Ma Cecília, Filemon névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Szerbia: A demokrácia mint álca
A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál. Úgy állítja be, hogy az országot szüntelenül ellenségek fenyegetik, de szerencsére ellenáll nekik a nemzet. Azaz Vučić retorikája egyre élesebb, mégis, a tömegtiltakozások folytán reszkethet a hatalmáért – mutat rá kommentárjában Tobias Zick, aki Délkelet-Európára szakosodott a Süddeutsche Zeitung külpolitikai rovatában.
Az államfő hangvétele a populistáké és az autokratáké. A szemében az ellenség főként nyugaton van, mégis azt hangoztatja, hogy be akar lépni az EU-ba, aminek ugyanakkor megvan a maga logikája. A legfontosabb kereskedelmi partnerek ugyanis az Unióban találhatóak és főként a német cégek a hirdetéseken keresztül finanszírozzák a politikus propaganda gépezetét.
Ráadásul az elnök biztonságban érezheti magát, nem kell különösebben tartania Brüsszeltől. A Bizottság, de Amerika is meglehetősen visszafogott, noha bizonyítottnak lehet venni a választási csalásokat. De egyébként is csak korlátozottan tudnának nyomást gyakorolni rá. Olyan kliensrendszert hozott létre, hogy a közszférában tőle függ minden állás, valamint a választási támogatás.
A jelek szerint a stabilokrácia még sokáig fennmarad. A levét azok isszák meg, akik ezrével vonulnak az utcára demokráciát követelve, még akkor is, ha az EU részéről igencsak megcsappant a támogatottságuk. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
A Brüsszelből keltezett kommentár vallon szélkakasnak nevezi az Európai Tanács elnökét, aki ráadásul saját magából csinál bolondot. Daniel Steinvorth szerint Michel immár rendszeresen izgalmat kelt az EU-ban a saját magára vonatkozó bejelentéseivel. Legutóbb pl. azzal, hogy közölte: idő előtt otthagyja posztját és indul az EP-választáson.
Ám félő volt, hogy ez esetben a 2. félévben, az Unió soros elnökeként Orbán Viktor töltené be a helyét, hacsak nem sikerül addig a kalapból elővarázsolni megfelelő utódot. Vezető európai személyiségek elképedtek ettől a lehetőségtől, hiszen a magyar vezető közismerten oroszbarát.
Lehet, hogy túlzott volt a riadalom, mert a Tanács első emberének ideális esetben tisztességes közvetítőként kell eljárnia, különösebb hatalom nélkül. Elképzelhető, hogy nem ártott volna Orbánnak, ha egyszer kipróbálja magát ebben a szerepkörben. Ugyanakkor Michel igen harmatosnak bizonyult a tisztségben az évek során. A csúcstalálkozókon nemigen hallatott magáról, inkább csak tötymögött. Amikor pedig az EU kereskedelmi érdekeit képviselte külföldi látogatások során, leginkább a csillagászati útiköltségekkel tűnt ki.
Nem lehet tudni, hogy ezúttal miért visszakozott. Lehet, hogy azért, nehogy Orbán kerüljön nyerő helyzetbe. De ettől még sorra érik a bírálatok. A német liberálisoktól Strack-Zimmermann azt mondta: itt az idő, hogy a legközelebb méltó valaki kerüljön a Tanács élére.
Foreign Policy
Az összes európai szélsőjobbos párt közül az AfD a legrosszabb, viszont népszerűbb és veszedelmesebb, mint bármikor korábban, a Fidesz útját kívánja járni – írja Berlinből Paul Hockenos elemző. Épp ezért nem tartja véletlennek, hogy ekkora tüntetések zajlanak ellene, mivel az ilyesfajta jobboldali radikalizmusnak nincs helye a demokratikus Németországban.
Szélsőségességben nem akad párja a földrészen, veri a Svéddemokratákat, valamint a Holland Szabadságpártot is. A téma legkiválóbb német szakértője, Wilhelm Heitmeyer szerint az Alternatíva Németországért a tekintélyelvű, nacionalista radikalizmust testesíti meg. Áldozatai menekültek, külföldiek, zsidók, muzulmánok, illetve a nemi kisebbség tagjai. Szóhasználatában sokszor a hitleri Nemzetiszocialista Pártot idézi, szoros kapcsolatok fűzik erőszakos félkatonai szervezetekhez.
Népszerűsége példátlan, az viszont kiverte a biztosítékot, hogy nemrégiben egy Postdam közeli hotelben titkos találkozót tartott milliók kitoloncolásáról. Emellett játszik a gondolattal, hogy ki kell lépni az EU-ból, illetve a NATO-ból. Ugyanakkor Benjamin Opratko, a Lüneburgi Leuphana Egyetemről arra figyelmeztet, hogy egyetlen szélsőséges nyugati párt sem léphet a Fidesz, illetve a PiS nyomdokaiba, mert távol van a teljhatalom megszerzésétől. Mindkettő telerakta saját embereivel a bíróságokat, lenyomta az ellenzéket így fokozatosan aláásta a demokratikus rendet. De az AfD is pont erre törekszik.
Wall Street Journal
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Bidennek az elnökségébe kerülhet, miután vértelenül reagált arra, hogy egy jordániai támaszponton a szír határ közelében dróncsapás végzett három amerikai katonával. 25 társuk pedig megsebesült. Persze csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be egy ilyen csapás, erre a politikus is többször figyelmeztetett.
Ám a szomorú valóság az, hogy az áldozatok a Fehér Ház politikája következtében vesztették életüket. Hiszen az USA hosszú időn át tűrte, hogy az Irán által pénzelt milíciák az ország előretolt egységeit támadják a térségben. A válaszul kilátásba helyezett fenyegetés mind inkább üresen csengett. Így most nincs más választása, mint hogy visszavágjon, de az nem elegendő, ha a terrorcsoportokat veszi célba.
Mindenki tudja, hogy az ilyen akciókat Teherán hangolja össze. Ám Biden félt az eszkalálódástól, ezért elhanyagolta kötelességét, mármint hogy megvédje az amerikai hadsereg tagjait. Hozzáállásában az a paradox, hogy most keményebben kell fellépnie, mintha mindjárt az első alkalommal jól odapörkölt volna.
Így ezúttal alighanem csapást kell mérnie iraki katonai, illetve kereskedelmi létesítményekre is. Ám Teherán csak akkor áll le, ha tudja, hogy csak egységei kerülnek veszélybe. El lehetne süllyeszteni pl. a Vörös-tengeren cirkáló iráni kémhajót. Ellenkező esetben csak nő az amerikai áldozatok száma.
Biden azonban idáig gyengekezűnek bizonyult és ez csak felhívás keringőre a merénylők számára. Irán a 70-es években besegített, hogy megbukjon Carter, amikor Teherán túszokat ejtett. Ez a mostani elnökkel is megtörténhet, hacsak nem reagál úgy, hogy azt a mullahok is megértsék.
Washington Post
Az egyik neves amerikai biztonságpolitikai szakértő úgy gondolja, hogy az USA-nak iráni katonai vezetőket kell kilőnie, miután három GI Joe halt meg Jordániában. Max Boot, a Külkapcsolati Tanácstól megjegyzi, várható volt, hogy Irán előbb-utóbb átlépi az Egyesült Államok által megvont vörös vonalat.
Ám nem világos, hogy Biden milyen lépésre szánja el magát, hiszen a háború közvetítők útján folyik. Ám fontos emlékezetbe idézni, hogy még Trump is óvakodott iráni létesítményeket célba venni, amikor 2019-ben az iráni erők lelőttek egy amerikai felderítő drónt. Jó oka volt rá, mert ugyan Teherán akkor már 40 éve finanszírozta a Washington-ellenes terrorizmust, de azt ő is tudta, hogy senkinek nem volna jó súlyos viszályba keveredni az Iszlám Köztársasággal.
Képzeljük el, mi lenne akkor, ha Irán lezárná a Hormuzi-szorost, amelyen át a világ tengeri olajkereskedelmének egyharmada lebonyolódik. Abba beleremegne az amerikai gazdaság, de több más ország jóléte is. Emellett az iráni teokrácia 150 ezer rakétával szerelte fel a Heszbollahot Libanonban és Izraelnek más sem hiányzik, mint egy kétfrontos háború.
Viszont az biztos, hogy ezúttal keményebb reakció szükséges, de Trump erre is példát nyújt. Hiszen 4 éve Irakban kilövette az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnokát, Szolejmanit. Utána megszűntek az ottan rajtaütések az amerikai alakulatok ellen. Most is meg kell mutatni, hogy nem lehet büntetlenül amerikai katonákat megölni. Ehhez megfelelő célpontot jelentenek az Iszlám Gárda vezetői Jemenben, Irakban, Szíriában vagy Libanonban. Kezdve Szoleimani utódjával.
Emellett szigorítani kell az Irán elleni gazdasági szankciókon, a német, brit és a francia kormány bevonásával. De úgy kell kalibrálni a választ, hogy az ne vezessen súlyosabb viszályhoz a régióban. Nem könnyű, de Bidennek megvan hozzá a külpolitikai jártassága.
Guardian
A szerkesztőség véleménye az, hogy a francia elnök nagy kockázatot vállal, amikor rámerészkedik a szélsőjobb terepére, mert az még visszaüthet. A dolog úgy áll, hogy Macron nacionalista húzásokkal igyekszik ellensúlyozni Le Pen mind nagyobb népszerűségét. A bevándorlás szigorítását célzó jogszabályba a Nemzeti Tömörülés jó néhány követelését belevette, ám az alkotmánybíróság jogsértőnek találta a törvény kb. egyharmadát.
De hát a politikus kisebbségben van a parlamentben, ezért macska-egér-játékba kezdett a jobboldallal. Láthatólag a bíróságtól várta, hogy az védje meg a köztársaság értékeit a saját törvénye ellen. A júniusi EP-választáson 9 országban van esélyük a győzelemre a radikálisoknak, a legfontosabb közülük: Franciaország. Ám Macron úgy igyekszik semlegesíteni a veszélyt, hogy átveszi Le Pen bizonyos témáit és szóhasználatát.
Márpedig ezzel kettős veszélynek teszi ki magát: 1. demoralizálja saját pártját és kiábrándítja a baloldali szavazókat. Így a végén összeomlik a „republikánus front”. 2. Nem tud szavazókat elcsábítani Le Pentől, viszont megerősíti az ellenzéki vezér diagnózisát, miszerint az ország beteg és ily módon újabb rétegeket terel a Nemzeti Tömörülés zászlaja alá.
Nagy pofont volna, ha az ellenzék nyerne a nyáron, az pedig fordulópont volna a földrész történetében, ha a sikert a 2027-es elnökválasztáson is képes volna megismételni. Amikor Marcon eltávolodik a liberális középtől, akkor pont az fenyeget, hogy a szélsőjobb felé tolódik el a társadalom.
Következő cikk: Bidennek eszébe ne jusson megtámadni Iránt, mert az olyan volna, mintha beindítanának egy óriásbombát a Közép-Keleten
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >