2024. szeptember 16. hétfő
Ma Edit, Ciprián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán csak „Trump sakkfigurája”?

Orbán csak „Trump sakkfigurája”?

Tervet dolgoznak ki Magyarország ügyében az uniós államok a washingtoni jubileumi NATO-ülés margóján. A „békemisszióval” Orbán alaposan magára haragította őket, a diplomáciai különút olyan téma, amely felzaklatja a többieket. Sajtóértesülés szerint az érintett állam- és kormányfők a kulisszák mögött arról tárgyalnak, hogy a dolog nem maradhat következmények nélkül. És hogy mielőbb be kell nyújtani a politikusnak a számlát. A jelek szerint abban már megegyeztek, hogy bojkottálják a magyar elnökség rendezvényeit. A miniszteri tanácskozásokra csak alacsonyabb rangú képviselőket küldenek. De akadnak olyan vélemények, hogy el kell venni Magyarországtól a soros elnöki tisztet. Hegedűs Dániel szerint ezt minősített többséggel meg lehet tenni. Továbbá be lehet izzítani a 7-es paragrafus alapján folyó eljárást, aminek a vége a magyar szavazati jog megvonása lehet. Hegedűs szerint ehhez is megvan a jogalap Orbán ellen. Mert még az sem kizárt, hogy a politikus Trump megbízásából járt el, a La Repubblica a volt elnök sakkfigurájának minősítette. Előzőleg az Izvesztyija arról számolt be, hogy moszkvai és pekingi útja után Mar-a-Lagóba is összefoglalót küldött Putyin és Hszi álláspontjáról. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

AFP

 

Jól kiosztották az uniós nagykövetek Magyarországot a külön utas diplomácia miatt. Egymás után fejtették ki aggályaikat, összesen 25-en – egyedül a szlovák képviselő nem szólalt fel a kétórás zárt tanácskozáson. A többiek egytől egyig azt hangsúlyozták, hogy Orbán kezdeményezése összeegyeztethetetlen a soros elnökséggel – árulta el több diplomata is, névtelenséget kérve.

A magyar misszióvezető azzal hozakodott elő, hogy csupán kétoldalú próbálkozásról volt szó, és az volt a cél, hogy kiderüljön: milyen feltételekkel lehet fegyvernyugvást hirdetni. Ezt azonban a többiek nem fogadták el, részben az időzítés, részben pedig a látogatások sorrendje miatt. Az egyik forrás úgy fogalmazott, hogy felmutatták a sárga lapot Magyarországnak.

Ugyanakkor még nem merült fel, hogy a történtekért megbüntessék az Orbán-kormányt. Ám az biztos, emelte ki egy szemtanú, hogy ha folytatódnak az ilyen akciók, akkor nagyon is felmerül a megtorlás kérdése.

 

Reuters

 

A hírügynökségnek adott exkluzív washingtoni interjúban Szijjártó Péter azt mondta, hogy esély van az békére Ukrajnában, ha Trump viszatér a Fehér Házba. A külügyminiszter a NATO-csúcskonferencián vesz részt, amelynek feladata, hogy a szövetség határozott támogatásáról biztosítsa Kijevet.

A politikus szerint a tárgyalásokat csakis igen erős külső hatással lehet elérni, és ez volna a régi-új elnök. Ugyanakkor ő semmiféle fenyegetést nem lát Oroszországban a NATO vagy az EU tagjaival szemben. Szerinte az orosz vezetés észszerű, ezért nem kockáztatna semmiféle közvetlen viszályt a Nyugattal.

Ugyanakkor elmarasztalta a budapesti amerikai nagykövetet, amiért az elítélte Orbán és Szijjártó moszkvai útjait, mondván, hogy azok ártanak a szövetségesekkel fennálló kapcsolatoknak. A miniszter úgy értékelte, hogy Pressman valójában az ellenzék vezére. Egyben megerősítette, hogy a magyar kormány nem száll be az új segélycsomagba, amelyet a katonai szervezet készít elő az ukránok támogatására, de nem is akadályozza meg azt. Arra hivatkozott, hogy tartani lehet a válság kiszélesedésétől.

 

Euronews

 

Egyre inkább kikristályosodik a NATO-szövetségesek között, hogy hiba volt az Orbán-féle békeküldetés, mivel nem mozdította elő sem a békét, sem az egységet. Ráadásul a vendég nem ismerte el, hogy az orosz fél az agresszor, és hogy Ukrajna mennyit szenved a háború miatt.

Ivo Daalder, az USA volt NATO-nagykövete, aki most Chicagóban a Globális Ügyek Tanácsának az elnöke, azzal intézte el az egész ügyet, hogy a magyar politikus túlságosan is jelentéktelen, így alkalmatlan arra, hogy bármilyen formában is hatással legyen a nyugati biztonságra. Jobb volna, ha szépen beállna a többség mögé.

A szakértő megjegyezte, hogy zavaró a szélsőjobb megerősödése, mivel az az összefogást és a nemzetközi szervezetek működéséhez szükséges bizalmat veszélyezteti. És nem csupán megjelenésében tekintélyelvű, hanem mind nacionalistább, az pedig szembemegy a kollektív biztonság ígéretével.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács európai ügyekben illetékes tanácsadója, Michael Carpenter, akárcsak az új holland miniszterelnök, megrótta Orbánt, amiért az az EU felhatalmazása nélkül szánta rá magát a moszkvai látogatásra. És biztos volt, hogy kudarcot vall, mivel Putyin nem békét akar, célja, hogy ellenőrzése alá vonja Ukrajnát. Vagyis az utazás egyáltalán nem segített Kijevnek.  

 

Die Presse

 

Az újság úgy értesült, hogy az EU jogászai nem hivatalosan már behatóan vizsgálják, meg lehet-e vonni a soros elnökséget az Orbán-kabinettől a 236-os paragrafus alapján. A válasz azonban egyelőre kedvezőtlen, közölte egy európai diplomata, mivel a Tanács Titkárságának jogszolgálata arra jutott, hogy egy ilyen döntés elbukna az Európai Bíróság előtt, ha a magyar fél oda vinni a vitát.

 

Der Standard

 

Az ukrán elnök főtanácsadója úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor egyáltalán nem érti az egész viszály mibenlétét. Ezért Kijev úgy tekinti, hogy a magyar kormányfő csupán technikai jellegű utat tett náluk. Kifejtette sajátos nézeteit a háborúról, mármint hogy be kell szüntetni az ellenállást. Majd elment Moszkvába és ott Putyinnak a kapitulációról beszélt.

Podoljak szerint pont akkor sürgette a tüzelés beszüntetését ukrán részről, amikor Moszkva rakétával lőtt egy kijevi gyerekkórházat. Vagyis az nem kezdeményezés, amit a magyar vezető elővezetett. Nem lehet közvetítő, ezt Zelenszkij is egyértelművé tette. Ilyen szerepre csakis az EU, Kína vagy az USA vállalkozhat.

Orbán csupán a saját érdekeit nézi, ám semmiféle eszköz nincs a kezében, amivel befolyásolni tudná a globális folyamatokat. Ezért marad az, amit az ukránok szorgalmaznak: vissza kell térni a nemzetközi joghoz. A békét háromféleképpen lehet elérni: katonai erővel, szankciókkal, illetve úgy, hogy elszigetelik Moszkvát a nemzetközi szervezetekben. 

 

Der Standard

 

Az osztrák külügyminiszter ellenzi, hogy a 26-ok bojkottálják a soros magyar elnökséget, ám azzal egyetért, hogy Orbán magyarázattal tartozik a moszkvai utazás miatt. Schallenberg úgy fogalmazott, hogy egyértelműen meg kel határozni, hol van a határ, ám túlzásokba nem szabad esni. Arról nem tud, hogy a többi tagország nagy többsége már tegnapelőtt csupán alacsonyabb rangú képviselővel vett volna részt Budapesten az ipari miniszterek tanácskozásán. Ugyanakkor kijelentette, hogy vissza kell hozni Putyint a tárgyalóasztalhoz.

 

Politico

 

Két elképzelés van forgalomban az európai fővárosokban az ügyben, miként lehet helyretenni Magyarországot, amiért az visszaél az elnökséggel. Az egyik, hogy a többiek szép csendben faképnél hagyják a közös események szervezőjeként, azaz a nagykutyák nem mennek el a legfontosabb ülésekre, hanem valamilyen arctalan hivatalnokot delegálnak. Ez volt a helyzet már két napja, amikor a kínai elektromos autók vámjáról tanácskoztak a szakminiszterek.

Egy másik tagállam diplomatája ezt azzal magyarázta, hogy nem szeretnének reklámot csapni Orbánnak. A másik eshetőség, hogy nem riadnak vissza a drámai összeütközéstől, élnek a jog adta lehetőséggel, hogy rázárják az ajtót a miniszterelnökre. Az viszont nem látszik kivitelezhetőnek, hogy a lengyelek ne csupán januárban, hanem már előbb vegyék át a soros elnöki megbízatást.  Egyes kormányok nem szeretnének precedenst teremteni és az Európai Bíróság sem biztos, hogy támogatná.

Alberto Alemanno, a párizsi HEC Üzleti Főiskola professzora ugyanakkor két napja panaszt nyújtott be civilként a Tanács titkárságához, valamint a külpolitikai főmegbízotthoz, arra kérve őket, hogy vessenek véget a magyar soros elnök jogsértéseinek. De hogy ez mit jelent konkrétan, azt nem tudta pontosan vázolni. 

 

Euractiv

 

A keddi budapesti ülésen csupán hét ország vett részt miniszteri szinten, ugyanakkor távol maradt Breton, az egységes piacért felelős biztos, és feltűnő volt, hogy a sajtótájékoztatón nem volt ott első számú helyettese. A tagállamok így reagáltak arra, hogy Orbán leült tárgyalni Putyinnal.

Egyes diplomaták szerint nem hivatalosan úgy nyilatkoztak, hogy szívesen végigzongoráznák, miként lehetne megfékezni a magyar miniszterelnök destruktív magatartását. Így még az sem nem kizárt, hogy egyes rendezvényeket teljes mértékben bojkottálnak. Először a jövő hónap végén, a külügyminiszterek nem hivatalos tanácskozásán derül ki, hogy a 26-ok meddig hajlandóak elmenni. 

 

Süddeutsche Zeitung

 

Orbán Viktort az egója hajtja, de Brüsszelnek már elege van az évek óta zajló show-ból, ideértve a K und K-időkből származó avítt kézcsókot, ám azzal mégis megdöbbentett mindenkit, hogy az elnökség legelején képes volt háborús bűnösöknél és diktátoroknál portyázni – állapítja meg az elemzés. Egészen különlegesnek nevezi az eltelt napokat az EU történetében.

Rávilágít, hogy a kormányfő olyasvalaki, aki egyetlen alkalmat sem hagy ki, ha fényezheti saját magát. Az ő szempontjából ily módon abszolút érhető, hogy ilyen célokra kívánja kihasználni ezt a hat hónapot. Azon van, hogy eljuttassa üzenetét a világba. Pedig nem képviselhetné kívülre a szervezetet.

A többiek jól ismerik álláspontját az ukrán-kérdésben, folyamatosan hadakozniuk kell a magyar blokáddal.  Persze alighanem Putyin is tisztában volt vele, hogy vele szemben csupán egy provinciális európai politikus ült, és nem az EU nagy hatalmú megbízottja. Ez azonban nem zavarta az elnököt, aki igen járta a dezinformációban.

Daniel Freund, a német zöld EP-törvényhozó úgy értékeli, hogy Orbán simán benyomult a hatalmi vákuumba, mivel még nem alakultak meg a vezető európai testületek. Ennek azonban Moszkvában és Pekingben örülnek, mivel a politikus ily módon önkényurak hasznos idiótájává válik.

A képviselő nagy húzásnak nevezi ellenben az új szélsőjobbos frakció megalakítását. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy koppintsanak Orbán körmére az elnökségi funkció visszavonásával. Merthogy a kormányfő csupán az erőből ért, ami jelentheti a pénzt, illetve politikai befolyásának korlátozását. Pl. a szavazati jog felfüggesztésével. Viszont ha a többiek bojkottálnák az augusztusi külügyminiszteri értekezletet, az jó nagy pofon volna. Mármint ha csak másodrangú államtitkárokat küldenének maguk helyett. Ettől persze bőven elképzelhető, hogy a miniszterelnök újra felkeresi Moszkvát.

 

Deutschlandfunk

 

A kommentár azt emeli ki, hogy a Kreml érdekében kelt útra Orbán, a békegalamb. Az egész világon azért korteskedik, hogy a béketárgyalások előtt szüntessék be a harcokat, de pont ez az, amire Moszkvának szüksége van. Szeretne ugyanis időhöz jutni, hogy felfegyverkezhessen. A magyar vezető felkereste Pekinget, az orosz elnök legfőbb támogatóját, majd kezet rázott a háborús bűnös és diktátor Putyinnal.

A vállalkozást nem kötötte a szövetségesek orrára, a NATO-nak is csupán annyit árult el, hogy megy Moszkvába. Az EU vezetését és a tagállamokat viszont hideg zuhanyként érte a hír. Emellett uniós barátainak kitalálta azt a finomságot, hogy a látogatásokról készült propaganda videókra rátette a soros elnökség logóját.  

Kiaknázza az elnökséget, hogy megvezesse azokat, akik elvileg a partnerei. Mind inkább biztonsági kockázatot jelent. Ezért mind a katonai szövetségnek, mint az Uniónak sürgően meg kell találnia a módját, hogy Magyarország ne élhessen vissza a tagságával.

De nem csupán ez a baj vele: kijátszotta az ukrán felet is. Annak ugyanis szintén nem árulta el, hogy hivatalos Moszkvába is, vagyis Kijev akaratlanul a cirkusz része lett. A Kreml ugyanakkor valószínűleg díjazza, hogy a magyar vezető az orosz álláspontot hirdeti.  De hogy Putyin mit gondol a békéről, azt bizonyította az újabb bombázásokkal.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Nyomás alatt áll a demokratikus közép, a jobboldali populisták megmutatják, hogy jobb, ha nem becsülik őket alá, habár a politikai közép kitartott az EP-választáson – írja Brüsszelből Jan Diesteldorf. A nacionalizmus azonban olyan erővel robbant be ismét a színpadra, hogy a következő öt évben folyamatosan érezteti a hatását és nagyot ront a politikai kultúrán.

Orbán sikerként adja el, hogy derék, jobbos frakciót hívott életre és megelőzte ily módon Meloniékat. Az AfD pedig a szélsőjobb szélét szervezi meg. A díszes kompánia ugyan továbbra is sokféle, ám egy sor kérdésben szinte teljesen azonos véleményen van, lásd a migrációt, a klímát vagy az európai bürokráciát. Továbbá elvetik az egyre mélyebb integrációt.

Ám ez ellentmond annak az útnak, amit a földrész a hidegháború vége óta megtett, túl azon, hogy geopolitikailag nincs is értelme. De a többi párt kirekeszti ezeket a szerveződéseket, leszámítva a Konzervatívokat és reformereket.

Ám így is sokkal jobban láthatóvá válnak, mint idáig, mivel a plenáris üléseket az Orbán-féle „hazafiak” a 3. helyen szólalhatnak fel. Vagyis ömleni fog a nacionalista méreg. Ráadásul a jobboldali demagógok afelé tartanak, hogy blokkoló kisebbséget alkothassanak a Tanácsban, ha még egy pár országban hatalomra kerülnek.

Macron nemrégiben azt mondta, hogy Európa meghalhat. Nos, a bakók már elfoglalták helyüket a bitó alatt. Ellenük csak az segít, ha az Unió teljesíti ígéretét és jólétet teremt.

 

New York Times

 

Az európai jobb- és baloldali szélsőség egyaránt a földrész politikai lelkét igyekszik meghódítani, de a nacionalista pártok mérlege vegyes az utóbbi években. A vasárnapi francia választás eredményét általános megkönnyebbülés fogadta a fő áramlat részéről, mert ha Le Pen nyer, az ráerősített volna arra, amit idáig egyedül Orbán követelt, hogy ti. állítsák le Ukrajna katonai segélyezését.

Ezt fejti ki elemzésében Andrew Higgins, a lap első számú közép-európai tudósítója. Mint írja, a kontinens jelenleg viszonylag nyugodt, bár a Fico elleni merénylet mutatja, hogy még itt van a múltbeli erőszak kísértete.

Slavoj Žižek, a neves szlovén filozófus azonban úgy gondolja, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a stílust, mert gyakran az hordozza az üzenetet. A fő választóvonal már nem az ideológia mentén fut, a két szélsőség nézetei sok mindenben hasonlítanak. Ilyen a NATO-val szembeni bizalmatlanság, illetve a Moszkva iránti rokonszenv.

A nagy kérdés az, segít-e a nacionalizmus olyan kérdésekben, mint a bevándorlás, vagy fenyegetésnek kell tekinteni a szabadság, sőt a demokrácia ellen. Ebben a világban nincs többé ellenfél, ellenségek vannak, akiket szélsőségként lehet szidni.

Wojciech Przybilski, a varsói Res Publika Alapítvány nevű kutató intézet elnöke úgy látja, hogy egyre durvul a közbeszéd és a két szél mind inkább utálja a politikai közepet. Folyamatosan csökken a bizalom a demokrácia iránt. A szakértő szerint a keményen jobbos pártok választásról választásra jobban szerepelnek. Még nem ők alakítják a show-t, de egyre több a szavazójuk.

 

 

2024. július 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó

Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >

Tovább

Schengen lassú halála

Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >

Tovább

Idegen lények közöttünk

Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >

Tovább

Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború

Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >

Tovább

Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald

Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >

Tovább

Trump kiengedte a szorításból Harrist

A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >

Tovább

Vissza a sorompókhoz

Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >

Tovább

A semmittevés busás jutalma

A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >

Tovább

Kamala Harrisnek el kell kápráztatnia a közönséget a ma esti tévévitában

Gideon Rachman úgy ítéli meg, hogy Kamala Harrisnek el kell kápráztatnia a közönséget a ma esti >

Tovább

A(z uniós) Kelet felemelkedése és a magyar külpolitika

A másfél évvel ezelőtti beszédben tőle szokatlan szkepticizmussal Orbán Viktor kevés mozgásteret látott elképzeléseinek továbbvitelére, a >

Tovább

Nyitott határok mellett azonban nincs stabil közösség

„Nem tűzfalakról kell itt szövegelni, azért kell mindent megtenni, hogy meg lehessen találni a kiutat a >

Tovább

A politikai giccsről

Apropó giccs! Lehet giccs egy szó is. Egy vélemény. Egy politikai kampány. És még mennyi minden! >

Tovább