2024. június 15. szombat
Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Nagy sikert érnek el a szélsőjobbosok a közelgő választáson?

Nagy sikert érnek el a szélsőjobbosok a közelgő választáson?

Minél gyengébb a liberális közmegegyezés egy országban, annál veszélyesebb a jobboldal. És ha egy ilyen párt először megbukik, ám újra hatalomra jut, akkor nagy az esélye, hogy tekintélyuralmi irányba megy. Lásd a Fideszt és a PiS-t. Egyébiránt Ivan Krasztev bolgár politológus valószínűnek látja, hogy nagy sikert érnek el a szélsőjobbosok a közelgő választáson. Az emberek ugyanis elvesztették a jövőképet, tehetetlennek érzik magukat. Akár kilenc országban is a legnagyobb erőként kerülhetnek ki az erőpróbából a szélsőségesek. Egységfrontot azonban nem alkotnak. Meloni pl a vártnál sokkal józanabbnak bizonyult, ezzel szemben Orbán és Kaczynski erősen jobbra tolódott. Az EU megítélése erősen inog, noha nagy sikereket ért el: jól kezelte a Covidot, a lehető legrövidebb idő alatt levált az orosz energiahordozókról, elindította a zöld átmenetet. A rossz vélemény oka, hogy az eredmények könnyen feledésbe merülnek, vagy maguktól értetődőnek minősülnek. A negatív érzelmek viszont idővel beépülnek a politikai narratívába. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Der Spiegel

 

Ivan Krasztev úgy véli, hogy migráció-ügyben Orbán Viktor már 2018-ban mesterien manipulálta saját közvéleményét. Mert ugyan Magyarországot úgy tartják nyilván, mint amely a leginkább elutasítja a bevándorlást, mégis, a járvány előtt a lakosság számához képest a magyar kormány adta ki külföldiek számára a legtöbb munkavállalási engedélyt.

Vagyis a politikusok a választási kampányban a migránsok ellen lázítottak, de utána gyorsan azt mondták, hogy be kell engedni a határon túlról a munkaerőt, mert a gazdaságot lendületben kell tartani. Mellesleg a felmérések azt tanúsítják, hogy ez a kérdés jelenleg nem annyira húsba vágó a földrészen, de azért hiba volna bagatellizálni.

Minél gyengébb a liberális közmegegyezés egy országban, annál veszélyesebb a jobboldal. És ha egy ilyen párt először megbukik, ám újra hatalomra jut, akkor nagy az esélye, hogy tekintélyuralmi irányba megy. Lásd a Fideszt és a PiS-t. Egyébiránt a bolgár politológus valószínűnek látja, hogy nagy sikert érnek el a szélsőjobbosok a közelgő választáson. Az emberek ugyanis elvesztették a jövőképet, tehetetlennek érzik magukat.

Akár kilenc országban is a legnagyobb erőként kerülhetnek ki az erőpróbából a szélsőségesek. Egységfrontot azonban nem alkotnak. Meloni pl a vártnál sokkal józanabbnak bizonyult, ezzel szemben Orbán és Kaczynski erősen jobbra tolódott.

Az EU megítélése erősen inog, noha nagy sikereket ért el: jól kezelte a Covidot, a lehető legrövidebb idő alatt levált az orosz energiahordozókról, elindította a zöld átmenetet. A rossz vélemény oka, hogy az eredmények könnyen feledésbe merülnek, vagy maguktól értetődőnek minősülnek. A negatív érzelmek viszont idővel beépülnek a politikai narratívába.

 

FAZ

 

Az Európa-ellenes erők módosítottak a stratégiájukon, mert az AfD-t leszámítva igyekeznek mérsékeltnek látszani, hogy kormányra léphessenek. Ezt Nicolai von Ondarza, a német Tudomány és Politika Alapítvány európai kutatásvezetője nyilatkozta az újságnak. Szerinte éles ellentét van az EU megítélése ügyében a két, erősen jobbos frakció között.

Az ECR egyértelműen ragaszkodik az Unióhoz és határozottan elítéli az orosz politikát. Ezzel szemben az ID legfeljebb csak választástaktikai megfontolásokból enyhít álláspontján. Mert pl. Le Pen azt ismételgeti, hogy Franciaország nem kíván kilépni az európai közösségből, ám megválasztása esetén nem tartaná be az összes törvényt, ez pedig nagyon is a szakítás felé mutat.

Vagyis ezek az erők á la carte-Európán dolgoznak, hogy elérjék céljaikat. A bezárkózás és a protekcionizmus hajtja őket, illetve Magyarország esetében meg kell említeni a hagyományos családpolitikát is. De a szélsőjobb aligha jön fel annyira, hogy saját jogon többséget alkothasson június 9. után.

Ezért érdekes lesz látni, a Néppárt mennyire hajlandó összeállni tőle jobbra lévő körökkel. De itt inkább a Meloni fémjelezte ECR jöhet szóba potenciális partnerként. Ugyanakkor az ID heterogén tömörülés, amelyben a tagok vagy összehangolják a törekvéseiket, vagy nem. De ez már csak így van, ha számukra a nemzeti érdekek a fontosak, nem pedig az európai együttműködés.

Le Pen azért fordult az AfD ellen, mert nem szeretné, ha a franciák a német párttal azonosítanák. A júniusi választás után feltehetőleg megpróbál szövetkezni Melonival, de még nem látni, mennyi esélye van rá. Ezzel együtt belefér, hogy jelentősen átalakul Strasbourgban a szélsőjobb.

 

Die Presse

 

Le Pen Meloni és Orbán felé kacsintgat, miután leválik az AfD-ről és olyan szövetségeket igyekszik kötni, amik révén új frakció jöhet létre az EP-ben. Hogy a német párt félre állította saját listavezetőjét, az a politikai kudarc beismerése – el kell rejteni a politikust.

Le Pen azért lépett, mert mindenáron szeretne elnök lenni 2027-ben. Ám ezt a törekvését akadályozza, hogy európai kérdésekben jelenlegi pártcsaládja, az ID meglehetősen szélsőséges álláspontot foglal el. Ezért azután elszigetelt. Ez éppen elég ok, hogy a francia politikus próbáljon közeledni az ECR-hez. A hét végén annak vezérfigurájával, Melonival együtt feltüzelték a hangulatot Madridban, a Vox rendezvényén.

A részvevőknek küldött üzenetben Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy a hozzá hasonló hazafiaknak el kell foglalniuk Brüsszelt. Ugyanakkor valószínűnek látszik, hogy Le Pen és az olasz miniszterelnök összefog, vagy az ECR-en belül, vagy más formációban. Logikus partner számukra a Vox, valamint a Fidesz, a Svéddemokraták, a dán Néppárt, a Finnek és a PiS.

 

FAZ

 

A kommentár katasztrófának minősíti, hogy az AfD túl későn húzta be a féket, így már nem lehet visszaállítani az együttműködést a francia Nemzeti Tömörüléssel, miután a német párt listavezetője védelmébe vette az egykori SS tagjait. Krah ugyan többé nem léphet fel kampánygyűléseken, és kivált a párt elnökségéből, amivel persze csak azt előzte meg, hogy kizárják.

Ám a politikai kár így is óriási. Le Penék a jövőben nem hajlandóak egy EP-frakcióban ülni a német társmozgalommal, mivel annak vezérképviselője ártatlannak tüntette fel a háborús bűnösnek számító náci fegyveres szervezetet. Emellett az is közrejátszott, hogy hírek szerint mind Krah, mint a választási listán közvetlenül utána következő Bystron szoros szálakkal kötődik Moszkvához és Pekinghez. Utóbbi politikus ellen nyomozás folyik, mert elképzelhető, hogy kenőpénzeket kapott orosz forrásokból.

De mindketten biztosan bejutnak az Európai Parlamentbe, még akkor is, ha a választási eredmény – éppen miattuk – messze elmaradt a vágyottól. Így álom marad a pártvezetés részéről, hogy az AfD legyen az első számú erő a (szélső)jobboldalon.  

 

FT

 

Lehet, hogy az európai szélsőjobb jön fel a közvélemény kutatásokban, de belső rivalizálás miatt szétszakad, amit mutat, hogy a francia Nemzeti Tömörülés szembefordult az AfD-vel. De ha Le Pen tényleg elnök akar lenni 3 év múlva, akkor több támogatót kell szereznie, ehhez pedig meg kell győznie a potenciális támogatókat, hogy hozzáértő, komoly és nem jelent semmiféle veszélyt.

Az ID-frakción belüli szakítás megnyitja az utat a jobboldal és a szélsőjobb újjászerveződése felé az EP-ben. Meloni éppen a héten jelentette ki, hogy reményei szerint sikerül újjászervezni a jobboldalt Strasbourgban. Ám ő is visszautasította az együttműködést a német újnácikkal.

 

Die Welt

 

„Tegyük újra naggyá Európát!” – szólít fel a konzervatív lap főszerkesztője. Ulf Poschardt azzal érvel, hogy meg kellő újulnia a földrésznek, a polgári, liberális és jobbodali erőknek meg kell menteniük az EU-t a túlzottan etatista elittől.  Csak éppen a vezető körök túlságosan is önelégültek és lusták lettek, nincs kedvük változtatni.

Egy részükből hiányzik a képzelőerő, hogy lehetne egészen másként is csinálni. A másik felük reformer, illetve ott van a két szélsőség is, ahol mind inkább otthonra lelnek az elégedetlenek. A liberális Saulusból ultrakonzervatívvá átvedlett Orbán a woke fő áramlat ellenzékének tekinti magát (és titokban egyre többen adnak igazat neki). Ily módon a migránsválságból a régi és új Európa ellentéte lett.

Mind nagyobb tömegek csalódottak és idegesek. Leginkább a politikai középen, illetve a polgári pártoknál látszik az akarat, hogy korlátozzák Brüsszel befolyását. Weber világosan elhatárolódott a jobboldali radikálisoktól, vagyis nem hajlandó együttműködni az AfD-vel, a PiS-szel , a Fidesszel és a Le Pennel.

Az EPP az ECR-hez közeledik, mivel Meloni megmutatja, mennyire más a reálpolitika, illetve a tiltakozás folklórja. De nagyon fontos, hogy ez a szövetség alternatívát kínál a státusz quóhoz képest. A liberálisoknak meg kellene kísérelniük, hogy becsatlakozzanak. A szociáldemokraták és a zöldek egyáltalán nem számítanak baloldalinak, mert elvesztették kapcsolatukat a munkavállalókkal. Immár leginkább a közalkalmazottakat képviselik.

A földrésznek növekedést kellene produkálnia, de sok helyütt hiányzik hozzá a becsvágy és a mozgékonyság. Putyin ez érzékeli, hogy azon szórakozik, hogy az EU nem egységes a külpolitikában. A megújuláshoz több hatalmat kellene adni az EP-nek.

 

FT

 

Több uniós kormány felvetette, hogy szankciókat kellene hozni Grúzia ellen a külföldi ügynöktörvény miatt, ideértve, hogy a grúzok ne utazhassanak többé vízum nélkül Európába, ha életbe lép a jogszabály. További javaslat, hogy fagyasszák be a Tbiliszinek nyújtott EU-támogatásokat.

Brüsszeli illetékesek ismételten arra figyelmeztetnek, hogy a készülő szabályozás erősen visszavetné az ország csatlakozási folyamatát. A hatalmon lévő Grúz Álom párt viszont azzal érvel, hogy nem maradhat tétlen, mert szerinte civil szervezetek az utóbbi négy évben már kétszer próbálkoztak forradalmat kirobbantani.

Magyarország támogatja a grúz vezetést, és ez hátráltathatja a megtorló intézkedéseket. Mellesleg az Orbán-kabinet maga is hasonló törvényt léptetett életbe. Ennek keretében önálló hatóság vizsgálja az ellenzéki politikusok, a sajtó és a civil szféra által kapott külföldi anyagi támogatást.

Tbilisziben az egyik NGO elnöke ugyanakkor óv az Unió fellépésétől, mert az ugyan jogos, de mint mondta, az ostor a grúzokon fog csattanni, pedig ők érdemlik meg a legkevésbé.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Egyre inkább az rajzolódik ki, hogy Putyin és Lukasenko ismét nagy számban küld migránsokat a lengyel határra, hogy ezzel az aljas stratégiával befolyásolja az európai választásokat. Az éleződő helyzet mind nagyobb aggodalmat vált ki a német biztonsági szervek részéről. A lap, két regionális tévécsatornával együtt úgy értesült, hogy két ország futószalagon ad ki beutazási engedélyeket szegény és válságsújtotta övezetekben, hogy azután az érkező tömegeket főleg Németország felé irányítsa.

Az elfogottak száma alátámasztja az állítást, vagyis szakértők szerint Moszkva és Minszk megint a hibrid hadviseléshez folyamodott. Enélkül ugyanis aligha ugrott volna meg az illegális határátlépők száma. Közülük a legtöbben légi úton jutnak el orosz földre és onnan a szárazföldön mennek tovább a nyugati határra.

 

Daily Telegraph

 

A lap szakírója arra figyelmeztet, hogy Kína miatt újabb megrázkódtatás fenyegeti a világot és ezen belül Európa könnyű célpontot jelent. Abrose Evans-Pritchard úgy véli: az EU rákényszerül, hogy Biden példáját követve büntetővámokat szabjon ki, hogy védekezzen az exportcunami ellen. Mert különben bejön Hszi agresszív kereskedelempolitikája.

A földrész lesz az első számú célpont, hogy Peking dömpingáron megszabaduljon a túlzott kapacitás folytán keletkezett árutömegtől, ami főleg autókat, akkumulátorokat és környezetbarát berendezések alkotórészeit jelenti. A nyitott világpiac nem fér össze az eltorzult kínai gazdasággal, amely a feldolgozott javak 31 %-át állítja elő. Utóbbi következik abból, hogy a Kínai Kommunista Párt a beruházásokat forszírozza mindenáron.

A Nyugat a 90-es évek végén már elviselt egy hasonló helyzetet, de az nagy károkat okozott a demokráciák összefogásának. Amerikában 2,4 millió állás ment rá, csökkentek a reálbérek, a rozsdaövezetekben hagyományos közösségek bomlottak fel. A túlélők azután Trump táborát gyarapították.

Hszi most a régi modell legrosszabb elemeit alkalmazza, de ezt nem szabad hagyni, mert egyrészt hegemóniát akar országának a zöld technológiában, másrészt nyíltan a liberális világrend ellen tör. Kína már lesöpörte a színről az EU napkollektor iparágát, most a szélkerekek, majd az elektromos autók jönnek.

Az államfő bár benyomott egyet a kontinensnek, amikor a minap rövid párizsi állomás után felkereste Szerbiát és Magyarországot. És Európa hiába próbál köztes utat taláni az USA és Peking között, mert nincs olyan

 

New York Times

 

Nyugat-Európa kezd kulcsfontosságú figyelmeztetést küldeni Izraelnek, amikor Spanyolország, Norvégia és Írország úgy döntött, hogy elismeri a nem létező palesztin államot. Azaz újabb tégla kerül az elutasítás falába a jelenlegi szélsőjobbos izraeli kormány körül, miután az úgy akarja megsemmisíteni a Hamászt, hogy nem nem hajlandó semmit sem tenni a nem terrorista-barát palesztinok új jövőjéért.

A szerző, Thomas Friedman emlékeztet rá: idáig az volt a nyugati álláspont, hogy a békéről közvetlenül a két érintett félnek kell megállapodnia. Ám arra felemás választ ad a szakértő, hogy a három európai ország bejelentése valóban elősegíti-e a megbékélést. Egyrészt nem, mivel az október 7-i támadás után az izraeli közvélemény ragaszkodik a leendő palesztin állam fegyvermentesítéséhez, illetve, hogy lakói utasítsák el a szélsőséges milíciát.

Hosszú távon viszont éppen ilyen diplomáciai megrázkódtatások késztethetik az ellenzéki izraeli politikusokat, hogy kiszabaduljanak Netanjahu bűvköréből. De már látszik, hogy a kormányfő lassan maga is kezd belenyugodni a kétállami megoldásba. Ám ha nem nyer teret az elképzelés, akkor cudar világ jön.

2024. május 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A fasisztoid lázadás a maga korában

Mint ahogy a harmincas évek vége felé szinte minden zsidó családban előfordult Európában, hogy valamelyik rokon >

Tovább

Tanyasi történet

Jártam nemrég egy tanyán. Befordultam a két fasor láttán, leültem a kockás abroszhoz, rendeltem ezt-azt, és >

Tovább

A választás után a 30-as éveket emlegeti a sajtó, de attól az EU fényévekre van

Ezt állítja Josef Joffe, a nagy tekintélyű német újságíró a Neue Zürcher Zeitungban. Szerinte ugyanis Le >

Tovább

Pressman: Nincs ingyen ebéd

A budapesti amerikai nagykövet arra figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy nincs ingyen ebéd, azaz ára van annak, >

Tovább

Magyar a magyar rónán

A színrelépése óta olyan a közhangulat, mint Arthur Miller drámájának, a Salemi boszorkányoknak Salem nevű falujában. >

Tovább

Pofon Orbán Viktornak – remény Magyarországnak

Az Európai Néppárt már mint jövendő testvérpártot üdvözölte a Tiszát, ez segíthet a pártnak abban, hogy >

Tovább

Orbán arcot vesztett a választáson

Megrendült a verhetetlenségének a nimbusza. Erősen igyekezett, hogy diadalnak állítsa be a kellemetlen pofont kötelességtudóan tapsikoló >

Tovább

Orbán Viktor évek óta először elveszítette az abszolút többséget

A Tisza Párt veszedelmesen szorongatja. Ily módon hosszú idő után ismét van olyan politikai erő, amely >

Tovább

A magyar politika egyre erősödő újonca tízezreket vitt ki az utcára

A választás előtt közvetlenül tömegmegmozdulást szervezett Orbán kihívója, mert abban bízik, hogy csapást tud mérni a >

Tovább

Európa a démonaival harcol

Úgy tűnik, pont akkor mutat amnéziát, amikor egyszerre több válságot kellene megoldania. Pedig Mitterrand már csaknem >

Tovább

Érzelmek rabságában

Magyar Péter komplex politikai tehetsége közül az egyik éppen az, hogy tud a nép nyelvén beszélni, >

Tovább

A világosság lobogója alatt

Sosem késő a világosság lobogója mögé állni a Sötétség Államában. Szabad gondolkodás, szabad szó után szabad >

Tovább