Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, de aligha bármi jót. Meghatározó pillanat jött el a térségben. Ezért a szövetségesek joggal sürgetik Netanjahut, hogy legyen visszafogott. A kormányfő okosan tenné, ha megelégedne azzal, hogy elhárította a légicsapásokat és nem reagálna katonai erővel. Ily módon a túszok kiszabadítása érdekéken a Hamásszal hol megszakadó, hol folytatódó párbeszédre összpontosíthatna. Meg arra, hogy véget érjenek a harcok az övezetben. Ám ha visszavág, akkor gyorsan kihátrálhat mögüle a jelenlegi koalíció. Főleg az USA egyértelművé tette, hogy nem segít, illetve nem működik közre az ellentámadásban. Netanjahunak nem szabad azt hinnie, hogy a háború elkerülhetetlen. De ha visszavág, akkor azt Irán nem tűrheti, ezért fennáll a veszély, hogy mind a két fél rosszul méri fel a másik szándékait, és a végén tényleg bekövetkezik a nyílt fegyveres viszály. Ha a zsidó állam célba veszi az iráni nukleáris létesítményeket, az felelőtlen húzás volna és csak súlyosbítaná a helyzetet. A béke érdekében háborúzni, az általában nem jó stratégia. Irán és Izrael versengésének van egy ideológiai vetülete, ami általában korlátozza a pontos ítélőképességet. A két országot szét kell választani, még mielőtt a futótűz átterjed az egész régióra. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Trump több közeli munkatársa is meghazudtolta Orbán Viktort, aki azt közölte a minap, a Mar-a-Lagóban lezajlott tanácskozás után, hogy a volt elnöknek megvan a terve az ukrajnai háború lezárására: győzelme esetén egyetlen centet sem ad Kijevnek és így az ukrán ellenállás rövid úton összeomlik. A terv annak idején egyszerűnek és cinikusnak, mégis hihetőnek hangzott Max Bootnak, aki most azzal szembesült, hogy mégsem igaz, bár Trump nem cáfolta nyilvánosan a tekintélyuralmi magyar vezető bejelentését.
A tanácsadók szerint az elképzelés igazából az, hogy az ukránok engedjék át a Krímet és a Donyec-medence határmenti részét az oroszoknak, akik cserében leállítják az inváziót. Csakhogy – mutat rá az elemző - ez Ukrajna vereségét jelentené, és nagyfokú arrogancia, tudatlanság, valamint defetizmus keveredik benne.
Először is a korábbi elnök azt hiszi, hogy nála nagyobb politikai közvetítőt még nem hordott hátán a föld, miközben leginkább abban jó, hogy felrúgja a szerződéseket, viszont újak létrehozatalában már nem annyira jeleskedik. Lásd, hogy milyen tragikus egyezséget hozott tető alá az afgán tálibokkal. Mindent megígért és cserében nem kért semmit. Most persze a kudarcot igyekszik Bidenre kenni, de a vereséghez vezető folyamatot ő indította el.
Semmi ok annak a feltételezésére, hogy nagyobb sikert érne el az ukrán háború befejezése ügyében. Nagyon úgy néz ki, hogy beugrott az orosz propagandának, noha semmi sem támasztja alá, hogy Putyin beérné a szomszédos ország egy keskeny sávjának megszállásával. Ráadásul Trump olyan területeket is átadna, amelyeket Moszkva el sem foglalt. Ám kétséges, hogy egyáltalán átlátja-e, miről van szó.
Die Presse
A legnagyobb szlovák ellenzéki párt vezetője nem gondolja, hogy náluk odáig juthatnak a dolgok, mint Magyarországon, mert ugyan a Fico-kormány megpróbálhatja ellenőrzése alá vonni a független állami intézményeket, meggyengíteni a jogállamot, illetve irányítani a sajtót, de a koalíció csupán csekély többséget élvez a törvényhozásban, azon kívül az ország az euróövezet tagja.
Michal Simecska, a liberálisok főnöke azért sem hiszi, hogy Szlovákia átcsúszhat illiberalizmusba, habár a veszély fennáll, mivel az ellenzék erős. Azon felül az igazságszolgáltatás független, akárcsak a média. Ezért bízik abban, hogy a mostani kormányzat ellenére az ország továbbra is demokratikus és Európa-barát marad.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Oroszország befolyásolni igyekszik az EP-választás kimenetelét. Ebből a szlovákok már az őszi választásokkor ízelítőt kaptak, ám a dezinformáció kapcsán nem Moszkva jelenti a fő problémát. Igen hatékonyan működött ugyanis a hazai hazugsággyár. Pellegrini sikerrel feketítette be riválisát, Korcsokot az elnökválasztáson, mondván, hogy az bele akarja vinni az országot a háborúba.
FT
A lap arra figyelmeztet, hogy veszélyes fordulóponthoz érkeztek az események a Közel-Keleten, de Izraelnek hallgatnia kellene a szövetségeire, akiknek fontos az ország biztonsága. Az iráni támadás után ugyanis a régió közelebb került a nyílt viszályhoz, aminek katasztrofális következményei lennének az egész világon.
Teherán nagyot hazardírozott azzal, hogy most először saját területéről vette célba a zsidó államot. mert meg akarta bosszulni a damaszkuszi konzulátus lerombolását, ami az Iszlám Gárda két tábornokának az életét követelte. Most mindkét ország igyekszik helyreállítani elrettentő potenciálját, de úgy, hogy mind veszélyesebb módon eszkalálja a válságot. Rá kell venni őket, hogy álljanak le.
Irán jelezte, hogy ő benne van a dologban. Netanjahunak meg kell hallania a nyugati intéseket. Az ország mind inkább elszigetelt, már Biden is bírálja Gáza miatt. De azért Izrael láthatja, hogy ha baj van, a szövetségesek felsorakoznak mögötte. Ám itt az idő, hogy megfogadja a tanácsot és ne rohanjon bele egy súlyos háborúba.
Az USA és több arab állam olyan megoldást javasol, ami kiutat jelent Izraelnek, ugyanakkor még inkább elszigeteli Iránt, valamint a militáns palesztin erőket. A zsidó államnak bele kellene mennie a gázai fegyvernyugvásba, de a terv arra is kiterjed, hogy a túszok kiszabaduljanak, és a palesztinoknak idővel saját államuk lenne.
Cserében a szomszédok, köztük Szaúd-Arábia rendeznék a viszonyukat Izraellel, ami alap lehetne az izraeli-arab biztonsági koalícióhoz. A választás nem könnyű Jeruzsálem számára, de ajánlatos lenne megszívlelnie, amit a partnerei mondanak.
Washington Post
A vezércikk úgy értékeli: érthető, hogy megkönnyebbülés fogadta az iráni tömeges légi akció elhárítását, de ez nem vonhatja el a figyelmet attól, hogy már fél éve megrekedt Ukrajna katonai megsegítésének programja a washingtoni törvényhozásban, márpedig Kijevnek is hasonló rakétatámadásokat kell kivédenie, miközben Amerikának valamit kezdenie kellene a gázai háborúval is. Ahelyett, hogy ösztökélné mind a két konfliktust.
Az iráni próbálkozás után mindkét párt számára érthetőbbnek kellene lennie, miért is van szükség a segélycsomagra. A házelnöknek gyorsan napirendre kell tűznie a 60 milliárd dolláros tervet. Az akadályt Trump és a republikánusok jelentik, ám időközben kétségbeejtő helyzet állt elő ukrán földön. Repülőgépeket és muníciót kell küldeniük azoknak az országoknak, amelyek a hét végén segítettek Izraelnek.
A további késlekedés csak Putyinnak jönne jól. Ha megvan a támogatás, az megmutatná az elnöknek, hogy hiába vár Trump visszatérésére. Kijev viszont kritikus hónapokat tudna átvészelni.
Biden bölcsen teszi, hogy szól Izraelnek: súlyos hiba lenne a szemet-szemért-visszavágás, mert az akár az egész térségben háborúhoz vezethet. Hogy ne romoljanak meg a kétoldalú kapcsolatok és véget érjenek a mérhetetlen civil szenvedések Gázában, Netanjahunak mielőtt be kell fejeznie a hadműveletet, továbbá gondoskodnia kellene a humanitárius segítségről. Ehhez az első lépés egy hathetes tűzszünet volna, amiről időnként már tárgyalnak a felek. Valamint szabadon kellene engedni a túszokat.
A Hamásznak immár meg kell értenie, hogy Irán nem segíthet rajta, részben azért, mivel az Egyesült Államok változatlanul elkötelezett a zsidó állam biztonsága mellett. Az USA képes arra, hogy elhárítsa a legrosszabbat a Közel-Keleten, valamint Ukrajnában is.
Guardian
A lap arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről, mivel ellentétük nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, de aligha bármi jót. Meghatározó pillanat jött el a térségben. Ezért a szövetségesek joggal sürgetik Netanjahut, hogy legyen visszafogott.
A kormányfő okosan tenné, ha megelégedne azzal, hogy elhárította a légicsapásokat és nem reagálna katonai erővel. Ily módon a túszok kiszabadítása érdekéken a Hamásszal hol megszakadó, hol folytatódó párbeszédre összpontosíthatna. Meg arra, hogy véget érjenek a harcok az övezetben.
Ám ha visszavág, akkor gyorsan kihátrálhat mögüle a jelenlegi koalíció. Főleg az USA egyértelművé tette, hogy nem segít, illetve nem működik közre az ellentámadásban. Netanhajunak nem szabad azt hinnie, hogy a háború elkerülhetetlen. De ha visszavág, akkor azt Irán nem tűrheti, ezért fennáll a veszély, hogy mind a két fél rosszul méri fel a másik szándékait, és a végén tényleg bekövetkezik a nyílt fegyveres viszály.
Ha a zsidó állam célba veszi az iráni nukleáris létesítményeket, az felelőtlen húzás volna és csak súlyosbítaná a helyzetet. A béke érdekében háborúzni, az általában nem jó stratégia. Irán és Izrael versengésének van egy ideológiai vetülete, ami általában korlátozza a pontos ítélőképességet. A két országot szét kell választani, még mielőtt a futótűz átterjed az egész régióra.
Wall Street Journal
Biden nagyjából 40 éve szenátorként még élesen ellenezte az izraeli légvédelem kiépítését, ma már viszont nem győzi dicsérni, de a légi fenyegetés egyre nagyobb lesz. Mindenesetre az izraeli és amerikai erők a hétvégén számtalan életet mentettek meg. Ám Irán, Oroszország és mások tanulnak a dolgokból és igyekeznek kiaknázni a másik oldal gyengeségeit. Az USA-nak többet kell tennie az elrettentés és az amerikaiak védelme érdekében – mutat rá a vezércikk.
A demokraták évtizedek ellenzik, illetve alulfinanszírozzák a rakéták elhárítására szolgáló fejlesztéseket, mondván, hogy azok túl sokba kerülnek, ráadásuk e rendszereket könnyen ki lehet játszani az új technológiák segítségével. E megközelítés hívei azt hiszik, hogy a sebezhetőség csökkenti a háború kockázatát.
Ám az ellenség nem nyugszik, az egyik módszere a védelem kijátszására az, hogy rengeteg támadó eszközt indít útnak. Nem tudni, hogy Izrael vasárnap akkor is ennyire sikeres lett volna, ha a Heszbollah is beszáll a hadműveletbe Szíriából, illetve Libanonból, a huszik pedig Jemenből.
Ráadásul a drónok olcsóak, de sokba kerül lelőni őket. Nagyjából százszor annyiba, mint amennyi az előállításhoz kell. Amerikának gyorsan ki kell találnia valamit, hogy (költség)hatékonyabban tudjon védekezni. Ehhez meg kell növelni a katonai kiadásokat.
FT
Bidennek fel van adva a lecke, mert Izrael védelme nem jelentheti azt, hogy biankó csekket ad Netanjahunak, amit az Washingtonba válthat be – mutat rá Gideon Rahman, a lap első számú külpolitikai szemleírója. Úgy ítéli meg, hogy október 7. óta Amerika két fő célt követett a térségben: 1. kőkeményen támogatja a zsidó államot 2. megakadályozza a háborút a régióban, mert az beleránthatja az USA-t is a viszályba.
Csakhogy ellentét feszül a két célkitűzés között. A támogatásból ugyanis nem következhet, hogy az izraeli kormány mindent megtehet, mert bízhat abban, hogy a végén az Egyesült Államok mindenképpen mellé áll. Lásd, hogy nem tájékoztatta szövetségesét a damaszkuszi iráni konzulátus elleni támadásról. Teherán persze reagált és most a Fehér Ház azon van, nehogy Izrael tovább eszkalálja a konfliktust.
Izraeli részről úgy jellemzik az Iszlám Köztársaságot, hogy az fanatikus teokrácia, amely boldogan megkockáztatná akár az Armageddont. Csakhogy Amerika szerint Irán ugyan brutális, de azért észszerű, bár a vasárnapi tömeges légitámadással átlépte a vörös vonalat. Így most az USA attól tart, hogy jön az izraeli visszavágás, abban a reményben, hogy háború esetén Amerika beszáll, sőt ha kell, még le is győzi az ajatollákat Izrael helyett.
Biden persze komoly veszélynek tartja a perzsa államot. Úgy véli, hogy az Oroszország, Kína és Észak-Korea mellett az ellenséges tengely része. Márpedig ez az összefogás erőt és magabiztosságot merítene abból, ha Irán le tudná nyomni Izraelt. Nem könnyű egyensúlyozni a kettős szorításban. Szerencse és jó ítélőképesség kell ahhoz, hogy megtalálja a kiutat a dilemmából, de úgy, hogy ne kelljen háborúznia.
Wall Street Journal
Az egyik legnevesebb amerikai biztonságpolitikai elemző egyáltalán nem ért egyet Bidennel abban, hogy Izraelnek el kellene fogadnia az iráni légitámadás visszaverése jelentette győzelmet, mert szerinte az politikai öngyilkossággal érne fel Netanjahu számára. Walter Russel Mead, a Hudson Intézet vezető munkatársa, a new yorki Bard College tanára úgy véli, hogy a Fehér Ház gazdáját alapvetően a saját újraválasztása érdekli, ezen a prizmán keresztül néz mindent. Úgy állítja be, hogy ha nem ő nyer, akkor vége a demokráciának az USA-ban, illetve a szabadságnak a világban.
Izraelt viszont a zsidó állam túlélése foglalkoztatja. Biden persze mostanra már belátta, hogy nem hagyhatja magára a térséget. De ha nem akar élenjáró szerepet betölteni a régióban, akkor olyan szövetséget kell létrehoznia, amely képes féken tartani Teherán fanatikus hegemónia törekvéseit.
Azt viszont a jelek szerint még nem fogta fel a politikus, hogy Irán hihetetlen mértékben megerősödött és a hullámot csak akkor lehet feltartóztatni, ha az USA határozottan támogatja a szövetségeseit. Trump az Ábrahám szerződésekkel a jó irányba indult el, de amit csinált, az általában kevés volt, túl későn jött és túlságosan kaotikusnak bizonyult.
Arab szemszögből Izraelt két tényező értékeli fel, miközben egyre kevésbé bíznak az Egyesült Államokban: a zsidó állam úgy tekinti a küzdelmet Irán ellen, hogy az a saját túléléséért vívott harc része. Továbbá pont azt az erőt és engesztelhetetlenséget tanúsítja, ami nélkül nem lehet megállítani a mullahokat.
Netanhajunak egyensúlyoznia kell két, katasztrofális alternatíva között. Vagyis hogy vagy nem veszi figyelembe Washington tanácsait, és így elidegeníti Bident, illetve hogy megfogadja, amit az USA ajánl, ezzel viszont Izraelt sodorja veszélybe.
Frankfurter Rundschau
Oroszország saját maga alatt vágja a fát, mert visszafelé sül el a küzdelem a szakemberhiány ellen – nyilatkozta Alekszej Raksa orosz demográfus. Az elnök ugyanis szeretné nagyobb sebességre kapcsolni a gazdaságot, ám nincs hozzá elég munkáskéz, miközben fékezi a lendületet az infláció, a rengeteg háborús kiadás, valamint a globális felmelegedés.
Így Putyin még inkább csődbe viszi az országot. Rá van utalva a bevándorlásra, ám a Moszkva környéki terrortámadás után, amelyet állítólag négy tadzsik követett el, az elnök nyilvánvalóan felül akarja vizsgálni migrációs politikáját. Tömegével toloncolnak ki vendégmunkásokat, a gyűlölet igen magasra hágott, főleg a Közép-Ázsiából érkezett munkavállalókkal szemben. Becslés szerint 10 millió emberről van szó, de kellene még vagy 5 millió ember. Főleg sofőr, raktári munkás. Az ágazatok közül a hiány leginkább az ipart, az építőipart és a szállítást érinti. Az állások csaknem 7 %-a betöltetlen.
A szankciók is szűkítik a Kreml mozgásterét, mert javítani kellene a termelékenységet, ám ahhoz nincs nyugati technológia. Az sem segít éppenséggel, hogy hány fiatal szolgál a fronton. Ráadásul a hatalom azt tervezi, hogy két év alatt 350 ezer fővel növeli meg a hadsereg létszámát.
Következő cikk: Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >