Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét oldalán emelkedett a jólét, de azért még sok a tennivaló: csökken az EU népszerűsége és jönnek fel az euroszkeptikus pártok. És a gondok egyik fő forrása az Orbán-kormány – írja a 10 ország felvételének 20 évfordulója alkalmából Andreas Mihm, aki a kontinens középső és keleti részének gazdasági ügyeiről tudósítja a Frankfurter Allgemeine Zeitungot Bécsből. A bajok egyik forrása, hogy az új tagállamokban gyakran különbség van a tehetősebb városok, illetve a leszakadó vidék között. Egyes politikusok programnak tekintik, hogy elutasítsák, amit Brüsszel akar. A közös határozatokkal szemben minden 2. vétó mostanában Magyarország nevéhez fűződik, miközben az ország az összes tag közül a legkevésbé használja ki a lehetőségeit. Az egy főre számított GDP csupán 40 %-kal nőtt, a külföldi beruházások 12 éve óta esnek vissza. A forint 20 év alatt elvesztette értékének a jó felét. A rossz kormányzás miatt az emberek csak még jobban elszegényednek. Az orbáni obstrukció azonban arra is rávilágít, hogy ez így nem megy tovább, főleg ha a közösség növekedni kíván. Sok mindenen változtatni kell, ha meg akarja őrizni a cselekvőképességét a készülőben lévő felvételek után. A lengyelek, magyarok és csehek megerősíthetik hovatartozásukat azzal, ha csatlakoznak az euroövezethez. Belépésük lépés lenne ahhoz, hogy lezáruljon a keleti nyitás folyamata. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Szöges ellentét van aközött, ahogyan a francia elnök, illetve a magyar kormányfő látja Európa jövőjét – állapítja meg kommentárjában Christian Ultsch, a külpolitikai rovat vezetője. Mert Macron helyesen mérte fel, hogy sürgősen zárni kell a sorokat a mai geopolitikai valóságban, hacsak az EU nem akar letűnni a színről. Tovább kell lépnie, különben a kerekek alá kerül az új világrendért zajló küzdelemben.
Merthogy bőven vannak erők az Unió belül is, amelyek ezer örömmel vennék az Európa-terv meggyengülését. Orbán Viktor pl. a szuverenitás új korát hirdette meg a CPAC fórumán. azaz szerinte vége a „liberális rendnek”. Megint kiosztotta Brüsszelt, ahonnan egyébiránt szívesen felmarkolja a felzárkóztatási alap milliárdjait.
A nemzetállamra és Trump visszatérésére alapoz. Arról álmodik, hogy Magyarország külön úton haladhat az USA, Kína és Oroszország között. A renegát álláspont szavatolja neki az olyan nagyhatalmak figyelmét, amelyek ma is szívesen vetik be az oszd meg és uralkodj-politikáját.
Ám ezzel a miniszterelnök Európának és saját országának is árt. A földrész államai egymaguk csupán törpék az új, durva világrend óriásai mellett. Bármit csakis közösen tudnak elérni. Aki ezt idáig nem értette meg, annak valószínűleg már nem is lehet segíteni. A kontinens főként gazdaságilag erős. Persze gyakran Macron is nemzeti érdekekből indul ki, amikor követeléseket támaszt Európával szemben, de legalább előreviszi a vitát.
Süddeutsche Zeitung
Csak kibújik a szög a zsákból: Meloni kezdi kimutatni a foga fehérjét, így jó volna, az Európa a körmére nézne! Merthogy elvesztette az ellenőrzést az állami pénzügyek felett, és nem is törődik vele, hogy mennyire adósodhat el az uniós szabályok alapján. Azaz visszatért a régi politikus, aki immár magabiztosan azt hirdeti, hogy Olaszország megváltoztatja az EU-t.
Már nem az a mérsékelt valaki, aki hatalomra lépése után együttműködési készségével kivívta az uniós partnerek elismerését. Karcos és frontálisan támadja az Uniót. Meghirdette, hogy meg kell védeni a nemzetek hatalmát. Azaz programja a kevesebb Európa. Itt nem arról van szó, hogy populista propagandát folytat a választás előtt. Mert a posztfasiszta vezető nem csupán beszél, hanem cselekszik is.
A 2023-as új olasz adósság aránya 7,4 %, ami rekord a földrészen, és lehet, hogy még nem is ez a végleges szám. Az államháztartási politika olyan vakrepülést folytat, ami a hanyagsággal határos. Ennek pedig kellemetlen következményei lesznek. A Fitch úgy számol, hogy jövőre az államadósság meghaladja a 137 %-ot. Európa viszont meglepő nyugalommal figyeli a fejleményeket. De ennek rossz vége lehet. Ezért legfőbb ideje, hogy az Unió ne szépítse meg mindazt, amit Meloni csinál, és ne is csukja be a szemét a gondok láttán.
