Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül is szerepet vállalt, vagyis nem csupán az általa fenntartott milíciákon keresztül igyekszik csapást mérni a zsidó államra, illetve próbálja gyengíteni a biztonsági együttműködést az USA, valamint Jeruzsálem között. A 120 ballisztikus rakétából csak 10 volt képes behatolni az izraeli légtérbe. Ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Netanjahu-kormánynak nincs mitől félnie. Hiszen hírszerzésben kénytelen Amerikára támaszkodni, emellett USA, brit és francia segítségre szorult, hogy kivédje a rajtaütést. De mit sem ért Teheránnal szemben a washingtoni figyelmeztetés, sőt Teherán attól sem félt, hogy meg kell ütköznie az izraeli erőkkel. Az akció költségei egy-két millió dollárt tettek ki, ezzel szemben a védelem több mint egymilliárd értékű felszerelést használt el. Ebből következik, hogy az izraeliek már korántsem bíznak annyira a Vaskupola légvédelmi rendszer erejében, mint korábban. Ezért szövetségesek vigyáznak rájuk, ideértve Jordániát és más arab államokat. Itt egy új geopolitikai szerkezet alakulhat ki, az egyik oldalon Kínával, Oroszországgal, Iránnal és Észak-Koreával. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
Trump azonnal elállt a széles körű abortusz tilalom szükségességének hangoztatásától, amikor rájött, hogy erre rámehet a választási győzelme, így gyorsan visszakozott Kari Lake arizonai republikánus szenátor asszony is, aki most már inkább azzal kampányol, mennyire eredményesek a magyar születéstámogatási intézkedések, csak éppen téved – mutat rá a szerkesztőségi állásfoglalás.
A törvényhozó, aki nemrégiben Budapesten járt, nem győzte dicsérni, hogy pl. amelyik asszonynak négy gyereke van, az többé nem fizet jövedelmi adót. A politikus persze javarészt a Trump-féle jobboldalnak játszik, amelynek nagy kedvence Orbán Viktor. Az tény ugyanakkor, hogy a magyar rendszer egy sor kedvezménnyel igyekszik a családok kedvére tenni, ám a születések száma csupán igen szerény mértékben nőtt 2010 óta.
Még az is lehet, hogy a javulás csupán átmeneti. A mutató jelenleg 1,59-nél áll, azaz messze van a lakosság egyszerű újratermeléséhez szükséges 2,1-től. Az ilyen programok kudarcot vallottak, Európától Szingapúrig. Viszont az ár jelentős. A magyar költségvetésből durván 6 % megy el a születések számának serkentésére. Ez arányaiban kétszer annyi, mint amennyit az USA a saját védelmére fordít.
A vezércikk azt ajánlja, hogy a republikánusok alakítsanak ki hathatósabb politikát, mert ha európai jóléti lépésekkel akarják megkerülni a kemény kérdéseket az abortusz ügyében, akkor veszteni fognak az urnáknál, de meg is érdemlik.
Wall Street Journal
Irán baljós támadást intézett Izrael ellen, az amerikai elrettentés ezúttal sem működött, viszont Teherán megmutatta, hogy kész kockáztatni a további eszkalálódást, miközben Biden próbálja visszafogni Netanjahut. Így foglalja össze a helyzetet a vezércikk, amely emlékeztet arra, hogy az iráni fél hónapok óta vívta a háborút közvetítőkön keresztül. A különbség most az, hogy reflektorfénybe kerül az iráni hatalom birodalmi arca, így át kell írni a washingtoni számításokat.
Az jó, hogy sikerült elfogni a legtöbb drónt és rakétát, de nem megnyugtató a jövőre nézve. Mert mi van akkor, ha legközelebb egyszerre indul meg Irán, valamint a Heszbollah, utóbbi Szíriából és Libanonból? A másik, hogy hiába szólt Washington, az ajatollák nem izgatták magukat, akárcsak korábban Putyin, mivel minden bizonnyal feltételezték, hogy Biden nem mozgósítja a hadsereget megtorlásként.
Hogy az Egyesült Államok ennyire visszafogott volt október 7. után, az felbátorította Teherán. Ugyanakkor aláhúzza a Fehér Ház politikájának eredménytelenségét. Hiszen nem sikerült megbékíteni a mullahokat, hiába nyitott meg sokmilliárdnyi befagyasztott iráni alapot, illetve kísérelte meg újratárgyalni a nukleáris egyezményt.
Képzeljük el, miként viselkedne az iráni fél, ha atomfegyvere volna. Az ilyen rezsim hajlik arra, hogy megkockáztassa az Armageddont a zsidó állam megsemmisítésére. Nem kétséges, hogy Izrael most azt fontolgatja: meghiúsítja az irániak nukleáris áttörését. Ám az amerikaiak nélkül ez veszélyes.
Bidennek abba kellene hagyniuk a vitát Gáza ügyében és el kellene ismernie, hogy a háború Iránnal folyik. Amikor az elnök a fegyverszállítások leállításával fenyeget és ily módon a demokraták baloldalát igyekszik megbékíteni, nos, az árulás és csak felhívás Teheránnak a további keringőre. A két nagy pártnak meg kellene mondania az amerikaiaknak, hogy globális veszélyek leselkednek a világra. És az USA-nak sürgősen újra fel kellene fegyverkeznie az elriasztás érdekében. Mert további támadások várhatóak a szövetségesek, de akár az Egyesült Államok ellen is.
New York Times
A kommentár óv attól, hogy a világ túlértékelje az izraeli, amerikai és más szövetségesek légelhárításának sikerét, mármint hogy nem jutott célba a több száz iráni drón és rakéta. Mert Teherán hatalmas hibát követett el az akcióval, de a zsidó államnak nem szabadna ugyanebbe az utcába tévednie – állapítja meg David Ignatius, a lap biztonságpolitikai szakértője.
Azt javasolja, hogy szigeteljék el az iráni rendszert, mert akkor annak nem lenne többé kedve hasonló kalandhoz, egyben pedig az izraeli vezetésnek nem lenne oka automatikusan visszavágni. Utóbbi ugyanis szintén komoly geopolitikai melléfogás volna. Amikor Irán megindította a támadást, nem tudhatta, hogy az teljes kudarc lesz, egyes rakátákat Jeruzsálem fölött szedtek le. De eltalálhatták volna az iszlám egyik legszentebb helyét, az Al-Aksza mecsetet.
Vagy akár az izraeli parlamentet, vagy egy lakóépületet, rengeteg áldozatot okozva. De ha ennyiben marad, akkor az olyan, mintha a világ napirendre térne felette. Széles körű szankciók nélkül azonban a zsidó állam alighanem hasonló eszközökkel torolná meg a próbálkozást, azaz megnyílna az út egy hatalmas háborúhoz a térségben, valamint a 250 dolláros olajárhoz.
Nem szabad megengedni, hogy Netanjahu belerángassa Washingtont a fegyveres viszályba, és ily módon erősítse meg felbomlóban lévő politikai bázisát. Ugyanakkor az Iszlám Köztársaság akaratlanul elárulta, hogy a nyugati kémek szinte mindent tudnak róla, hiszen Biden jóformán percre pontosan megmondta, mikor kezdődik az akció. Nem beszélve a nyugati légelhárítás fölényéről.
Nyugodtan lehet feltételezni, hogy Irán és az általa fenntartott gerillacsoportok csalódottak a fordulat láttán. Ugyanakkor sok iráni érti, hogy a megszállott elszántság a zsidó állam megsemmisítésére nem más, mint drága módszer a figyelem elterelésére a belső elnyomásról. Viszont senki se higgye, hogy Teherán papírtigris. A Heszbollah több ezer rakétájával súlyos károkat tud okozni Izraelnek. Ezzel együtt hatalmas kudarcot szenvedett el az ellenállás hálózata, benne Oroszországgal. Így ajánlatos volna az egész stratégiát újratervezniük ezeknek az erőknek.
The Times
A patinás brit lap diplomáciai szerkesztője nem gondolja, hogy nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása. Roger Boyes azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül is szerepet vállalt, vagyis nem csupán az általa fenntartott milíciákon keresztül igyekszik csapást mérni a zsidó államra, illetve próbálja gyengíteni a biztonsági együttműködést az USA, valamint Jeruzsálem között.
A 120 ballisztikus rakétából csak 10 volt képes behatolni az izraeli légtérbe. Ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Netanjahu-kormánynak nincs mitől félnie. Hiszen hírszerzésben kénytelen Amerikára támaszkodni, emellett USA, brit és francia segítségre szorult, hogy kivédje a rajtaütést.
De mit sem ért Teheránnal szemben a washingtoni figyelmeztetés, sőt Teherán attól sem félt, hogy meg kell ütköznie az izraeli erőkkel. Az akció költségei egy-két millió dollárt tettek ki, ezzel szemben a védelem több mint egymilliárd értékű felszerelést használt el. Ebből következik, hogy az izraeliek már korántsem bíznak annyira a Vaskupola légvédelmi rendszer erejében, mint korábban. Ezért szövetségesek vigyáznak rájuk, ideértve Jordániát és más arab államokat.
Itt egy új geopolitikai szerkezet alakulhat ki, az egyik oldalon Kínával, Oroszországgal, Iránnal és Észak-Koreával. De a kockát újra elvetik, ha vége a háborúnak és a zsákmányt felhasználják Gáza gazdasági és politikai újjáépítésére. Lehet, hogy akkorra a felek már elfelejtik, hogy a Biden-kormányzat milyen kétbalkezes módon szabadított fel 16 milliárdot Teherán javára, ideértve 6 milliárdot öt túsz elengedése fejében.
Ez pár héttel október 7. előtt történt és arra ösztökélhette a Hamászt, hogy annyi foglyot ejtsen, ahányat csak tud. Mindenkinek le kell vonnia a tanulságokat a háborúból, beleértve, hogy Irán mennyire (nem) hajlandó feladni a nukleáris programot. Viszont bármennyire is valós a félelem a katonailag ellenséges iszlám rendszertől, ez már nem lehet egy egész térség központi rendező elve.
Bloomberg
Kína, Oroszország és Irán a birodalmak korát igyekszik visszahozni, nemzetük rég elvesztett hatalmát kívánja visszaállítani, ám sokkal jobban jártak a Pax Americanával azok a nyugati államok, amelyek belenyugodtak gyarmataik önállóvá válásába. Ezt fejti ki Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem tanára.
Hszi szándéka, hogy visszaállítsa az egykori nagy dinasztiák erejét Ázsiában. Putyin a cári múlt emlékét és módszereit éleszti újjá. Irán gerillaszervezeteket, rakétákat és más eszközöket használ, hogy kialakítsa érdekövezetét, amely részben az egykori Perzsa Birodalmat öleli fel.
Németország, Japán, Nagy-Britannia és mások viszont vonakodva ugyan, de elfogadták, hogy érdemesebb betagolódniuk az amerikai birodalomba. Az USA védelmet nyújtott nekik az ellenségekkel szemben, bejutottak fontos piacokra, használhattak kulcsfontosságú tengeri útvonalakat és részesültek lényeges erőforrásokban. Akik ellenben a rengeteg gondot okozzák manapság, azok a múlt sérelmeit próbálják rendezni.
Ám az amerikai birodalom egyes eurázsiai autokráciák számára sokkal fenyegetőbbnek tűnik, úgy látják, hogy a liberális értékek a rendszereiket veszélyeztetik. Az Egyesült Államokat egyben akadálynak tekintik a korábbi kiváltságok visszaszerzésének útjában.
Példa rá, hogy Moszkva helyre kívánja állítani az ellenőrzést Ukrajna fölött. Peking befolyási övezethez szeretne jutni a ázsiai-csendes-óceáni térségben. Viszont az nem kérdés, hogy az amerikai birodalom – minden bűne ellenére – segített szabadabbá és tehetősebbé tenni a világot. Ezzel szemben a tekintélyuralmak azt mutatják meg, mennyi vér árán jöhetnek létre az ilyen birodalmak. Egyben veszélybe sodorják a liberális rendet, hatalmas szenvedéseket okozva a világnak és saját népüknek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >
12 pontban az orosz–ukrán háborúról
„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >