Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a látszatnak, mert ugyan a rengeteg dicsérettel Hszi masszírozta a lelküket, de a politikus rideg és számító. Nagyon is hűvös szemmel figyeli a világot. Orbán és Vučić ugyan határtalanul oda van Peking erőskezű politikájáért és nem érdekli őket, hogy Kína Tajvan lerohanásával fenyeget, sem pedig az ellenzékiekkel, illetve a kisebbségekkel szemben alkalmazott bánásmód. De azért a két országban még vannak választások, és ha új vezetés kerül hatalomra, lehet, hogy az másként ítéli meg a kérdést. A Bloomberg szerint Hszi hatnapos látogatása kiújította a hidegháborús árkokat Európában. Peking Szerbiát is besorolhatta azon államok közé, amelyek osztják a világképét, ugyanakkor építhet az egyre jobban kiéleződő magyar-uniós feszültségekre. A kínai diplomácia szembefordítja egymással a kontinens két felét.
Magyarországot úgy méltatta, hogy az modellként szolgál az EU számára a Kínához fűződő kapcsolatokban. A készpénzhiányban szenvedő Orbán-kormány viszont új pénzforrásokat, illetve ösztönzőket keres.
A kínai sajtó odáig ment, hogy a legnyugatibb keleti államnak minősítette Magyarországot, amivel a kulturális átfedéseket igyekezett kiemelni, noha sok ilyen nincsen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Kína Magyarországot állítja Európán belül a diplomáciai kapcsolatok modelljeként. Hszi felértékelte a diplomáciai viszonyt, és egyúttal jelezte, hogy befektetéssel, illetve kereskedelemmel díjazza a hűséget. Azt reméli, hogy ezek után mások is követik a különc Orbán példáját – közölték kínai illetékesek.
Hozzátették: messze nem csupán szemantikai jelentősége van annak, hogy Peking átsorolta a magyar kormányt a minden körülmények között stratégiai partnernek számító államok sorába. Mostantól kezdve ugyanis a „baráti kör” része, azaz olyan ország, amely maximálisan kiáll Kína mellett az amerikai befolyás ellensúlyozására, és amely ennek megfelelően részesül mindenféle ellentételezésben. Azaz geopolitikai üzenete van.
A magyar uniós és NATO-tagság dacára Orbán jól ismert arról, hogy rendszeresen összerúgja a port Washingtonnal és Brüsszellel. Hszi azonban méltatta a „független” magyar külpolitikát, illetve hogy az nem fogadja el a nagyhatalmi politizálást. És most ki is osztja az elismerést érte. Ennél fontosabb besorolást csupán Oroszország és Pakisztán kapott Pekingtől.
Ez egyben azt jelenti, hogy szerepet szán Orbánnak a közös jövő kialakításában. Azaz hogy szembeszáll az amerikai hegemóniával és a hidegháborús felfogással. Peking mind inkább elárulja, hogy abban bízik: gazdasági nagyhatalomként hozzá láthat az új világrend megteremtéséhez. Magyarország azért annyira vonzó számára, mert bent van az EU-ban és helyet adhat olyan kínai üzemeknek, amelyek ki akarnak bújni az Unió kereskedelmi korlátozásai alól.
Az különösen tetszik Kínának Orbánban, hogy hajlandó bírálni Amerikát, szorosan együttműködik az oroszokkal, illetve egy sor kérdésben önálló irányvonalat folytat Brüsszellel szemben – árulták el pekingi források.
Hogy miféle ember, azt a magyar vezető elárulta a budapesti sajtóértekezleten, ahová csak a kiválasztott újságírók mehettek be. Ő sok más európai kollégájával ellentétben nem igyekezett rávenni a vendéget, hogy az a háború ügyében faroljon ki Putyin mögül, és ne forszírozza a béketárgyalásokat, mert azok a kapitulációval érnének fel.
A Merics berlini agytröszt egyik munkatársa megjegyezte, hogy az efféle különállás sokak számára zavaró a földrészen. Az EU ezek után lélegzet visszafojtva figyeli, vajon kijátssza-e Magyarország a kínai kártyát az Európai Tanácsban. Vagyis hogy megtöri-e az egységet bármilyen fontos ügyben, amely Pekinget érinti.
The Times
A vezércikk arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a látszatnak, mert ugyan a rengeteg dicsérettel Hszi masszírozta a lelküket, de a politikus rideg és számító. Nagyon is hűvös szemmel figyeli a világot.
Orbán és Vučić ugyan határtalanul oda van Peking erőskezű politikájáért és nem érdekli őket, hogy Kína Tajvan lerohanásával fenyeget, sem pedig az ellenzékiekkel, illetve a kisebbségekkel szemben alkalmazott bánásmód. De azért a két országban még vannak választások, és ha új vezetés kerül hatalomra, lehet, hogy az másként ítéli meg a kérdést.
Ez azonban minden látszat ellenére Kína számára jelenti a nagyobb gondot. Az országoknak ugyanis csupán az érdekeik állandóak, a barátaik mindig mások és mások. A kínai rendszer azonban nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a partnerekkel pl. látogatások formájában kölcsönösen ápolják egymás lelkét. Szerinte ily módon meg lehet nyerni azokat a kínai világképnek.
Senki sem szeretné, ha Peking ismét elszigetelődne, ahogy az a Kulturális Forradalom idején történt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy névértéken kell venni, amikor igényt tart arra, hogy feldicsérjék. Ugyanazt kell csinálni, amit ő: hideg fejjel mérlegelni az ország érdekeit.
Washington Post
Hogy a kínai elnök melyik három országot kereste fel Európában, az sokat elárul a globális játszma állásáról. A csúcs természetesen Párizs volt, Hszi mindenáron próbálta bizonyítani saját közvéleményének, hogy országukat mennyire megbecsülik a nemzetközi porondon, amikor a világ tele van geopolitikai viszályokkal, odahaza pedig elakadt a gazdaság.
De sokkal árulkodóbb volt a belgrádi, illetve budapesti megálló, mert Ukrajna ügyében mindkét ország szembemegy az európai közmegegyezéssel. Az illiberális Orbán az EU mumusa lett, aki feltűnően bizalmas a Kremllel.
A Chatham House, a brit Külügyi Intézet egyik szakértője felhívja a figyelmet, hogy Európa már rég nem a kínai befektetési lehetőséget keresi, inkább leválna a világ 2. legnagyobb gazdaságáról. Viszont hogy Peking geopolitikai versenyt fut az USA-val, az beszűkíti a lehetőségeit Európában. És a barométer továbbra sem áll jól számára a földrészen.
Hszi az út során azoknak a nacionalista vezetőknek a kegyét kereste, akik szívesen fityiszt mutatnak Brüsszelnek. Ezzel egyben aláhúzta, hogy egyre nő a távolság Peking és a fő nyugati fővárosok között.
New York Times
Igen szívélyes volt a fogadtatás Hszi számára és ez enyhíti a feszült viszonyt a földrésszel. Áttörés ugyan nem történt sem a kereskedelem, sem a háború ügyében, a vendég azonban úgy távozott, hogy hátrahagyott egy hosszú listát olyan üzleti beruházásokról, amelyeket országa hajlandó finanszírozni.
Magyarország és Szerbia továbbra is megbízható barátja Kínának, miközben a közvélemény kutatások alapján az ország európai megítélése mélyrepülésbe váltott át. A párizsi Ázsia Központ nevű kutató intézet egyik szakértője azt mondja, hogy az Orbán-kormány Peking trójai falova. Noah Barkin a Német Marshall Alapítvány vendégelemzője ugyanakkor tévedésnek tartja, ha Kína azt feltételezi: soros elnökként a magyar vezetés lényegesen befolyásolni tudja az európai politikát.
De Orbánra már régóta jellemző, hogy szembeúszik az árral. Pekingben egyesek abban reménykednek, hogy sikerül leválasztani a kontinenst Washingtonról. A Pekingi Egyetem egyik tanára pl. azzal érvelt, hogy hiába szórnak időnként kígyót-békát Kína fejére az európai partnerek, a szívük mélyén tudják, hogy nem tudnak meglenni a kétoldalú gazdasági együttműködés nélkül.
Hszi budapesti látogatásának utolsó napja különben meglehetősen eseménytelenül telt, jóllehet addig zsúfolásig tele volt a program. A vendég és a házigazda ült a MOL-torony tetején és a többi közt a kormányzással kapcsolatos tapasztalataikat cserélték ki. Az Új-Kína hírügynökség szerint sok mindenben egyetértettek.
Wall Street Journal
Nagy fényűzéssel és kevés engedménnyel zárult Hszi európai túrája. A kínai vezető lesöpörte az asztalról a bírálatokat Peking kereskedelempolitikája és Oroszország támogatása ügyében. A politikus épp ezért kötéltánc-mutatványt adott elő, mert egyúttal próbálta újraindítani a párbeszédet a földrésszel.
Egyre jobban elidegenedik egymástól ugyanis az ázsiai nagyhatalom, illetve jó pár európai ország, a többi közt azért, mivel a kínaiak napelemekkel, elektromos kocsikkal és más árukkal árasztják el a kontinenst, miután igyekeznek kievickélni a gazdasági válságból.
Az elnök Budapesten és Belgrádban megmutatta, milyen előnyökre számíthatnak azok a kormányok, amelyek nyitva tartják piacukat a kínai termékek előtt. Orbánnak leginkább az a baja Brüsszellel és Washingtonnal, hogy azok szerinte megpróbálják aláásni a nemzeti szuverenitást. Krekó Péter szerint azonban ennek orvoslására nem csinál mást, mint hogy az egyik nagyhatalmat, egy másikkal váltja fel, mert az nem teszi szóvá a demokrácia állapotát.
Az egyik brüsszeli agytröszt képviseletében az egyik elemző úgy vélte: Magyarország tényleg türelmes volt és most végre néhány szerződést kap cserében. Ám mivel az egyezmények meglehetően homályosak, más szakértők szerint nehéz megmondani, hogy valójában mennyi hasznot hajtanak az országnak.
Bloomberg
Hszi hatnapos látogatása kiújította a hidegháborús árkokat Európában. Peking Szerbiát is besorolhatta azon államok közé, amelyek osztják a világképét, ugyanakkor építhet az egyre jobban kiéleződő magyar-uniós feszültségekre. A kínai diplomácia szembefordítja egymással a kontinens két felét.
Magyarországot úgy méltatta, hogy az modellként szolgál az EU számára a Kínához fűződő kapcsolatokban. A készpénzhiányban szenvedő Orbán-kormány viszont új pénzforrásokat, illetve ösztönzőket keres.
A kínai sajtó odáig ment, hogy a legnyugatibb keleti államnak minősítette Magyarországot, amivel a kulturális átfedéseket igyekezett kiemelni, noha sok ilyen nincsen.
The Times
Hszi megmutatta, hogy tőle függ, olvadnak-e bármennyit is a nyugati kapcsolatok. Azzal fejezte be körútját, hogy megígérte: együttműködik a „renegát” Magyarországgal. A Peking szócsövének számító, angol nyelvű Global Times azt jelentette, hogy a politikus több mint elégedett volt a budapesti tárgyalásokkal.
Próbálja javítani a viszonyt a Nyugattal, főleg az Egyesült Államokkal, de világossá tette, hogy a feltételeket ő kívánja diktálni. Orbán eltávolodott az uniós partnerektől, mind a kormányzást, mind az orosz és kínai kapcsolatokat illetően.
A vendég nem hajlandó mentegetőzni amiatt, hogy országa olyan világhatalom kíván lenni, amely akár meg is előzi az USA-t. Az ő multipoláris világában nem minden ország egyenlő. Úgy gondolja, hogy Kínának uralkodó erőnek kell lennie Ázsiában, mint ahogy Washington ezt a szerepet tölti be Amerikában. Oroszország pedig Kelet-Európában törekszik ilyen pozícióra.
