2024. szeptember 8. vasárnap
Ma Mária, Adrienn névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére

Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére

Az Economist szerint  bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van elfoglalva, ez pedig azután kihat az egész földrészre. Scholz a jelek szerint más, mint Merkel, benne nincs meg az a képesség, hogy türelmesen haladjon a megállapodás felé. Az uniós csúcsokon kifejti Berlin álláspontját,  majd úgy tűnik, meg van lepődve, amikor a többiek nem állnak be a sorba. De azért van, hogy működnek a németeknél a dolgok, pl. amikor a kormányfő a háború kirobbanása után meghirdette a fordulatot a kül- és biztonságpolitikában. Az ország fejleszti a hadseregét és fegyvereket küld Ukrajnának. Továbbá átalakította az energiapolitikát, ám a partnerek a legtöbbször mégis csalódottak. Márpedig német közreműködés nélkül egy sor fontos európai program bizonytalanná válik. Az első ilyen az ukránok belépése, valamint az egyhangú döntések körének szűkítése. Az viszont jó, hogy Scholznak van egy szövetségese: von der Leyen, aki évtizedek óta a legbefolyásosabb bizottsági elnök. Rossz hír ugyanakkor, hogy az idő szorít. Mind a három német párt leszerepelt az európai választáson, ráadásul jövőre ismét urnákhoz hívják a polgárokat – a Bundestag összetételéről kell határozni, vagyis a koalíció várható leveszi a lábát a gázról Európában. Ez azonban rövidlátó és veszélyes volna, mivel erősödnek a geopolitikai kockázatok, a gazdaság viszont stagnál. Scholznak és Németországnak gyorsítania kell. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Euronews

 

A magyar szakminiszter érdektelennek nevezte, hogy mindössze három tagország: Olaszország, Bulgária és Málta küldte el tárcavezetőjét a Budapesten rendezett nem hivatalos egészségügyi tanácsülésre. A többiek a jelek szerint így fejezték ki tiltakozásukat az orbáni „békemisszió” miatt. Takács Péter szerint ez egyáltalán nem vetette vissza az érdemi munkát.

Arra hivatkozott, hogy nyáron még ez az arány is kedvező, és egyébként is a tanácskozás a véleménycserét szolgálja, ahhoz pedig a tények és nem az ideológiai megfontolások adják az alapot. Szerinte az ilyen találkozók a béke szigetét jelentik az európai politikában.

Csakhogy egyes kormányok olyan méltatlanul alacsony szinten képviseltették magukat, hogy azt nem lehetett másként értékelni, csakis diplomáciai dorgálásként. Ausztria pl. a budapesti nagykövetét ugrasztotta, Belgiumból a brüsszeli állandó EU-képviselet egyik attaséja érkezett.

 

Die Presse

 

Az Unió egyelőre nem tudja eldönteni, mennyire megalapozott a magyar és a szlovák panasz, miután Ukrajna nem hajlandó továbbítani a két országnak a Barátság-vezetéken a Lukoil által betáplált olajat. Elvileg igaz, amit a két külügyminiszter a Bizottságnak küldött levelében felhoz, hogy ti. nem szabad akadályozni az energiahordozók tranzitját.

Csakhogy van az alapszerződésben egy kitétel, amely biztonsági szempontok alapján mégiscsak lehetővé teszi. Brüsszel így most felméri a helyzetet, de úgy gondolja, hogy az ellátás biztonsága nincs veszélyben. Ugyanakkor Budapest és Pozsony szankciókat követel.

A magyar fél attól tart, hogy megugranak az energiaárak. Viszont ha el kellene marasztalni Ukrajnát, az gond lenne az Unió számára, mert a magyarok közül sokan elutasítják Kijev támogatását, Orbán pedig sorra utasítja el az újabb segítséget.

Oroszország közben azon van, hogy a maga javára aknázza ki az ellentéteket, de jelezte, hogy továbbra is küld nyersolajat. Azt azonban nem árulta el az illetékes kormánytag, hogy milyen úton-módon. Hírek szerint szó van arról, hogy ismét használatba veszik a Druzsba északi ágát, Belaruszon keresztül.  

 

EUobserver

 

A kormányhoz kapcsolódó magyar szélsőjobb, orosz mintára homofób dezinformációt vetett be a választáson. Ezt állapította meg az a három hónapos vizsgálat, amely civil szakértők bevonásával a négy visegrádi országban folyt. Eszerint ultrakonzervatív személyiségek, illetve szélsőséges pártok, valamint titokban állami támogatást élvező (ál)civil szervezetek LMBT-ellenes narratívát alkalmaztak.

Magyarországon konkrétan az Alapjogokért Központról van szó, amely azt állítja, hogy független intézmény, ám valójában pont azt hajtogatja a nemi kisebbségekről, mint a Fidesz és a KDNP szélsőséges szövetsége. Vagyis hogy az LMBT-jelenséggel foglalkozó felvilágosítás pedofíliához vezet. Az ilyen posztok rendre „szivárvány propagandának” minősítik az iskolákban zajló nemi felvilágosítást.

De idetartozik a kormánybarát médiaközpont, a Megafon is, amely nemrégiben ugyanilyen tartalommal 29 hirdetést jelentetett meg. Ezek egytől egyik szemére hányták az ellenzéknek, hogy nem szavazta meg az ún. gyerekvédelmi törvényt.

A Tiltott Színek nevű brüsszeli civil csoport igazgatója úgy ítéli meg, hogy Magyarország ezen a területen az orosz forgatókönyvet alkalmazza. Még Orbán is azt szajkózza, hogy nyugati LMBT-csoportok ártalmas propagandát terjesztenek. Egyben azt állítja, hogy az EU igyekszik lerombolni a hagyományos családi értékeket.

 

Die Zeit

 

A lap úgy mutatja be Ilaria Salist, mint aki olasz antifasiszta, és aki 15 hónapos rabság után a budapesti börtönből jutott be az Európai Parlamentbe. A volt tanárnő nehezen állt rá a beszélgetésre, ami persze érthető, mert a szélsőjobb kipécézte. Az Osztrák Szabadságpárt egyik képviselője pl. azt követelte, hogy a biztonsági szolgálat naponta motozza meg a 39 éves asszonyt, mert erre alapot ad az ellene felhozott magyarországi vád, hogy ti. tavaly, más baloldaliakkal együtt a Harag (Kitörés) napján szélsőjobbosokat vert meg.

Nyilvánvaló, hogy az FPÖ, amely az Orbán által alapított Patrióták-frakció tagja, pellengérre akarja állítani. Ő maga azonban változatlanul tagadja a súlyos testi sértés elkövetését, azt mondja, a kérdéses időpontban nem is volt a helyszínen. Sőt, hogy alibije van. De sokat ez sem számított, mert a magyar hatóságok lecsukták.

Hét hónapig tartott, amíg legalább a családjával kapcsolatba léphetett. Szerinte esetében a magyar igazságszolgáltatás politikailag elfogult, noha ő csupán a fasiszták felvonulása ellen kívánt tiltakozni. Végül nagy nehezen, Meloni közbenjárására helyezték házi őrizetbe.

Az EP-ben még nem ismeri ki magát, de egyik napról a másikra lett képviselő. Az eleve nőellenes szélsőjobb szemében azonban máris boszorkány. Az FPÖ küldöttségvezetője idesorolja von der Leyent, Metsolát, a Parlament elnökét, valamint Lagarde-ot, az Európai Központi Bank igazgatóját. Kilátásba helyezte, hogy megismertetik velük, milyen az a korbács.

 

The Times

 

Meloni a margóra szorult, amióta nem szavazta meg von der Leyen mandátumának meghosszabbítását, de lehet, hogy van számára visszaút az európai jobboldal királynőjeként – írja a római tudósító, Tom Kington.  A paláver forrása az volt, hogy az EP-választások nagy nyerteseként a kormányfő igényt tartott volna arra, hogy beleszóljon: kik töltsék be a vezető posztokat az Unióban, ám Scholz és Macron – az EPP közreműködésével – kigolyózta.

Simon Hix, a firenzei Európai Egyetemi Intézet professzora szerint a Bizottság elnöke számára fel volt adva a lecke, mert ugyan korábban udvarolt az olasz politikusnak, de ha az ő segítségét veszi igénybe és nem a zöldekét, akkor a szocialisták kiálltak volna mögüle. Akkor pedig oda  a tisztség.

Pedig Meloni megtalálta a hangot von der Leyennel, noha az sok olasz szemében a megtestesült EU-nagyképűség, illetve szót értett Orbánnal, aki kifejezetten euroszkeptikus. De most jobbról éppen a patrióták borítják árnyékba. A Corriera della Sera egyik szemleírója úgy látja, hogy a miniszterelnök nem támogathatta magyar kollégáját, ám mint az európai jobboldal feltörekvő feje nem sorolhatott be a Bizottság első embere mögé sem. Ha Trump nyer, akkor az olasz politikus még kevésbé tudja összehangolni a két szerepet.

Viszont Hix ott látja a kormányfő számára az ígéretes jövőt, hogy ő lehet az alternatíva az Európai Néppárt számára, ha összeomlik a környezetpárti szövetség. Ez pedig erőt ad Meloninak.

2024. július 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hogyan kezelni a kemény-jobbos fenyegetést

Az Economist kommentárja úgy véli: mivel Európában egyre több helyen győznek a szélsőségesek, mind nehezebb mérsékelt >

Tovább

Putyin bosszúja

A Guardian vezércikke úgy ítéli meg: elején nagy volt a lelkesedés Ukrajnában a kurszki betörés miatt, >

Tovább

Miért gyűlölik a fasiszták az egyetemeket

Orbán Viktor fényképével illusztrálja a Guardian a Yale Egyetem egyik filozófia professzorának cikkét, amely arról szól: >

Tovább

Trump komoly veszélyben van Harris miatt

Ezért azután még többet hazudik, vádaskodik, és hihetetlen szinten megszeg minden szabályt. A dráma az számára, >

Tovább

Orbán 200 millió eurós kudarca

Orbán Viktor bakot lőtt, amikor nem hajtotta végre menekült-ügyben az Európai Bíróság ítéleteit, ezért kormányának most >

Tovább

Szerbia harcolni akar a nyugati sajtó „hazugságai” ellen

Szerbia ellenkampányt kíván indítani, mert úgy ítéli meg, hogy teljesen érdemtelenül rossz a sajtója nyugaton. Vučić >

Tovább

Németország teljesen ismeretlen vizek felé hajózik

Fontos, de nem sorsdöntő választás zajlott Türingiában és Szászországban, ám a kemény jobboldal veszélyes területre sodorja >

Tovább

A kelet-német földrengés

A Wall Street Journal szerkesztőségi cikke politikai földrengésként értékeli a két keletnémet tartományi választás eredményét, kiemelve, >

Tovább

A demokrácia beleütközik a saját korlátaiba

Ezt írja mai, baljós türingiai és szászországi választás előtt Jens Schneider, a Süddeutsche Zeitung hírigazgatója. Ám >

Tovább

A világ jövője attól függ, mit gondol néhány ezer pennsylvaniai választó arról, ki tudja-e fizetni a számlát a zöldségesnél

Timothy Garton Ash oxfordi professzor, aki már jó ideje a tengerentúlon igyekszik kideríteni, milyen eredmény várható >

Tovább

Az ukránok zseniális katonai húzása megváltoztathatja a háború kimenetelét

Az Egyesült Államok európai erőinek korábbi főparancsnoka szerint az ukránok zseniális katonai műveletbe kezdtek Kurszknál, megváltoztatják >

Tovább

Orbánnak az utóbbi idők legszorosabb választási versenyére kell felkészülni

A magyar miniszterelnöknek megint nem sikerül elérnie a növekedési célt, pedig két év múlva várhatóan az >

Tovább