Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily Telegraphnak Richard Kemp, a brit hadsereg volt ezredese, aki annak idején megjárta Afganisztánt. Valószínűnek tartja, hogy az izraeli hadsereg arra is felkészült: az Iszlám Köztársaság területén csap le katonai célpontokra, illetve bármely más országban, ahonnan rakétát vagy drónt lőttek ki a zsidó állam ellen. Az amerikai kormányzat feltehetőleg megpróbál közbenjárni, hogy csupán korlátozott legyen a megtorlás. De még ha sikerül is, Izraelnek akkor is keményen kell fellépnie, hogy elriasszon a hasonló akcióktól. Nem valószínű, hogy az ellenségeskedés túlmegy légitámadásokon, illetve tengeri konfliktuson, de ha a Heszbollah valami keményebb rajtaütésre szánja rá magát, abból háború lehet. Ez már október óta benne van a pakliban. Ez azonban nem az izraeliek és a palesztinok viszálya. A háborúskodást a Hamász és az Iszlám Dzsihád kezdte, mind a kettőt Irán tartja fenn, majd a küzdelmekbe bekapcsolódtak a Teherán-barát terrorcsoportok Libanonban, Szíriában, Jemenben és Ciszjordániában.
Az USA-nak és Nagy-Britanniának mindent el kell követnie, hogy támogassa fő közel-keleti szövetségesét, ha másként nem megy, katonai erővel. A kudarc ugyanis növelné egy még súlyosabb válság eshetőségét a régióban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Bizonytalanná vált, hogy meg lehet-e tartani a jövő héten az Orbán Viktor fémjelezte nemzeti konzervatív tanácskozást Brüsszelben, mert az eredeti helyszín gazdája visszalépett. A Concert Noble hírek szerint azért állt el a keddi-szerdai konferencia megrendezésétől, mivel antifasiszta csoportok tüntetést terveztek.
Pedig a tanácskozáson olyanok szólal(ná)nak fel, mint maga a magyar kormányfő, Suella Braverman, volt brit belügyminiszter, Nigel Farage, a brit populisták vezére, valamint a szélsőjobbos francia Eric Zemmour.
A Mathias Corvinus Collegium brüsszelo lerakata, az esemény társszervezője most új színhely után néz. Mindenesetre vezetője, Frank Füredi szerint ami történt, az a szólásszabadság válságát tükrözi. Egyébiránt az egész rendezvény a washingtoni Edmund Burke alapítvány égisze alatt megy, ezt az agytrösztöt 5 éve hozták létre a jobboldali ideológia népszerűsítésére.
A jövő heti esemény témája az, miként lehet megőrizni a nemzetállamokat Európában, és azt vitatnák meg, hogy az EU miként fenyegeti a nemzeti szuverenitást, főként a júniusi választások előtt.
Der Standard
Az FPÖ elnöke párhuzamos társadalmat épített ki: ugyan sajtószabadságot ígér arra az esetre, ha pártja nyeri az őszi választásokat, ám már régóta olyan médiabirodalmat hozott létre, amelynek semmi köze sincs az újságíráshoz – hangsúlyozza a kommentár. A Szabadságpárt hirtelen mégis úgy adja elő, mintha aggódna a tömegtájékoztatásért, noha annak függetlenségét már jó ideje éppen ő ássa alá.
Hiszen egy csomó olyan portált és közösségi csatornát működtet, amely első ránézésre olyan, mintha igazi híreket közölne, ám igazából csak másolja a valódi sajtót, és kizárólag olyan tartalmakat tesz közzé, amelyek megfelelnek a szélsőjobb szája ízének. Egész ilyen hálózat jött létre. Az a jellemzőjük, hogy folyamatosan támadnak és fenyegetőznek. Hősük az FPÖ vezére, ugyanakkor a Néppárt hazudik, a szociáldemokraták pedig állítólag rovarokkal etetnek gyerekeket, azon kívül az iszlám legalább olyan rossz, mint e két utóbbi párt együttvéve.
A kampányok az ellenfelet igyekeznek lejáratni, de ilyet látni az ÖVP, valamint az SPÖ részéről is. A populista szócsövek nagy előnye, hogy nem zaklatják kellemetlen kérdésekkel a Szabadságpártot, pl. a legutóbb kirobbant kémbotrány ügyében. Az infrastruktúrát az olyan nagy tech konszernek adják hozzá, mint a Google, a facebook és a többi, amelyek elhárítanak minden felelősséget a tartalom ügyében, de ha netán mégis zárolják valamelyik hamis próféta fiókját, azok hamar megtalálják a módját, hogy eljuttassák üzeneteiket az olvasókhoz.
Süddeutsche Zeitung
A bécsi tudósító lidércnyomásosnak nevezi, amit az osztrák belügyminiszter előadott az igen kínos kémügy kapcsán a köztévében. Pedig Kahlweit már megélt egyet s mást osztrák földön. Karner ugyanis azt bizonygatta 16 percen át, hogy a történetben Ausztria a szenvedő alany, és nem terheli semmiféle felelősség. Vagyis hogy áldozat (épp úgy, mint ahogy azt a hivatalos felfogás sokáig hangoztatta a 2. világháború után – a szerk. megj.)
Karner, aki korábban polgármesterként azzal vált nevezetessé, hogy településén kiállítást rendeztek az ausztrofasiszta kancellárnak, Dollfussnak, ezúttal azt állította, hogy bűnös a letartóztatott orosz kém, az osztrák elhárítás munkatársa, továbbá cinkosa, aki keletre szökött, valamint a Szabadságpárt elnöke és Putyin. Ellenben ártatlanok mindazok, akik jó hét éve nem tettek semmit a kémhálózat leleplezésére, pedig a szolgálatok küldték a jelzéseket határon belülről és kívülről is.
Talán szólni kellene a miniszternek, hogy már két éve ő vezeti a tárcát, a leglényegesebb terhelő adatok azonban külföldről érkeztek, osztrák földön inkább leplezni igyekeztek a történteket.
Az újságíró továbbgondolja, mi lenne akkor, ha a Néppárt az őszi választás után minden ígérete ellenére összeállna a Szabadságpárttal. Nos, ez esetben Karner valószínűleg alkancellár lenne, az EU-ügyek minisztere, Edlstadler – immár uniós biztosként – nyíltan dicsérhetné Orbánt.
Kickl kancellársága alatt várhatóan bejelentenék a titkosszolgálatok feloszlatását és akkor a kémügyeket tisztázását egyenesen az orosz FSZB venné át, ami persze már valóban a lidéres álom kategóriája.
New York Times
Kárpátalján tömegesen próbálnak meg átjutni a szomszédos országba olyan ukrán férfiak, akik nem szeretnének a fronton szolgálni. Pedig hogy az ország mennyire képes ellenállni az orosz támadásoknak, az attól függ, hogy mennyire képes feltölteni a fegyverkészleteit, illetve új erőket mozgósítani. Ám ezrek inkább nekivágnak, hogy átússzanak az igen veszélyes Tiszán, semmint hogy harcolniuk kelljen, ami mutatja, milyen nehézségekbe ütközik az egységek megerősítése.
Tábornokok szerint akut az emberhiány. Az elején ugyan rengetegen jelentkeztek önkéntesnek és azóta is az első vonalban küzdenek - évente csupán két hétre mehetnek haza. Akit besoroztak, az nem tudhatja, mikor szerelik le. Az áldozatok száma magas, ezért a katonák úgy tartják, hogy „csak oda”-jegyet váltottak.
A román hatóságok azt közölték, hogy jó két év alatt több mint 6 ezer ember bukkant fel náluk a Tisza túlpartján. De nem mindenkinek sikerül átérni: 22 holttestet találtak, igaz, van, akinek a teteme soha nem kerül elő. Mások a hegyeken át kísérlik meg átcsúszni, vagy a határátkelőket választják, hamis igazolvánnyal. Így viszont virágzik az embercsempészet. Tavaly a rendőrség 56 bandát számolt fel. A díj a nagy kockázat miatt a korábbi 2 ezerről 10 ezer dollárra emelkedett.
New York Times
A vezércikk azt emeli ki, hogy az Egyesült Államok csakis azzal a feltétellel folytathatja az Izrael katonai segélyezését, hogy Netanjahu tegyen többet Gázában a civilek életének megóvásáért. Merthogy a hadműveletben tízezrek vesztették életüket, köztük rengeteg gyerek, továbbá százezrek váltak hajléktalanná és sokakat fenyeget az éhínség.
Az ultranacionalista izraeli vezetés azonban figyelmen kívül hagyja Washington sorozatos felhívását, hogy legyen visszafogott és nyújtson humanitárius segítséget. Folytatja a cinikus kettős játékot, ám ezt Biden nem engedheti meg, hiszen szövetségesének politikája nem felel meg az USA értékeinek, valamint a nemzetközi jognak. Márpedig ameddig ez így marad, addig nem kaphatja az évi csaknem 4 milliárd dollár értékű hadfelszerelést.
A politikus a saját politikai túléléséért harcot, mert tudja, hogy ha megválik hivatalától, akkor valószínűleg bíróság elé kerül igen súlyos korrupciós vádak alapján. Ám ellenáll a tűzszüneti javaslatoknak, jóllehet azok elvezethetnének a túszok szabadon engedéséhez. Hiába volt minden washingtoni nyomásgyakorlás és dorgálás. A szövetségek azonban nem egyirányú utcát jelentenek. A zsidó állam hátat fordított az Egyesült Államoknak és pont akkor taszította válságba a kétoldalú kapcsolatokat, amikor Izrael biztonsága és az egész térség stabilitása forog kockán.
Következő cikk: Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >
Trump győzedelmes visszatérése
Korábbi kampányaihoz hasonlóan Trumpnak most volt átfogó választási programja. Amit a programrészletekből megismerhetünk, az egyetlen szóval >
Jobb Trumppal Kína ellen, mint Trump nélkül Oroszország ellen
Az Unióban bizonyos elégtétellel nyugtázzák, hogy jobboldali-populista Orbán Viktor ráfaraghat a sompolygásra, mivel rajta kívül senki >
A kultúrharcos Amerika
Hasonló probléma az amerikai woke mozgalom történelemfelfogása. Az jogos cél, hogy ne csak a jómódú idős >
Orbán kihívójának, Magyarnak most be kell bizonyítania, hogy ő az áldozat
Magyar Péternek sürgősen bizonyítania kell, hogy áldozat az általa nyilvánosságra hozott megfigyelési ügyben, azaz hogy a >
Trump tanult a korábbi elnökségből
Ha megnézzük, hogy kiket vesz maga mellé Trump, azt látjuk, hogy tanult a korábbi elnökségből. Nem >