Az elnök azért ment el Szerbiába és Magyarországra, mert mindkettő elfogadja, hogy Tajvan kínai belügy, illetve hogy egy Kína létezik. Ugyanakkor a látogatás során nem tudta keresztülvinni álláspontját a legfontosabb kérdésekben. Ám amikor önállóságra serkenti az EU-t, lehet, hogy azt éri el: két erős ellenfele is lesz, noha idáig csupán egy volt.
Viszont helyreállította a kommunikációs csatornákat, amikor mindkét fél azt lesi lélegzet visszafojtva, miként érinti a világot, ha ismét Trump költözik be a Fehér Házba.
Neue Zürcher Zeitung
Orbán Viktor kaput kínál kínai kollégájának Európába, országa nem csupán Oroszország falovának számít, hanem egyben Kína legfontosabb partnere a kontinensen. Ezer örömmel fogadja a kínai befektetőket, vörös szőnyeget terít a lábuk elé: adókedvezményekkel, állami támogatásokkal, könnyített hatósági eljárással.
És ez kifizetődik neki. Hszi vendégeskedése éppen arra volt jó, hogy tovább erősödjenek a gazdasági kapcsolatok. Főleg miután az EU visszatart 20 milliárd eurót, ugyanakkor elszabadul az államháztartás hiánya. Így hatalom már kénytelen volt felfelé módosítani a deficitcélt, illetve elhalasztani egy sor fejlesztést.
A hatalomnak érdeke a lehető legtöbb kínai céget magához vonzani, ami azonban megint csak ellentmond az Unió irányvonalának, hiszen a cél az, hogy mérséklődjön a függés a tekintélyuralmi rendszertől.
Magyarországon viszont a kínai befolyás messze túlnyúlik a gazdaságon. A két ország ugyanúgy vélekedik a háborúról. De az együttműködés már odáig megy, hogy hamarosan kínai rendőrök járőröznek a magyar utcákon – a bírálók attól félnek, hogy kémkedni fognak. Ám Orbán úgy gondolja, hogy a Nyugat hanyatlik és továbbra is a Keletre teszi a tétjét.
Die Zeit
Az értékelés azt jósolja, hogy a végén Hszi fog nevetni. Ám hiába volt akármennyire barátságos a fogadtatás Budapesten, illetve Belgrádban, az elnök vegyes érzelmekkel utazhatott haza, mivel nem sikerült közelebb kerülnie céljához.
A párizsi állomást kötelező kűrnek lehet tekinteni, Magyarország és Szerbia ezzel szemben a szabadon választott program kategóriájában tartozik, lévén a kontinens két legkínabarátabb kormányáról. van szó. A stratégia láthatólag az oszd meg és uralkodj volt. Próbálta kijátszani egymás ellen az EU-n belül Peking barátait, illetve ellenfeleit. Továbbá összeugrasztani ugyanezen törésvonal mellett a tagokat, illetve az uniós felvételre váró államokat. A fő törekvése azonban az, hogy leválassza Amerikáról az öreg kontinenst.
Belgrádban arról győződhetett meg, hogy a fogadtatás vegyes lenne a földrészen, ha háború törne ki Tajvan miatt. Szerbia támogatását gyakorlatilag megvásárolta, amikor kinyilvánította, hogy Koszovó a mai napig az ország része.
Azzal térhetett haza, hogy vannak szövetségesei. Ám azt is látnia kell, hogy ellenfeleinek álláspontja nem puhult fel az alatt az 5 év alatt, ameddig nem járt Európában.
Der Standard
Kína számára Orbán igaz barát, az EU szemében viszont probléma. Mert míg a legtöbb európai állam növelni kívánja függetlenségét Pekinggel szemben, addig a magyar vezető nagyon is szívesen veszi a kínai milliárdokat. A fogadtatás nem is lehetett volna ennél különbözőbb Párizsban, illetve az út másik két állomásán.
A Macronnál elhangzott udvarias üzenetek mögött kőkemény kereskedelmi háború húzódik meg. Egészen más volt a légkör a Karmelita kolostorban, mert jön a pénz, minden megkötés nélkül. Itt is megmutatkozik, nem csupán Oroszország esetében, hogy a magyar fél fütyül az Unió stratégiájára.
Átjött a vendég mondandója, hogy ti. aki szabad kezet ad nekünk, az jól jár. Izgalmas lesz látni, Brüsszel meddig engedi meg, hogy Orbán az orránál fogva vezesse.
Politico
Hszi készpénzzel köti magához Orbánt. Kína immár Magyarország első számú külföldi befektetője, a magyar gazdaság viszont az elektroautók segítségével megy előre. A kínai kapcsolat mind politikai, mind gazdasági értelemben kifizetődik számára, kulcsszerephez jut általa a kontinens újfajta motorizációjában.
A kormányfő jobban azonosul Hszivel, mint unióbeli kollégáival. Gyakorta ellenszegül a brüsszeli bürokráciának, elutasítja a közös bevándorlási és szociális politikát, továbbá visszautasítja, hogy országa visszalépne a jogállam területén.
Kína szövetségesének tekinti a magyar felet, amikor sok más európai ország aggódik Peking miatt. A kínaiak egyben a magyarországi gyárakkal igyekeznek kivédeni a készülő büntető vámokat. Az érintett körzetek lakói ugyanakkor nem egyszer tiltakoznak, mert féltik a környezetet, ám ez idáig nemigen csillapította Orbán lelkesedését a kínai tőke iránt.
Bloomberg
Magyarország és Kína abban utazik, hogy 10 ezer dollárért elektromos autót dob piacra. Orbán éppen most tanulmányozza, miként lehetne ezt megcsinálni az EU-ban. Ha valaki meghallgatja Hszit és a magyar vezetőt, azt hiheti, hogy a tekintélyelvűség és a villanykocsik valójában sziámi ikrek. A tehetős demokráciákon múlik, hogy bebizonyítják-e az ellenkezőjét – fejti ki elemzésében David Fickling.
Úgy ítéli meg, hogy Magyarország koppintja a kínai gazdasági modellt, viszont ugyanúgy megveti a jogállamot, mint Peking. De együtt építenek ki egy mind nagyobb zöld technológiai szállítási láncot az Unióban. Brüsszel büntető vámok kivetésére készül, ellenben Magyarország igencsak versenyképes az akkumulátorok árával. Nála olcsóbban csupán Kína kínálja az áramforrást. Most jön jól Orbánnak, hogy nem tudta felzárkóztatni a béreket a nyugati szinthez.
Emellett előnyt jelent a 9 %-os társasági adó, valamint az uniós támogatás. Ha Európa és Amerika komolyan gondolja a széndioxid-kibocsátás csökkentését, akkor átveheti a módszert, csak persze az Orbán és Hszi számára oly kedves autokrácia nélkül. Ez sokkal vonzóbb megoldás, mint a kereskedelmi háború, mert az elvágja a demokratikus államokat az olcsó kínai technológiától.
Time
Nem könnyen ugyan, de miniszterelnök lehet a szélsőjobbos Le Penből – írja Ian Bremmer, a washingtoni Eurázsia Csoport nevű agytröszt elnöke, a Columbia Egyetem tanára. Elérkezett ugyanis a földrészen a populista jobboldal pillanata, legyen szó Olaszországról, Spanyolországról, Hollandiáról vagy Portugáliáról.
De a legnagyobb veszélyt sokak szemében az jelenti, hogy hatalomra kerül a Nemzeti Tömörülés tényleges vezetője. Pártja két számjeggyel vezet Macronék előtt. Az EP-választás ugyan a belpolitikában sok vizet nem zavar, de alkalmat kínál, hogy a szavazópolgárok kifejezzék elégedetlenségüket az államfővel szemben.
És ha a kihívó nagyarányú győzelmet arat, akkor nem kizárt, hogy előrehozott parlamenti választásokat kell tartani. Ha sikerül megszereznie a kormányrudat, Le Pen bizonyosan fenekestül felforgatná az országot. Visszatartaná az uniós támogatások egy részét, valamint akár leállítaná az Ukrajnának szánt segélyeket. Ez az egész földrészt megrázkódtatná. De ha jól csinálja, 2027-ben köztársasági elnök lehet belőle.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >