2024. november 24. vasárnap
Ma Emma, Flóra, Virág névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Izraelnek mégis van terve a civilek megvédésere

Izraelnek mégis van terve a civilek megvédésere

A Wall Street Journal vezércikke szerint Izrael megcsinálta, amire Biden egyáltalán nem számított: a Rafahnál összegyűlt 1,3 millió menekültből 950 ezret kitelepített, így az elnök kénytelen felülvizsgálni álláspontját. Ennek megfelelően a Fehér Ház változtat is a hangon. Idáig azt mondogatta, hogy Netanjahunak nincs terve a civilek megvédésére, de az zsidó állam két hét alatt bebizonyította az evakuálással, hogy ez nem így van. Pedig Washington erre hivatkozva állította le bizonyos fegyverek szállítását. Ám most elismeri, hogy új helyzet állt elő, vagyis hogy remény nyílhat a túszok kiszabadulására. Csakhogy a huzavonának megvolt az ára, mivel az csak a Hamásznak jött jól. Az ugyanis elutasít minden eddigi tervet a terület irányítására a harcok befejezése után. Márpedig ha ott a jövőben is a milícia gyakorolja a hatalmat, ráadásul ellenőrzi az egyiptomi határt, ami lehetővé teszi számára az iparszerű csempészést, az semmi jót nem ígér. Viszont ha Izrael megtisztítja a határtérséget, akkor meg tud akadályozni minden további felkelést. Ám továbbra is kérdés, hogy ki lesz az úr Gázában. A Palesztin Hatóság meg akar állapodni a terroristákkal, mert tudja, hogy anélkül lemészárolnák. Úgyhogy bármennyire is nem szeretik hallani az izraeli liberálisok, az országnak egy időre be kell töltenie a légüres teret az övezetben. Az meg az izraeli keményvonalasoknak nem tetszik, hogy ily módon elő kell készíteni az utat a helyi kormányzáshoz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FAZ

 

Magyarországon 13 éve az orbáni alaptörvény van érvényben, ám az továbbra is bírálatra ad okot, hogy milyen körülmények között született meg, illetve hogy nincsenek egyensúlyban egymással a hatalmi ágak. Ezt Stephan Löwenstein, a lap közép-európai tudósítója fejti ki a német alaptörvény megszületésének 75. évfordulója alkalmából.

Emlékeztet arra, hogy a rendszerváltás után a politika sokáig nem nyúlt az alkotmányhoz, ám első, kétharmados győzelme után a Fidesz úgy látta: megkapta hozzá a felhatalmazást. Csak éppen, ami létrejött, annak volt egy alapvető hibája: semmiféle konzultáció nem előzte meg az ellenzék bevonásával, de kihagyták a munkából a civil szervezeteket, valamint az érdekképviseleteket is.

Nem lehetett belelátni, hogy mi készül, a legtöbb képviselő csak akkor ismerkedhetett meg a szöveggel, amikor azt a Parlament elé terjesztették. Ilyenformán egyetlen politikai erő, azon belül is egyvalaki határozta meg: Orbán Viktor. De ő nem élt a lehetőséggel, hogy népszavazás útján erősítse meg az alaptörvényt.

Volt ugyan „nemzeti konzultáció”, de az nem egyéb, mint szemforgatás. A miniszterelnök találta ki, nincs rá semmilyen törvényes alap. Valójában kérdőívről van szó, amelyet a hatalom tetszése szerint alakít, előszeretettel sugallja a válaszokat és a lebonyolításhoz az állami költségvetést veszi igénybe.

Annak idején a Velencei Bizottság szóvá tette, hogy átláthatatlan volt a jogalkotás folyamata, és hogy nincs megfelelő ellensúly a parlamenti többséggel, valamint a kormánnyal szemben. Talán a sietős jóváhagyás következménye, hogy az alaptörvényt már tízszer kellett módosítani. Ám a változtatások csak bebetonozták a viszonyokat, ahelyett, hogy foglalkoztak volna az aggályokkal. Ez nem tett jót az Alkotmány elfogadottságának – már az Orbán-táboron kívül.

 

Bloomberg

 

Orbán Mini-Dubaj-terve félelmet kelt a hatalmas felhőkarcolók miatt. A tervezett városrész jelenti a legújabb viszályt a nacionalista kormány, illetve a budapesti városvezetés között. A küzdelem egyre inkább Dávid és Góliát összecsapására emlékeztet, mivel a hatalom a többi közt támogatja a Várnegyed átépítését, valamint a Városliget átalakítását.

Erő Zoltán, a főváros főépítésze azt mondja, hogy az állami szabályozás kivesz minden jogi eszközt az önkormányzat kezéből. Ám messze nem Budapest az egyetlen hely a világban, ahol a helyi vezetés igyekszik egyensúlyt teremteni a történelmi helyek megóvása, illetve a korszerű településfejlesztés követelményei között, miközben politikailag ütközik a hatalommal.  

 

Guardian

 

Az Európai Parlament szélsőjobbos frakciója eredetileg csak a nem egészen két hét múlva esedékes választás után tervezte, hogy kihajítja az AfD-t, ám előrehozta döntést, mert nem szeretné, ha bármiféle módon a német párt listavezetőjével azonosítanák, miután Krah a minap bagatellizálni igyekezett az SS bűneit. Egészen pontosan azt mondta, hogy nem mindenkit szabad bűnözőnek tekinteni Hitler 100 ezres rohamosztagából.

A szavazást írásos formában ejtették meg, a többségi határozat azonnal érvénybe is lépett a szélsőséges, populista pártcsaládban. Az AfD rúdja azonban már egy ideje kiállt, olyannyira, hogy az összefogás vezető ereje, a francia Nemzeti Tömörülés két napja közölte: június 9. után nem hajlandó semmilyen formában közösködni eddigi német partnerével.

Krah maga lemondott a pártelnökségben betöltött tagságáról és a továbbiakban nem vehet részt kampányeseményeken, de ez már nem segít azon, hogy odahaza alaposan visszaesett az Alternatíva Németországért népszerűsége. Az EP-ben idáig 16 helyet jósoltak neki, ám immár kérdésessé vált a frakció remélt előretörése. Olyanok tartoznak hozzá, mint a Salvini-féle Liga, az Osztrák és a Holland Szabadságpárt, valamint a szintén szélsőjobboldali Belga Érdek. Ez a legradikálisabb és leginkább EU-ellenes tábor Strasbourgban.

 

 A másik keményen jobbos pártcsalád, a Meloni fémjelezte ECR aligha fogadja be az ID távozó tagjait. Ugyanakkor von der Leyen a bizottsági elnökjelöltek tegnapi vitájában megerősítette, hogy kész összefogni az olasz miniszterelnökkel. Amire a szocialista képviselő azonnal meg is kérdezte: biztos abban, hogy ugyanúgy vélekedik Európáról, mint az olasz politikus? Hiszen az pl. a hét végén, a Vox madridi konferenciáján igen érdekes dolgokat mondott az EU-ról. 

 

Economist

 

Vendégkommentárjában a német kancellár leteszi a nagy esküt, hogy kudarcot fog vallani Putyin brutális imperializmusa. Scholz hangsúlyozza, hogy ennek érdekében erősíteni kell Európa elrettentő erejét, és ez így is lesz. Merthogy az orosz elnök megszegte a 2. világháború utáni rendezés minden alapelvét: erővel változtatott meg határokat, semmibe vette egy másik állam nemzeti függetlenségét. Így annak lakossága kénytelen félelemben élni.

Mint rámutat: a Kreml nem hagy kétséget afelől, hogy helyre akarja állítani a birodalmi Oroszországot. Ehhez először legázolja és bábjává teszi Ukrajnát, illetve Belaruszt. Talán ő tudja egyedül, hol akar megállni. De az biztos, hogy semmi gátlása sincs, amikor arról van szó, hogy vérbe borítson egy másik államot.

Ám ez nem fog bejönni neki, persze nem szabad elfelejteni, hogy hosszú távra tervez. Azt hiszi, hogy a demokráciák nem tartanak ki Kijev mellett. Hogy bebizonyosodjon a tévedése, ahhoz a demokráciáknak legelőször is meg kell győzniük a saját lakosságukat, hogy az ukránok támogatása elengedhetetlen a saját biztonságuk szempontjából.

A német kormány ezzel párhuzamosan a földrész legnagyobb szárazföldi erőjévé kívánja fejleszteni a Bundeswehrt. És a 2. világháború óta először egy teljes dandárt fog állomásoztatni az országon kívül: Litvániában. Az azonban 100 %., hogy a NATO nem kíván összeütközni az oroszokkal. De meg kell erősíteni a katonai szövetség európai pillérét és egyértelművé kell tenni, hogy a tagok ragaszkodnak az 5-ös paragrafushoz, vagyis ha bármelyiküket támadás éri, a többiek a segítségére sietnek.

 

BBC

 

A kommentár úgy ítéli meg, hogy Putyin végrehajtja a hadsereg élén a Prigozsin által követelt tisztogatásokat, de az időpontot ő választotta meg, mert nem kedveli, ha nyomást gyakorolnak rá. Neki ne mondja meg senki, hogy mitévő legyen. Ám ez még nem jelenti azt, hogy nem cselekszik.

Ugyanakkor nem világos, meddig mennek el a személycserék és még hányan végzik rács mögött. Sojgu miniszterrel együtt eddig öt magas rangú vezetőt mozdítottak el állásából. Ha egy embert váltanak le, az érdekes, de ha ötöt visznek el bilincsben nem egészen egy hónap alatt, az már árulkodó.

A szárazföldi erők helyettes vezérkari főnökét kenőpénzek elfogadásával gyanúsítják. A védelmi tárca közbeszerzésekért felelős  illetékesét hatalommal való visszaéléssel vádolják. De korrupciós ügyek miatt kiesett a kegyekből a helyettes miniszter, Ivanov, valamint a HR-ügyek legfőbb felelőse, Kuznyecov vezérőrnagy is.

A fejleményeket széles körben úgy értékelik, hogy a Kreml próbál javítani a hadsereg hatékonyságán, illetve igyekszik visszaszorítani a korrupciót. Ám a történtek nem vetnek jó fényt az ukrajnai hadműveleteket irányító legfelső katonai parancsnokságra.

Annak idején Prigozsin, a Wagner-zsoldoshadsereg vezére is szóvá tette, hogy nem értenek a dolgukhoz a főmuftik, ráadásul enyves a kezük. Ám addig bírált, amíg a végén lezuhant a gépével.  De hát példátlan módon fellázadt a Kreml ellen.

 

 

2024. május 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni

Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >

Tovább

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább