Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Hogyan lett Magyar Péter kedvencből Orbán legveszélyesebb ellenfele
Bécsből Dombóvárra rándult át a Neue Zürcher Zeitung közép-európai tudósítója, hogy a 17 ezres városban 250 helybéli társaságában meghallgassa Magyar Pétert. Meret Baumann is szeretné megfejteni, miként lett a rezsim kegyencéből Orbán legveszélyesebb ellenfele. A településen azóta nem gyűltek össze ennyien egy politikai eseményre, hogy 10 éve ott járt a kormányfő – mondja egy helyi férfi. Főként amióta Magyar felbukkant a színen, vége a nyugalomnak. Leszámolt a Fidesz „maffiaállamával”, folyamatosan szólít fel a korrupció és a nepotizmus elleni harcra. Az eltelt hetekben 10 ezrek követték a szavát és vonultak utcára. Az külön meglepő hogy mennyien követik vidéken, úgy turnézik, mint egy popsztár a Fidesz által uralt terepen. A párt fellegvárának számító Debrecenben 10 ezrek mentek el a gyűlésére. Enyedi Zsolt, a CEU politológia professzora szerint ez kivételes egy ellenzéki szereplő esetében. Dombóváron is elsősorban az Orbán-közeli figurák meggazdagodását, a média propagandáját, valamint a szörnyű oktatást és egészségügyet pellengérezte ki. Mint mondta, a kormányfőnek talán meg kellene kérdeznie a vejét, hogy tényleg csak ukáz és új szabályok tömkelege érkezik-e Brüsszelből, amivel a lenyúlt alapokra utalt. Lásd az Elios-ügyet. De ügyesen szóba hozta a helyi gondokat is. Roppant jó szónok. Enyedi szerint azért vált ki idáig nem látott lelkesedést a falvakban és kisvárosokban, mivel a konzervatív oldalon szocializálódott. De a jelenség ezzel együtt rejtély, az irracionalitással határos. Viszont hogy a kormánykörökből vált ki, az csak fokozza a szavahihetőségét. Jól jön neki az eddigi ellenzék gyengesége, illetve a kormánnyal szembeni elégedetlenség. De Enyedi megjegyzi, hogy ideológiailag rugalmas, képes megszólítani mind a bal-, mind a jobboldalt. Viszont kerüli az olyan, kényes témákat, mint a háború és az LMBT-jogok. Elsősorban az ellenzéki pártoktól csábít el híveket. Ám a politológus hozzáfűzi, hogy Orbán öregszik, és március 15-én kevesebb ember előtt beszélt, mint Magyar. Ilyen még nem volt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Figaro
Két évtizednyi tagság után Magyarország rosszul érzi magát az Unióban. Nincs ugyan napirenden a kilépés, bárhogyan is szokott nyilatkozni Orbán a közösségről. A belépés 20. évfordulóján magyar részről semmiféle hivatalos megemlékezés nem volt. Olyan az egész, mintha annak idején szükséges rosszként kellett volna csatlakozni, de talán csak átmenetileg.
A kormányfő úgy állítja be, mintha kényszerházasságról lenne szó. A Nyugat csillaga elhalványult, a pénzügyi válság, a migrációs hullám, az iszlamista merényletek következtében a lakosság jelentős rétegeinek a szemében. Egyre erősebb a nyugat-ellenes propaganda, és a közép-európai alsóbbrendűség érzetét felváltotta a felsőbbrendűség tudata, mindazzal szemben, amit Orbán „poszt-Nyugatnak” nevez.
Azt állítja, hogy a mostani európai vezetők elárulták az alapító atyákat, amikor megnyirbálták a nemzeti szuverenitást. De ettől még a magyar gazdaságnak nagyon is szüksége van a közösségi pénzekre, azok nélkül stagnálna. Az alapok egy része azonban hatalom közeli zsebekbe jutott, így a Fidesz eszközül használja azokat, hogy kialakuljon a nemzeti tőkésosztály. Ám egyben arra is jó a manna, hogy serkentse az urambátyám-rendszert.
A magyar fél úgy állítja be, hogy a források történelmi kompenzációt jelentenek, amiért a kontinens másik fél hagyta, hogy Kelet-Európa a Vasfüggöny rossz oldalán kössön ki, illetve amiért ezek az országok megnyitották piacukat a multik előtt.
Orbán azt hirdeti, hogy a szabadság és szuverenitás megőrzéséhez el kell foglalni Brüsszelt. Ám ez a bosszúszomjas szöveg nem győzte meg a közvéleményt, annak nagy része továbbra is ragaszkodik az EU-hoz.
FT
Ivan Krasztev azt jósolja, hogy kemény menet vár az európai politikai fő áramlatra alig egy hét múlva. Nem lesz diadalmenet, mivel a kereszténydemokratáktól jobbra található tábor minden eddiginél jobb eredményt fog elérni. Előreláthatólag egyértelmű győzelmet arat pl. a franciáknál, olaszoknál, magyaroknál, osztrákoknál és hollandoknál. Ellenben visszaesnek a zöldek és a liberálisok. Azaz az EP még inkább megosztott lesz.
A fejlemény hosszútávú következményeit e pillanatban nem lehet felbecsülni. A szélsőjobb azonban fél, mert ha nyer, akkor rákényszerül, hogy teljesítse radikális ígéreteit, miközben nem alkot egységes tömböt. És ahol hatalomra jutott, ott már kezdte megérteni, hogy a gazdasági versenyképességet nem lehet megőrizni, csak a migránsok segítségével. És mint az olaszok példája mutatja, hatékonyan meg tudja értetni a lakossággal ezt a demográfiai összefüggést.
A bevándorlás azonban már nem annyira kulcskérdés, mint 10 éve. A döntő téma a zöld átmenet lehet, mert egyrészt a klímaaktivisták azt hirdetik, hogy ha az emberiség nem változtat az életmódján, akkor vége lehet az életnek a Földön. A másik oldalon a „nagy lakosságcsere” hívei azért vannak kiakadva, hogy befellegzett az európai életformának, ha nem sikerült leállítani a migrációt, illetve fellendíteni a születésszámot a fejlett országokban.
Trump győzelme kétségtelenül lökést adna a kontinensen a jobboldalnak. De ő errefelé nem népszerű, és az itteni szélsőjobb nemigen képes befolyásolni. Utóbbi előreláthatólag kénytelen lesz választani. Az egyik oldalon az elnökkel alkotandó stratégiai szövetség van, a másik oldalon ellenben az, hogy a politikus hasznos idiótáinak tekintsék a radikális köröket, ha Trump elszabadul olyan kérdésekben, mint a nemzetközi kereskedelem, Kína vagy a NATO. Nehéz ügy a nacionalisták Internacionáléja.
Economist
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Európában a politikai stabilitást fenyegeti a mind jobban megerősödő szélsőjobb, benne Le Pennel és Orbánnal. De még rosszabb, hogy a jövő heti választás után várhatóan béna kacsa lesz az EU. Jó esetben a tagállamok és az intézmények azzal töltenek hónapokat, hogy elosszák a kulcsposztokat. De ha rosszul alakulnak a dolgok, akkor az évekig is eltarthat, amíg tisztázzák a szervezet számára a követendő irányt. Azaz politikai vákuum fenyeget, miközben megjelenhet a színen Trump.
Az urnáknál eldől, hogy hosszabbít-e von der Leyen, illetve több tagország politikusa is várhatóan kemény kokit kap a szavazópolgároktól. Mindkettő patthelyzetet hozhat. A Bizottság elnöke nem számíthat egyértelműen a folytatásra, miközben a háttérben megy a hirig, hogy mely államok szerzik meg a fő biztosi posztokat. (Ilyen a bővítésért felelős poszt.)
A populista pártok előreláthatólag az első vagy a 2. helyet szerzik meg, vagyis nehezebb lesz koalíciót alakítani. Ezért von der Leyen azt puhatolja, hogy lehetséges-e az összefogás a Meloni vezette ICR-rel, de a liberálisok és a szocialistáknak ez cseppet sem tetszik. Ha nem lehet működőképes többséget kialakítani, nincs mód új választás kialakítására.
Ráadásul a franciáknál Macron pártja nagyon kikaphat Le Penéktől, vagyis az integráció zászlósfigurája meggyengül odahaza és Brüsszelben is. Nagyjából ugyanez áll Németországra is. Az AfD előreláthatólag nem szerepel olyan jól, mint ahogy azt korábban előrevetítették a felmérések, de megelőzheti a szociáldemokratákat. És jövőre a németek is választanak, vagyis Berlin számára nehezebb lesz beállni a francia államfő által felvetett nagy uniós ötletek mögé.
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár végigveszi, milyen szövetségek képzelhetők el az EP-választás után a három főszereplő, Le Pen, Meloni és von der Leyen közreműködésével, miközben biztosra vezető a jobbratolódás, de az érintett pártok között jelentős ellentétek húzódnak.
Az biztos azonban, hogy leomlott a szélsőjobbal szembeni tűzfal, ilyen pártok vannak hatalmon az olaszoknál, finneknél, szlovákoknál, cseheknél és magyaroknál, sőt most már megtört a tabu nyugaton, a hollandoknál is. De hogy az ilyen tömörülések jól szerepelnek, az annak tulajdonítható, hogy a polgárok a voksukkal Európánál tiltakoznak saját, mérsékelt kormányuk ellen és a szélsőségesekre szavaznak. Tehát akkor a lehetséges alternatívák:
1. Le Pen és Meloni egységfrontra lép, bár utóbbi, minden közös vonás ellenére visszautasította a francia politikus baráti jobbját. Kettejük viszonya nem jó, amibe belejátszik, hogy a Nemzeti Tömörülés elnök asszonya kitűnő kapcsolatot ápol a potenciális partner legfőbb római riválisával, Salvinival.
2. Von der Leyen és az olasz kormányfő új közepet alkot. Ehhez az előbbi Ukrajna, a jogállam és Európa támogatását szabja feltételül. Ehhez a felálláshoz nagy csáberőt jelent Meloni számára a hatalom, a pénz és a tekintély. Ráadásul még úgy sem tud többséget szerezni, ha egyesíti az ECR-t, valamint az ID-t és még a Fidesz is csatlakozik hozzá.
3. Marad a politikai közép fölénye, de feljön a szélsőjobb. A bizottsági helyekről ez esetben az állam- és kormányfők határoznak majd.
Neue Zürcher Zeitung
Az jó, hogy a Bizottság rehabilitálja Lengyelországot, ám ott a jogállam helyzete nem igazán javult az új koalíció alatt, tehát politikai döntés született – mutat rá a kommentár. A felfüggesztett 137 milliárd euróból jó hat milliárdot Brüsszel már át is utalt, a lengyelek immár nem számítanak fekete báránynak.
Miközben az eltelt hét hónapban nemigen léptek előre a demokrácia területén. A sokat vitatott Alkotmánybíróság a helyén, éppen most nyilvánította jogellenesnek azt a szabályozást, amellyel Tusk helyre akarta állítani a közmédia függetlenségét. Az alaptörvény módosításához kétharmad kellene, az meg nincs.
Lehet persze, hogy az ország liberálisabb lett, de az enyhülés oka, hogy meg kell jutalmazni az EU-barát kormányt, illetve üzenni kell olyan országoknak, ahol szintén a kerekek alá kerülhet a jogállamiság. Ezen felül von der Leyennek kell a támogatás az újjáválasztásához.
De ily módon az EU azok igazát bizonyítja, akik szerint kettős mércével mér. Jellemző módon egyedül Magyarország utasította el, hogy leállítsák Lengyelországgal szemben a 7-es paragrafus alapján zajló eljárást. De Brüsszel már a magyarok ügyében is engedett, amikor folyósított 10 milliárd eurót a befagyasztott alapokból. Nem azért, mintha Orbán eleget tett a feltételeknek, hanem mert von der Leyen politikai megfontolásokból így találta helyesnek.
Washington Post
A vezércikk azt emeli ki, hogy a new yorki esküdtszék már letette a garast, most minden a szavazópolgárokon múlik. Pedig nem is a legsúlyosabb ügyekben törtek pálcát Trump feje felett. De a többi per függőben van, hála a volt elnök jogi csűrés-csavarásának.
Ettől még a politikus hiába mondja, hogy a mostani ítélet manipulált, és hogy az egész tárgyalás szégyenletes volt. Éppen az ellenkezője bizonyosodott be. Alapos volt a vizsgálat, megalapozott a vád. Semmi gond nem merült fel az esküdtek kiválasztása körül. Ők 12-en határoztak és ez azt jelenti, hogy még a társadalom legkivételezettebb tagjaira is ugyanaz a jogi eljárás vár Amerikában, mint bárki másra.
Az ítélet csaknem másfél hónap múlva lát napvilágot, és befolyásolhatja a kampányt, habár Trump már közölte, hogy fellebbezni fog. Szóval nem világos, mikor érik utol a jogi következmények. A legtöbb amerikai szemében azonban a jelek szerint nem érdekes az elmarasztalás. Talán ez a legmegdöbbentőbb az egészben.
De lehet, hogy igaza van a politikusnak és a végső verdiktet nem a tárgyalóteremben, hanem az urnáknál kell kimondani róla.
Bloomberg
Szomorú fejleményekre számít a szerkesztőségi vélemény Trump elmarasztalása nyomán, bár úgy véli, hogy a korábbi elnök csak magát okolhatja, de immár nem lehet visszalépni ettől a robbanásveszélyes ítélettől. A republikánusok minden jel szerint így is ragaszkodnak a politikushoz. Kirakatpert emlegetnek, politikai fogolynak nevezik, bosszút esküsznek. És persze mindenek felett gyűjtik az anyagi támogatásokat.
A demokraták ünnepelnek, pedig a döntés nem sok jót ígér az ország számára. Az ellenzéknek lehet abban igazsága, hogy a vád tartalmazott néhány idegesítően pártos elemet. Noha minden mástól függetlenül a felszínre került korrupciónak önmagában diszkvalifikálnia kellett volna Trumpot. És akkor még nem szóltunk a további vádakról. A politikus változatlanul tökéletesen alkalmatlan a vágyott tisztségre.
A Demokrata Pártnak ugyanakkor ajánlatos visszavennie az ujjongásból. Amikor a választók körében fortyog a paranoia és a düh – az ország egyik fele egyre inkább képtelen elviselni a másik felet – senki sem tudja, milyen szenvedélyeket szabadít el az esküdtek határozata. Hatalmas kihatása lesz, hogy az amerikaiak miként reagálnak ebben a nyomasztó történelmi pillanatban.
Guardian
A szerkesztőség úgy foglal állást, hogy Trump bűnöző, aki alkalmatlan arra, hogy versenybe szálljon az elnökségért, illetve betöltse a posztot. Még mielőtt beszállt a politikába, biztosra lehetett venni, hogy ilyen vádak után nem folytathatja a kampányt, Ám immár bűnösnek nyilvánítva igyekszik elhódítani a Fehér Házat. Ha a jövő hónapban bebörtönzik, ami a legtöbb elemző szerint nem valószínű – akkor feltehetőleg a rács mögül is folytatja.
Jellemére leginkább az világít rá, hogy leginkább az aggasztotta az egész titkos légyott kapcsán: az ügy milyen kihatással lesz a választási esélyeire. Vagyis hogy milyen alacsonyra tette a politikai mércét. De azt a bírálóknak is el kell ismerniük, hogy semmilyen botrány nem rendíti meg a támogatást hívei, illetve a Republikánus Párt részéről.
Sőt neki még jól is jött az egész per, mert feltüzelte a táborát, ugyanakkor sokat hozott neki anyagilag a konyhára. Továbbra is a mártírt alakítja. Természetesen senki sem vonja kétségbe, hogy őszinte a felháborodása az elmarasztalás után. De a bizonytalan államokban döntő lehet novemberben, ki mellé állnak mindazok, akik jelenleg nem tudják, kire voksoljanak. Biden számára itt az esély.
Trump bebizonyította, hogy ha úgy tartja szükségesnek, megszegi a törvényt. Próbálja aláásni a jogállamot, támadta az ügyészt, a bírót, az esküdtszéket és a jogrendszert, magát. Ám az ítélet megerősíti, hogy a politikus nem alkalmas az ország vezetésére. Ezt figyelembe kell venni, amikor az emberek elmennek voksolni.
The Times
Amerika ellenségei, Kína és Oroszország összeesküvést és boszorkányüldözést emlegetnek Trump elítélése kapcsán, az autoriter Orbán Viktor ezzel szemben szövetségesként hitetlenségét fejezte ki. Azt üzente, hogy az előző elnök mindig az ország érdekeit helyezte az első helyre, tekintélyt parancsolt az egész világban és a tiszteletet arra használta, hogy békét teremtsen. A kormányfő felszólította a partnerét, hogy az harcoljon tovább.
Szolidaritását nyilvánította továbbá Salvini, aki szerint politikai per zajlott. Farage, aki korábban Trump mellett kampányolt, gyalázatosnak minősítette a verdiktet, hozzátéve, hogy Trump a végén bizonyosan nagy győzelmet arat.
Washington Post
Netanjahu és Putyin is megváltóként számít Trumpra – fejti ki legújabb helyzetelemzésében Ishaan Tharoor. A szemleíró szerint a világ egyre dühösebb Izraelre, amiért az újabb halálos csapást mért Gázára. A kormányfő ugyanakkor hírek szerint a múlt hónapban találkozott a korábbi elnök három megbízottjával. Azt nem tudni, hogy az amerikai politikus mit tett volna másként, mint Biden a válság megoldására, de Washington és Jeruzsálem jelenlegi viszályát az USA politikájának kudarcaként tálalta és nem sok részvétet árult el a palesztinok szenvedései láttán.
Ráadásul nem lehetetlen, hogy az izraeli vezető a republikánusok meghívására hamarosan felszólal a Kongresszus két házában együttes ülésén, ami nagyon nem tetszik a demokrata kormányzatnak. De egyébként is mélyíti a válságot a kétoldalú kapcsolatban, hogy Netanjahu szembeszegült Bidennel.
Putyin azért szurkol annyira Trump győzelméért, mert az előreláthatólag segít neki, hogy bekebelezze az elhódított ukrán területeket. Az előző elnök állítólag felvetette, hogy az ukránoknak végleg át kellene engedniük a Krímet, valamint a Donyec-medence határmenti részét.
Ez a lépés felbontaná a Kijev támogatására létrejött transz-atlanti szövetséget, bebetonozná, hogy a republikánusok feladják Európa biztonságának védelmét. Viszont aláhúzná, hogy az amerikai vezető mennyire vonzódik a Kreml erős emberéhez.
The Times
Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország egyaránt amellett van, hogy Ukrajna oroszországi célok ellen is bevethesse a tőlük kapott fegyvereket. Ha így lesz, akkor szinte bizonyos, hogy Moszkva visszavág, annál is inkább, mivel Putyin úgy állítja be, hogy országa létharcot vív a túlélésért. De mitévő lehet? – kérdezi Marc Bennetts, az újság biztonságpolitikai elemzője. Szerinte három választ 1ehetséges:
1. Nem valószínű, hogy atomeszközhöz folyamodik, mert már annyit fenyegetett vele, hogy elkoptatta. Mind az ukránok, mind a nyugatiak arról próbálják meggyőzni a világot, hogy csupán blöfföl. Ugyanakkor Kína közvetve figyelmeztette a Kremlt, hogy nem kéne erőltetni ezt a dolgot. A NATO nem lát semmiféle idevágó előkészületet orosz részről. De azért nem szabad lesöpörni az asztalról az eshetőséget. Sok minden múlik az elnök szellemi állapotán, habár nem ő dönt egyedül arról, megnyomja-e a rakéták indítógombját.
2. Szabotázscselekményeket rendel el a nyugati infrastruktúra ellen. Orosz ügynököket gyanítanak már így is több brit, észt, német, lengyel és litván merénylet mögött. A cél az, hogy meggyengüljön a támogatás Ukrajna mögött.
3. A Kreml bizonyos katonai műveletekkel kipróbálhatja a Baltikumban, mennyire komoly az 5. paragrafus, vagyis kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettsége. Már vannak jelzések, hogy valami készül a térségben.
4. Ha az ukránok jelentős csapást mérnek oroszországi célpontokra nyugati harceszközökkel, az előreláthatólag javít az államfő hazai támogatottságán és többen jelentkeznek katonának.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyarországon manipulálták a csipogókat?
A szakértő szerint mindazonáltal titkosszolgálati csúcsteljesítmény, ami történt. Szerinte Magyarországon fogták el a szállítmányt, és nagyon >
A robbanó csipogók az egész világon riadalmat keltettek
Veszélybe kerültek a kereskedelmi szállítási útvonalak. Vagyis a kormányok még inkább rákényszerülnek, hogy csökkentsék a technológiai >
A Csipogó Hadművelet ellentmondásos nemzetközi fogadtatása
A Guardian szerkesztőségnek az a meglátása, hogy a csipogóba rejtett robbanószerkezet törvénytelen és elfogadhatatlan. Netanjahu azonban >
EU és Orbán ütközőpályán: büntetés Magyarországnak
Soros elnökként Orbán Viktornak hat hónapon át a semleges közvetítő szerepét kellene betöltenie az EU-ban, de >
„Khm… éppen ő?”
Ez volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >
Amnesztia és furkósbot
Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >
Magyarország még az unióhoz tartozik?
A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >
Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >