2024. szeptember 19. csütörtök
Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbánból mára gyalog lett Putyin sakktábláján

Orbánból mára gyalog lett Putyin sakktábláján

Sőt az elnöknek sok hasznos idiótája van, de közülük kevesen akarnak annyira a szolgálatára lenni, mint a magyar kormányfő. Ezt Keith Johnson, a  Foreign Policy munkatársa állapítja meg, kiemelve, hogy Orbán soros elnökként azonnal felkereste Moszkvát. A Kreml narratíváját szajkózza és mindent elkövet, hogy meglője Ukrajna kétségbeesett küzdelmét a területéért, a szuverenitásáért, sőt a gyerekkórházaiért. Majd továbbment Pekingbe, hogy odatörleszkedjen ahhoz, aki a technológia legfőbb szállítója a húsdarálóval felérő agresszív háborúhoz. Amivel az Európai Tanács elnökének írott levélben érvelt, az azt jelentené, hogy olyan területek is megszállás alá kerülnének, amelyeket az oroszok még el sem foglaltak. Az EU annyira felháborodott, hogy a gyors reakció akár egy új filmsorozat alapja lehetne. A kérdés az, miért csinálja? A felszínen lehetne egyszerű zsoldosnak tekinteni, hiszen olcsón kap földgázt a területi revízióra áhítozó magyar szélsőjobb pedig Kárpátalja visszacsatolásában reménykedik. Ám ez a várakozás teljesen alaptalan. Orbán még azt sem tudta elérni nagy vazallusságában, hogy olyan kedvezményes áron jusson hozzá a gázhoz, mint Kína. De nem arról van szó, hogy imádja Putyint, hanem hogy gyűlöli a Nyugatot. A jelek szerint olvasta Spenglert, a 20-as évek német Cassandráját, aki a vidéki embereket ünnepelte igazi népként és elítélte a gyökértelen kozmopolitákat. Azon kívül a Nyugat nem segített sem Trianonban, sem 56-ban. Ám éppen a történelmi emlékek miatt, a hazafias magyarok azonban megdöbbentek, amikor a múlt héten azt látták, hogy Orbán levetett kalappal járult Putyin színe elé. De az ő olvasatában a Nyugat semmi jót nem ad, az viszont már régen volt, amikor az oroszok a bajokat okozták. A nagy gond az vele, hogy nincs egyedül Európában, de ő az első az egyenlők között a szélsőjobbon. Ám az nagy fenyegetés, hogy jön Trump, akivel nem csupán egyívásúak, de még együtt is működnek. Magyarország egyfajta leszálló pálya Európában az amerikai transz-atlantisták számára, egyben ihletet ad nekik. Putyin hasznos idiótái pedig azért riasztóak manapság, mivel sok esetben kulcsfontosságúvá válnak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Le Monde

 

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Orbán zavaró gesztusokat tesz. Alig lett soros elnök az EU-ban, szép sorjában felkereste Putyint, Hszit és Trumpot. Nem kapott ugyan hozzá megbízatást és a körút szembemegy az Unió érdekeivel. Az állítólagos békemisszió két problémát vet fel: semmi jogalap nem volt rá, ugyanakkor megszegi, hogy a nyugati országok korlátozzák kapcsolataikat az orosz elnökkel, aki ellen a Nemzetközi Bíróság körözést adott ki.

Vagyis rekordidő alatt sikerült neki az a hőstett, hogy tárgyalt mindenkivel, aki a NATO és az EU jól-rosszul álcázott ellenségének számít. Kihasználja, hogy hatalmi űr van Brüsszelben. Kétségtelenül az vezérli, hogy helyreállítsa a renomét saját választói körében, miután pártja nem valami fényesen szerepelt az európai választáson.

De a mesterségesen keltett kakofónia nem folytatódhat Európa meggyengítése nélkül. Orbán igazolja, hogy nem szigetelődött el annyira, mint ahogy az ellenfelei mondják. Erre szolgál a kezdeményezésére megalakult strasbourgi képviselőcsoport is. Az uniós elnökség jelszavát Trumptól vette, de a Tegyük Újra Naggyá Európát valójában pont az ellenkezőjét jelenti. 

 

The Times

 

Putyin talál barátokat a bajban, lásd Orbánt és kihasználja a Nyugat bénultságát – fejti ki Mark Galeotti, miután az orosz elnök vendégül látta mind a magyar, mind az indiai vezetőt, miközben a NATO azon agyal, hogy milyen stratégiát válasszon. A neves brit orosz-szakértő szerint azonban a demokratikus közösség nyugodtan felteheti magának a kérdést: tényleg képes tovább kitartani az állóháborúban, mint Moszkva?

Ám egyelőre úgy néz ki, hogy hiába néznek farkasszemet, az orosz elnök pillantása nem rebben. Elszigetelése legfeljebb részleges sikerrel járt. Ráadásul Európa nem egységes: a különcnek számító magyar kormányfő a Kremlben járt, és Brüsszel nagyon zavarta, hogy most ő a soros elnök. Az orosz propaganda számára ezzel szemben ajándékot jelentett.

Békeközvetítőnek állítja be magát. Ez az agyafúrt opportunista úgy véli, hogy valami változik – feltehetőleg Moszkva javára. Valójában az orosz vezető bekeményít. azt igyekszik üzenni, hogy engedményeket kell tenni számára, mert csak rosszabb lesz, ha megy tovább a háború. Az ukránok és a Nyugat számára egyaránt. Rájátszik arra, hogy visszatérhet Trump.

Az is jól jön neki, hogy három irányzatra esett szét a francia törvényhozás, mert a zűrzavar és a bénultság csak az ő malmára hajtja a vizet. Viszont tény, hogy ő vív létharcot és nem a Nyugat. De nem szabad arra számítani, hogy a rendszer egyhamar összeomlik. A döntő szót azonban a harctéren mondják ki. Ha az ukránok a megígért nyugati utánpótlás révén  ellentámadást indítanak és az sikeresnek bizonyul, akkor az hozzásegítheti a szövetségeseket, hogy engedményekre kényszerítsék Putyint.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Volker Weiss szerint a szélsőségesek példátlanul megerősödtek Strasbourgban, de nem sok minden köti össze őket, azon kívül, hogy gyűlölik Brüsszelt és a migránsokat. A német író-történész, a jobboldali szélsőség szakértője ezzel együtt úgy gondolja, hogy az Orbán-féle „hazafiak”’ leginkább a jó image miatt határolják el magukat az AfD által életre hívott radikális szuverenistáktól.

Amikor Le Pen még az ID-ben szakított a német szélsőségesekkel, azt rögtön annak bizonyítékaként mutatta fel, hogy pártja mérséklődik. Ám igazából ebben a zűrzavarban nehéz áttekinteni a tényleges viszonyokat. De hogy három frakció fog működni, az jellemző az Európa-ellenes körökre. Nagy ugyanis közöttük a széthúzás.

Az együttműködést megnehezíti közöttük a nacionalizmus, hogy időnként történelmi területi igényeket támasztanak, és gátat jelentenek a kisebbségi sérelmek is. Ilyen viszályt tapasztalni pl. Magyarország és Románia között. Kelet-Európában Oroszország barátai abban bíznak, hogy valami csak jut országuknak, ha szétesik Ukrajna.

 

Bild Zeitung

 

Nagyon úgy néz ki, hogy Meloninak elege lett Orbánról: a washingtoni NATO-csúcson készült pillanatfelvétel azt örökíti meg, hogy a kormányfő arcára – magyar kollégája háta mögött – kiül a leplezetlen düh. Mivel két korábbi szövetségesről van szó, ezt jól elcseszte a magyar politikus.

Az olasz vezető attól sokallt be, hogy Orbán – önjelölt békenagykövetként – elment a háborút kirobbantó Putyinhoz. Amikor Meloni csaknem két éve hatalomra került, még közel álltak egymáshoz. Csakhogy azóta lényeges ellentétek merültek fel közöttük, ideértve, hogy Róma semmi kétséget nem hagy afelől: Kijevet támogatja a barbár invázióval szemben.   

A családi porcelán akkor tört el végleg közöttük, amikor Orbán lepaktált a szintén Kreml-barát, szélsőjobbos Le Pennel. Illetve, ami még rosszabb: elcsábították a Voxot Meloni frakciójából, így az ECR visszaszorult a 4. helyre Strasbourgban.

 

Der Standard

 

Magyarország gyakorlatilag eltörölte a jogot, hogy bárki menedéket kérjen a területén, mert Orbán Viktor célja egyedül az, hogy szövetségeseket találjon és velük együtt gyengítse meg az Európai Bíróságot. Mert ha az illegális migráció megfékezése csakis a luxembourgi testülettől függ, akkor azt természetesen a populisták célkeresztjébe kerül.

Ezt Gerald Knaus, a neves szakértő, a berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű elemző intézet alapító igazgatója nyilatkozta. Fontosnak nevezte, hogy az osztrák szociáldemokraták perbe akarják fogni a magyar kormány, merthogy az EU jogközösség. De az is lényeges, hogy a Nemzetközi Bíróság kemény büntetéssel sújtotta a magyar államot, miután az tudatosan megszegte a jogot, amivel más kormányokat hozott súlyos helyzetbe.

Ám közben a lengyelek és a baltiak modellnek tekintik a magyar módszert és a finneknél is szó van a bevezetéséről. Az rendben van, hogy vissza kell szorítani az illegális bevándorlást, másfelől viszont a legtöbb kormány elismeri, hogy kell a külföldi munkaerő. A szakértő ezért helyesli, hogy a kérelmeket a jövőben az Unió határain kívül bírálják el.

Mert a szögesdrót kerítés és a határőrök számára kiadott tűzparancs a jogállam végét jelentené. Pedig efelé halad a világ. A lakosság elégedetlensége olyan ígéreteket vált ki a hatalmakból, amelyek célszerűtlenek és nem is lehet keresztülvinni őket. A közelmúltban elfogadott migrációs reform viszont semmire sem jó. A menekültek elosztása bizonyosan nem fog működni. És a rendszer csak még jobban meginog, ha Trump nyer novemberben.

Ő és Orbán fel akarják számolni a menedékjogot. Ha nem lép az Unió, befellegzett a Menekültügyi Konvenciónak. A beszélgetés másik részvevője, a Menedékkoordináció nevű civil szervezet szóvivője erre megjegyezte, hogy azért Ukrajnából sikerült pillanatok alatt 4 millió embert befogadni. Knaus válasza: ők legálisan jöhettek, de ha rázúdultak volna a menedékrendszerre, az összeomlott volna. Ezért helyből megkapták a védett státuszt.

 

Washington Post

 

A vezércikk azt javasolja az amerikai elnök szövetségeseinek, hogy beszélgessenek el őszintén Bidennel, mert az továbbra sem hajlandó visszalépni a versenytől, pedig itt volna az idő szembenéznie a valósággal. Semmi sem támasztja ugyanis alá, hogy szellemileg valóban teljesen friss.

Sőt, amikor bizonyítani akarta, hogy kutya baja, a sajtótájékoztatón ugyanolyan aggasztó tévedések csúsztak be nála, mint a republikánus vetélytárssal folytatott tévévitában. Lásd, hogy Kamala Harrist Trump alelnöknek nevezte. Ezért ha marad, az csak meghosszabbítja a Demokrata Párt kínjait. És már csupán alig egy hónap van a párt kongresszusáig, de az elnök láthatólag az időre játszik.

Azzal érvel, hogy az elmúlt 4 év teljesítménye alapján kell megítélni, amiben van igazság. De ezeket az eredményeket paradox módon csak úgy lehet megőrizni, ha olyan utódot találnak, aki arra alkalmasabb, mint a Fehér Ház jelenlegi gazdája. A lakosság 85 %-a azt mondja, hogy mennie kell.

Természetesen igazuk van azoknak, akik azt hangoztatják, hogy többet kellene foglalkozni a Trump jelentette veszéllyel. De ő úgy lehet a legjobban visszaverni, ha erős jelöltet állítanak vele szemben. És egy olyan megosztott és csüggedt párt, mint a demokrata, esélytelen, hogy győzni tudjon.

 

Guardian

 

Simon Tisdall úgy gondolja, hogy a NATO-nak nem Ázsiában vagy másutt kell új ellenséget keresnie, arra kell összpontosítania, ami a létalapját jelenti, az pedig az orosz veszély. A szövetség súlyos gonddal néz szembe, mivel továbbra is kerüli a kockázatot és a washingtoni jubileumi csúcson nem sikerült olyan tervet kidolgoznia, amely segítene Kijevnek. Nem tudta ellensúlyozni azt a fenyegetést sem, amely Putyin miatt éri Európát.

A szemleíró szerint az Észak-Atlanti Szervezet kitart a menetrend mellett, ám az a vereséghez vezet. Mert mi értelme van egy olyan szövetségnek, amely fél harcolni. Hatalmas a szakadék a szolidaritási nyilatkozatok, illetve aközött, hogy a NATO nem hajlandó közvetlenül szembeszállni az orosz brutalitással. A törésvonal végzetes lehet Ukrajna és a szövetség számára is.

Nagyon úgy néz ki, hogy a Nyugat tart Moszkvától. Ez pedig felhívás a keringőre Putyin számára, hogy újabb agressziót kövessen el Kelet-Európában. Amit a múlt héten Washingtonban megszavaztak, az túl kevés, túl későn jön és nem fogja megállítani az elégedetten vigyorgó orosz fő bűnözőt. Biden továbbra sem engedi, hogy az ukránok oroszországi célpontokat támadjanak az amerikai fegyverekkel. Pedig onnan lőtték ki a rakétákat a kijevi gyerekkórház ellen is.

Trump viszont Putyin rajongója és ha győz, akkor könnyen elfordulhat, hogy még a NATO kósza ígéreteiből sem lesz semmi. Az USA várhatóan leállítja a kétoldalú segítséget, azaz az agresszor területet kap jutalomként. Ráadásul Scholz csak ímmel-ámmal támogatja az ukrán felet. Nem tudott felnőni a feladathoz.

Putyint egyértelműen meg kell verni, a gyilkos tábornokaival együtt bíróság elé kell állítani. Az alternatíva – Ukrajna eleste – a véget jelentheti a katonai szervezet számára is.

2024. július 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Csipogó Hadművelet ellentmondásos nemzetközi fogadtatása

A Guardian szerkesztőségnek az a meglátása, hogy a csipogóba rejtett robbanószerkezet törvénytelen és elfogadhatatlan. Netanjahu azonban >

Tovább

EU és Orbán ütközőpályán: büntetés Magyarországnak

Soros elnökként Orbán Viktornak hat hónapon át a semleges közvetítő szerepét kellene betöltenie az EU-ban, de >

Tovább

„Khm… éppen ő?”

Ez  volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >

Tovább

Amnesztia és furkósbot

Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >

Tovább

Magyarország még az unióhoz tartozik?

A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >

Tovább

Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól

James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >

Tovább

Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó

Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >

Tovább

Schengen lassú halála

Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >

Tovább

Idegen lények közöttünk

Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >

Tovább

Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború

Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >

Tovább

Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald

Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >

Tovább

Trump kiengedte a szorításból Harrist

A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >

Tovább