Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az EU kicselezte Orbánt
A Jogi Szolgálat kiötlötte, miként lehet kijátszani a magyar vétót. Egy héttel Magyarország soros elnöksége előtt a többiek egyértelműen értésre adták, hogy többé nem hagyják magukat zsarolni. A csaknem 1,5 milliárd dolláros kamatjövedelmet fegyverekre költik, és azokat Ukrajnának adják. Azaz a háború kitörése óta először az orosz vagyont az orosz haderők ellen fordítják. A jogalapot pár hét alatt megtalálták hozzá, ám a Moszkvával szoros kapcsolatokat fenntartó magyar kormány vétóval fenyegetett. Csakhogy a szakértők szerint ez esetben nem kell egyhangú döntést hozni. Annál is kevésbé, mert a beszerzések forrása nem a közös költségvetés. De ettől még a Fidesz bojkottálja, hogy kifizessék az érintett tagországoknak a korábban vett hadfelszerelések ellenértékét az ún. békekeretből. Azt ugyanis a tagok befizetéseiből hozták létre, így egyhangú jóváhagyás kell hozzá. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Szemtanúk szerint végképp elege lett az uniós államoknak Orbán Viktorból, ezért próbálják megakadályozni, hogy az unió soros elnökeként vétózhasson. Belgium, amely vasárnap átadja a tisztséget a magyar kormánynak, titkos munkaanyagban több lehetőséget is felvetett a magyar fél elszigetelésére. A dokumentum, amely eljutott a laphoz, és amelyet ma vitatnak meg az Európa-ügyi miniszterek, előirányozza, hogy bizonyos kérdésekben legyen elegendő a minősített többség.
Továbbá részletesebb magyarázatot írna elő, ha valamely kormány ellenvéleményt jelent be. Orbán már évtizedek óta próbálja felvizezni az oroszellenes szankciókat, valamint ellenzi az Ukrajnának szánt pénzügyi és katonai segítséget. Rekord számban akadályozott meg közös döntéseket, részben azért, hogy kikényszerítse az uniós milliárdok folyósítását.
Ezért más fővárosok azt sürgetik, hogy verjék vissza határozottan a zsarolást. Az euroszkeptikus magyar miniszterelnök obstrukciója az utóbbi hónapokban példátlan szintet ért el – meséli négy magas rangú uniós diplomata. Jelenleg nem kevesebb, mint hét határozatot tart vissza, a tét 6,6 milliárd euró sorsa Ukrajna javára.
Az egyik forrás, aki ott szokott lenni a magyar féllel zajló egyeztetéseken, arról számolt be, hogy már ott tartanak: bármit is terveznek, előbb végigveszik, hol tudnak netán abba belekötni a magyarok. Mások indítványozták, hogy bojkottálni kellene a magyar elnökség során Budapestre tervezett miniszteri tanácsüléseket. Ezen felül az uniós munkaokmányokhoz bizalmas megjegyzéseket fűznek arról, miként lehetne kijátszani a magyar ellenállást.
Egyes tagok nyíltan taglalják, hogy be kellene élesíteni a nukleáris opciót, azaz fel kellene függeszteni Magyarország szavazati jogát, de ezt Szlovákia alighanem megfúrná, sőt elképzelhető, hogy mások is.
Borrell azt vágta tegnap Szijjártó arcába, hogy a közösség a magyarok nélkül is Ukrajna javára költi a nyugaton lefoglalt orosz állami javak után járó kamatbevételeket. Mert az igazság a 26-ok oldalán van.
A Fidesz bedobta, hogy eláll a vétótól a 6,6 milliárdos fegyvervétel ügyében, ha december közepéig megkap 6,3 milliárdot a visszatartott pénzekből A határidő azért fontos, mert ha lejár, végképp elúszik egymilliárd. Brüsszel azonban nem kért a javaslatból, mert nem szeretne ujjat húzni Strasbourggal.
Egy korábbi csúcson a lengyel miniszterelnök szólt, hogy Magyarország nem Ukrajnával, hanem azokkal az országokkal szúr ki, amelyek saját zsebből hadfelszerelést vettek Kijevnek, ám a magyar ellenkezés miatt egyelőre nem kaphatják meg az ellentételt. Orbán azt válaszolta: pontosan tudja, de addig nem enged, amíg nem jut hozzá a 6,3 milliárdhoz.
FAZ
Az EU jogi trükkel golyózta ki Magyarországot, hogy az ne vétózhassa meg az újabb fegyverszállításokat Ukrajnának, egészen pontosan, hogy a vásárlásokat a nyugaton lefoglalt orosz követelések kamatából fedezzék. A segítőszándék megvolt, a pénz is, csak éppen az Orbán-kormány keresztbe feküdt. Mindig valamilyen teljesen átlátszó kifogással hozakodott elő. Egy hónappal ezelőtt a külügyminiszterek ülésén a többiek azután besokalltak.
De Szijjártó még tegnap is a vétónál tartott, csakhogy a múlt hónapban tartózkodott, amikor a többiek a kamat felhasználásáról határoztak. Márpedig – hangzik az érvelés – most már csak a végrehajtási utasítást kell jóváhagyni, ám abba a magyar fél már nem szólhat bele, hiszen korábban nem szavazott. Az indoklás körmönfont, de most már a magyar külügyminiszter sem ellenkezett.
Pontosan megszabták, hogy a támogatás feléből tüzérségi rendszereket és lövedékeket vesznek, 25 % a légvédelemre megy, a maradék pedig más harceszközökre. Megszületett egyúttal a 14. szankciós csomag. A magyar fél itt elérte, hogy a megtorló intézkedések nem vonatkoznak Paks bővítésére.
Spiegel
Brüsszelben biztosra veszik, hogy Magyarország részben azért ágál ennyire hevesen az ukrán hadsereg további felfegyverzése ellen, mert már nagyon kellenek neki a jogállami kifogások miatt befagyasztott uniós milliárdok. Ugyanakkor a külügyminiszterek kimondták, hogy pártok, alapítványok, civil szervezetek, médiaszolgáltatók ezután az egész EU-ban egyetlen kanyi támogatást sem fogadhatnak el az orosz kormánytól, illetve annak képviselőitől. Az ok: Oroszország egyfolytában próbálja megakasztani a földrészen a demokratikus folyamatokat, a többi közt dezinformációs kampánnyal.
Politico
Kezdődjék a tánc! – írja a magyar elnökség alkalmából készült tematikus összeállításában a portál. Úgy látja, hogy Brüsszel lélegzet visszafojtva figyeli, mi történik a soron következő fél évben. A magyar diplomaták azonban sajnálatra méltóak, mivel bár Orbán a fő kerékkötőnek számít az EU-ban, ők rendszeresen túlóráznak, hogy bizonyítsák: Magyarország tisztességes közvetítő kíván lenni soros elnökként.
Csak éppen már a jelszó: Tegyük ismét naggyá Európát! arra utal, hogy nem mindenki gondolkodik így. Nagy dilemma, hogy a magyar fél mihez kezd a jogkörével, arról nem beszélve, hogy az EU nem okvetlenül hiszi el a tisztességes szándékot.
Kevesen kétlik, hogy Orbán Viktor nem lovagolja meg a lehetőséget, mármint hogy a maga felé billentse a dolgokat. Ezért a szervezet keményen dolgozott azon, hogy egy sor kényes kérdést, már július 1. előtt sínre tegyen. Mert akkor a magyar kormány csak korlátozottan tud károkat okozni.
Egy diplomata szerint az országok többsége igyekszik jó előre megszerezni a többiek jóindulatát, ezzel szemben a Fidesz kivárt az utolsó pillanatig és akkor blokkolt. Szerencsére mire az igazán kényes kérdések napirendre kerülnek az új törvényhozási időszakban, addigra csaknem vége a magyar elnökségnek.
De ettől még bőven repkednek majd a szikrák. Milan Nics, Német Külpolitikai Tanács szakértője arra számít, hogy Orbán a saját érdekében veti latba befolyását 3. államoknál, ám egyáltalán nem biztos, hogy azoknak ez tetszeni fog. Hiszen nyíltan szurkol Trump megválasztásáért, valamint rendszeresen Putyinhoz és Hszihez törleszkedik.
További gond a szövetségesek számára amit a Kreml művel Magyarországon. De az is lehet, hogy a kormányfő igyekszik egyesíteni a szélsőjobbot az európai választás után, miközben a fideszes képviselők hajléktalanok az EP-n belül. Viszont – hangsúlyozza egy EU-tisztségviselő – ha Trump nyer, akkor az nagyot lendíthet Orbán pozícióján a szervezeten belül.
Euronews
Az újságírók védelmére alakult bizottság EU-s képviselője sürgeti, hogy Brüsszel haladéktalanul lépjen közbe, mivel különben a szlovák kormány legázolja a közmédiát. Tom Gibson rámutat, hogy a koalíció bűnbaknak tekinti a független sajtó munkatársait a Fico elleni gyilkossági kísérletért, egyre szűkül a tömegtájékoztatás szabadsága.
A hatalom igyekszik kötőfékre venni a médiát, láthatólag a magyar módszert alkalmazva. Orbán forgatókönyvvel szolgált, hogy miként kell foglyul ejteni a sajtót. Először az állami rádiót és tévét kell megszállni, majd a felügyelő hatóságot. Ezek után fel kell vásároltatni a kereskedelmi médiát a szövetségesekkel, a cél a monopólium. Ha mindez megvan, onnantól kezdve az egész konglomerátum a kormány szócsöveként szolgál.
A maradék önálló szerkesztőségek a partvonalra szorulnak, küzdenek a bevételekért és a publikumért.
A szlovákoknál egyre másra születnek a törvények e célok érdekében. Már sikerült megingatni a bizalmat a hagyományos sajtó iránt, főleg a közösségi portálok jóvoltából grasszál a dezinformáció, ily módon alternatív információs buborék jön létre. Az ország sodródik, de az EU nem veszítheti el még egy tagját a jogállam miatt.
Brüsszel erőtlen volt, amikor reagálnia kellett volna a magyar média elfoglalására, ezért most kreatívan és határozottan kell cselekednie, nehogy ugyanez megismétlődjön Szlovákiában. Hogy Magyarország blokkolta Ukrajna megsegítését, az rávilágít: az EU működése részben attól függ, hogy a sajtó kifejti-e ellenőrző funkcióját egy populista vezetéssel szemben.
Reuters
Az EU külpolitikai főmegbízottja kilátásba helyezte, hogy a szervezet alacsonyabb szintre viszi le kapcsolatait Grúziával, sőt leállítja az anyagi támogatást, ha Tbiliszi ragaszkodik az orosz mintára hozott jogszabályhoz a „külföldi ügynökökről”. Úgy tudni, hogy 26 ország egyetért Borrellel, diplomaták szerint egyedül Magyarország lóg ki a sorból.
A magyar kormány szintén megpróbált lecsapni az olyan civil szervezetekre, amelyek bevételeik legalább egy bizonyos hányadát a határon túlról kapják. Borrell szerint azonban az Unió a grúz nép mellett áll és kész támogatni a civil társadalmat, valamint a sajtót.
Der Standard
Az osztrák szociáldemokraták elnöke azt követeli, hogy a kormány nyújtson be panaszt Magyarország ellen, amiért az csupán elenyésző számban fogad be menekülteket. Az SPÖ által megrendelt jogi szakvélemény ugyanis azt állapította meg, hogy az Orbán-kormány megsérti a közösségi jogot, amikor elutasítja, hogy az érkezők a határon kérjenek menedéket, pedig az kötelessége lenne a Dublini-rendszer értelmében.
Ily módon azonban aránytalanul nagy terhet ró más tagokra, köztük Ausztriára. A magyar hatóságok tavaly mindössze 30 folyamodványnak adtak helyt, az osztrákok esetében viszont ez a szám: 43 500. Azon kívül a magyar fél nemigen regisztrálja azokat, akik mégis a területére lépnek a zöld határon át, így őket nem lehet visszatoloncolni nyugatról.
A szakértő szerint osztrák részről most több lehetőség kínálkozik a helyzet orvoslására: vagy szerződésszegési eljárást kell kezdeményezni, akár a Bizottságnál, akár saját szakállra, bár ez utóbbi minden bizonnyal rosszul hatna a kétoldalú kapcsolatokra. A harmadik jogi eshetőség, hogy panaszt kell emelni az Emberi Jogi Bíróságnál.
AP
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság az ősszel másodszor is előveszi azt a keresetet, amelyek magyar túlélők, illetve örököseik nyújtottak be a magyar állam és a MÁV ellen, mert kártérítést kívánnak kapni a holokauszt során elvett vagyontárgyaikért. Elvileg az amerikai igazságszolgáltatás előtt ilyen ügyben nem lehet perbe fogni egy másik államot, de igen szűk körben azért vannak kivételek.
Pl, akkor, ha a javakat a nemzetközi jog megsértésével sajátították ki. A felperesek pont ilyen alapon indították az eljárást 14 évvel ezelőtt. A Legfelsőbb Bíróság 3 éve visszautalta alsóbb fokra az ügyet, de ott nem utasították el teljes egészében a keresetet.
Economist
Putyin háborúja része annak a forradalomnak, amit az elnök a Nyugat ellen indított, és amely új, stratégiai konfrontációba viszi bele Oroszországot. Erre figyelmeztet Stephen Covington, aki hosszú évek óta tanácsadó a NATO egyesített haderőinek főparancsnoka mellett.
A Kreml célja ugyanis nem csupán az, hogy megtörje Ukrajnát és így az ne kaphasson helyet a nyugat demokráciák családjában. Egyben igyekszik lebontani a nyugati biztonsági rendszert. 20 éves uralmát két, egymással ellentétben álló tényező jellemezte: egy részt odahaza fokozatosan lebontotta a jogállamot, fokozta az elnyomást, nagyobb hatalmat adott a biztonsági szolgálatoknak, illetve tömte a hatalomhoz kötődő üzletemberek zsebét, fejlesztette a hadsereget.
Másrészt viszont próbált keresztbe tenni a nemzetközi színtéren a normáknak, elveknek, a nyugati intézmények játékszabályainak. Hadjáratot vezetett Grúziában, Ukrajnában és Szíriában. Azt állítja, hogy a nyugati rendszer létveszélyt jelent az orosz szuverenitás ellen. A belpolitikában a hatalom megtartása vezérli, a külpolitikában pedig a hatalom kiterjesztése.
Az ő elképzeléseiben Európában nem kaphat szerepet a NATO, de semmilyen olyan szervezet sem, amely a szabadság, a demokrácia és a jogállam fenntartásán dolgozik. Ukrajnában is több célt követ. Igyekszik meggyengíteni a védelmet, demoralizálni a hadsereget és azt a benyomást kelteni a lakosság körében, hogy elkerülhetetlen Moszkva győzelme. Azon felül megkísérli leválasztani a Nyugatot Kijev oldaláról.
Aligha valószínű, hogy megbékélést szeretne. Pontosan afelé tart, amit két éve mondott: feltehetőleg a 2. világháború óta a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb, ugyanakkor a legfontosabb évtized jön, tele világméretű viszályokkal.
Der Standard
Paul Lendvai a legnagyobb mértékben aggasztónak tartja, hogy Oroszország együttműködik a haramia államnak számító Észak-Koreával és úgy véli: Putyin sikerének számít, hogy a maga oldalára tudta állítani a kiszámíthatatlan diktátort, Kim Dzsong Unt. A megkötött stratégiai paktum nyugtalanító, ugyanakkor az út vietnámi megállója jelképesen aláhúzta Moszkva geopolitikai befolyását.
Hogy mi a bajok fő forrása, az ügyben idézi a német történészt, Jürgen Osterhammelt, aki szerint ha az atomzsarolás kicsiben működik, akkor egy elszabadult orosz elnök, aki már beazonosította a Nyugat gyenge pontjait, nem fog habozni, hogy sokkal becsvágyóbb célok érdekében is kilátásba helyezze a nukleáris ütőerő használatát.
Guardian
A vezércikk úgy értékeli, hogy az idő előtti választás kiírásával Macron a szakadék szélére juttatta Franciaországot. Vakmerően hazardírozott, ám ezzel csak ajándékot adott Le Pennek, illetve a radikális jobboldalnak. Az elnök számára megalázó eredményt hozott az EP-választás, ezért úgy gondolta, hogy majd jobb belátásra bírja a közvéleményt, ha komolyan felvetődik, hogy a szélsőjobb adhatja a kormányfőt.
A következmények végighullámoznak az egész földrészen, miközben nem látszik, hogy beválna a számítás. A Nemzeti Tömörülés népszerűsége tovább nő, Macron pártja csak a 3. helyen áll. Még az sem kizárt, hogy Le Penék abszolút többséget szereznek egy hét múlva. Az eltelt hét év alatt destabilizálta az országot az elnök legyűrhetetlen önhite és agresszív kockázatvállalási hajlandósága.
Viszont egyelőre inkább az valószínű, hogy a választás eredményeként zűrzavaros patthelyzet alakul ki. Le Pennek azonban annál jobb, minél inkább működésképtelennek látszik a francia politika fő áramlata, mivel ő a legfőbb közjogi tisztségre pályázik. Macron ellenben jobbra tolódott a többi közt a bevándorlás és a multikulti kérdésében, ám ily módon elfogadhatóvá tett korábban kizártnak tartott programokat.
A franciák ismeretlen vizekre hajóznak. Le Pen a „Franciaország mindenekelőtt” politikáját folytatja pl. a munkavállalás és a szociális juttatások ügyében, ám így ütközni fog az EU-val, miközben másutt is jön fel a jobboldali szélsőség. Kemény ára lehet az elnök nagyképűségének.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >