene ásniuk magukat és az idő Moszkvának dolgozik. Szakértők szerint minden további nélkül tud mozgósítani 20-25 ezer embert az ellenoffenzívához. Azaz kudarc fenyegeti az ukránokat, nagyjából úgy, ahogy a német 2. páncélos hadosztályt az Ardennekben, 1944-ben.

3. A különleges akcióval Kijev a saját védelmét gyengíti a fronton, amikor amúgy sincs elég embere. Ugyanakkor igen korszerű fegyvereket vetett be, pedig azokra nagy szükség volna Harkivnál és a Donyec-medencében.

4. Nemigen vált be, hogy az oroszok kénytelenek lesznek máshonnan egységeket átvezényelni. Sőt, az elmúlt napokban öt irányból is előrenyomultak.

Ezzel együtt az ukránok igen bátrak voltak, ám pont ezért megmagyarázhatatlan, valamint riasztó a Nyugat passzivitása. Putyin fenyegetőzése, miszerint atomfegyvert alkalmaz, süket duma.  Mikor intenek búcsút végre a szövetségesek önmaguk riogatásának? Ukrajnának egyre kevesebb ideje marad.

 

Economist

 

Az Oroszország elleni szankciós rendszer olyan, mint egy szita: titokzatos közvetítők segítenek kijátszani a tilalmat. Ennek megfelelően az orosz gazdaság virágzik, és ugyanez vonatkozik a nemzetközi kereskedelmére is. Hogy ez miként lehetséges, ahhoz elegendő egy pillantást vetni Kazahsztánra.

Európai tech cégek a legtöbb árujukat nem adhatják el orosz partnereknek, ugyanakkor az ágazat 50 kazah vállalkozása számára eljött a Kánaán: orosz kivitelük három év alatt 40 millió dollárról 298 millióra nőtt, miközben jócskán megugrott európai importjuk is. Lehet találgatni, hogy miért.

De hasonló a helyzet Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, Törökországgal és más közép-ázsiai köztársaságokkal is. Így azután a tilalmak nemigen vetették vissza az orosz gazdaságot. Az EU ugyan kétségbeesetten próbálja betömni a lyukakat, ám ehhez keménynek kellene lennie olyan kormányokkal, amelyek amúgy is fullánkosak a szomszédságban.

A korlátozások megkerülésében három irányzat rajzolódik ki: 1. olyan cikkek adásvétele, amelyekre egyértelműen vonatkozik a tilalom, lásd félvezetők és drónok. Két éve, a harctéren zsákmányolt orosz fegyverek fele európai, illetve amerikai részegységeket tartalmazott.

2. Orosz döntés folytán teherautók nem léphetnek be az Unióból az országba, pedig pl. agrártermékeket lehet szállítani. Így most kerülő utat kell választani. 3. Bizonyos áruk gyártása beindult 3. országokban, Brüsszel itt tud a legkevésbé közbelépni.

Egy európai illetékes elismeri: számítottak nehézségekre a megtorló intézkedések betartatása körül, de hogy ennyire lyukas lesz a rendszer, azt nem gondolták volna. A megoldás az volna, ha a kaukázusi és közép-ázsiai kormányoktól kérnének segítséget, de az hiú ábránd. Bár pl. Örményország kezd fellépni, miután 270 millió euró értékben kapott segélyt, kölcsönt és megrendelést az EU-tól.

Alighanem jól jönne a mézesmadzag helyett a korbács, tehát ha pl. leállítanák bizonyos áruk kivitelét 3. államokba és korlátoznák azok bankjainak működését. Ez persze feldühítené Azerbajdzsánt, a földrész utolsó gázforrását és ártana az európai cégeknek is. De nagyon úgy tűnik, hogy ez túl nagy áldozat volna az Unió szemszögéből.

 

Der Standard

 

Megint kezd súlyosra fordulni a Fertő-állapota, mert rohamosan csökken a vízszint. A tavasz ugyan esős volt, és ez sokat javított a helyzeten, de a környéken nagy erőkkel működnek az öntözőberendezések és emiatt, továbbá a hőség folytán egyre kevesebb a víz a tóban. A mérce 24 centivel kevesebbet mutat, mint június közepén.

Egy-egy forró nyári napon egy centivel csökken, de attól egyelőre nem kell tartani, hogy ismét kiszárad a tó. A pótlás módjáról megy az ötletelés, ám az már kútba esett, hogy a Mosoni-Dunából oldják meg a kérdést. A magyar féllel nyögvenyelősen haladtak a tárgyalások, azon kívül magyar környezetvédők attól tartanak, hogy a vízkivétel megviselné a természetvédelmi területet. Úgyhogy most a terv az, hogy Alsó-Ausztria felől létesítenének összeköttetést a Dunával.

 

 

2024. augusztus 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Khm… éppen ő?”

Ez  volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >

Tovább

Amnesztia és furkósbot

Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >

Tovább

Magyarország még az unióhoz tartozik?

A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >

Tovább

Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól

James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >

Tovább

Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó

Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >

Tovább

Schengen lassú halála

Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >

Tovább

Idegen lények közöttünk

Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >

Tovább

Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború

Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >

Tovább

Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald

Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >

Tovább

Trump kiengedte a szorításból Harrist

A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >

Tovább

Vissza a sorompókhoz

Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >

Tovább

A semmittevés busás jutalma

A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >

Tovább