FT
Európa 3 vezető szélsőjobbos pártja: a német AfD, a francia Nemzeti Tömörülés és az Olaszország Fivérei alapvető kérdésekben különbözik egymástól. Az közös bennük – állapítja meg elemzésében Tony Barber -, hogy keményen nacionalisták, elvetik a bevándorlást, valamint az iszlámot, tovább hogy tekintélyelvű ösztönöket fejlesztettek ki a hatalom után ácsingózva.
De lényeges ellentéteket tapasztalni még az AfD, valamint a Le Pen-féle RN között is, pedig ők ugyanannak a pártcsaládnak a tagjai Strasbourgban. A francia és az olasz szervezet ugyanakkor a belső fegyelmet tekintve sokkal jobban áll, mint a német eszmetársak.
A másik kettőhöz képest fontos differencia, hogy Meloni koalícióban kormányoz, a másik kettő ellen viszont odahaza cordon sanitaire van érvényben, mert a hagyományos jobboldali pártok nem kívánnak együttműködni velük. Mellesleg a német belső elhárítás szerint az AfD szélsőséges vonásokat mutat. Ilyen vád a trió másik két tagja ellen nem merült fel a saját országában.
Meloniék tábora az egész országra kiterjed, az AfD ellenben leginkább a keletnémet területekre támaszkodhat, ennek megfelelően nem túl jelentősek a választási esélyei. Le Pen a jelek szerint viszont kiterjeszti befolyását a régi északi és keleti ipari körzetekre, valamint a mediterrán tengerpartra. Úgyhogy júniusban várhatóan jól szerepel, akárcsak Meloniék.
Nagy a szakadék a három párt álláspontja közt Ukrajna ügyében is, az olaszok keményen kiállnak Kijev mellett, továbbá felmondták a Selyemút-együttműködést Kínával és nem szeretnének nagyon ütközni az EU-val. Le Pent viszont váratlanul érte az orosz agresszió, és vissza akarja szerezni Brüsszeltől a nemzeti jogkörök egy részét.
Az AfD szoros kapcsolatokat épített ki Moszkvával, és vezetője az év elején arról beszélt, hogy számukra követendő példa a Brexit. Ilyet Meloni és Le Pen aligha mondana.
Die Presse
Az osztrák hadsereg számítástechnikai biztonságáért felelős főnöke arra figyelmeztet, hogy Magyarország ajtót nyit a kínai kémek számára, ha valóban engedélyezi, hogy kínai rendőrök járőrözzenek a területén. Merthogy ezeknek az embereknek bizonyítaniuk kell: nem hiába küldték ki őket. Vagyis hírforrásokat toboroznak, árulók után kutatnak. Ha jól dolgoznak, tovább maradhatnak, így mindenképpen bizonyítani kívánnak. Mert ez esetben esetleg tovább küldik őket Bécsbe, vagy Berlinbe. Viszont ha nem hoznak eredményeket, akkor könnyen olyan helyeken kötnek ki, mint Uganda.
És ezek a szolgálatok visznek mindent, ami a kezük ügyébe akad: olyanok, mint egy porszívó. A kérdés úgy vetődött fel, hogy nemrégiben az osztrák titkosszolgálatnál lelepleztek egy orosz kémet, akiről a szakértő elismeri, hogy nagy károkat okozott. Mert ugyan Ausztria fegyveres erőit nem lehet a legkorszerűbbnek nevezni, de Moszkva számára nagyon érdekes az együttműködés a nemzetközi partnerekkel, valamint a NATO-val. Továbbá az olyan fegyverrendszerekre is kíváncsi, mint az Eurofighter, valamint a dróntechnológia.
Az orosz szolgálatok egyébként vetélkednek egymással: aki több bizalmas információt szállít, az több pénzt kap. De a kínai hírszerzés is igen aktív. Egy ilyen botrány éppen most rázta meg Németországot. Peking számára érdekes, hogy az adott ország milyen politikát képvisel pl. Tajvan, illetve az ujgurok és Tibet ügyében, de természetesen a gazdasági titkokat is igyekszik kifürkészni. Azon felül ahol kínai közösség van, ott működik egyfajta kínai rendőrség is, hogy felügyelje a diaszpóra tagjait.
BBC
Magyarország a tiltakozások ellenére nyit a kínai akkugyárak előtt. Az Orbán-kormányt jelentős bírálatok érik, amiért szoros gazdasági kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, de még fontosabb együttműködés alakul ki Kínával, valamint Dél-Koreával. A sarokkövet az elektromos autók gyártása jelenti, amivel az ország egyelőre az uniós partnerek irigységét váltja ki, és nem annyira a jóváhagyását – jelenti Budapestről Nick Thorpe.
Tavaly az ázsiai nagyhatalom lett a magyar gazdaság legnagyobb befektetője, majdnem 11 milliárd euróval. A Fidesz majd hanyatt esik, úgy igyekszik megnyerni a kínai beruházókat. A CATL-nek pl. 800 millió euró adókedvezményt és infrastruktúrális fejlesztést ígér, ami az egész programnak több mint a 10 %-a.
Ha idevesszük a Budapest-Belgrád-vasútvonal korszerűsítését is, akkor még látványosabb a magyar lelkesedés a kooperáció iránt. Az érzés alighanem kölcsönös, ami kiderül abból, hogy Hszi hamarosan tárgyal Orbánnal.
De közben egyre nagyobb a környezetvédők tiltakozása egy sor gyár megépítése ellen, jóllehet a hatalom közeli média jóformán agyonhallgatja a problémákat. Egyébiránt a debreceni polgármester nem kívánt találkozni a brit újságíróval, a Külügy, illetve a Befektetésfejlesztési Ügynökség pedig nem válaszolt az ismételt interjúkérelemre sem.
A Debrecen közeli Mikepércsen az ellentábor egyik képviselője azt mondja, ők nem ellenzik a zöld autókat, de az nem járja, hogy egy ekkora üzemet emeljenek náluk a helyiek megkérdezése nélkül. Hiszen egy sor hasonló beruházás környezetvédelmi problémákat vet fel másutt, és mi abban a jó, ha mások elektromos autókkal furikáznak, ők viszont helyben rákot kapnak?
További gond a környéken, hogy nincs elég víz, valamint munkaerő, a kormány pedig elvileg nem enged be vendégmunkásokat. Emellett félő, hogy a magyar gazdaság függő helyzetbe kerül Kínától, illetve Dél-Koreától. Orbán Balázs annyit mindenképpen elismer, hogy a gyártás mellett meg kell szerezni a fejlesztést is, ám a következő 10 legnagyobb dilemmájának nevezi, miként vonják be a magyar cégeket K+F-munkába.
Wall Street Journal
Az amerikai hírszerzés széles körű adatok elemzése alapján arra jutott, hogy Putyinnak nem esett volna nehezére megöletnie Navalnijt, de nem adott utasítást arra, hogy végezzenek vele. A CIA és más szolgálatok elemzése nem oldozza fel a végső felelősség alól az orosz elnököt, ám ez csak fokozza a rejtélyt, hogy az orosz ellenzék vezére miért halt meg februárban az északi-sarkkör egyik különlegesen brutális büntetőtelepén.
Bizonyos országok azonban továbbra is úgy gondolják, az államfő nagyon is bűnrészes a történtekben. Hiszen egy ennyire központosított rendszerben miként érhette bármiféle bántódás a rács mögé dugott politikust a Kreml urának tudta nélkül. Ám az amerikai szolgálatok ragaszkodnak ahhoz, hogy az időzítéshez Moszkvának nem volt köze. Ehhez sok információt néztek végig, ideértve nyilvános adatokat, valamint kémjelentéseket is.
Mint emlékezetes, a hivatalos orosz változat az, hogy Navalnij egy börtönséta során összeesett és már nem tudták megmenteni.
Daily Telegraph
Bármennyire is megdöbbentő, de Trump megmentette a NATO-t és a Nyugatot – fejti ki a brit hadsereg volt ezredese, aki egy zászlóalj élén megjárta Afganisztánt. Richard Kemp szerint a megfejtés nyitja ott van, hogy a zűrzavaros afganisztáni kivonulással Biden bátorította az oroszokat az Ukrajna elleni támadással.
A volt elnök ezzel szemben kiszámíthatatlan volt, ám pont ezért maximális óvatosságra késztette orosz kollégáját. Nála ugyanis szó és tett egyáltalán nem esik egybe. Pont ezzel függ össze, hogy kirohanásai után egy sor NATO-, illetve tagállami vezető elismerte: többet kell tenni a közös biztonságért, nehogy az USA kilépjen a szervezetből, ha megint ő költözik be a Fehér Házba.
Már a németek is felülvizsgálták álláspontjukat és 18 kormány teljesíti vállalását, vagyis hogy a GDP 2 %-át költi katonai fejlesztésekre. Lehet persze, hogy Trump ezzel együtt megpróbál kiválni, de ehhez kongresszusi felhatalmazást kell szereznie. A védelmi kiadások növelése azonban már így is biztonságosabbá tette a világot, és az ezzel párhuzamosan megnyilvánuló politikai akaratnál nincs hatásosabb elrettentő erő az újabb agresszió elhárítására.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >