Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Le kell győzni Putyint, csakis így lehet véget vetni a háborúnak
Timothy Garton Ash azt a következtetést vonta le a müncheni Biztonságpolitikai Konferencia tapasztalatai alapján, hogy Európának végre meg kellene határoznia, mit tekint győzelemnek a háborúban, mert az nem elég, hogy Ukrajna nem veszíthet. Úgy látja, hogy a nyugati vezetők még mindig nem vallják be nyilvánosan: létveszély fenyegeti társadalmukat. Emellett nem tesznek sürgős lépéseket az ukrán vereség elkerülésére. Az egyetlen kivétel az észt és a dán miniszterelnök asszony, valamint a cseh elnök, aki közölte, hogy talált 800 ezer lőszert az ukrán tüzérség számára, így az ukrán fél egyelőre tudná tartani magát. Egyben időt nyerne az amerikai törvényhozás, hogy túllendülhessen Trump szégyenletes blokádján. Ha az amerikaiak továbbra sem jutnak odahaza egyről kettőre, akkor a német és a francia kormánynak kell megvennie az említett muníciót az ukránoknak. De Marcon ott sem volt Münchenben, ráadásul az ígéretei mellett eltörpülnek a tettei. Scholz már egészen más tészta, de neki el kellene fogadnia, hogy nem lehet csupán fél szívvel segíteni az ukránokat egy gyilkos diktátor ellenében. A csehek és az észtek példát mutatnak Berlin, illetve Párizs számára. Európa háborúban áll, de ha nem adja meg a lökést, hogy az ukránok helytállhassanak, akkor pár év múlva sokkal nagyobb veszély fenyegeti a földrészt a felbátorodott, revansista Oroszország részéről. Ezért le kell győzni Putyint, csakis így lehet véget vetni a háborúnak.
New York Times
Bárki bármit is állít a háború jelenlegi pontján, Putyin már vesztett – írja a Defence Priorities nevű amerikai külpolitikai agytröszt stratégiai igazgatója. Rajan Menon tehát vitába száll azokkal a véleményekkel, miszerint az idő Oroszországnak kedvez, miután az ukránoknak fogytán a fegyvere és a lőszere, megkérdőjeleződik az amerikai segítség és Moszkva kész folytatni a harcot.
A háborút ugyanis mindig valamilyen céllal indítják, ami ez esetben az volt, hogy Ukrajna maradjon az orosz vonzástérben, ám már látszik, hogy ennek pont az ellenkezője következett be. Még az ukrán földön élő orosz kisebbség tagjai is ukránnak vallják magukat, a nacionalizmus kiterjed minden régióra és nyelvre.
De bakot lőtt az elnök Európában is, mivel a földrész egységesen lépett fel ellene, leszámítva Orbán Viktort. Ugyanilyen fontos, hogy Kijev az EU-tagság felé tart, persze addig még jó idő eltelik, amíg be is lép. Ugyanakkor a NATO kibővül(t) Svédországgal, illetve Finnországgal, vagyis az orosz fél még jobban be van kerítve nyugat felől. És az európai államok hosszú idő után többet költenek védelmükre.
Ukrajnát pedig bevonják a katonai szövetség munkájába, még ha tag nem is lesz. Az ország stratégiailag akkor is fontosnak számít, ha területe egy részét elveszti. Vagyis Putyin csak azt érte el, hogy az általa áhított szomszédot sosem tudja megkaparintani.
Guardian
Timothy Garton Ash azt a következtetést vonta le a müncheni Biztonságpolitikai Konferencia tapasztalatai alapján, hogy Európának végre meg kellene határoznia, mit tekint győzelemnek a háborúban, mert az nem elég, hogy Ukrajna nem veszíthet. Úgy látja, hogy a nyugati vezetők még mindig nem vallják be nyilvánosan: létveszély fenyegeti társadalmukat. Emellett nem tesznek sürgős lépéseket az ukrán vereség elkerülésére.
Az egyetlen kivétel az észt és a dán miniszterelnök asszony, valamint a cseh elnök, aki közölte, hogy talált 800 ezer lőszert az ukrán tüzérség számára, így az ukrán fél egyelőre tudná tartani magát. Egyben időt nyerne az amerikai törvényhozás, hogy túllendülhessen Trump szégyenletes blokádján.
Ha az amerikaiak továbbra sem jutnak odahaza egyről kettőre, akkor a német és a francia kormánynak kell megvennie az említett muníciót az ukránoknak. De Marcon ott sem volt Münchenben, ráadásul az ígéretei mellett eltörpülnek a tettei. Scholz már egészen más tészta, de neki el kellene fogadnia, hogy nem lehet csupán fél szívvel segíteni az ukránokat egy gyilkos diktátor ellenében. A csehek és az észtek példát mutatnak Berlin, illetve Párizs számára.
Európa háborúban áll, de ha nem adja meg a lökést, hogy az ukránok helytállhassanak, akkor pár év múlva sokkal nagyobb veszély fenyegeti a földrészt a felbátorodott, revansista Oroszország részéről. Ezért le kell győzni Putyint, csakis így lehet véget vetni a háborúnak.
Die Welt
Az egyik vezető francia biztonságpolitikai elemző úgy gondolja, hogy Navalnij halála tartósan befolyásolja Oroszország megítélését, mert egyetlen nyugati vezetőnek sem lehetnek illúziói Putyinról, mármint hogy az egy szörnyeteg. Francois Heisbourg szerint az egész ügy, megfejelve azzal, hogy nem adják ki a holttestét, már shakespeare-i drámákat idéz.
Ugyanakkor az európaiak egyelőre nem néznek szembe azzal, hogy január óta az ukránok nem kapnak amerikai fegyvereket. A sokktól megmerevedtek a szövetségesek és nem tudják felmérni, mekkora szakadék szélén állnak. Kijev ugyanis folyamatosan védekezésre kényszerül, miközben az oroszok a nyáron nagy offenzívát indíthatnak. Bár nekik is vannak gondjaik az egységek felszerelésével.
A másik lehetőség, hogy Moszkva lelassítja a hadműveleteket, részben, mivel vár az amerikai elnökválasztás eredményére. És Trump nagyon is megteheti, hogy befagyasztja az USA NATO-tagságát. Az, hogy a németek felfuttatták Ukrajna érdekében a gránátok gyártását, nagyon jó, ám még a megnövelt mennyiség is elenyésző a szükséglethez képest.
De itt az idő, hogy Európa végre minden fegyvert megadjon Kijevnek, hiszen ha gyengül a nyomás a Kremlre, az egy szép nap akár egy NATO-államot is megtámadhat, mondjuk, Észtországot. Mindenképpen ki kell tolni ezt a lehetőséget, annál is inkább, mivel Trump fütyül a kölcsönös segítségnyújtást előíró 5-ös paragrafusra.
Ha tényleg így lesz, miután Oroszország lerohanja valamelyik NATO-szomszédját, az szétrobbantaná a szövetséget, de az Uniót is. Viszont nagyon nem mindegy, hogy a Nyugat milyen harceszközöket szállít Ukrajnának. Hiszen a brit és francia cirkálórakétákkal le lehetett gyűrni az orosz flottát a Fekete-tengeren, és ily módon Moszkva 150 év geopolitikai eredményeinek inthetett búcsút.
Ez sokkal fontosabb, mint az, hogy az oroszok elfoglalták a Donyec-medencét, és árnyalja a Krím jelentőségét is. Hiszen nem ér semmit a félsziget megszállása, ha Moszkva nem tudja uralni a tengert. Épp ezért a németeknek küldeniük kell a Taurusokat. De most már nem az a kérdés, hogy Ukrajna győzhet-e még, hanem hogy rákényszerül-e az EU és a NATO is egy háborúra.
Die Presse
Az olasz kormányfő magyar mintára autógyártó nagyhatalmat kíván csinálni országából. Emiatt azután hajba is kapott a Stellantis holdinggal, mert az veszélynek tekinti a kínai konkurenciát, Meloni viszont be akarja azt csalogatni. A vállalatóriás három éve jött létre, miután gyakorlatilag kiárusították Franciaországnak az olasz autóipart.
Az olaszországi üzemekben csökken az előállított kocsik száma, sőt a terv az, hogy takarékossági okokból külföldre viszik a termelés egy részét. Ez viszont még inkább riadóztatta a politikát. Meloni azt szeretné elérni, hogy évi egymillió autó gördüljön le a gyártósorokról, szemben a jelenlegi 750 ezerrel. Ám ez csak úgy lehetséges, ha kínai vállalatokat nyer meg, ahogy azt Magyarország is csinálja.
Most ilyen célokra is fel kellene használni azokat az állami milliárdokat, amelyekről a Stellantis azt hitte, hogy azokat már megszerezte.
Szelestey Lajos
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >
Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának
Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >
Te, jó ég, hol élek?
Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >
Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak
Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >
Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét
Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >
Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >
Senki sem nyer a vámháborúval, de Kína távolabbra tekint
A Guardian vezércikke ítéli így meg. Nagy viharra számít, ám úgy véli, hogy a viszályban az >