Ma Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán jól kiszámított meglepetés-látogatása Ukrajnában
Orbán nagyon is kiszámítottan kereste fel meglepetésszerűen Kijevet. A kormányfő sokáig nagy ívben elkerülte az ukrán fővárost, miközben Szíjjártó az utóbbi jó két évben ötször járt Moszkvában. Most sem azért mert, hogy kinyilvánítsa szolidaritását, ugyanakkor az út nagyon is tudatosan esett a soros elnökség elejére. Semmilyen konkrét ígéretet nem tett, viszont követelte, hogy Zelenszkij egyezzen bele időben korlátozott fegyverszünetbe. Amire a vendéglátó azt válaszolta, hogy csakis igazságos békéről lehet szó. Fontos, hogy Orbán ezúttal nem a magyar, hanem az európai közvéleményt vette célba. Egyfelől ugyanis folyton tönkreteszi, amit a szövetségesek akarnak, másfelől viszont nem szeretne magára maradni az európai klubban, mert az komoly következményekkel járna, mind a befagyasztott pénzek, mind a 7-es cikkely alapján folyó eljárás miatt. Mindazonáltal Magyarországon inkább bagatellizálták a látogatás jelentőségét. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
Elképzelhető, hogy Le Pen is ott hagyja eddigi frakcióját Strasbourgban és csatlakozik a magyar-osztrák-cseh szerveződéshez. Bennfentesek szerint a Nemzeti Tömörülés illetékesei beható tárgyalásokat folytatnak ez ügyben más szélsőjobbos pártokkal, hogy egyesítsék erőiket Orbán Viktorral.
A párt strasbourgi delegációja azonban csak a vasárnapi 2. menet után ül össze az uniós szövetségesekkel, hogy megvitassák a jövőt. Le Pen pedig csupán annyit közölt, hogy mindenképpen a választási eredmény ismeretében veszik végig a lehetőségeket.
Az ID feloszlatása azért képzelhető el, mert ily módon még inkább távolságot lehetne tartani a német AfD-től, noha azt az EP-választás előtt már kizárták a pártcsaládból – árulták el illetékesek. A frakcióból Salvini és Le Pen is érdeklődik az új, „Hazafiak Európáért” névre keresztelt formáció iránt.
Beavatottak úgy vélik, hogy ha a francia szélsőjobb átáll, akkor más pártok is követni fogják. Orbán és a Liga vezére úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint sikerül a 3. legerősebb frakciót létrehozniuk az Európai Parlamentben.
Ha ez bejön, az nagy győzelem lesz a szélsőséges magyar miniszterelnök számára, aki próbálja megszilárdítani befolyását az EU-ban.
New York Times
Kijevben járt Orbán Viktor, Moszkva hű szövetségese, aki igyekszik megdolgozni az EU-t. Arra szólította fel az ukrán felet, hogy az a vérontás beszüntetésére, teljesítse az orosz követeléseket. Habár az előzetes magyar közlés szerint a megbeszélésen a békéről volt szó, ezt utána Zelenszkij nem említette.
Ahogy a magyar kormányfő elképzeli a rendezést, az éles ellentétben áll Zelenszkij tervével, hogy ti. bármiféle párbeszéd előtt előbb haza kell rendelni az orosz katonákat.
Hogy egyáltalán miért jöhetett létre az út, arról Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója úgy gondolja, hogy Orbán próbál kitörni a politikai senki földjéről, és ebből a szempontból kulcsfontosságú, hogy nyitottabbnak mutatkozzon Kijevvel szemben.
Mert miután már belátta, hogy nem képes „elfoglalni” Brüsszelt, most más utat kell találnia, hogy befolyásolni tudja az eseményeket. Ez persze nem jelenti azt, hogy gyökeresen felülvizsgálja eddigi irányvonalát, valójában megint csak a pávatáncot lehet tetten érni nála. És hát az is tény, hogy Magyarország minden eddiginél jobban függ az orosz energiaszállításoktól.
The Times
Orbán, akit gyakran Putyin legjobb európai barátjaként jellemeznek, provokatív módon fegyvernyugvásra szólított fel. A politikus szembement más nyugati vezetőkkel, amikor arra panaszkodik, hogy az ukrán ellenállás folytán túl sokáig elhúzódik a béke megteremtése.
Sok rokonszenvet nem lehetett tapasztalni a jobboldali-nacionalista Orbán, illetve Zelenszkij között. A kormányfő nyíltan bírálja, hogy a Nyugat katonailag segíti Ukrajnát, de ettől még a két vezetőt gyakran lehet látni, amint nemzetközi fórumokon, félrevonulva, élénk vitába bonyolódnak.
Korábban Orbán ellenségnek nevezte ukrán kollégáját a kárpátaljai magyarsággal szembeni bánásmód miatt. Zelenszkij ugyanakkor azt tette szóvá, hogy a magyar fél semmiféle támogatást nem nyújt országának az invázió óta, illetve a vétóval akadályozza az uniós segélyeket.
Le Figaro
Orbán Viktor szívesen megy oda, ahol nem várják, márpedig Kijevben már nem számítottak rá, hiszen annyiszor hagyta válasz nélkül a meghívást. A tárgyaláson készült fotókon mindenesetre azt látni, hogy a két politikus igen szigorú képet vág, és távolságot tart egymástól. Szó sem lehet semmiféle összejátszásról, amikor ennyi minden választja el őket.
A szerző, Kornél Albert emlékeztet arra, hogy a két ország 7 éve civakodik az ukrajnai magyar kisebbség jogai miatt. A rossz viszony azután gyűlölködésbe fordult át az invázió után. Azóta Magyarország még inkább függő helyzetbe került Moszkvától az energia miatt.
A kétoldalú kapcsolatokban a változás első jelét a múlt hónap közepén lehetett észlelni, amikor a magyar kormány részt vett Svájcban az Ukrajna-konferencián. De ettől Orbán még tartotta magát ahhoz, hogy számára nem jöhet szóba Kijev győzelme, sem pedig a visszatérés a nemzetközileg elismert határokhoz.
Dmitor Tujanski, a Közép-Európai Stratégiai Intézet igazgatója úgy értékeli, hogy a tegnapi látogatás meghökkentő, hiszen Ukrajna nem szerepel a magyar elnökség fontos kérdéseinek sorában. De összefügghet azzal, hogy Orbán nemrégiben Rómában, Párizsban és Berlinben járt, mivel ott azt tanácsolhatták neki, hogy ha domborítani akar, akkor váljon meg a rossz fiú szerepkörétől és viszonyuljon kedvezőbben az ukrán vezetéshez. Pláne, ha szeretné látni a felfüggesztett milliárdokat.
De közben bevet mindent, hogy saját parlamenti csoportja legyen. Viszont hogy a béke barátjaként jelenik meg, nos, erről az újfajta hozzáállásról nehéz lesz meggyőznie az európaiakat.
Neue Zürcher Zeitung
Nem lesz olyan drámai a magyar EU-elnökség, mint ahogy attól tartani lehetett, Orbán a vártnál csak kevesebb kárt tud okozni – fejti ki Bécsből Meret Baumann. Viszont miden provokációval együtt a politikusnak bizonyítania kell, hogy képes tisztességes közvetítőként eljárni.
A fél évre szóló tisztséghez a jelszót Trumptól vette kölcsön, akinek ő az egyetlen híve az Unió vezetői közül. A többiekkel ellentétben ő a volt elnök visszatérésében reménykedik. Pontosan ezért a „Tegyük Ismét Naggyá Európát!” nem más, mint tudatos provokáció. hiszen a viszony Európa és az amerikai politikus között pont olyan feszült, mint Brüsszel és Budapest között.
A mostani hat hónap egyik fő vitatémája Ukrajna, de a magyar fél legfeljebb csak késleltetni tudja a támogatást. A migráció jelenti a viszály másik almáját, de ott a soros elnöknek jelenleg sok teendője nincs, hiszen nemrégiben megszületett a közösségi reform.
Ugyanakkor Orbán háborúpártisággal, zsarolással és az embercsempészet elősegítésével vádolja az EU-t. Szeretné megkapni a függőben levő pénzeket, de nem tudja kikényszeríteni elnökként. El van szigetelődve és ha nem tud új szövetséget életre hívni, akkor nemigen rúg labdába az év végéig.
Die Presse
Arra kell készülni, hogy mostantól kezdve hat hónapon át megy a kármentés az EU-ban a magyar elnökség miatt. A Fidesz közeledik Trumphoz és Le Penhez, továbbá harcot emleget, Ezzel együtt mozgástere erősen korlátozott. Orbán persze igen lelkes a tisztség miatt, ám ezt nem mindenki osztja, tekintve hogy a magyar vezetés leplezetlenül ideológiai célokat kíván követni az Unió élén.
Ez már akkor kiderült, amikor a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs gratulált a szélsőséges Nemzeti Tömörülés választási sikeréhez. Úgy fogalmazott, hogy a harc most kezdődik! Továbbá, hogy bukik Biden és Macron, a szavazópolgárok elűzik a vezetőket, kivéve Orbán Viktort és Macront, mert ők kivételes jelenségek.
Fura hang ez a soros elnökség részéről, hiszen ebben a tisztségben azt kellene keresni, ami összeköt és nem azt, ami elválaszt. Mégis túlzás azt gondolni, hogy a magyar kormányfő jégre viszi a szervezetet – mondta egy magas rangú európai diplomata. Ukrajna azonban megszívhatja, mert nem számíthat arra, hogy az év végéig hátralévő időben megnyitják a csatlakozási tárgyalások első fejezetét.
Der Standard
Jön Orbán, Kickl, Wilders, Bardella és a többiek, vagyis az Európa-ellenes erők. A nacionalizmussal igyekeznek hatalomra kerülni, és nem csak a földrész keleti felén, hanem az Unió kulcsállamaiban is – fejti ki Thomas Mayer, az újság brüsszeli tudósítója. Kétségtelennek nevezi, hogy szezonja van a szélsőjobbnak, illetve a nemzeti populistáknak. Orbán, a céhmester vasárnap azt közölte, hogy két napon belül igen jelenetős fejlemények várhatóak.
Párizsban eközben felvirradt egy másik, virtigli szélsőséges csillagnak: Bardellának, akik Le Pen szárnyai alatt nevelkedett. Hogy mi a tanulság egy ilyen jobboldali hullámból? 1. az európaiak sokkal kevésbé nyitottak, mint ahogyan azt sokan hinni szeretnék 2. a baloldaliak, a liberálisok és a mérsékelt konzervatívok évek óta alábecsülték a migráció, a bűnözés és az integráció okozta gyors átalakulások jelentőségét, azt, hogy ezek a változások mennyire idegesítik a társadalmakat. Az nem elég, ha valaki a jobboldal ellen van.
3. Az hogyan lehet, hogy a foci EB-n csak a nemzeti himnuszokat játsszák le, az Örömódát, nem, pedig az Európa himnusza?
Der Spiegel
Az Osztrák Szabadságpárt elnöke azért kínálkozik fel Orbánnak, mert az új EP-frakció jól jöhet neki az őszi nemzeti választás előtt – fejti ki a szemleíró, Oliver Das Gupta. Ők ketten, Babissal kiegészülve, a hatalom feltétlen híveként azt mondták vasárnap Bécsben a sebtében összetrombitált újságíróknak, hogy nem kérnek a migrációból, a brüsszeli centralizmusból, a zöld átmenetből és több hatalmat szeretnének a nemzetállamoknak.
Ezt a programot vallja Strasbourgban a két meglévő szélsőjobbos csoport is, a mostani bejelentés időzítése viszont logikus. Kicklnek már régóta imponál, hogy Orbán bemutat az EU-nak, mégis bekasszírozza a közösségi pénzeket, továbbá Putyinnal kokettál és autoriter államot épít.
Példaképnek tekinti, noha minden bizonnyal tisztában van vele, hogy Ausztria azért küszködik ennyi illegális határátlépővel, mert Magyarország simán átengedi a migránsokat. Azt is figyelmen kívül hagyja, hogy a magyar hatóságok osztrák cégeket molesztálnak, mert le akarják nyúlni azokat. .
De a hármas szövetségben feltehetőleg az is közrejátszik, hogy ősszel az FPÖ várhatóan nem lesz képes egyedül kormány alakítani. Rászorul a Néppártra, ám az elzárkózik az együttműködéstől. Ha viszont ha sikerül konzervatív pártokat megnyerni az új frakciónak, akkor kisebb lesz a kereszténydemokrata pártcsalád, és ez megpuhíthatja az ÖVP-t.
Le Figaro
Remek dokumentumfilmet sugárzott az este az Arte a magyar állapotokról, bár a kritikusnak azért maradt hiányérzete. A „Magyarország”, ahol inog a demokrácia” c. összeállításban az amerikai rendező, Connie Field nem szolgál számokkal és nem is mutatja be az Orbánnak tulajdonított visszaéléseket (a recenzensnek pont az a baja, hogy nem szolgált szociálpolitikai háttérrel).
Viszont igen erőteljes ecsetvonásokkal vázolja Orbán portréját, mint olyan emberét, aki nem szereti Európát. Az ország kettészakadt: vannak a vidéki, gyakran idős emberek, aki az értékek és a biztonság megmentőjét látják a politikusban, mivel távol tartja a migránsokat. Vagy ahogy egy megszólaltatott figura megfogalmazta: visszaállította a rendet.
A fiatalok számára ellenben aggasztó, hogy ellenőrzés alá vonta a sajtót, sarokba szorítja a kisebbségeket. A szemükben rettenetes populista. Elítélik, ahogyan kormányoz, valamint a retorikáját is. De ugyanígy megbélyegzik a hatalom korruptságát, valamint az EU-val szembeni kettős játékot. A film legérdekfeszítőbb része éppen a Budapest és Brüsszel közötti zajos párbaj. Az alkotás egyébként bizonyította, hgoy lehet az esztétikai értékek fenntartásával is dokumentumösszeállítást készíteni.
Die Welt
Rendesen leszedi a keresztvizet az uniós döntéshozókról Thomas Schmid, a jobboldali újság volt főszerkesztője és kiadója, mert Macron, Scholz és a többiek még mindig azt hiszik, hogy mindenhatóak és az uniós posztok elosztásánál semmibe vették Melonit. Pedig mivel az nagyon is EU-barát hozzáállást tanúsít, érdemesebb volna szaván fogni, ám bizonyos urak a jelek szerint nem értették meg az idők szavát.
Joggal háborodott fel az olasz politikus, hiszen kész helyzet elé állították, miközben pl. a német és a francia nagy ember jól pofára esett a választáson. Amit csináltak, az érzéketlen és ostoba. De hát már előre eldöntötték egymást közt, hogy von der Leyennek kell a Bizottság élén maradnia, pedig hogy biztosra mehessen, ahhoz meg kell környékezni az olasz kormányfőt.
Márpedig az a 3. legnagyobb frakció vezéreként mostantól kezdve bele kíván szólni a dolgokba. Ám mivel szembemegy a mind szorosabb Unióval, azonnal felhúzták előtte a felvonóhidat, mondván: posztfasiszták és jobboldali radikálisok szíveskedjenek kívül maradni. Egy Orbán is elegendő. Pedig egyre több az olyan párt, amely hasonlóképpen vélekedik, mint Meloni. A magyaroknál, svédeknél, a szlovákoknál és a hollandoknál már hatalmon is vannak. Azaz nem lehet őket megkerülni, illetve semlegesíteni.
Ráadásul az olasz kormányfő kitart Ukrajna mellett, éles ellentétben, pl. Orbánnal. Ezért örülni kéne, hogy jobboldali populistaként maga mögött hagyja a nemetmondás világát és elfogadja, hogy az EU kompromisszumokból áll.
Wall Street Journal
A külpolitikai vonatkozás elsikkadt a Biden-Trump-tévévita értékelésében, pedig kihívó ezt a területet az elnök gyengéjének tekinti, ezért novemberig folyamatosan támadni fogja – véli Walter Russel Mead, a Hudson Intézet vezető munkatársa, a new yorki Bard College professzora.
A rivális azt vetette a kormányzat szemére, hogy a világ már nem tiszteli az Egyesült Államokat, a gyűléseken pedig odáig szokott menni, hogy közeleg a 3. világháború és azt csak egy új amerikai vezetés tudja megakadályozni. És ez be is jön a híveknél.
Biden pont akkor válik sebezhetővé, amikor válság van Európában: Marcon a sebeit nyalogatja, Scholz gyenge, megosztott és népszerűtlen koalíciót irányít. Orbán Putyinnal rokonszenvező Magyarországa pont most vette át fél évre az EU irányítását. A brit toryk holnap földcsuszamlásszerű vereség elé néznek.
Ezzel szemben Oroszország újjáéled, és erősíti a kapcsolatokat Iránnal, Kínával és Észak-Koreával, ami nyugtalanító. És hogy az amerikai elnök vértelennek látszik, az legrosszabb esetben arra ösztökélhet más hatalmakat, hogy megkérdőjelezzék az USA erejét.
Washington Post
A vezércikk arra figyelmezteti Bident, hogy egy percre ne veszítse szem elől, mi a választások tétje, és ez ügyben tanácsos, ha nézi, mi történik Franciaországban, illetve Nagy-Britanniában. Mert ha versenyben marad és Trump nyer novemberben, a demokraták igencsak bánni fogják, hogy ebben a pillanatban nem gondolták jobban végig az eshetőségeket.
Az elnökön kívül a jelek szerint Marcon és Sunak is túlbecsülte a saját politikai képességeit, illetve nem vetett számot azzal, hogy a közvéleménynek mennyire elege van a fennálló kormányzatból. És ez most mind a három országban visszaüt. Ezért kellene Amerikának még időben okulnia a francia és brit tanulságokból.
Annál is inkább, mert a belpolitika nagyon is összefonódik e három nukleáris hatalom között. De hogy az amerikai elnök ekkora ellenszélben viszonylag még mindig jól áll a közvélemény kutatásokban, az annak köszönhető, hogy Trump rettenetesen megosztó. Ugyanakkor jól alakul a gazdaság és alacsony a munkanélküliség. Ám a tévévita megmutatta Biden népszerűségének korlátait.
Ahhoz, hogy nyerjen, a politikusnak milliókat kellene meggyőznie, hogy alkalmas a tisztségre. Ám hírek szerint a családja nem hajlandó szembenézni a kemény igazsággal, inkább a kampánystábot okolja a fiaskóért. Pedig a demokraták most még el tudnák kerülni a novemberi sajnálatos eredményt.
New York Times
Thomas Friedman kitart amellett, hogy Bidennek le kell mondania a további versenyről a siralmas tévészereplés után. A háromszoros Pulitzer-díjas elemző, aki bevallottan nagy csodálója az elnöknek, azt tanácsolja a politikusnak, a családjának és a demokratáknak, hogy gondolják végig: mi az amit Trump vár tőle és tegyék pont az ellenkezőjét.
Mert nem kétséges, hogy az riválisnak az lenne a jó, ha a vetélytársa nem lépne vissza, akkor ugyanis folyamatosan bombázhatja a közvéleményt a televíziós vitából kivágott részletekkel a közösségi hálón.Viszont attól fél csak igazán, hogy a másik megmutatja az országnak, miként kell szépen búcsúzni. Nem úgy, mint a republikánusok, akik tisztában vannak vele, hogy jelöltjük tökéletesen alkalmatlan az elnökségre, mégis forszírozzák az indulását. Viszont ha Biden kiszáll, akkor nem kell védekeznie a támadások cunamija ellen a szellemi állapota kapcsán. Ellenben emlékeztethetné a választókat, hogy legutóbb azért kerekedett felül, mert a többség tudta, hogy Amerika csak akkor lehet a továbbiakban is nagy, ha olyasvalaki vezeti, aki egyesíti a nemzetet.
Meg mondhatná azt is, hogy ha Putyin szavazhatna, bizonyosan Trumpra voksolna, hiszen az sosem szervezne olyan szövetséget Ukrajna mellett, illetve Kína feltartóztatására, mint a jelenlegi elnök.
Időként az elnök akkor tudja a legtöbbet tenni országért, ha lemond az újabb megmérettetésről. A Polgárháború óta nem fenyegette ekkora veszély az amerikai demokráciát, így Bidennek ezt kellene csinálnia.
FT
A szerkesztőségi vélemény az, hogy egyre vakmerőbbnek tűnik Macron hazardírozása, mivel szárnyal a szélsőjobb. A vasárnapi 2. forduló után persze még mindig a működésképtelen parlament látszik a legvalószínűbb kimenetelnek, de a Nemzeti Tömörülés megszerezheti akár az abszolút többséget is. Abba pedig beleremegne az egész földrész. De Le Penék ellenfelei még megelőzhetik a legrosszabbat.
A franciák előtt nincs jó opció. A legrosszabb persze az volna, hogy többségi kormányt tudna alakítani az RN. Senkinek ne legyen kétsége, hogy az mit jelent, hiszen a párt tekintélyelvű és nacionalista. Gyökerei rasszisták.
Elnöke úgy nyilatkozott, hogy kulturális háborút kíván vívni az iszlamizmus ellen és az oroszbarát vonásokat mutató Le Pennel együtt jelezte, hogy nem óhajtja az elnök kezén hagyni a külpolitikát. A jó az volna, ha összefognának a macronisták és az Új Népi Front hívei, hogy távol tartsák a szélsőjobbot a hatalomtól és együtt találjanak miniszterelnököt.
Persze ennek a megoldásnak is megvannak a maga veszélyei, mert a baloldal költekezne, az meg bedöntené az államháztartást. Ám ha nem sikerül a kísérlet, az ajtót-ablakot megnyitna 3 év múlva Le Pen elnöksége előtt. De ez még mindig csak a kisebbik kockázat lenne.
Hogy befellegzett a macronizmusnak, az szomorú Franciaország, az Unió és a nyugati demokrácia szempontjából is. A választás nem oldja meg az ország bajait, sőt súlyosbíthatja azokat. De legalább azt el kell érni, hogy az erőpróba ne fenyegesse a liberális demokráciát.
Következő cikk: Keir Stermernek vezetnie kell a Moszkva elleni harcot
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >