Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbánnak van hitele Kínában
Így Peking húzza ki a csávából, miután a jogállami kifogások miatt az EU egyelőre megtagadja tőle a milliárdokat. Magyarország a kínaiak legfőbb politikai partnere az Unióban és most még inkább támaszkodik az ázsiai nagyhatalomra. Az egymilliárd dolláros kölcsön visszatükrözi a magyar gazdaság baljós pénzügyi állapotát: az államadósság a GDP 73,5 %-át teszi ki. A költségvetés 6,7 %-os deficite is meghaladja a Brüsszel által előírt kereteket. A kormány beruházások elhalasztását mérlegeli, mert gyenge a növekedés és elakadt 20 milliárd uniós támogatás. Mivel feszültség van az EU és Kína között, továbbá éles bírálatok érték Orbán „békemisszióját”, a pekingi pénzinjekció jelentősége túlmegy a sima pénzügyeken. Ezzel együtt a Fidesz-kormány 500 millió eurós hitelt ígér az új észak-macedóniai vezetésnek, mert az ottani kormányfő nacionalista pártja szoros kapcsolatokat ápol a magyar kabinettel. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Aligha fog örülni von der Leyen annak, hogy Orbán Viktor ismét Várhelyi Olivért jelölte uniós biztosnak. Sőt, bizonyosan felbosszantotta a politikust a döntéssel. A bővítési ügyek eddigi gazdája ugyanis az utóbbi időben bírálatokat váltott ki azzal, ahogyan kezelt bizonyos ügyeket, illetve amilyen módon közeledett több jelöltországhoz is a jogállam és a demokrácia kapcsán.
Nem valószínű, hogy megtarthatja posztját, mert az igencsak felértékelődik a következő fél évtizedben, Ukrajna, Moldova és más országok készülő tagságával. Több kormány nemigen szeretné, ha Magyarországnak jutna ismét ez a terület, illetve nagy az esélye, hogy Várhelyire igen kemény megpróbáltatások várnak az EP-ben a meghallgatás során.
Frankfurter Rundschau
Orbán megnyitja a határokat az orosz vendégmunkások előtt, hogy ily módon kényszerítse engedményekre az EU-t és Ukrajnát. A sajátos nyílt határok azt jelentik hogy pár napja az oroszok biztonsági ellenőrzés nélkül utazhatnak be az országba, és onnan akadálytalanul tovább nyugatra. Ám ily módon nagy a félelem, hogy orosz kémek minden további nélkül bejuthatnak az Unióba, illetve hogy a Kreml akár szabotőröket is becsempészhet.
Méghozzá pont akkor, amikor Moszkva mindent megtesz, hogy hibrid támadásokkal meggyengítse a földrészt, ám ez tévút a magyar vezetés részéről – mutat rá Sergey Lagodinsky, a német zöld EP-képviselő. De hát Orbán megint csak azt csinálja, amit mindig is: aláássa a közös migrációs rendszert és kiszolgálja Putyint.
Erősödő bírálatok érik Magyarországot az Ukrajnával támadt olajvitában is, miközben a magyar függőség még fokozódott is azóta, hogy Brüsszel leállította az olaj kőolaj vásárlását, leszámítva azt, ami a Barátság-vezetéken át érkezik. Nos, időközben a magyar kiszolgáltatottság szintje 50-ről 60%-ra emelkedett.
Project Syndicate
Joschka Fischer úgy véli, hogy a levegőben lóg a liberális demokrácia jövője, mert ha az USA feladja vezető szerepét e modell fenntartásában, akkor az egész demokratikus Nyugat veszélybe kerül, ezen belül Európa még inkább. Ez az amerikai választás tétje.
A volt német zöld külügyminiszter és alkancellár rámutat, hogy az EU ugyan megúszta a múlt havi választáson a legrosszabbat, bár a szélsőjobb előretört – főként a franciáknál és a németeknél. Ám az Atlanti-óceán túlpartján Trump ante portas. Ha visszatér és az Egyesült Államokból illiberális demokráciát csinál, sok európai odalesz a gyönyörűségtől az új amerikai identitás láttán.
A Trump 2.0 azt jelenti, hogy az új hatalom semmi türelmet nem tanúsítana az ellenségeivel, illetve a vetélytársaival szemben, nem izgatná a hatalmi ágak szétválasztása, sem az alkotmány. Ezért nem csupán Putyin bízik a volt elnök sikerében, hanem minden jobboldali nacionalista, illetve szélsőjobbos párt. Mert ők ugyanilyen rendet képzelnek el maguknak.
Még jobban felbátorodnának Európában, a Kremlnek pedig az adna lökést, hogy Washington beszüntetné Ukrajna támogatását. Ha a kontinens visszacsúszik a nacionalizmusba, akkor elpuskázta az utolsó lehetőséget, hogy meghatározza a saját sorsát és szavatolja a békét, illetve szabadságot a gyerekek és az unokák nemzedékének. Jelenlegi formájában véget érhet az általunk ismert liberális Európa november 6-a reggelén.
Le Figaro
Nem gondolja, hogy sokáig fenn maradhat a szakadék az európai jobboldali nacionalisták jó választási szereplése és aközött, hogy az EU-ban kirekesztik őket egy volt francia diplomata, aki jelenleg a Flint nevű londoni geopolitikai tanácsadó cég munkatársa. Úgy ítéli meg, veszélyes az európai demokrácia szempontjából, hogy a többiek bojkottálják a soros magyar elnökséget, illetve ahogyan elosztották egymás közt az Unió vezető tisztségeit.
Francois-Joseph Schichan megállapítja, hogy a kontinensen jön fel a nemzeti jobboldal, köszönhetően annak, hogy a hagyományos pártok kudarcot vallottak olyan területeken, mint az iparpolitika, a szuverenitás és a bevándorlás. Viszont a rivális felbukkanására teljes mértékben antidemokratikus módon reagálnak.
Még soha nem fordult elő az, ami Magyarországgal, hogy ti. a Bizottság, egyes tagállamokkal együtt távol marad a soros elnökség bizonyos rendezvényeitől, mivel így akarja megbüntetni Orbánt. Ez pofon mindazoknak a millióknak is, akik megválasztották a Fideszt, illetve a hasonló pártokat.
A cél az, hogy az legyen a benyomás: ezek az erők nem kaptak demokratikus felhatalmazást. Közben azonban olyan kérdések maradnak megoldatlanul, mint a védelem. Ugyanakkor a nemzeti jobboldal részben felelős az előállt helyzetért. Jobban ki kell ismernie a rendszert, amely ellene dolgozik. Azon felül minden eddiginél élesebben szembe kell fordulniuk azoknak a hagyományos kormánypártoknak a legitimációs monopóliumával, amelyek az utóbbi években kudarcot vallottak minden fronton.
Washington Post
Az alkotmány módosítását javasolja Biden, hogy érvényesüljön az az amerikai alaptétel, miszerint senki, még az elnökök és a Legfelsőbb Bíróság tagjai sem állnak a törvény felett. A politikus azért dolgozta ki a lapban ismertetett tervet, hogy az elnöki hatalommal se lehessen visszaélni, illetve visszaálljon a közbizalom a jogrendszer iránt.
A döntés hátterében az áll, hogy a hónap elején éppen a Legfelsőbb Bíróság nagy fokú felmentést adott az elnököknek mindazon bűnök alól, amiket hivatalos minőségükben követtek el. Vagyis gyakorlatilag immár bármit megtehetnek. Akár a Kapitólium ostromára is buzdíthatják az erőszakos csőcseléket, nem lesz bántódásuk. És ez csupán a kezdet.
A testület egyúttal sok évtizedes precedenseket nyilvánított semmissé, ami veszélyes – a bíróság etikai válságba süllyedt. Épp ezért a politikus felveti, hogy
1. az alaptörvénybe foglalják bele: a törvény mindenkire vonatkozik. Merthogy az elnöki jogkör sem abszolút, hanem korlátozott. Amerika a jog országa, nem a királyoké vagy a diktátoroké.
2. Az elnökökhöz hasonlóan meg kellene szabni azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság tagjai hány évig láthatják el tisztségüket. Ily módon csökkenne az esélye, hogy bármelyik elnök radikális változtatásokkal, évtizedekre meghatározza a testület összetételét.
3. Kötelező magatartási kódex lenne a Legfelsőbb Bíróság számára. A bíráknak be kellene jelenteniük, ha ajándékot kapnak, nem folytathatnának politikai tevékenységet, és nem vállalhatnak szerepet olyan jogi esetekben, amelyek saját maguk vagy házastársuk miatt érdekütközés áll fenn.
Meg kell gátolni, hogy bármely elnök visszaéljen hatalmával, meg kell erősíteni a demokrácia védőbástyáit. Mert Amerikában a nép kormányoz.
Wall Street Journal
A vezércikk egyetlen szavát nem hiszi el Bidennek a Legfelsőbb Bíróság kilátásba helyezett átalakítása ügyében, úgy véli, hogy a reformnak egyetlen célja van: a politika alá rendelni az igazságszolgáltatást. Az egész elképzelést politikai támadásnak minősíti, ami mögött rombolási szándék húzódik meg, mert a demokraták véget akarnak vetni a bírák függetlenségének, valamint az alkotmányos rendnek. .
A részletekbe belemenve az állásfoglalás kifejti, hogy a testületnek már van magatartási normája, másrészt atz indítványban szereplő erkölcsi követelményeket nem a Bíróság maga kényszerítené ki, hanem alacsonyabb fokú bíróságok döntenének a legfelsőbb bírák elleni etikai panaszokról.
Ebből azonban az következne, hogy a pártok feltehetőleg egyik kifogást a másik után nyújtanák be és a végén az lenne az általános benyomás, hogy a korrupció mindennapos az amerikai igazságszolgáltatás csúcsán. Ez pedig még inkább aláásná a testület tekintélyét.
Viszont ha Bident tényleg aggasztaná, ami a Kongresszusban folyik, akkor teljes egészében megtiltaná a törvényhozóknak, hogy ajándékokat fogadjanak el, más pénzéből utazzanak felkapott helyeken rendezett kongresszusokra, díjazást kapjanak a fellépésekért, vagy bármi olyan tegyenek, ami összeférhetetlenségre utal.
Washington Post
Putyin arra használja a háborút, hogy teljesen átformálja országát és teljesítse vágyát, mármint hogy visszaállítsa Moszkva szuperhatalmi státuszát. Erre a következtetésre jut a lap, miután igen jelentős munkatársi gárdával jó 8 hónapon át elemezte az átfogó oroszországi változásokat.
Az elnök úgy alakítja, hogy Oroszország Amerika és a Nyugat legveszélyesebb és legagresszívabb ellensége legyen a következő évtizedekben. Odahaza pedig az autokrácia megszilárdításán dolgozik. Militarizálja a társadalmat, hazafias lelkesedéssel önti nyakon.
Teljesen kiforgatta sarkaiból az oktatási rendszert, tudósokat minősített árulókká. Nyomatja az új, ortodox vallásosságot. a nőket ugyanakkor maradi szerepre kárhoztatja. Az új nemzedékbe azt táplálja bele, hogy a Nyugat halálos veszély, a küzdelem a nemzet túléléséért folyik.
Közben azon van, hogy visszahozza a szovjet időket, azaz Oroszország szuperhatalom legyen, ám ezúttal az ortodox, keresztény értékek bajnokaként és a liberális szabadságjogok ellenfeleként. Egy olyan világban, amelyet szerinte a nagyhatalmak érdekövezetei szabdalnak fel, és ahol a tekintélyuralom a demokrácia elfogadott alternatívája.
Azt állítja, hogy az ortodox értékrendet védi a nyugati kulturális befolyással szemben. Jó ismerői szerint nem csupán a birodalmat építő cárokat csodálja, hanem Sztálint is. Felszámolta a politikai ellenzéket, törvényellenesnek nyilvánította a háború elleni tiltakozásokat. Külföldi ügynöknek, szélsőségesnek vagy terroristának minősített liberális civil szervezeteket, független szerkesztőségeket, újságírókat, jogászokat, írókat és aktivistákat.
FT
Gideon Rachman úgy látja: Trump részéről akkor érnél a legnagyobb fenyegetés Ukrajnát, ha a politikus elnökként elfogadná Moszkva követelését és belemenne a szomszédos ország semleges státuszába, mert azzal teljesen kiszolgáltatná Kijevet a Kreml kényének-kedvének.
A lap külpolitikai fő szemleírója a minap azt hallotta Biden nemzetbiztonsági tanácsadójától, hogy immár teljesen egyértelmű: „Moszkva kiherélné a szomszédos államot, mert akkor az nem tud megfelelően védekezni. Továbbra is az ukránok leigázására törekszik. De ezt nem engedjük meg neki”.
A szándék visszatükröződik Putyin béketervében. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a megtámadott ország erővel vissza tudja szerezni elvesztett területeit. Ezzel tisztában van, mint ahogy a nyugati támogatók hada is, habár nyilvánosan senki sem ismeri el.
A megállapodás fő akadálya, hogy a Kreml igényt tart Ukrajnának arra a 80 %-ára is, amelyet nem birtokol. Kijevnek viszont biztosítékok kellenek, hogy Oroszország nem használja ki a megkötendő egyezséget és nem fegyverkezik fel egy újabb offenzíva céljaira.
Putyin kivár, mert tudni akarja az amerikai elnökválasztás eredményét. Addig azonban minden arra ösztökéli, hogy folytassa a harcokat.
Der Standard
Innentől kezdve Maduro alkalmasint a diktatúrába vezeti Venezuelát – állapítja meg a kommentátor, Eric Frey, miután az elnök csakis csalással tudta megszerezni a választási győzelmet. A tömegtiltakozás nyomán a szerző arra számít, hogy a következmény ezúttal is elnyomás, fokozódó nyomor lesz.
A forgatókönyv ilyen esetekben mindig ugyanaz a világban: jön egy politikus, autoriter programmal nyer a demokratikus választáson, majd kezdi kétséges módszerekkel bebiztosítani a hatalmát. Átveszi a sajtó, az igazságszolgáltatás és más intézmények irányítását, illetve populista gazdaságpolitikával magához köti a lakosság bizonyos részeit. Így újabb győzelmeket arat az urnáknál, a választás még szabad, de már nem tisztességes.
Viszont ha összeáll az ellenzék, akkor a hatalomnak döntenie kell: elfogadja a vereséget, vagy meghamisítja az eredményt és erővel leveri a tüntetéseket. Ha ez utóbbi következik be, akkor az illiberális féldemokráciából igazi önkényuralom lesz.
A lengyeleknél a PiS fejet hajtott a vereség láttán, igaz, más választása nem is nagyon volt, uniós ország lévén. A törököknél, illetve a magyaroknál Erdogan, valamint Orbánnál az ellenzék gyenge, így ez a kérdés még nem merült fel. Hogy a venezuelai elnök mit akar, az egyértelmű. Erősek a bizonyítékok, hogy az államfő elcsalta a választást.
A diktatúra és a demokrácia között azonban nem lehetséges a kompromisszum. Ha Maduro kész szakadékba lökni országát, hogy megőrizze saját hatalmát, akkor Venezuela jövője még sötétebb, mint a jelene.
Következő cikk: Orbán és Fico idegesítik a partnereket mind az EU-ban, mind a NATO-ban
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >