Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán vazallusa
A Frankfurter Allgemeine Zeitung kiküldött tudósítója simán úgy mutatja be a konzervatív lap olvasóinak Sulyok Tamást, hogy az Orbán vazallusa. Politikailag sötét lónak látszik, mert hirtelen nevezték ki, miután a Novák Katalin lemondásra kényszerült a pedofil botrányban. De nem választották volna meg már az első menetben az utódot, ha nem lenne a kormányfő hűséges követője. Hogy az ellenzék bojkottálta a szavazást, az aligha zavarta az újdonsült államfőt, mint ahogy a későbbi vádak sem, miszerint zsebszerződések keretében osztrák gazdáknak játszott át termőföldeket. Ezúttal Habsburg Ottót idézte Sopronban elhangzott beszédében, arra utalva, hogy az európaiakat több köti össze, mint amennyi elválasztja. Alighanem ily módon az EU és Orbán közti vitára utalt. Egyébiránt az Alkotmánybíróság élén a hatalom hű szekértolójának számított, pl. amikor elutasította a panaszt a CEU kipaterolása ügyében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Magyarországon járt a német államfő, a miniszterelnököt azonban nagy ívben elkerülte, viszont annál hangsúlyosabban síkra szállt az európai szolidaritás mellett. Hogy a látogatás nem volt éppen egyszerű, azt éppen az útvonal bizonyítja. A politikus elnökként még volt magyar földön. Az ilyen alkalmakkor a vendég általában útba ejti a fővárost.
Ám a gép ezúttal a pápai katonai repülőtéren szállt le, ahol nem volt vörös szőnyeg, viszont Orbán Viktor sem. A rendszere kénytelen időről időre a szőnyeg szélén állni az Európai Bíróság előtt az uniós jog megsértése miatt. Azon kívül jobboldali populistaként – háború ide vagy oda – igen szívélyes viszonyt tart fenn Putyinnal.
Az Unió most éppen azért vitázik a magyar vezetővel, mert az lehetővé tette, hogy orosz és belarusz vendégmunkások minden különösebb vizsgálat nélkül lépjenek be az országba és ezzel a schengeni övezetbe. Brüsszel attól tart, hogy ily módon orosz ügynökök kiskaput találnak maguknak.
Egyszóval volna sok minden, amiről Steinmeier tárgyalhatna a kormányfővel, ám tudatosan kerülte a találkozást, hogy ne az aktuális politika és az ellentét álljon az utazás középpontjában – árulták el a berlini elnöki hivatalban. Ezért találták ki azt az elegáns megoldást, hogy ne kelljen elmenni Budapestre Orbánhoz.
A vendég két üzenetet hozott a tarsolyában: az egyik, hogy köszönet illeti a magyarokat az egykori bátorságért, és mert annak idején kiálltak a szabadság mellett. Egyben azonban emlékeztetett arra, hogy mekkora volt 89-ben a vágy a demokrácia iránt az egyesült Európában.
A látogatás egyfajta ellenprogram volt az EU-kritikus Orbánnal szemben. Egyben kísérlet, hogy a miniszterelnök megkerülésével verbuváljon híveket Európa számára. A felmérések szerint ugyanis az euroszkeptikus hivatalos propaganda dacára a magyarok többsége kedvezően értékeli az Uniót.
A látogató egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy 35 évvel ezelőtt a magyarok szenvedélyesen kiálltak a földrész mellett és erre az elkötelezettségre ma is szükség van. Sopron jelkép a bezárkózás ellen. A legtöbb jelenlévő számára egyértelmű volt, hogy az üzenet Orbán Viktornak szól Budapesten.
FAZ
A Páneurópai Piknik 35. évfordulóján a Bécsből átrándult tudósító azt tapasztalta, hogy feszült a magyar-német viszony, a megemlékezés kapcsán lett volna miről tárgyalni, de a két államfő kerülte az időszerű témákat. Andreas Mihm külön kiemeli, hogy Steinmeier az elnöksége alatt eltelt csaknem 7 és fél évben már minden európai államba eljutott, és most végre Magyarországot is útba ejtette.
Hogy idáig messze elkerülte, annak nyilvánvalóan egyetlen oka van: tartósan rossz a viszony az Orbán-kormány és Berlin között. A magyar politikus a múlt hónapban barátságosan kezet rázott Moszkvában Putyinnal, továbbá jó üzleteket kötött Hszivel, és elment ugyan bemutatkozó látogatásra Scholzhoz, de az előzmények miatt a megbeszélésről még csak közös közlemény sem jelent meg, nemhogy felvétel. Közös, nyilvános szereplésről sem lehetett szó.
Tegnap azonban másként volt, miután a történelmi esemény vágta az első rést a Vasfüggönyön. Mint emlékezetes, több száz keletnémet jutott át annak idején a szabad világba és utána, pár hónapon belül összeomlott nem csupán a fal, hanem az egész NDK.
Azóta augusztus 19-én a német vezetők mindig módot találtak arra, hogy személyesen tisztelegjenek a magyarok bátorsága előtt, és találkoztak Orbánnal is, ám ő ezúttal távolmaradt az eseménytől.
Steinmeier azt hangsúlyozta, hogy igen felelősségteljes szerep hárul Magyarországra az EU soros elnökeként, főleg Oroszország miatt. Egyúttal köszönetet mondott a határnyitásért, amely lehetővé tette a német egység helyreállítását. Úgy fogalmazott, hogy Sopron az európai szolidaritás, a szabadság és az egység jelképe. Ami egykor ott történt, az az önrendelkezés és nem a bezárkózás jele volt.
Márpedig – tette hozzá – ezek olyan értékek, amik összekapcsolják a két országot. Az újságíró megjegyzése: ahogy Magyarország pl. a jogállamhoz, a kisebbségek védelméhez, valamint a korrupcióhoz viszonyul, az a jelek szerint inkább elválasztja Berlint és az „illiberális” Budapestet, semmint összeköti.
Die Presse
A kommentár úgy látja: az EU-nak jóformán semmi eszköz sincs a kezében, hogy jobb belátásra bírja a magyar vezetést, miután az önkényesen kinyitotta a schengeni határokat az orosz és belarusz vendégmunkások előtt. Azaz Magyarországnak nemigen van félnivalója – jelenti Oliver Grimm Brüsszelből.
Szijjártó Péter nem arról nevezetes, hogy nagyon megválogatná a szavait, és bár kormánya imamalomszerűen hangoztatja, hogy tisztességes közvetítőként látja el a soros elnöki teendőket, a külügyminiszter most mégis azzal vádolta meg az észak-európai és főleg a balti államokat, hogy az hazugságkampányt indítottak országa ellen.
Ugyanakkor tény, hogy a kedvezményes beutazási lehetőség révén olyanok is simán bejuthatnak ez EU-ba, akiket nyugodtan lehet nem kívánatos és ellenséges vendégeknek tekinteni. Hogy mostanában mennyire megszaporodott az Oroszországhoz köthető szabotázsakciók száma, illetve hány kém lepleződött le, nos, az mutatja, milyen mértékben jelen van az orosz titkosszolgálat az Unión belül.
Szijjártó azt bizonygatta, hogy az orosz és belarusz kérelmezők továbbra is szigorú vizsgálaton esnek át, ám a kijelentés értékeléséhez tekintetbe kell venni, milyen szoros kötelékek fűzik a Kremlhez.
Hogy mi lehet ezek után az ellenlépés? Gyakorlatilag semmi ilyesmit nem tartalmaz a schengeni szabályozás. A renitens állammal szemben legfeljebb hat hónapra vissza lehet állítani a határellenőrzést, illetve a legerősebb szankció az, hogy tartósan szűrik az utas-, illetve áruforgalmat. Ezt a Tanácsnak kell kimondania, a Bizottság ajánlására.
Brüsszel azonban idáig soha nem élt ezzel a lehetőséggel, és ezt a magyar fél pontosan tudja. Sőt érezteti, mennyire nem tartja semmire az EU-t. Tegnapig kellett volna megválaszolnia a belügyi biztos kérdéseit a határnyitás ügyében, ám éjfélig semmilyen válasz nem érkezett. Ma pedig a nemzeti ünnep miatt zárva vannak a hivatalok.
Yahoo/Fortune
A magyar kormány átszámítva 30 ezer eurót ajánl a háromgyerekes családoknak, a születések száma mégis mélypontra zuhant. A jobboldali Orbán Viktor több területen is populista politikát folytat, ezek közé tartozik, hogy növelni kívánja a lakosság lélekszámát. Kezdetben sikereket is ért ál, ám úgy tűnik, hogy a programból kifogy a gőz, mert hiába minden kecsegtető kedvezmény, egyre kevesebb gyerek jön világra.
Ilyen gondok persze másutt is vannak, ideértve, hogy ezáltal veszélybe kerül a hosszú távú gazdasági növekedés, továbbá válság alakulhat ki az egészségügyben, mivel egyre több az idős ember, akikről a fiatalabbaknak kell gondoskodniuk.
Csakhogy az anyagi akadályok, így az emelkedő lakásárak erősen gátolják a gyerekvállalást, és ezt csak tetézi a megélhetési költségek drasztikus drágulása. A legkézenfekvőbb megoldás a bevándorlás lenne, de az erősen átpolitizálódott a pénzügy válság óta. Magyarországon pedig különösen érzékeny kérdésnek számít. Orbán ismételten kifejtette, hogy az idegenek ártanának az ország etnikai összetételének.
Inkább több gyereket szeretne, de júniusban mindössze 6 ezer szülést regisztráltak. A populisták jó ideje szorgalmazzák az utódvállalást, mert akkor úgy jelenhetnek meg, mint a hagyományos családi értékek védelmező, ugyanakkor elutasíthatják az idegenek beengedését.
Az Orbán-féle születésösztönzés a bukás szélén áll, ám elképzelésének így is van egy fontos híve: Vance, Trump alelnökjelöltje.
AFP
Helybéliek attól félnek, hogy a magyar kormány csókosai uralmuk alá vonják az egész Balatont. A vazallusok üzleti érdekeltségei sorra felszámolják a korábbi szabad strandokat, zöld parkokat. Ezeket a területeket körbekerítik és a gazdag látogatóknak tartják fenn – a nacionalista vezetés támogatásával.
Luxus hotelek, lakótömbök, lezárt kikötők épülnek ott, ahová nemzedékeken át mindenki szabadon mehetett. Helyi lakosok szerint ez visszaveti a hagyományos idegenforgalmat. Ujjal mutogatnak Orbánra. Azzal vádolják, hogy átengedi hűbéreseinek a gazdaság jelentős részeit.
Az összesen 235 kilométer hosszú tópart évente 2,8 millió látogatót fogad, a többségük magyar. Az adatok azonban azt mutatják, hogy csökken a vendégéjszakák száma, mert romlik a környezet és robbannak az árak. Több mint 50 olyan fejlesztés zajlik, amelyek a kormányfőhöz közeli vállalkozókhoz köthetőek – jelentette a K-Monitor.
Az egyik ilyen a nemzeti vő, aki azonban úgy nyilatkozott a francia hírügynökségnek, hogy pár éve akadt ugyan egy-két olyan program, amibe beszállt, csakhogy eltúlzottak a szerepéről szóló állítások.
A hatalom azt mondja, hogy pénzt ad a turizmusra, ám az ellentábor szerint kétséges terveket finanszíroz, illetve megteremti a jogi feltételeket azokhoz. Herényi Károly kijelentette, hogy ha Balatonföldváron át lehet nyomni minden egyeztetés nélkül az erősen vitatott kikötőépítést, akkor egyetlen partszakasz sincs biztonságban.
Úgy gondolja, hogy erős a politikai akarat egy új arisztokrácia megteremtésére, és ez a réteg magának akarja kisajátítani a Balatont, ahogyan az 100 éve is történt.
FAZ
Kelet-Európában több ország fél az eurótól, húzza-halogatja a bevezetését, ám szél ellen nem lehet: jön az, feltartóztathatatlanul. Így értékeli a helyzetet Andreas Mihm, aki Bécsből követi a térség gazdasági fejleményeit. Ha a kormányok elreteszelik a főbejáratot, az egységes valuta megtalálja a kiskaput.
A régióból a lengyelek, csehek, magyarok, románok és bolgárok vállalták, hogy átveszik a közös pénzt, de többségüknek egyáltalán nem sürgős, Szófiát leszámítva. Nem is teljesítik a feltételeket, ideértve a stabil intézményeket, a jogállamiságot, a jegybank függetlenségét, a pénzmosás visszaszorítását, az árfolyamok stabilitását. Hogy az EU ezeken a területeken jelentős hiányosságokat állapít meg, az nem nyugtalanítja őket különösebben.
A helyzet persze országonként változik. A magyarok 76%-a pl. szívesen lemondana az infláció tépázta forintról. Ám ennek belátható időn keresztül ellentmond a Fidesz unióellenes irányvonala. Az okok sokrétűek: fél Brüsszel politikai befolyásától, az önálló pénz- és kamatpolitikai feladásától, a közös pénzpiaci szabályozástól, az átállás miatt várható drágulástól – még akkor is, ha a tapasztalatok mást mondanak.
De Csehországban és Magyarországon a cégeknek nyújtott hitelek kb. felét euróban jegyzik. A folyósító nagybankok az esetek többségében az EU felügyelete alá tartoznak.
FT
Ukrajna támogatására szólít fel az EU energiaügyi biztosa, miután Oroszország módszeresen rombolja az ország erőműveit, illetve áramhálózatát, így roppant kemény tél vár a lakosságra. Kadri Simon a vendégkommentárban rámutat, hogy a helyzet minden eddigi keményebb megpróbáltatások elé állítja a ukránokat a hideg évszakban. Az áramtermelő kapacitás fele megsemmisült.
Emiatt forgórendszerben már most kénytelenek lekapcsolni az elektromosságot, ami egyaránt sújtja az embereket, valamint a gazdaságot. Ha pedig jön a fagy, bizonyos körzetek lakhatatlanná válnak. A kieső termelés még jobban növeli a költségvetés hiányát, ezáltal kevesebbet lehet költeni a szabadságharcra. Kadri Simson szerint humanitárius katasztrófa fenyeget.
Ennek elkerülésére a politikus azt javasolja a tagállamok kormányainak, cégeinek és polgárainak, hogy
1. segítsenek helyreállítani a tönkre ment erőműveket, illetve távfűtő műveket
2. adjanak annyi áramfejlesztőt, amennyit csak tudnak, méghozzá gyorsan
3. szélsebesen napelemeket kell szerelni a házak tetejére, hogy ne legyen áramhiány a kórházakban, iskolákban, a köz- és magánépületekben
4. a lehető legtöbb áramot kell szállítani Ukrajnának
5. amennyire csak lehetséges, össze kell kötni a nemzetközi vezetékeket
6. meg kell erősíteni az energia infrastruktúra védelmét.
Mert nem szabad magára hagyni az országot, amikor az az eddigi legkeményebb telével néz szembe.
Washington Post
A vezércikk ellenlépésekre szólít fel, miután Irán és Oroszország minden eddiginél nagyobb dezinformációs kampányt indított Amerika ellen a közvélemény megdolgozására. Beveti hozzá a mesterséges intelligenciát, olyannyira, hogy nemrég a teljesen hihetőnek látszó interjú jelent meg a közösségi hálón Putyinnal, ám kiderült, hogy az újságíró – „Sue Williamson” – valójában bot.
Teherán az amerikai szavazópolgárokat igyekszik befolyásolni a választás előtt. Nagyon úgy néz ki, hogy megismétlődik mindaz, ami 2016-ban ment, csak most Oroszország mellett Irán is beveti magát – igen nagy erőkkel és kifinomult eszközökkel. Az FBI szerint az oroszok egész botfarmot hoztak létre a Russia Today állami televíziós propaganda szócső égisze alatt, az FSZB, a KGB utódszervezetének istápolásával.
Az amerikai hírszerzés főnöke Moszkvát tartja a legnagyobb veszélynek. A nyílt társadalmak azonban nem engedhetik meg az aknamunkát, csak persze egy dzsungelben igyekeznek megtalálni a kiutat. És nem minden közösségi platform segít nekik, hogy sikerüljön. Emellett az ezzel foglalkozó amerikai intézményeknek nincs elegendő pénzük, illetve emberük.
Az egyik ellenszer a „kutyaharapást szőrivel” lenne, vagyis a mesterséges intelligenciát kell felhasználni a dezinformációs hullám felderítésére. És mindenkinek óvakodnia kellene, ha azt látja, hogy újabb „Sue-k” házalnak egy Vlagyimir nevű fickó ideológiájával. Utóbbi ugyanis nagyos is valós figura.
Die Welt
Vége a legyőzhetetlen Oroszország nimbuszának, a kurszki támadással Ukrajna felszabadító hadmozdulatot hajtott végre. Ily módon a hadsereg bizonyítja harci kedvét és megerősíti a civilek morálját. Olyan fordulópontról lehet szó, amelyet a Nyugatnak fegyverekkel kell támogatnia.
Ezt fejti ki elemzésében Klaus Wittmann, a Bundeswehr nyugalmazott dandártábornoka, a Potsdami Egyetem történész professzora. Úgy látja, hogy az ukránok tökéletesen meglepték az ellenfelet, amely pánikba esett, fejetlenül reagált. Kijev nyilvánvalóan ütközőövezetet kíván létesíteni, azaz hogy az oroszok ne tudjanak támadni a határ túloldaláról.
Felszámolnák a „menedéket” és ismét magukhoz ragadják a kezdeményezést. Megmutatják az orosz fegyveres erők gyenge pontjait, rákényszerítik a másik oldalt, hogy erőket vonjon vissza a frontról, továbbá adut szereznek a béketárgyalásokhoz.
Az egész hadmozdulat azonban szükségtelen lett volna, ha a Nyugat ad elegendő modern harceszközt és nem korlátozza ostoba módon azok alkalmazását oroszországi célpontok ellen. Ám félt a helyzet súlyosbodásától, és ez végzetes késlekedést, illetve korlátozó feltételeket eredményezett. Miközben látszik, hogy Putyin csupán blöffölt az atomfenyegetéssel, hiszen mikor vetné be a nukleáris fegyvert, ha nem akkor, amikor támadás éri országát?
Ugyanakkor látnivaló, mit érhetnének el az ukránok, ha a szövetségesek nem kötnék meg a kezüket. A nyugati hatalmaknak végre át kellene lépniük a saját maguk által vont vörös vonalakon.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Khm… éppen ő?”
Ez volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >
Amnesztia és furkósbot
Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >
Magyarország még az unióhoz tartozik?
A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >
Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >
A semmittevés busás jutalma
A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >