Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A tekintélyelvűség elleni küzdelem kézikönyve
Anne Applebaum szerint világméretű hálózatban szövetkeztek az autokraták, ezért akik felveszik velük szemben a kesztyűt, azoknak is össze kell fogniuk. Ebben nagy segítségükre lehet a szóban forgó könyv, mivel leírja a demokrácia hanyatlását, illetve a tekintélyelvűség globális támadását. Merthogy a mai autokráciák nemigen hasonlítanak a régi vágású elnyomó rezsimekre, amelyek csúcsán egy magányos, szürke arcú diktátor áll. Az utódrendszereket kifinomult hálózat irányítja. Rendelkezésükre áll természetesen a rendőrség, a katonaság és a titkosszolgálat is, de a lényeg a kleptokrata pénzügyi szerkezet, illetve a technológiai szakértő hada, amely gondoskodik a felderítésről, a propagandáról és a dezinformációról. Applebaum szerint napjaink autokratái két fontos dologban különböznek, pl. a hidegháború kommunista zsarnokaitól: az egyik, hogy nincs átfogó ideológiájuk, Céljuk a hatalom felhalmozása, illetve megőrzése, továbbá hogy megszedjék magukat. A másik fő vonás, hogy odahaza és a nemzetközi porondon is hálózatot alkotnak: pénzügyi, katonai, diplomáciai és egyéb szálak tömkelege fűzi össze őket, és ez hihetetlenül nehézzé teszi teljes mértékben megérteni őket, hát még legyőzni! Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Foreign Policy
A recenzió a tekintélyelvűség elleni küzdelem kézikönyvének nevezi Anne Applebaum legújabb kötetét, az Autocracy, Inc.: The Dictators Who Want to Run the World-öt („Az autokrácia Rt: A diktátorok, akik irányítani akarják a világot”).
A méltató, Jonathan Pepperman, a George W. Bush Intézet vezető munkatársa azt emeli ki a mű számtalan mondandója közül, hogy világméretű hálózatban szövetkeztek az autokraták, ezért akik felveszik velük szemben a kesztyűt, azoknak is össze kell fogniuk. Ebben nagy segítségükre lehet a szóban forgó könyv, mivel leírja a demokrácia hanyatlását, illetve a tekintélyelvűség globális támadását.
Merthogy a mai autokráciák nemigen hasonlítanak a régi vágású elnyomó rezsimekre, amelyek csúcsán egy magányos, szürke arcú diktátor áll. Az utódrendszereket kifinomult hálózat irányítja. Rendelkezésükre áll természetesen a rendőrség, a katonaság és a titkosszolgálat is, de a lényeg a kleptokrata pénzügyi szerkezet, illetve a technológiai szakértő hada, amely gondoskodik a felderítésről, a propagandáról és a dezinformációról.
Applebaum szerint napjaink autokratái két fontos dologban különböznek, pl. a hidegháború kommunista zsarnokaitól: az egyik, hogy nincs átfogó ideológiájuk, Céljuk a hatalom felhalmozása, illetve megőrzése, továbbá hogy megszedjék magukat.
A másik fő vonás, hogy odahaza és a nemzetközi porondon is hálózatot alkotnak: pénzügyi, katonai, diplomáciai és egyéb szálak tömkelege fűzi össze őket, és ez hihetetlenül nehézzé teszi teljes mértékben megérteni őket, hát még legyőzni!
Washington Post
A kurszki betörésre adott válasz azt bizonyítja, hogy válsághelyzetben Putyin hajlamos lefagyni – írja Moszkvából Robyn Dixon, a tudósítói iroda vezetője. Mert amikor cselekedni kellene, sűrűn elmarad a gyors, határozott lépés, ami összhangban volna a harcias retorikával.
Ez már a 4. csapás a politikus tekintélyére nézve a háború kezdete óta. Először is nem sikerült megbuktatni az ukrán kormányt, ami rávilágít az elsősorban a félelemre, illetve a büntetésre alapozó tekintélyuralom gyenge pontjaira. Következett a Prigozsin-féle puccs, majd iszlám szélsőségesek felrobbantottak egy népszerű koncerttermet. A Kreml mindegyik esetben 24 órát kivárt, míg az államfő a tévé nyilvánossága elé állt.
Tatjána Sztanovaja, a Franciaországba menekült elemző úgy értékeli, hogy a politikus megszállottan titkolózik. Ha megszólal, akkor sem mond sokat, nehogy riogasson. Mark Galeotti, a RUSI, brit fegyveres erők agytrösztjének szakértője szerint a vacillálást lehetett tetten érni, amikor az állami tévé egy hete közvetítette a biztonságért felelős illetékesek tanácskozását.
„Oldjátok meg” – hangzott a parancs, de nem adott semmiféle használható stratégiát. Azaz Putyin elbújik, ha baj van. Elvárja, hogy mások elvégezzék a munka kemény részét, majd beáll a sikerek mögé. Ha viszont valami félresikeredik, akkor azért csakis mások lehetnek a felelősek.
A kurszki offenzíva felszámolása, hetekbe, hónapokba telhet. Ám az elnöknek nem tartania semmiféle palotaforradalomtól vagy ilyesmitől. Rendszere belátható időn belül nem omlik össze – mondják elemzők. Sztanovaja ennek magyarázatát abban látja, hogy az oroszok, főként az elit tagjainak többsége a legrosszabbra számít a háborúban, de rájött, hogy nincs alternatíva az elnyomó rezsimmel szemben. Azaz Putyin presztízse csorbát szenvedett, ám uralma nem.
Ugyanakkor Moszkva Kurszk után sem hajlandó semmiféle kompromisszumra, ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev a már elvesztett területeken túl mondjon le újabb országrészekről és a béke feltételeként ne csatlakozzon a NATO-hoz sem. Viszont már a nacionalista kommentátorok is lázadoznak a kurszki fejlemények miatt.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár alaposan elmarasztalja a német kormányt, amiért az visszafogja Ukrajna katonai támogatását. A szerző úgy értékeli, hogy a koalíció úgy viselkedik, mintha a telenovelláról lenne szó, csak éppen a döntés drámai következményekkel jár Kijev szemszögéből.
Georg Ismar, aki parlamenti tudósító, három szempontból is problematikusnak tartja a Berlin által küldött jelzést. Először is ha az ukránok nem kapnak pótlólagos segítséget, az hátrányosan érinti a védőket – éppen akkor, amikor a kurszki betöréssel az ország próbál jobb pozíciókhoz jutni az esetleges béketárgyalásokon, illetve csökkenteni igyekszik a saját határmenti területeire nehezedő nyomást.
Sok hadfelszerelést veszít közben és nehezebbnek ígérkezik az utánpótlás a német költségvetési takarékoskodás miatt. Hogy ez mivel járhat, azt már akkor érzékelni lehetett, amikor az amerikaiak hónapokon át totojáztak a 60 milliárd dolláros segélycsomag ügyében. Kijev nem tudott tervezni, miközben ment az idő és nem érkezett erősítés.
Ha most a német fél nem küldi az ultramodern Iris-T-rendszert – pénzhiány címén – az borzalmas volna.
A német nadrágszíj-meghúzásból Putyin csak profitálhat, mert ő csak arra vár, hogy legyen valami, amit úgy adhat el, hogy a Nyugat térde megremegett. Végül pedig akaratlanul az a kép keletkezik, hogy a német vezetés meghajlik az AfD, illetve a szélsőbalos Wagenknecht-párt akarata előtt, mert ők a támogatás teljes leállítását sürgetik. Olyan békét szorgalmaznak, ami Moszkva diktátumának felel meg.
Ezek után – emeli ki az elemzés – a kancellár nem csodálkozhat azon, ha megbukik, mivel egyáltalán nem biztos, hogy az SPD vele indul jövőre a választáson. Scholz ugyanis a színfalak mögött egyezségeket köt, de kívülre nem áll elő tisztességes és érthető magyarázatokkal. Pedig azzal éppenséggel adós a Bundeswehrnek és Ukrajnának is.
Wall Street Journal
A jobboldali lap vezércikke nagyjából elégtelen osztályzatot állít ki Biden egész elnöki működésére. Kezdve onnan, hogy a politikus azt ígérte: egyesíti a nemzetet, ám valójában még inkább megosztotta azt. A demokraták mai elnökjelölő konvencióján ebből persze aligha lehet majd érzékelni bármit is, de ha elhal a nagy hozsannázás, a végén ejtik, mint egy idejétmúlt divathóbortot.
De hát az amerikaiak többsége úgy véli, hogy kudarcot vallott. Először is fauszti alkut kötött és nagyjából azt csinálta az eltelt négy évben, ami a balos Sanders programjában szerepelt. De legfőbbképpen átadta az irányítást a Demokrata Párt képviselőházi vezéreinek. Azon kívül felfuttatta az inflációt.
Rá azonban mindig az volt a jellemző félévszázados politikai pályafutása során, hogy megnézte: merre megy a párt, majd követte. Így az eltelt 4 évben a bevándorlás ügyében is, és ezzel lehetetlenné tette a megállapodást a Kongresszusban.
A külpolitikai örökségét akkor lehet véglegesen megvonni, ha befejeződik az ukrajnai, illetve közel-keleti háború. De a szégyenletes afganisztáni kivonulás felbátorította Amerika ellenségeit szerte a világban. Nem tudta elriasztani Putyint az inváziótól, sem Iránt és segédcsapatait, amelyek létében veszélyeztetik Izraelt.
Mivel visszafogta a védelmi kiadásokat, alaposan megnehezítette utódja helyzetét, bárki is legyen az.
Ám a legrosszabb az, hogy mindenáron felelősségre akarta vonatni Trumpot, így abból mártírt csinált és hozzásegítette, hogy ő legyen a republikánus jelölt. Úgy gondolta ugyanis, hogy őt könnyű lesz megverni.
A demokraták sikernek nyilvánítják, ha Harris nyer a végén, ám bárki is legyen a győztes, az ország még megosztottabb és csüggedtebb lesz, mint amikor Biden hatalomra lépett. Ez az ő sajnálatos hagyatéka.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Khm… éppen ő?”
Ez volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >
Amnesztia és furkósbot
Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >
Magyarország még az unióhoz tartozik?
A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >
Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >
A semmittevés busás jutalma
A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >