Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A közösségi hálón egész Európában Orbán Viktor költi a legtöbbet reklámra a politikusok közül
Legyen szó akár a Google-ról, akár a Facebookról és az Instagramról. Az utóbbi hetekben a Fidesz annyit fordított ilyen célokra, hogy azzal megelőzi a többi közt egész Spanyolországot. Az üzenet nem túl bonyolult: mindig arról van szó, hogy az ellenzék Brüsszel, illetve a Soros és hasonló milliárdosok csicskása. Illetve, hogy a kormánypárt békét akar, ezzel szemben a másik oldal a háborúban utazik. Ez azzal függ össze, hogy a Fidesz Oroszországot pártolja a viszályban és szeretné, ha véget érne a háború – Putyinnak kedvező feltételek mellett. De megjelenik a belpolitika is: a reklámok élesen támadják Magyar Pétert. Egyébként ha azt nézzük, hogy a pártok mennyit áldoztak a tömegek digitális meggyőzésére, akkor az élen álló 10 közül 7 keményen jobboldali, illetve szélsőjobboldali, lásd a Fideszen kívül az AfD-t, az osztrák Szabadságpártot, a Svéddemokratákat, a PiS-t, az Olaszország Fivéreit és a spanyol Voxot. Ők gerjesztették a Google-on a forgalom 40 %-át, ám ha Orbánt is idevesszük, akkor pedig már 60 %-on áll a mutató. A magyar párt és a hasonszőrű Belga Érdek segítséget kap non-profit szervezetektől, illetve a sajtótól eszméi célba juttatásához. A Fidesz-közeli üzletemberek kezében lévő Médiaworks csaknem 220 hirdetést vett a Google-on. Egyebek közt azt a hamis állítást terjeszti, hogy az Európai Néppárt elnöke be akarja vezetni a kötelező katonai szolgálatot az EU-ban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Keményedik a hozzáállás az európai szövetségesek körében Magyarországgal szemben, miután küszöbön állnak a döntések az EU kulcspozícióiról, Ukrajna megsegítéséről, valamint a bővítésről, és félő, hogy Orbán keresztbe fekszik ebben a kritikus pillanatban. A portál annak kapcsán írja ezt, hogy a soros elnökséget ellátó Belgium külügyminisztere felvetette: a 7-es paragrafus alapján fosszák meg szavazati jogától az Orbán-kormányt.
Több tagállam, illetve az EP is azzal érvel, hogy nem szabad kiengedni a szorításból a magyar felet, de közben utóbbi egyre kihívóbb lesz. Blokkolja Kijev támogatását és Moszkvához, illetve Pekinghez törleszkedik. Brüsszel azonban óvakodik attól, hogy elmélyüljön a vita.
Senki nem tudja, miként reagálna a Fidesz, és lennének eszközei kellemetlenkedni. A többieket óvatosságra inti a tanulság, amikor csaknem 25 éve megpróbálták elszigetelni Ausztriát, miután a Néppárt bevette a hatalomba a szélsőséges Szabadságpártot. Amikor az osztrák közvéleményben ennek nyomán felerősödött a Brüsszel-ellenes hangulat, az Unió villámgyorsan visszakozott.
A belga kezdeményezés nem fogja egy csapásra fellépésre sarkallni azokat a fővárosokat, amelyek óvatosak a keményebb fellépés kérdésben. Mindenesetre feltűnő, hogy egy partner diplomácia vezetője dobja be a szigorúbb szankció lehetőségét.
Die Presse
A bécsi Külügyminisztérium szóvivője azt közölte, válaszul a belga kezdeményezésre: Ausztria az Unió összes tagjától elvárja, hogy az az utolsó vesszőig, illetve pontig megfeleljen a szervezet alapelveinek, és ez különösen vonatkozik arra az államra, amely a következő félévben az EU soros elnöke lesz. Vagyis az osztrák kormány támogatja, hogy Magyarország ellen lelkiismeretesen folytatódjon az eljárás a 7-es paragrafus alapján.
Orbán Viktor sok kollégáját magára haragította a földrészen, mivel vétójával akadályozta, illetve elodázta egy sor megállapodás elfogadását, amihez egyhangú szavazás kellett. A legutóbbi példa: blokkolja az uniós pénzek folyósítását Ukrajna számára.
Kurier
Magyar Péter felkavarja az állóvizet a választás előtt. A korrupció bírálatával szerez híveket, ugyanakkor az is hoz neki a konyhára, hogy politikája hasonlóképpen jobboldali, mint Orbáné. Viszont hogy az állami tévé 18 év óta először kénytelen volt megrendezni a listavezetők vitáját, az a bírálók szerint jelzi, mekkora nyomás alatt áll a kormány.
Elemzők e pillanatban Magyart tartják a Fidesz legveszélyesebb kihívójának. Azzal vádolja a hatalmat, hogy az visszaél jogkörével, illetve hogy mindennapos a közpénzek lenyúlása. Ezzel jó pontokat szerez az ellenzéki táborban, valamint a bizonytalan szavazók körében.
Hetek óta tízezreket mozgósít a többi közt a liberális Budapesten, de a kormánypárt bázisának számító keleti országrészben is. Orbán válasza a Békemenet volt. A felmérések azt mutatják, hogy a fiatal demokraták népszerűsége ezúttal csak 40 %-os, szemben az öt évvel ezelőtti 51 %-kal. A Tisza viszont a legerősebb ellenzéki párt lehet, akár 4 helyhez is juthat Strasbourgban.
A helyhatósági választások eredményeként alaposan átalakíthatja az erőviszonyokat a fővárosban. Karácsony maradhat főpolgármester, de az új ellenzéki tömörülés várhatóan erősen bele tud majd szólni a dolgokba. Az ellenzék rossz néven veszi, hogy tőle hódít el voksokat – ezért úgy tünteti fel Magyart, hogy az annak a rendszernek a kegyence, amelyet ma ostoroz.
BBC
A lengyel kormányfő ugyanazt üzeni híveinek, mint Orbán Viktor: menjenek el voksolni, ha nem akarják, hogy harcolniuk kelljen a háborúban, csakhogy ő az orosz agressziót okolja a veszedelmes kilátásokért. Tusk egyben azt hangsúlyozza, hogy az EU-nak határozottnak kell mutatkoznia és össze kell fognia Moszkvából kiinduló fenyegetés ellen.
A képhez hozzátartozik, hogy sok lengyel ösztönösen tart a hatalmas szomszédtól, történelmi és földrajzi okok miatt. Szlovákiában és Magyarországon ezzel szemben azt hangoztatják a vezetők, hogy kompromisszumot kell kötni Moszkvával, ami annyit tesz, hogy Ukrajna tegyen engedményeket. A hivatalos nyilatkozatok rendre a Kreml álláspontját szajkózzák.
Ugyanakkor a lengyeleknél a Területvédelmi Erők járják az iskolákat és arra oktatják a gyerekeket, hogy mit kell tenni rendkívüli helyzet esetén. Pl. ha elrendelik az evakuálást, vagy valakit újra kell éleszteni. Az egyik közreműködő százados kijelentette: csak az ostobák nem félnek. Az egész nemzet okult abból, ami történik. Így arra készül, hogy maximálisan fel legyen készülve, miután a fenyegetés nagyon is valós.
Daily Telegraph
A kommentár arra figyelmeztet, hogy ha Putyin meg tudja szerezni Ukrajna erőforrásait, akkor nem lehet megállítani. A szerző, Liliane Bivings, a Kyiv Independent szerkesztője szerint ez esetben Moszkvának minden lehetősége meglenne az újabb agresszióra, illetve arra, hogy gazdaságilag zsarolja a Nyugatot. Hogy mi(nden)re képes, azt mutatja, hogy a gázzal már megpróbálta sarokba szorítani Európát.
Rövidtávon először is azt csinálná, ha hozzájut az ukrán gabonakészletekhez, hogy csak olyan államoknak ad belőle, amelyek beállnak a sorba. 400 millió ember ellátása a tét. Azután rátenné a kezét a fejlett ukrán hadiiparra. Annak termékeit egyrészt saját cimboráinak, másrészt pedig rosszindulatú szereplőknek adná el a világban. Elcsaklizná az ukrán gazdaságban található nyugati befektetéseket, valamint a hatalmas természeti kincseket.
Márpedig ez utóbbiak stratégiai jelentőségűek. Moszkva már most is kézben tartja a hatalmas gázlelőhelyeket, valamint a négy atomerőművet. Ellenőrzése alá tudná vonni továbbá a nyugatra vezető áramhálózatot. Ne feledkezzünk meg a sok-sok milliós humán tartalékról sem, miközben valószínűleg óriási tömegek menekülnének nyugatra, hatalmas migrációs válságot kiváltva ily módon.
Azaz Moszkva számára ajándék volna egy elnéptelenedett mezőgazdasági bástya, a világ lekeresettebb nyersanyagaival. Ehhez kerül közelebb a Kreml minden nappal, amikor késik a Kijevnek szánt segítség, illetve minden kilométernyi újabb meghódított területtel.
Washington Post
Két tekintélyes szakértő úgy ítéli meg: nem járul hozzá a háború befejezéséhez, hanem inkább elhúzza azt, hogy Biden korlátozott körben engedélyezte Ukrajnának amerikai fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen. Samuel Charap, a Rand Corporationtől, illetve Jeremy Shapiro, az Európai Külkapcsolati Tanács kutatási igazgatója szerint szó sincs arról, amit az ukránok mondanak, hogy ti. a lépés megfordíthatja a harcok menetét.
Inkább csak megint az látszik, hogy szintet lép a konfliktus és egy sokkal nagyobb válság alakulhat ki belőle. Hiszen az orosz hadművelet már most is elakadt Harkiv környékén, de pl. keleten hiába érték csapások az agresszor utánpótlási vonalait, valamint parancsnoki állásait, további területek kerültek a támadó kezére. Vagyis folytatódna az állóháború.
Nem valószínű, hogy Putyin közvetlen összecsapást provokálna ki az USA-val és szövetségeseivel. A washingtoni döntéssel ugyanakkor az a gond, hogy megint csak reakcióként született, nem pedig egy átfogó stratégia részeként, a háború befejezése érdekében. Az kényszerítette ki, hogy az ukrán fél szorult helyzetbe került, de ugyanez megismétlődhet pár hónap múlva még veszélyesebb helyzetben.
A tárgyalásokhoz megfelelő alkupozíció kellene, anélkül csak még súlyosabbra vált a válság. És ez évekig mehet így. Ám egy nap valamelyik fél olyan vörös vonalat léphet át, amely pont ahhoz az eszkalációhoz vezet, amelyet az amerikai elnök szeretne elkerülni. Így viszont az ukránok tovább szenvednek és még súlyosabb költségek terhelik a Nyugatot a háború miatt.
FT
A lap külpolitika fő elemzője úgy ítéli meg, hogy egyre hiteltelenebbé válnak az orosz nukleáris fenyegetőzések. Ugyanakkor a Nyugat olyan módon fokozza Ukrajna támogatását, ami elképzelhetetlen lett volna a háború elején. Gideon Rachman szerint Moszkva hiába tartott gyakorlatot harcászati atomfegyverekkel, mind több NATO-állam engedélyezi, hogy az általa szállított hadfelszereléseket az orosz határ túloldalán lévő célpontok ellen indítsák útnak.
Ez egyszerre jelez bizakodást, illetve idegességet. A pozitív az, hogy a nyugati tábor már nem fél annyira a nukleáris konfliktustól, mint másfél éve. Az viszont rossz, hogy egyre nyugtalanabb a fronthelyzet miatt. Vagyis hogy az ukránok fokozatosan elveszthetik a háborút. Viszont hiába lépett a Nyugat időről időre az eszkaláció magasabb szintjére, a Kreml csupán az öklét rázta. De azért nem szabad teljesen semmibe venni a nukleáris veszélyt.
A demokratikus közösség igyekszik ragaszkodni ahhoz, hogy nem akar közvetlenül belekeveredni a viszályba. Nehogy csapataiknak orosz katonákra kelljen lőniük. Viszont már tudja, miként előzze meg az atomcsapást a Kreml részéről: ha komolyra fordul a helyzet, kilátásba kell helyeznie, hogy keményen beszáll a válságba. Továbbá rá kell vennie főként Indiát és Kínát, hogy intsék mérsékletre Putyint, lehetőleg nyilvánosan.
Washington Post
Macron kockázatos terven dolgozik, amikor katonai kiképzőket akar telepíteni Ukrajnába, de mi van akkor, ha Putyin bemondja a blöfföt? Ezt kérdezi Párizsból a lap európai szemleírója. Lee Hockstader szerint a következmények súlyosabbak lehetnek, mint amikor a Nyugat először megtagadott bizonyos fegyvereket az ukránoktól, majd később mégis leszállította azokat.
Washington és Berlin két fő októl tagadta meg, hogy csapatokat küldjön: először is minőségi ugrást jelentene, hiszen ily módon valószínűleg nyugati áldozatai is lennének a háborúnak. Másodszor, többé nem lehetne arra hivatkozni odahaza a közvélemény előtt, hogy kizárólag az ukránok vesztenek emberéleteket – Európa védelmében.
Biden úgy kívánja támogatni Kijevet, hogy elkerülje a 3. világháborút, épp ezért bizonyos hadfelszereléseket csak vonakodva adott át. Ám ez egyben megmutatta, milyen üres az orosz nukleáris fenyegetés, hiszen nem történt semmi, amikor a Nyugat a végén mégis hatékonyabb és hatékonyabb harceszközöket küldött.
De mi van akkor, ha a francia kiképzők közül többen hullazsákban érkeznek haza, mert az oroszok rájuk támadnak? Az megalázó volna Macron számára. Közben pedig Párizs messze nem adott annyi ütőképes fegyvert, mint a többiek. Könnyen kiderülhet, hogy az elnök elszigetelt a kérdésben és nem sok politikai haszna lehet a felvetett vállalkozásból.
Bloomberg
Lehet, hogy Amerikának túl sok a szövetségese, bár Biden bölcsen teszi, hogy a nemzetközi összefogásra alapoz, szemben a bezárkózó Trumppal. Így foglal állást a hírügynökség szemleírója, Andreas Kluth. Azzal érvel, hogy amikor Kína és Oroszország vetélkedik az USA-val a világ fölötti befolyásért, nagyon is bölcs dolog, ha Washingtonnak jó pár barátja van, mert azok hatékony előőrsöt alkotnak a Baltikumtól a Dél-Kelet-Kínai-tengerig.
Még akkor is, ha a védelmi megállapodások egyoldalúak, hiszen szükség esetén valójában az Egyesült Államok nyújt katonai támogatást a többieknek. Ám ily módon könnyen szembekerülhet az oroszokkal, kínaiakkal, Iránnal és Észak-Koreával. Márpedig azok összeszűrhetik a levet, hiszen tudják, hogy Washington ennyi fronton nem tud helytállni, ám ebből egy nap világháború lehet.
Ugyanakkor vannak gondok a szövetségesekkel: a NATO-nak pl. szerkezeti hibája, hogy nem lehet kirakni azokat a tagokat, amelyek az idők során megbízhatatlanná váltak. Aggályos e pillanatban Törökország és Magyarország, mivel mindkettő Putyin oldalára állhat. Emellett a partnerek egyharmada továbbra sem költi a vállalt 2 %-ot a GDP-ből védelmi célokra. Vagyis a terheket Amerikára hárítja.
És mi van akkor, ha a világ vezető hatalma nem siet olyan országok segítségére, amelyekkel nincs hivatalos katonai megállapodása? Ez esetben az ellenfelek, de az szövetségesek is úgy érezhetik: megingott Amerika elkötelezettsége. Ennélfogva felül kell vizsgálni azokat a szerződéseket, amelyek tarthatatlanná váltak, viszont nagyon is ragaszkodni kell azokhoz, amelyeket az USA fenn kíván tartani.
Következő cikk: Berisavljević: a VMSZ szigorú nagymagyar párttá változott
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >