Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kamala Harris álomszerű rajtot vette, de még korai volna rászámolni Trumpra
A Guardian kommentárja arra figyelmeztet erre, hiszen volt elnök 4 éve is ledolgozta hátrányát és csupán célfotóval vesztett. Vagyis – mutat rá Jonathan Freedland – a történelem azt tanítja, hogy nem szabad idő előtt örvendezni. Mindenesetre a demokraták három hét alatt olyan fordulatot hajtottak végre, amire idáig nemigen akadt példa az amerikai politikatörténetben. És minél jobb eredmények jelentkeznek az alelnök oldalán, a republikánus jelölt annál levertebb és zavartabb. Kampánystábja arra ösztökéli, hogy az ellenfél két gyenge pontját, a bevándorlást és az inflációt támadja, ám ő marad annál, amihez a legjobban ért: folytatja a kulturkampfot és a faji uszítást. És mivel kiesett az egyensúlyából, botladozik. Mára a kora lett a legfőbb baja. Ám a közvélemény kutatások nem annyira rózsásak, ahogyan azt a hatalmon lévő párt szeretné. Ráadásul a három kulcsfontosságú csatatér államban, Pennsylvániában, Wisconsinban és Michiganben csekély Harris előnye. Utóbbi számára hátrány ugyanakkor, hogy a két parlamenti elit embere. Azon felül tény, hogy Amerikában minden, nem jobboldali pártnak messzebbre kell elmennie, mint amennyire szeretné, ha meg akarja győzni a közép szavazóit. Emellett a demokratákat jégre viheti, ha úgy gondolják, hogy most már hátradőlhetnek, miután félreállították Bident. Hiszen a verseny hihetetlenül szoros, miközben a nemzet élesen megosztott. És az elektori testületben a többség a másik oldalé, vagyis, még bőven veszíthet a Demokrata Párt, függetlenül attól, hogy a voksok alapján esetleg nagy arányban győz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Frankfurter Rundschau
A türingiai zsidó közösség Magyarországról elszármazott kántora azt mondja: ő már ismeri a Fidesztől a trükköt, amit az AfD bevet a jövő hónapban esedékes tartományi választások előtt, hogy ti. körbeudvarolja a zsidókat, mert meg akarja szerezni a szavazataikat. Andics Milán részben pont azért költözött Németországba, mert elege lett az antidemokratikus populistákból, vagyis az új jobboldalból.
Merthogy a jobboldali-demagóg és nemzeti konzervatív Orbán Viktor autoriter uralmat alakított ki, ám a kántor nem szeretett volna tovább ilyen légkörben élni. De csak reménykedni tud abban, hogy nem jutott csöbörből vödörbe. A hátán feláll a szőr arra a gondolatra, hogy egy szélsőjobbos párt növelheti befolyását a helyi törvényhozásban. Az AfD-ről ugyanis az a véleménye, hogy az farkas báránybőrben. Vezére, Höcke jelenleg 30 %-on áll a közvélemény kutatásokban.
Andics szerint ha valaki tudni akarja, milyen egy párt, akkor csak a híveit kell szemügyre vennie. Az AfD esetében közülük sokan antiszemiták, rasszisták és demokrácia-ellenesek. És ha nekik tetszik a párt, az semmi jót nem ígér. Egyébként Türingiában a fal leomlása óta 700-ra nőtt a zsidó közösség tagjainak száma, központjuk Erfurt.
FAZ
A német kormány a költségvetés sanyarú helyzetére hivatkozva úgy döntött, hogy nem ad több új katonai segélyt Ukrajnának. Azaz a már előirányzott programok folytatódnak 2028-ig, de összegük a jelenlegi 8 milliárd euróról 1 milliárdra esik vissza. A lap úgy tudja, hogy a pénzügyminiszter már értesítette is erről a védelmi tárca vezetőjét.
Azon felül a támogatás forrása nem is a büdzsé volna, hanem a nyugatra kihelyezett, ám befagyasztott orosz állami alapok haszna. A G-7-ek 50 milliárd dollárt irányoztak elő erre a célre, csakhogy az jelenleg olyan, mint a kutya vacsorája, még az sem biztos, hogy jogilag járható az út.
A német döntést hatalmas vita előzte meg. Beavatott körök szerint a Kancellária ragaszkodott a segítség visszafogásához, a három szakminisztérium viszont nem értett vele egyet. Hatalmi szóval azonban a vége az lett, amit amúgy a szélsőjobbos AfD, a szélsőbalos Wagenknecht-párt, illetve a CDU elnöke akar.
Így azután már az idén sem rendelnek kiegészítő szállításokat, pedig az ipar képes volna legyártani a harceszközöket. Újabb hosszútávú szerződéseket ugyanakkor egyáltalán nem kötnek, a jelek szerint annyi az ukránok támogatásának.
Pedig a fronton egyes német nehézfegyverekhez már most sincs elég tartalékalkatrész, illetve muníció. Ezért naponta csak 3-4-szer lőnek velük. Jobb híján a lepusztult példányokból szerelik ki, ami kell a javításhoz.
A szociáldemokraták egyik parlamenti képviselője azt hangsúlyozza, hogy az ukránok veresége esetén nagyjából 15 millióan menekülnének nyugatra, és a végén az lenne, amit Putyin akar: destabilizálódik Németország, valamint Európa.
Washington Post
A kurszki hadművelet egyelőre meghiúsította azt a titkos tervet, hogy a két szemben álló fél katari közvetítéssel tárgyalásokat kezd az energialétesítmények elleni támadások leállításáról. Úgy volt, hogy ebben a hónapban mind Kijev, mind Moszkva delegációt küld az arab országba, de a képviselők nem ültek volna le egymással, hanem a házigazda segítségével igyekeznek megállapodni a részleges tűzszünetben. Az előkészületek már két hónapja tartottak.
A Kreml azonban egyelőre visszakozott az ukránok meglepetésszerű támadása után. Az oroszok már jó egy éve lövik az ukrán erőműveket, illetve áramhálózatot, a másik fél pedig az orosz olajfinomítókat és tárolókat vette célba, ennek eredményeként kb. 15 %-kal csökkent a feldolgozott nyersolaj mennyisége, ugyanakkor emelkedett a világpiaci ár.
Az ukrán elnöki hivatal megerősítette, hogy elhalasztották a dohai csúcsot, de a közlemény okként a közel-keleti helyzetet jelölte meg. Hozzátéve, hogy az egyeztetést a jövő csütörtökön videókonferencia formájában tartják meg. Az esetleges megállapodás még inkább növeli a kurszki betörés tétjét.
Szakértők kétlik, hogy az ukrán inváziós erők meg tudják tartani az elfoglalt területeket. Közben az orosz támadók előretörtek Kelet-Ukrajnában és nem csoportosítottak át erőket Kurszk miatt.
Ugyanakkor az áramszünetek az ukrán oldalon nem csupán a lakosság életét nehezítik meg, hanem sok kár okoztak a gazdaságnak is. Az ország elvesztette áramtermelő kapacitásának nagyjából a felét. Ezért még a kemény téli hónapokban is csak napi 5-7 órán át tud energiát szolgáltatni
The Times
A neves brit orosz-szakértő, Mark Galeotti úgy értékeli, hogy Putyin nagy ütést kapott Kurszk miatt, így lehangolt, rosszul reagál, ráadásul a rendszer kezd aggódni, és még a Kreml közeli sajtó is bírálatokat fogalmaz meg. Az ukrán támadás megmutatta, milyen messze került céljától az Ukrajna elleni invázió. A propaganda ugyan azt bizonygatja, hogy a próbálkozás dugába dől, ám az átlag orosz azt látja a tévében, hogy menekültek tízezrei távoznak a térségből, és az érzés az, hogy a Kreml legfeljebb pirrhuszi győzelmet arathat.
Egyre kevésbé áll meg, hogy az elnök tévedhetetlen. A határmenti védelem gyatra, ami persze nem meglepő, mert az erősítésre szánt pénzeket a cimborák kapták meg, őt meg gyakran sikkasztottak. A Kreml újoncokat vezényel ki , olyanokat, akik még az alapkiképzést sem kapták meg. Velük szemben harcedzett veteránok vannak. Az sem növeli a bizalmat a vezetéssel szemben, hogy az ellenfél a hadműveletet nyugati nehézfegyverekkel az élen hajtja végre.
Egyértelmű, hogy az apokaliptikus orosz riogatás nem rettentette el sem Zelenszkijt, sem a Nyugatot. Ettől azonban még általános a nézet, hogy az ukránokat kiűzik Kurszk térségéből. A közvélemény elégedetlensége ugyanakkor nem egyenlő azzal, hogy küszöbön állna puccs, vagy forradalom. A lakosság hozzászokott ahhoz, hogy a rezsim hozzá nem értő és korrupt. De azért a türelemnek is vége szakad egy szép napon. Akkor pedig – ahogy Puskin megfogalmazta – könyörtelenek az oroszok.
Ezzel együtt az államfő át fogja vészelni a vihart, de még jobban meggyengül. Nem okult abból, hogy egykor, a német lerohanás után Sztálin a szakértőkre bízta a védekezés megszervezését. Ha Geraszimovval együtt továbbra is beleszól a részletekbe, abból katasztrófa lehet.
A társadalom viszont érzékeli, hogy az uralkodó ismét cserben hagyta őket. Ez pedig hosszabb távon a legnagyobb veszély forrása lehet egy olyan rendszer számára, amely azon alapszik, hogy Oroszországnak nem szabad tovább térdelnie, fel kell állnia.
Independent
A vezércikk a putyini hozzá nem értés jelképének tartja a megrongálódott kurszki Lenin-emlékművet: a szobor még áll, de már a fél arca leszakadt. Az elnököt újabb és újabb megaláztatások érik a sikeres invázió miatt, miközben Nagy Péter vagy Sztálin reinkarnációjának tekinti magát. Ugyanakkor Zelenszkij számára adott a kérdés: hogyan tovább? A válasz alighanem ugyanolyan ravasz lesz, mint az egész akció kivitelezése.
A siker még a legvadabb kijevi reményeket is felülmúlta. Bizonyította elsősorban a Nyugatnak, hogy remek módon hasznosult a pénzügyi és katonai támogatás. Továbbá hogy az ukránok képesek támadásra is. Megerősítette a harci moráljukat, viszont lehangolta az oroszokat. Azzal szembesültek, hogy a hadsereg parancsnokai kétbalkezesek.
Az elnök pedig nem a biztonság legyőzhetetlen biztosítéka, hanem olyasvalaki, aki egyre mélyebben süpped az általa előidézett ingoványba. Az orosz győzelem pont olyan távoli, mint idáig bármikor.
Viszont ukrán szemszögből nem volna bölcs még tovább benyomulni orosz területre, mivel az hatalmas emberi és anyagi áldozatokkal járna. Inkább a rendezett visszavonulást kell választani. Az ország sorsa egyébként is leginkább az amerikai választáson dől el. Ha Trump nyer, akkor Zelenszkij örülhet, ha azokat a területeket megtarthatja, amelyek a kezén vannak, amikor az újjáválasztott elnök megállapodik orosz kollégájával. Harris viszont kitartana az eddigi irányvonal mellett.
Guardian
A brit Külügyi Intézet egyik szakértője szerint a kurszki rajtaütés nagy pofon volt Putyinnak, ugyanakkor egész más fénybe helyezi a háború további menetét, mert már egyáltalán nem biztos, hogy Kijevnek területi engedményeket kell tennie a békéért cserében. Oriszia Lucevics, a Chatham House orosz programjának helyettes vezetője nem gondolja, hogy éppen a háború döntő csatája zajlik, de mindenképpen derékba lövi azt a moszkvai érvet, hogy elkerülhetetlen az orosz győzelem, illetve hogy a Nyugatnak nem szabad közbeavatkoznia.
Az is egyértelmű, hogy a harcok nem rekedtek meg. Az ukránok tavasz óta mélyen orosz területen lövik a több, mint 30 legnagyobb olajfeldolgozót. Ez visszavetette a kitermelést, a dízeleladás 30 %-kal visszaesett.
Viszont most már az is látszik, hogy Kijev büntetlenül megsértheti az orosz által megjelölt vörös vonalakat. Az a tabu sem érvényes többé, hogy nem lehet felhasználni a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen. Olyannyira nem, hogy állítólag a Fehér Ház azt fontolgatja: az F-16-osok mellé nagy hatótávolságú rakétákat is ad. Ez esetben az oroszok igen nehezen tudnák visszahódítani az elvesztett sávot.
Látnivaló, hogy Ukrajna képes a katonai győzelemre, és hogy megtérül a nyugati támogatás, de a jövő nem a tárgyalóasztalnál, hanem a csatatéren dől el. Ám most új fejezet kezdődik.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Khm… éppen ő?”
Ez volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >
Amnesztia és furkósbot
Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >
Magyarország még az unióhoz tartozik?
A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >
Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >
A semmittevés busás jutalma
A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >