Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Egy csodálatos női barátság: Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen
Csodálatos hölgybarátság bontakozik ki a Bizottság elnöke, valamint az olasz kormányfő között, de a szoros kapcsolat mögött a rokonszenven kívül mindenek előtt politikai számítás húzódik meg. Merthogy egymásra vannak utalva. Von der Leyennek szüksége van a barátnő támogatására, ha tisztségében szeretne maradni. Meloninak viszont azért kell Brüsszel jóindulata, hogy érkezzen az anyagi segítség és Olaszország továbbra is az EU fókuszában maradjon. Az Olaszország Fivérei ezen felül méltányolja, hogy az Unió keményen kíván fellépni a törvénytelen migránsok ellen és gyorsan folyósította a járványalap milliárdjait. Viszont a Bizottság feje ily módon eléri, hogy olasz partnere távolságot tartson más szélsőjobboldali erőktől, ideértve Le Penéket és az AfD-t. Emellett a jó viszony arra is szolgál Meloninak, hogy elterelje a figyelmet a hazai botrányokról. No meg arról, hogy gazdasági körök egyre elégedetlenebbek vele szemben. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
Az európai választások kimenetelét összesen öt válság dönti majd el. Erre jut közös tanulmányában Ivan Krasztev, a neves bolgár politológus, illetve Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója. Felidézik, hogy a földrészre a populista előretörés veszélye leselkedik, amit igazol a szlovák és a holland választások eredménye, de az FPÖ, valamint az AfD népszerűsége is.
Ám az nem igaz, hogy az eredmény csakis a migráción áll vagy bukik, mert új válaszvonalak alakulnak ki. És tény, hogy a kontinens válság üzemmódban működik. Az illegális bevándorláson kívül a megélhetési költségek megugrása, valamint az éghajlatváltozás megelőzése foglalkoztatja leginkább az embereket. E tényezők jelentősége azonban országonként más és más. Akik a migrációtól félnek a leginkább, azok nagy valószínűséggel a szélsőjobbra voksolnak júniusban.
Akik a klíma miatt nyugtalanok, azok előreláthatólag a zöldekre vagy a középbal pártokra voksolnak. E két tábor összecsapása dönti el a választás kimenetelét. Vagyis itt nem egyszerűen a jobb és bal, Európa híveinek és ellenfeleinek a küzdelme bontakozik ki, hanem az, hogy melyik válság a legfontosabb. Ily módon tévedés volna csakis a migrációra összpontosítani.
Süddeutsche Zeitung
Itt az ideje, hogy az EU visszatérjen a közös érdekeihez, amiket Putyin és nem kizárt, hogy hamarosan Trump is fenyeget – hívja fel a figyelmet brüsszeli kommentárjában Daniel Brössler. Az imperialista orosz elnök Ukrajnán kívül a kontinens a földrész békés rendje ellen is háborúzik. Az Unión belül gyülekeznek a liberális demokrácia ellenségei. A tengerentúlon a volt elnök végzetes csapás mérésére készülődik.
A veszéllyel Macronnak és Scholznak közösen kell szembeszállnia, de be kell vonniuk Lengyelországot is. Mindent meg kell tenniük, hogy Kijev ne legyen kénytelen behódolni Moszkvának. A franciák részéről ez azt jelenti, hogy mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk. A németeknek pedig át kell adniuk a legkorszerűbb fegyvereket az ukránoknak.
De a legfőbb, hogy számot kell venniük a legrosszabb forgatókönyvvel, vagyis, hogy Trump nyer, ami magában foglalja, hogy még a NATO fennmaradása is bizonytalanná válik. Ehhez szükségük van Tuskra, aki jól kiismeri magát a demokrácia ellenségeivel szembeni harcban.
Frankfurter Rundschau
Európának színt kell vallania a háború ügyében, mármint vagy nagyobb támogatást nyújt a megtámadott országnakn, vagy közölnie kell vele nyíltan, hogy nem képes rá, de nem is áll szándékában – mutat rá a vezércikk. Az anyagi segítséget Magyarország akadályozza meg.A szankciók nem teljesek, a fegyverszállítások pedig csak kiegészítik azt, amit az amerikaiak küldenek. Azaz, amit az ukránok kapnak, az a meghaláshoz sok, a túléléshez kevés.
Ily módon legfőbb ideje volna fokozni az EU szerepvállalását, ám hibádzik a politikai akarat, de ezek az országok sokszor nem is képesek több hadfelszerelést gyártani. Ám jó volna tiszta vizet önteni a pohárba, nem kellene a kormányoknak lavírozniuk, és csak ígérgetniük a fegyvereket. Hiszen a saját biztonságuk a tét.
Ha Putyin azt látja, hogy a Nyugat kifarol Kijev mögül, esze ágában sincs tárgyalni. De ezzel nem érne véget terjeszkedési szándéka. Ám Európa még mindig ott tart, hogy Amerika szavatolja a biztonságát, az olcsó energiát Moszkvától kapja, a gazdasági fellendülés pedig Kínához kapcsolódik.
Csakhogy a biztonság ügyében drámai változásokra kényszerülhet, ha Trump újra beköltözik a Fehér Házba. Viszont nincs B terv. Pedig látnivaló, hogy pénzzel már nem lehet megoldani a háborút sem Ukrajnában, sem a Közel-Keleten. Erőteljes külpolitikára és a katonai eszközök összehangolására volna szükség.
Ugyanakkor ha a kontinens semmin nem változtatna, és minden marad a régiben, akkor ezt is meg kellene mondania a szövetségeseknek.
Bloomberg
A nemrégiben tető alá hozott uniós migrációs reform megérdemli, hogy esélyt kapjon a megvalósításra – így értékeli a hírügynökség szerkesztőségi állásfoglalása. Merthogy képes lehet elrettenteni az illegális migránsokat és csökkenti a peremállamokra nehezedő terheket. De csak akkor, ha az egyezmény nem marad írott malaszt.
Nem oldja meg egy csapásra az összes gondot, ám jelentős előrelépés. Tisztességesebb és egységesebb, mint az eddigi rendszer. Tavaly összesen 330 ezren léptek be engedély nélkül Európa határain, ami nem sok, hiszen a kontinensen évente egymillió vendégmunkásra van szükség a hanyatló lélekszám miatt.
A szolidaritási mechanizmus előirányozza, hogy a tagállamok vagy fogadjanak be évente meghatározott számú menekültet, vagy fizessenek fejpénzt, ha erre nem hajlandóak. Csökkenne továbbá a kérelmek feldolgozásának ideje és 12 héten belül ki kellene toloncolni azokat, akik nem maradhatnak.
De ha egyes kormányok elutasítják a rájuk jutó kontingenst, az a déli államok helyzetét nehezíti meg. További dilemma, hogy hová lehet küldeni az elutasított migránsokat. Ugyanakkor lehetővé kell tenni a legális bevándorlást. Nincs gyors megoldás, de a mostani megállapodás reménysugarat jelent. Most már csak az európai vezetőkön múlik, élnek-e a lehetőséggel.
Washington Post
A vezércikk szinte magától értetődőnek tartja, hogy a Hamász támadása után jó 100 nappal töredezik az amerikai-izraeli egységfront. Biden ugyan elérte, hogy Netanjahu több humanitárius segélyt engedjen be Gázába, illetve fogja vissza a hadműveletet, ám a palesztin állam ügyében gyökeresen különböznek az elképzeléseik.
A kérdésben Amerikának van igaza, ám tény, hogy az izraeliek az elszenvedett súlyos csapás miatt elvesztették hitüket a békefolyamat iránt. De az is egyértelmű a helyzet folytán, hogy Izraelben új vezetésre van szükség. A túszok családjai úgy látják, hogy ha már nem lehet felszámolni a milíciát, akkor tárgyalni kell vele, ám azt miniszterelnök ezt sem fogadja el.
Az idő fogy a foglyok ügyében, ezzel párhuzamosan nő a nyomás a miniszterelnökre, hogy tegyen érdemi lépéseket. Ám ezzel együtt új közmegegyezést kell létrehozni stratégiai döntések meghozatalához. Ideértve, hogy a háború ellenére tartsanak választást. Mert ahogy Eisenkot volt vezérkari főnök mondta, lehet, hogy az még jobban megosztja az országot, ám megújítaná a bizalmat, mert az jelenleg nincs.
Washington Post
Ukrajnának sürgősen kellenek a befagyasztott orosz pénzek, ám a Nyugat egyelőre bizonytalan, viszont az amerikai Kongresszus republikánus képviselői rászolgáltak a Kreml kitüntetésére, miután blokkolják a Kijevnek szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagot – írja a neves biztonságpolitikai szakértő, Max Boot.
Úgy véli, az orosz diktátor alighanem oda van az örömtől, az ukrán nép viszont magára maradt, hogy harcoljon a szabadságért, mert nem jön a támogatás a világ legerősebb demokráciáitól. Ám azok könnyűszerrel átadhatnák az orosz jegybank visszatartott 300 milliárd dollárját – ha akarnák. Az összeg több, mint amennyi segítségre az ukránok a háború kezdete óta összesen ígéretet kaptak.
Csakhogy úgy tűnik, a szövetségeseknek eszébe sem jut ezt a pénzt az agresszió áldozatainak átadni. Pedig van rá precedens és Kijev nem tud sokáig várni. Nyugodtan el lehetne költeni munícióra, mert arra rettenetes nagy az igény. Az amerikai ellenzéket azonban nem érdekli, hányan halnak meg ukrán földön washingtoni politikai játszmájuk miatt.
A Fehér Háznak számít ugyan, mégis bürokratikus óvatossággal közelíti meg a kérdést. Ám minden követ meg kell mozgatnia, hogy eljuttassa az ukránoknak a túlélésükhöz nélkülözhetetlen milliárdokat. Az idő pedig egyre fogy.
Project Syndicate
Az EBRD főközgazdásza arra figyelmeztet, hogy komoly lyukak vannak az Oroszország elleni szankciós rendszeren. Beata Javorcik ezt azzal támasztja alá, hogy lényegesen visszaesett ugyan az orosz földre irányuló európai és amerikai kivitel, ellenben az eddiginél sokkal több stratégiai cikket vásárol Örményország, Kazahsztán és Kirgizisztán.
Így jó ok van feltételezni, hogy Moszkva ki tudja játszani a tilalmakat. Ebbe beleértendő az is hogy Kína és Törökország is jelentősen növelte szállításait az oroszoknak. Főleg Peking esetében sok a nyugati tilalmi listán szereplő áru.
További gond, hogy a megtorló intézkedéseket betartó államok esetleg hajlandóak becsukni az egyik szemüket, amikor a saját vállalataikról van szó. Más kormányok viszont nagy lendülettel csapnak le a lehetőségre, hogy növelhetik exportjukat. Úgyhogy a Nyugatnak ki kell találniuk valamit és összehangoltan kell fellépnie a szankciók megszegőivel szemben.
Economist
A világ arra készül, hogy visszatér Trump, Amerika pedig utána bezárkózik. Ez jó hír Netanjahunak, ha addig ki tud tartani, illetve a lelkitárs Orbánnak, aki forró fogadtatásra számíthat a Fehér Házban. De várhatóan kedvező lesz Szaúd-Arábia és India megítélése is.
A többi országot a korábbi elnök három kategóriára osztja:
1. A hálátlan szövetségesek, idetartozik a legtöbb szövetséges. Nyomás, sőt fenyegetés alá kerülhetnek.Lásd vámok kilátásba helyezését vagy a tengerentúli biztonsági ígéretek visszavonását. Ez vonatkozik Tajvanra, valamint Ukrajnára is, utóbbit a következő elnök rákényszerítheti a békekötésre. Ily módon viszont Putyin megerősödne, ugyanakkor megkérdőjeleződne az USA NATO-tagsága.
2. Gusztustalan ellenfelek. A legkedvezőbb elbánásra Moszkva számíthat. Kína ezzel szemben sokat nem remélhet, mivel kölcsönös az ellenségesség. Irán ugyanakkor agresszív szankciókra készülhet, így lehet, hogy folytatja a háborúkat a térségben az általa támogatott milíciák útján. De nem kizárt, hogy Oroszország és Kína túljár Trump eszén.
3. Lúzerek. Velük sokat nem foglalkozik a politikus. Várhatóan még jobban meggyengülnek a nemzetközi szabályok. A legszegényebb országok esetében ez azt jelenti, hogy viszályokba bonyolódhatnak.
Neue Zürcher Zeitung
Csodálatos hölgybarátság bontakozik ki a Bizottság elnöke, valamint az olasz kormányfő között, de a szoros kapcsolat mögött a rokonszenven kívül mindenek előtt politikai számítás húzódik meg. Merthogy egymásra vannak utalva. Von der Leyennek szüksége van a barátnő támogatására, ha tisztségében szeretne maradni. Meloninak viszont azért kell Brüsszel jóindulata, hogy érkezzen az anyagi segítség és Olaszország továbbra is az EU fókuszában maradjon.
Az Olaszország Fivérei ezen felül méltányolja, hogy az Unió keményen kíván fellépni a törvénytelen migránsok ellen és gyorsan folyósította a járványalap milliárdjait. Viszont a Bizottság feje ily módon eléri, hogy olasz partnere távolságot tartson más szélsőjobboldali erőktől, ideértve Le Penéket és az AfD-t
Emellett a jó viszony arra is szolgál Meloninak, hogy elterelje a figyelmet a hazai botrányokról. No meg arról, hogy gazdasági körök egyre elégedetlenebbek vele szemben.
Következő cikk: Ponoš: „Szerbia szégyenpadra került a választási csalások miatt”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >