Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán és Fico idegesítik a partnereket mind az EU-ban, mind a NATO-ban
Ezt állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zietung közép-európai tudósítója, Stephan Löwenstein. Szlovákia megtorlással fenyegette meg Ukrajnát a Lukoil ellen elrendelt szankció miatt, egészen pontosan kilátásba helyezte, hogy nem szállít dízelt a pozsonyi finomítóból az ukránoknak. Ugyanakkor a magyar kormány biztonsági aggályokat keltett az EU-ban, mivel megkönnyítette az orosz és belarusz polgárok beutazását. Kijev visszautasította azt magyar, illetve szlovák vádat, hogy politikai okokból zsarolni kívánná a két országot. Az ukrán vezetés szerint az ellátás zavartalan, a tilalom kizárólag az orosz konszern által betáplált energiahordozót érinti. A felek között vita van az ügyben is, hogy Zelenszkij nem fogadja el Budapest, illetve Pozsony által követelt tűzszünetet, mivel attól fél, hogy az szentesítené az orosz területhódításokat. Magyar és szlovák részről ugyanakkor úgy vélik, hogy Ukrajna pont e véleményük miatt most zsarolni igyekszik őket. Közben a Fidesz összerúgta a patkót több nyugati országgal is, mert túlságosan is oroszbarát politikát folytat. A budapesti amerikai nagykövet bírálta Orbán tusványosi beszédét, de nem jobb a viszony Lengyelországgal sem, amellyel nyílt vita robbant ki a magyar miniszterelnök senkivel sem egyeztetett moszkvai, illetve pekingi útja miatt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A magyar kormány újabb közös uniós külpolitikai állásfoglalást hiúsított meg. Az EU ezúttal közleményben utasította volna el a venezuelai választásokon elkövetett csalásokat, és nagyobb átláthatóságot sürgetett, de ez nem sikerült, mert Magyarország vétózott – közölte névtelenséget kérve két, beavatott forrás.
Így végül a külpolitikai főmegbízottnak ezúttal sem maradt más választása, minthogy a saját neve alatt tegye közzé a nyilatkozatot. Belátta ugyanis, hogy a magyar felet nem lehet jobb belátásra bírni. Az ügy megerősíti, hogy a közös külpolitikának alapvető hiányossága az egyhangú döntéshozatal elve. Ezért Németország és több más tagállam azon van, hogy a jövőben minősített többséggel fogadják el a döntéseket ezen a területen.
Bloomberg
Ukrajna egyik szövetségese, a luxembourgi külügyminiszter nem ért egyet azzal, hogy Kijev nem továbbítja a Lukoil nyersolaját Magyarországnak és Szlovákiának. A lett fővárosban tartott sajtóértekezleten Bettel arra figyelmeztetett: egy ilyen lépés meghozatala előtt meg kell fontolni a következményeket. Merthogy pl. a magyar kormány szerint akár már szeptemberben üzemanyaghiány léphet fel.
Ezért a luxembourgi politikus szerint ilyen esetekben az érintett szomszédos államokat is be kell vonni az egyeztetésekbe, illetve legalább előre tájékoztatni kell őket. Nem szabad ugyanis kiélezni a feszültséget, illetve lehetőséget kell teremteni elsősorban Magyarország és Szlovákia számára az ellenkezés kinyilvánítására. Máskülönben ugyanis életbe léphet a szemet szemért-logika.
Mint ismeretes, a magyar és a szlovák kormány máris megtorlást emleget Kijev ellen. A jelentés egyúttal idézi, hogy Bettel úgy értékelte Orbán „békeküldetését”, mintha a magyar vezető a középső ujját mutatta volna be az oroszok ellen küzdő ukránoknak. Mert ha valaki békét akar, akkor először az áldozathoz megy el, nem pedig az agresszorhoz.
FT
Amerika nem Oroszország, de azért a Trumpot támogató üzleti köröknek is meg kellene fontolniuk, mire számíthatnak cserében, nehogy úgy járjanak, mint Putyin oligarchái. Ezt fejti ki Martin Wolf, az újság gazdasági fő elemzője. Egyértelműnek nevezi, hogy az oroszoknál minden hatalom a Kreml aktuális urának a kezében összpontosul.
Vagyis – mutat rá – a pénzembereknek meg kell érteniük, hogy a gazdaság csak akkor juttatja őket befolyáshoz, ha az állam tevékenységét a jog szabályozza. Despotikus rendszerekben annál van a vagyon, aki irányítja az országot. Ez a zsarnok homokozója: adhat, de el is vehet.
És hát Trump már kinyilvánította, hogy győzelme esetén meg akarja büntetni az ellenségeit. Igazolásul saját üldöztetését hozta fel. De vajon végiggondolták-e mindazok, akik pénzelik a politikus kampányát, hogy mit jelent az, ha egy önkényúr lakik a Fehér Házban? Mert aki meg akarja torpedózni a demokrácia alapját képező választási folyamatot, az önjelölt diktátor.
Olyasvalaki, aki a saját embereivel tömheti tele a kormányzatot. Ez esetben csakis a hívek, illetve a talpnyalók érezhetik magukat biztonságban. Az USA-ban a fékek és ellensúlyok lebontása azután kihatással lehet az egész világra. A demokrácia hitele már most jelentős csorbán szenvedett. És csak még rosszabbra kell felkészülni.
Nem csupán az amerikai demokrácia forog kockán, hanem az ország jövője a nemzetközi porondon. Mintha a jobboldal nem értené, hogy ha magára hagyja Ukrajnát, és esetleg erre a sorsra jut több NATO-ország is, az befolyásolja, hogy Washington milyen szövetségeket tud tető alá hozni Kínával szemben.
Emellett ha Trump végig viszi programját a nemzetközi kereskedelemben, akkor az Egyesült Államok onnan kezdve megbízhatatlan gazdasági partnernek számít. A dollár bezuhanhat, ahogy az a 70-es években történt. De a világ számára mégis az a legfontosabb, hogy az USA kivonulhat a párizsi klímavédelmi megállapodásból. Mert a korábbi elnök, ez a „szilárd zseni”, tudja, hogy az üvegházhatás csupán nagy átverés.
Die Presse
A kommentár úgy látja, hogy Németország gyenge láncszemet alkot Európa szívében. A gazdaságnál már csupán a kancellár tekintélye zsugorodik sebesebben. Egyre kevesebb az esélye, hogy újraválasszák. A GDP visszaesése persze csupán pár tized %, de a németek esetében ez tízmilliárd eurókat jelent.
Pedig Scholz már egy éve azt ígérte a lakosságnak, hogy olyan gazdasági csoda következik be, mint amilyen a 2. világháború után volt, amikor is az ország úrrá lett a pusztuláson. Ám a Bloomberg nemrégiben úgy értékelte, hogy Németország teher Európa számára.
De hát már vagy jó 10 éve feltűnhetett volna, hogy a német ipar túlságosan is függő helyzetbe került Kínától, illetve hogy az ország lejáratta magát főleg Kelet-Európában, amikor ráállt az olcsó orosz gázra. De az atomerőművek leállítását, a mindent átható bürokráciát, az elburjánzó migrációs politikát, valamint az adóterhet sem Scholz találta ki.
Mindazonáltal példát vehetne Bidenről, aki igazi gazdasági programot indított be. A kormányfő jövője attól függ, beüt-e jövőre a növekedés. Ha nem, akkor az lesz a kép, mintha járművét nekivezette a fának, pedig ki is kerülhette volna.
Guardian
A vezércikk úgy értékeli, hogy ezúttal szélesebb tömegek mozdultak meg az elcsalt venezuelai választások miatt, mint korábban. Az persze abszolút várható volt, hogy Maduro kihirdeti a saját győzelmét, illetve hogy az ellenzék renonszt kiált.
Ám két dolog megváltozott: az egyik, hogy már nagyon sokaknak elegük van az elnök katasztrofális uralmából, még elszegényedett vidékeken is lázadoznak ellene, pedig ezek a körzetek korábban a bázisának számítottak. De az emberek besokalltak a szörnyűséges gazdasági és humanitárius állapotoktól.
Hozzávetőleg 19 millióan nem kapnak megfelelő egészségügyi ellátást, illetve nem tudnak normálisan táplálkozni. És már nem veszik be, hogy erről pl. az amerikai szankciók tehetnek.
A másik, hogy Oroszország, Kuba, Kína és más régi barátok villámgyorsan gratuláltak az államfőnek, ám a régió több, baloldali vezetése nem ezt az utat követte. Túl nagy ugyanis az eltérés az előzetes közlemény kutatások, illetve a választás kimenetele között.
Az országból alig 10 év alatt már csaknem 8 millióan külföldre menekültek és a többiek egyharmada szintén mérlegeli a távozást. Nagy a félelem, hogy Maduro fokozza a tekintélyuralmi elnyomást. A világnak rá kellene vennie, hogy tartsa tiszteletben az embereket.
Economist
A szükségből kovácsoltak erényt az ukránok, amikor szorult helyzetükben olyan technikai megoldásokat találtak ki, amelyekkel gátat tudnak vetni az orosz légitámadásoknak. Ilyen az akusztikus nyomkövetés, amellyel a próbálkozások a háború megindulása utáni 4. napon kezdődtek, ám amely azóta megdöbbentő sikereket hozott.
Itt az elején egy olyan okos telefonos alkalmazásról volt szó, amelyet mesterséges intelligenciával kapcsoltak össze, és amelynek segítségével az arra kiválasztott polgárok gombnyomással jelezhették, ha ellenséges drónt vagy rakétát látnak közeledni. Az érintett cég most olyan mikrofonhálózatot telepít az egész országban, amely rögzíti a lehetséges légi veszély zajait.
Egy-egy ilyen egység akkora, mint egy cipős doboz, előállítása 500 dollár, szemben a drónok felderítésére alkalmas radarral, mert az félmillió dollárba kerül. Viszont akár 3 kilométeres távolságból kiszűri a megfelelő hangjeleket. Méghozzá földközelben, ahol a radarok nemigen hatásosak.
Minél több ilyen szerkezetet helyeznek ki, annál pontosabb az adatszolgáltatás. A riasztások mobiltornyokra futnak be, majd onnan műholdakra továbbítják azokat. A jelzés nem egészen 12 másodperc alatt megjelenik a hadsereg számítógépes programjában. Utána már lehet indítani az elfogó rakétákat. A rendszer már nagyon bevált Harkivnál, ezért jelentősen ki akarják bővíteni.
Létezik még a Sky Fortress (Légi Erőd) névre hallgató hangkövető hálózat is, de az annyira titkos, hogy sokat nem lehet róla tudni. De az biztos, hogy az oroszok erősen tartanak tőle. Nem csoda, hiszen hírek szerint még azt is kimutatja, ha a drónok motorja erőlködik a nagy teher miatt. Akkora potenciál van a találmányban, hogy már 11 NATO-ország érdeklődik iránta. Az oroszok viszont kidolgozták a maguk, hasonló eszközét.
Következő cikk: Az izraeli likvidálások ellentmondásos megítélése
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >
Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának
Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >
Te, jó ég, hol élek?
Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >
Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak
Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >
Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét
Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >
Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >