2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Topolyai történetek

Újjászületés

Újjászületés
A képen Topolya eltüntetett múltja.

Közben az 1950-es évek második felében Topolyán megkezdődött egy fura folyamat: sorra bontották le a régi épületeket. Abban az időben erre a sorsra jutott a topolyai városháza és néhány mellette levő lakóépület, de a vele szemben levő valamikori épület is. A városháza helyén felépült az Izbor áruház és az áruházzal egy épületben levő irodaház, amelyet az ugyancsak újonnan alakult és egyre sikeresebb Agrobácska Vállalat használt (Ez a vállalat legjelentősebb termelési programja a vetőmagtermelés volt, de emellett üzemeltetett mezőgazdasági termelőket, illetve gépjármű javítókat ellátó üzleteket, korszerű gépjármű javító műhelyt és a környék egyik első hivatalos gépjármű minőségellenőrző szerve lett, amely  a munkáját a legmodernebb felszerelésekkel végezte. Persze a vállalat telephelyei és üzletei a város más pontjain voltak, a régi városháza helyén épített üvegkocka-épületben csak az irodák kaptak helyet. Beer Miksa:

A Topolyára vonatkozó egyik első írásos emlék Mátyás király korabeli királyi adománylevél. Ekkor még településként említik Topolyát. Később azonban a török megszállás, az ezzel járó bizonytalanság, állandó veszély és egyre magasabb adók miatt elnéptelenedett a település. Az 1700-as években már csak puszta névvel illették. Az 1750-es években határoztak a bácskai puszták újra telepítéséről és ekkor került sor arra, hogy a Topolyai Pusztát is betelepítsék.

Kiss Lajos 1943-ban így írt erről az időszakról: „Topolyát 1750-ben szállta meg a felvidéki tótság és magyarság. A község neve szláv eredetű. S valószínűleg az itt nagyszámú nyárfáktól vette eredetét. (…) Nagyon sivár, szegényes volt ez a telepítés a német telepítésekhez képest. A német telepesek mindent kaptak, ami a boldog élethez szükséges. Házat, nagy kertet, a földműveléshez lovakat, szerszámot, kocsit, ekét, boronát, továbbá tehenet, sertéseket, bútorokat (még mosóteknőt és szappant is). Épített nekik az állam templomot, paplakot, iskolát tanítóval, minden két falu kapott felcsert (sebészorvost). Szabaddá tette őket tíz évig minden adótól és tehertől. Az iparosokat fölszerelték a mesterségükhöz tartozó minden eszközzel. A topolyai és környéki telepeseket lerakták, és azt mondták nekik: no, most éljetek, ahogy tudtok. (…) A topolyai jövevények hamar belátták, hogy őket nem népnek, lakosoknak hozták ide, hanem csak olcsó, ingyenes munkásoknak; azért sokan vissza is mentek elhagyott otthonaikba. Akik itt maradtak, megszállták a kivándorló törökök által lakott, de jórészt romba dőlt tobáni házakat, s lakhatóvá tették azokat. Így Tobán lett Topolya község magja. Innen fejlődött a község tovább, de egyelőre csak a völgybe, mert itt könnyebb volt vízhez jutni, nem kellett oly mély kutakat ásni, mint a fennsíkon.”

Az adatok szerint az első középület a településen egy imaház volt. 1756-ban építették. Vertfalú, nádfedeles épület volt. Később, amikor templomot kapott a település, az addigi imaházat iskolának használta tovább a közösség. Volt amikor 150 diák is tanult a falai között. 

Alig öt évvel az imaház felépítése után. 1761-ben a Magyar Királyi Kamara hozzájárulásával elkezdték az úgynevezett kőtemplom építését. Nem volt nagy épület, hisz egy év alatt be is fejezték. A nehézségek ellenére a lakosság igyekvő településfejlesztő közösség volt. 1792-ben például pénzen megváltották a rájuk szabott robotot. 1800-ban, közel három és fél évszázaddal a Mátyás királyi adománylevél (1462. februárja) után Topolya ismét egy adománylevélben szerepel. Ezúttal a települést Kray Pál bárónak ajándékozták, azzal, hogy egyben megkapta a “Topolyai” nemesi előnevet is. Halála után a birtoki tulajdon fiára, Ferencre szállt, aki 1806-ban kérte, hogy a település kapjon mezővárosi rangot. Ezt Topolya meg is kapta évi három országos vásár megtartása jogával együtt.  Abban az időben az volt a szokás, hogy a mezővárosok rangjuk és gazdasági erejük bemutatására tornyos városházát építettek. Topolyán 1812-ben készült el a városháza, mégpedig nem messze a Kray bárói kastélytól, a Szabadka-Beográd országút és a Csantavér-Zombori út kereszteződésénél. (Ma is ez a hely a város központja.) 

A környező rangos településeknek nagyobb városházájuk volt, magasabb toronnyal. De azért a topolyaiak szerették ezt az épületet. A topolyai városháza két szárnya a két utat követte: a mai Tito marsall utcát, a valamikori Nagy utcát, illetve a  Kálváriára felfutó Petőfi Brigád utcát. A nagy utca felől nagykapu bejárata volt. A bejárattól jobbra volt a gondnok lakás, balra pedig a városháza helyiségei. Az udvar végében kocsiszínek voltak, amelyeket később garázsokká alakította. 

Emlékszem, hogy a valamikori gondnok lakásban kapott helyet a céllövő klub, a városháza helyiségeiben meg az akkortájt a topolyai kőművesek társulásával létrehozott Május 1-e Építőipari Vállalat irodái. Ez a vállalat pár évtized alatt Május 1-e Építőipari Kombinát néven az ország (Jugoszlávia) egyik legnagyobb építővállalata lett, amely Európa, Ázsia és Afrika több országában is épített. 

Közben az 1950-es évek második felében Topolyán megkezdődött egy fura folyamat: sorra bontották le a régi épületeket. Abban az időben erre a sorsra jutott a topolyai városháza és néhány mellette levő lakóépület, de a vele szemben levő valamikori épület is. A városháza helyén felépült az Izbor áruház és az áruházzal egy épületben levő irodaház, amelyet az ugyancsak újonnan alakult és egyre sikeresebb Agrobácska Vállalat használt (Ez a vállalat legjelentősebb termelési programja a vetőmagtermelés volt, de emellett üzemeltetett mezőgazdasági termelőket, illetve gépjármű javítókat ellátó üzleteket, korszerű gépjármű javító műhelyt és a környék egyik első hivatalos gépjármű minőségellenőrző szerve lett, amely  a munkáját a legmodernebb felszerelésekkel végezte. Persze a vállalat telephelyei és üzletei a város más pontjain voltak, a régi városháza helyén épített üvegkocka-épületben csak az irodák kaptak helyet).

 

2024. február 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább