2024. december 21. szombat
Ma Tamás, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Hány tonnát nyom Európa

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont az emberfia csupán felsóhajt, ha ez a két állam szóba kerül. A Fidesz ugyanis autoriter módon kormányoz és 8 éven át ugyanez volt érvényes a lengyelekre is. Günter Verheugen, aki egykor a keleti nyitás felelőse volt, mindenesetre azt mondja a Süddeutsche Zeitungban, hogy Magyarország változatlanul demokrácia és Orbánt is utolérheti ugyanaz a sors, mint Kaczynskit. 2004-ben még erős volt a remény, hogy a belépéssel Kelet-Európa új partok felé indul el, és hogy a Rajna-menti, észak-déli tengely után a kelet-nyugati tengely is erős és hatékony lesz. Meg hogy a kettő együtt határozza meg a földrész jövőjét. Csakhogy a bizalmatlanság nem tűnt el a kontinens két fele között és ebből tragédia lett. Mi több, a gyanakvás általánossá vált, amit bizonyít a Brexit. Nincsenek olyan államférfiak, akiktől gyorsabban verne „Európa pulzusa”. Macron ugyan a nagy elődök nyomában halad, de ki tart vele? Mindenütt hangosabbak lettek a nacionalista hangok és a júniusi választás tétje az, miként és hol szóljon a zene. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Neue Zürcher Zeitung

 

A szlovák kormányfő feloszlatja a közmédiát, hogy utána saját uralma alá tudja vonni, vagyis az igazságszolgáltatás után most a sajtót veszi célba. Ily módon gyorsan halad azon az illiberális úton, amelyet Orbán Viktor választott Magyarországon, hogy hosszú távon bebetonozza hatalmát.

Fico azért szánta rá magát erre a radikális lépésre, mert különben nem tudja kipiszkálni tisztségéből az állami tévé elnökét, akinek megbízatása még három évig szól. Márpedig mindenképpen befolyást kíván gyakorolni a legfőbb csatornákon sugárzott hírekre, elemzésekre, de nyomást fejti ki a magánkézben lévő orgánumokra is. Mint pl. a Markiza televízióra, két lapra: a Dennik N.re, valamint a SME-re, illetve arra az oknyomozó portálra, amelynek a meggyilkolt újságíró dolgozott.

Csakhogy az RTVS élvezi a társadalom széles rétegeinek a bizalmát. Egy friss jelentés szerint a szlovákok 65 %-a aggódik a sajtószabadság miatt. Két éve ez az arány még csupán 49 % volt. Magyarországon a megkérdezettek 62 %-a nyilatkozott hasonlóképpen.

A SME főszerkesztőnője, Beata Balogová felhívta a figyelmet, hogy az új kormány bojkottálja újságját, mint ahogy a SME-t is. Semmilyen kérdésükre nem válaszol, azon kívül mostanában már nem hirdet náluk. Ehelyett egyfajta állami médiát épít. A szakértő ezzel együtt nem látja annyira súlyosnak a sajtó helyzetét, mint Magyarországon, mert a hármas koalíciónak nincs kétharmada. Azon kívül az állam nem reklámoz annyit, mint a Fidesz-kabinet, ennélfogva nem is tudja akkora erővel revolverezni a szerkesztőségeket.

 

Die Zeit

 

Hirtelen kiderült, hogy kínai kémek árasztották el Európát, méghozzá a legrosszabbkor, hiszen már csupán alig egy hónap van az EP-választásig. Összesen hat ilyen ügyet göngyölítettek fel az elhárítók, kezdve sima adatlopástól, ipari kémkedésen át, egészen az Európai Parlamentet érintő korrupcióig.

A legnevezetesebb história, hogy lebukott a német AfD választási listavezetőjének tanácsadója és bizalmasa, aki kínai származású. Elvileg hozzájuthatott bizalmas strasbourgi bizottsági anyagokhoz. De szintén rendőrkézre került három német állampolgár, aki elsősorban hadihajók motorjának részegységeiről, valamint nagy sebességű lézerekről igyekezett információkhoz jutni.

Hasonló ügyekre derült fény a briteknél, valamint Hollandiában, ahol az elhárítás szerint Kína élénken érdeklődik a félvezetők, valamint a légi és tengeri közlekedés iránt. A belgáknál nagyon úgy néz ki, hogy a kínai titkosszolgálat három éven át pénzelte a szélsőséges Vlaams Belang egyik parlamenti képviselőjét. Svédország nemrégiben egy kínai újságírót utasított ki.

Nincs adalék ahhoz, hogy ezek az esetek összefüggnek-e, ám a német alkotmányvédelem abból indul ki, hogy Kínában alapvetően egy központból irányítják a hírszerzőket. Viszont ha azt nézzük, hogy az eltelt 10 évben javarészt milyen kémeket állítottak bíróság elé, akkor az oroszok magasan vezetnek. Igaz, ennek lehet egy olyan olvasata is, hogy a kínaiak egyszerűen ügyesebbek voltak.

 

FT

 

A Kreml tavaly jó 800 millió eurónyi adót szedett be az OTP-től és más külföldi bankoktól, amelyek a háború után is maradtak. Ez négyszer haladja meg az invázió előtti szintet, de megugrott a pénzintézetek haszna is, miután a szankciók miatt előnyt élveznek a hazai vetélytársakkal szemben.

Összesen 7 bankról van szó, köztük, Csányi Sándor érdekeltségén túl a Raiffeisenről, az Unicreditről, az ING-ről, és az Intese Sanpaolóról. Profitjuk összesítve túl van a 3 milliárd eurón. Igaz, a képhez hozzátartozik, hogy ezek a hitelintézetek nem tudták venni a kalapjukat. Viszont nem csupán a magasabb kamatok váltak javukra, hanem az is, hogy az orosz riválisokat kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből, továbbá hogy sok ügyfél egyszerűen átnyergelt hozzájuk.

A profit több mint fele a Raiffeisenre jut, az OTP a Deutsche Bank és a Commerzbank jelentősen csökkentette piaci részesedését. A Citibank Oroszország időközben már becsukott, de tavaly így is még 149 millió dolláros nyereséget könyvelhetett el, ami után 53 millió volt az adó, de ez nincs benne az említett 800 millióban. Ugyanakkor az idegen kézben lévő bankok a hatóságok korlátozásai folytán nem jutnak hozzá a pénzükhöz. Legfeljebb azt tehetik meg, hogy a jegybanknál tartják, így a profit nő, amikor a kamatok feljebb mennek- mondta egy európai érintett.

 

FAZ

 

Az izraeli biztonsági apparátus egyik nagyágyúja már vette a kalapját: leköszönt a katonai titkosszolgálat feje, mert személyes felelősséget vállalt, amiért a Hamász ilyen brutális támadást indíthatott az ország ellen. Példáját követheti a hadsereg parancsnoka, valamint a belső elhárítás vezetője, viszont hasonló lépésre semmiképpen sem lehet számítani a hataloméhes miniszterelnök részéről.

Merthogy Netanjahu szemében mindig mások tehetnek a bajokról, azzal ugyanakkor nem hajlandó szembenézni, hogy október 7. előtt félresöpört jó néhány figyelmeztetést. Nem érdekli, hogy tízezrek egyre dühödtebben követelik a távozását, és nem csupán az 1200 ember halála miatt.

Hanem mivel fogalma sincs, mitévő legyen a gázai háborúban, illetve hogy utána mit csináljon. Kudarcot kudarcra halmoz és még Iránnal is kiéleződött a feszültség. Nem sikerült kiszabadítania a több mint 100 túszt, ugyanakkor nagyon valószínű, hogy az eredetileg elhurcolt jó 200 emberből sokan már nem élnek.  

Ráadásul nem lehet felmérni, mi lehet a hozadéka, ha megtámadja Rafahot. Humanitárius katasztrófát kockáztat vele, arról nem beszélve, hogy a hadművelettel szemben nagyok az ellenérzések a nyugati partnerek, valamint Egyiptom oldalán. A kormányfő azonban minden személyes felelősséget elhárít magától. És ha el kell terelni a figyelmet a saját melléfogásairól, akkor minden eszközt megengedhetőnek tart – állapítja meg a szerkesztő, Franca Wittenbrink.

2024. április 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább

A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?

Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >

Tovább

A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg

A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >

Tovább

A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét

Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >

Tovább

Raszputyin Romániában

Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >

Tovább

Amikor a diktatúrák összeomlanak

Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >

Tovább

Maradjon inkább Orbán Viktor?

Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >

Tovább

Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk

Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >

Tovább

Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját

Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >

Tovább