Ma Emma, Flóra, Virág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Ukrajna kulcsfontosságú a Nyugat biztonsága szempontjából
Az Economist cikke szerint Zelenszkij után a nyugati vezetőknek is tudatosítaniuk kell ezt saját lakosságukban és éppen ezért folytatni kell a támogatását, ami pénzt és fegyvert jelent. Egyes nyugati politikusok ugyanis a jelek szerint azt hiszik, hogy a háború kérdése háttérbe szorulhat. Mások azt hiszik, előnyhöz juthatnak, ha ellenzik a támogatást. Ám vitába kell szállni azokkal az érvekkel, miszerint az elakadt ellenoffenzíva azt bizonyítja, hogy Kijev nem nyerhet, továbbá hogy Moszkva nem veszélyezteti a NATO-t, és hogy az ukránoknak szánt pénzt inkább a Kína elleni védelemre kell költeni. Csakhogy Ukrajna még nyerhet, ha virágzó, nyugatbarát demokrácia lesz belőle. Putyin számára az a vereség, ha azt látja, hogy az invázió teljesen hiábavaló volt és elveszett egy csomó fiatal élet, valamint az ország jövője. Viszont ha azt érzékeli, hogy a Nyugat feladja a hitét, akkor nem áll meg. Kell neki valami, amivel igazolja elnyomó hatalmát. Nincs szüksége arra, hogy még egy agressziót kövessen el a NATO szétverésére. Elég, ha provokálja a balti államokat és kiderül, hogy nem ér semmit a kölcsönös segítségnyújtást előirányzó 5-os paragrafus. Alighanem utána Kína, Irán és Észak-Korea is próbára tenné Washingtont. És Oroszország újabb elrettentésére sokkal többet kellene fordítani, mint arra, hogy győzzenek az ukránok. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Newsweek
Magyarország is rajta van annak a 20 országnak a listáján, amelyek elnöksége alatt pénzt fizettek Trump valamelyik vállalkozásának. Az összeg azonban olyan csekély, hogy aligha lehet szó bármiféle hátsó szándékról. Mindössze ezer dollárról van szó, tehát nagy valószínűséggel az történt, hogy valamelyik magyar kormányzati illetékes a politikus egyik hoteljében szállt meg.
A botrány úgy pattant ki, hogy a Képviselőház egyik bizottságának demokrata tagjai 156-oldalas jelentésben mutatták ki: Trump üzleti birodalma az ominózus 4 évben csaknem 8 millió dollárt kasszírozott idegen hatalmaktól. Holott bármiféle pénzt, ajándékot ilyen esetekben csakis a Kongresszus engedélyével fogadhatott volna el, ám olyat nem kért.
Ellenben azt állította, hogy cégei irányítását a gyerekeire bízta, amikor beköltözött a Fehér Házba. Egyébiránt a listát toronymagasan Kína vezeti, összesen majdnem 6 millió dollárral. A 2. Szaúd-Arábia 615, a 3. Katar 465 ezer dollárral. Hogy pontosan miért perkáltak az érintett külföldi kormányok, illetve állami cégek, az nem derül ki.
Politico
Orbán Viktor kilógott a sorból Delors tegnapi párizsi temetésén, mert a tömeg alapvetőn EU-párti volt. A politikus a szemöldökét ráncolta, amikor röviden kezet rázott Macronnal, és csupán felületesen üdvözölte von der Leyent, ugyanakkor hosszabban és láthatólag barátságosan tárgyalt távozó holland kollégájával, valamint Lagarde-dal, az Európai Központi Bank vezetőjével.
Jelenléte megdöbbenést váltott ki, hiszen megint civakodik a Bizottsággal, ezúttal az uniós költségvetés, Ukrajna megsegítése és a jogállam miatt. Brüsszel már készül az újabb erőpróbára, az állam- és kormányfők február 1-i találkozójára.
A tegnapi szertartáson a házigazda francia államfő nem utalt közvetlenül a feltörekvő szélsőjobbal, illetve populista mozgalmakkal vívott harcra a júniusi EP-választás közeledtével, ám a tömeg értett a szóból, miután Macron arról beszélt, hogy nehéz megtalálni azt az ösvényt a nemzet és Európa között, amely elkerüli a megtévesztést, valamint az útlevágásokat.
Süddeutsche Zeitung
A vezető német politikai lap egyik legtekintélyesebb elemzője szerint attól kell tartani, hogy az idén nacionalista eltolódás megy végbe az Unióban, miközben Európának karizmát, békés erőt kell felmutatnia, mind belülre, mind kívülre. Heribert Prantl emlékeztet arra, hogy annak idején az EU világcsodaként jött létre, hiszen meghaladta a nacionalizmust, valamint a jól bejáratott nemzeti ellenségeskedéseket.
Ám most, hogy kezdődik a választási kampány, politikai földrengésre kell számítani. Páratlan veszély fenyegeti a földrészt, így főként az, hogy a régi-új nacionalizmus ismét fel akarja darabolni, hogy azután uralkodjon az így kialakuló részeket. Megszűnnének a nyitott határok, a rendszer jelképe a sorompó volna.
Eldobnák az eurót, miközben hamarosan egy olyan parlamentet választanak, amelyet fel kívánnak számolni. Azt állítják, hogy a közösség nélkül ismét egyszerűbb és biztonságosabb lenne az élet, noha a britek javában érzik a saját bőrükön, hogy ez milyen rettenetes tévedés.
A nacionalisták azért hadakoznak, hogy a kontinens ismét törpe legyen. Ezáltal azonban a nemzeti érdekeknek okoznak kárt, jóllehet azt hangoztatják, hogy megvédik azt. Ám lehetetlenné teszik, hogy Európa önálló tényező legyen egy többpólusú világban. Pedig ki kellene találni, hogy milyen legyen az új békerend a háború után.
Az EU bukása nem a történelem kegyetlen akaratát, hanem az európaiak ostobaságát tükrözné.
Guardian
Az egész világnak fel kell készülnie, hogy beüt a Trump-féle vihar, mert a politikusnak jó az esélye, hogy újból meghódítsa a Fehér Házat, ám az ebből eredő károk mindenkit érintenek. Így értékeli a szemleíró, Jonathan Freedland, aki arra is figyelmeztet, hogy a 2 mandátum sokkal rosszabbnak ígérkezik, mint az első.
Hiszen az elnök már nem zöldfülű a hivatalában, pontosan tudja, milyen hatalmi eszközökkel kell élnie tervei keresztülviteléhez. Telerakná az államigazgatást a saját híveivel, akik számára egy a fontos: teljesíteni az akaratát. Több tízezer köztisztviselő kerülne az utcára, főleg a titkosszolgálattól, illetve a biztonsági apparátusból.
Trump csapata nem titkolja, hogy főleg az igazságszolgáltatást kívánja felforgatni. Mert ha megszűnik a bírák függetlensége, onnantól kezdve az elnök kegyelemben részesítheti saját magát és a cimboráit is. Emellett vizsgálatot indíthat az ellenfelei, így mindenekelőtt a Biden-család ellen. Igencsak félő, hogy jövő ilyenkor az amerikai tekintélyelvűség, sőt diktatúra új fejezete nyílna meg.
Anne Applebaum meg van győződve arról, hogy az új kormányzat ott hagyná a NATO-t, ami azt is jelentheti, hogy nem segít egy megtámadott tagállamnak. Putyinnak épp elég, hogy úgy gondolja: Trump nem hisz a kollektív védelemben. Az első következmények Ukrajnát sújtanák. Ezért még az volna a legjobb, ha Zelenszkij kénytelen volna tűzszünetet kötni, lemondva a Donyec-medencéről, valamint a Krímről. De ez pont az, amit Putyin akar – véli egy amerikai katonai vezető.
Ez esetben Moszkva újabb szomszédjait venné célba, viszont Amerika visszavonulásával a kínai imperializmus is elkezdene nyomulni. És ettől már csupán egy évre vagyunk, szóval nem baj, ha készülnek az eshetőségre Amerika szövetségesei.
Time
Nehéz visszacsinálni, ha egy nemzet már lemondott arról, hogy fontosnak tekintse a demokráciát – mutat rá kommentárjában Christine Adams, a Marylandi Szűz Mária Egyetem történész professzora. Felidézi, hogy az USA éppen 3 éve útelágazáshoz érkezett, mert Trump nem volt hajlandó elismerni választási vereségét és a csőcseléket a Kongresszus ellen heccelte.
Ám mivel a végül győzött a jogállam a jövő ragyogónak látszott, a közvélemény többsége fellélegzett, hogy vége négy év törvénytelen kormányzásának és a puccskísérletnek. Csak éppen kiderült, hogy maradt a demokráciát fenyegető veszély. Ám az öntelt amerikaiak azt hiszik, hogy a demokratikus biztosítékok a jövőben is működni fognak, miközben túl sokan beálltak Trump autoriter törekvései mögé és boldogan feláldozzák a polgári szabadságjogokat egy olyan vezérért, akiről azt hiszik, hogy naggyá teszik az országot.
A politológusok azonban nem győznek figyelmeztetni, hogy az újabb elnökségnek súlyos következményei lesznek. Nem riadnak vissza attól, hogy fasizmusnak nevezzék, ami közeleg. Az Egyesült Államok lassan újabb vízválasztóhoz érkezik és egyáltalán nem biztos, hogy melyik irányba fordul a történelem.
Washington Post
A vezércikk azt tanácsolja a január 6-a évfordulóján, hogy óvakodni kell a veszedelmes revizionizmustól. A legújabb közvélemény kutatásból ugyanis az derül ki, hogy 28 % szerint Trumpot semmilyen felelősség nem terheli a történtekért. 21 % azt mondja, hogy a törvényhozás épületébe benyomuló tömeg többségében békés volt. 25 %-nak pedig meggyőződése, hogy az FBI provokálta ki a rohamot.
Ezek természetesen kisebbségi vélemények, ám ez nem vigasz. A republikánus oldalon aránytalanul magasak ezek az értékek, mutatva, mekkora károkat tudnak okozni a volt elnök által terjesztett hazugságok, amiket azután felerősít a sajtó. Egyben magyarázza, hogy a politikus miért úszta meg az érdemi felelősségre vonást.
Mindenkinek meg kell azonban értenie, hogy Trumpnak van esélye szabad és tisztességes körülmények között győznie, de azt is, hogy van még idő és mód ennek megakadályozására – az urnáknál.
Economist
A cikk szerint Zelenszkij után a nyugati vezetőknek is tudatosítaniuk kell saját lakosságukban, hogy Ukrajna kulcsfontosságú a Nyugat biztonsága szempontjából, és éppen ezért folytatni kell a támogatását, ami pénzt és fegyvert jelent. Egyes nyugati politikusok ugyanis a jelek szerint azt hiszik, hogy a háború kérdése háttérbe szorulhat. Mások azt hiszik, előnyhöz juthatnak, ha ellenzik a támogatást,
Ám vitába kell szállni azokkal az érvekkel, miszerint az elakadt ellenoffenzíva azt bizonyítja, hogy Kijev nem nyerhet, továbbá hogy Moszkva nem veszélyezteti a NATO-t, és hogy az ukránoknak szánt pénzt inkább a Kína elleni védelemre kell költeni.
Csakhogy Ukrajna még nyerhet, ha virágzó, nyugatbarát demokrácia lesz belőle. Putyin számára az a vereség, ha azt látja, hogy az invázió teljesen hiábavaló volt és elveszett egy csomó fiatal élet, valamint az ország jövője. Viszont ha azt érzékeli, hogy a Nyugat feladja a hitét, akkor nem áll meg. Kell neki valami, amivel igazolja elnyomó hatalmát.
Nincs szüksége arra, hogy még egy agressziót kövessen el a NATO szétverésére. Elég, ha provokálja a balti államokat és kiderül, hogy nem ér semmit a kölcsönös segítségnyújtást előirányzó 5-os paragrafus. Alighanem utána Kína, Irán és Észak-Korea is próbára tenné Washingtont. És Oroszország újabb elrettentésére sokkal többet kellene fordítani, mint arra, hogy győzzenek az ukránok.
Die Welt
Putyinnak jól jön, hogy az ukránok most már a határ orosz oldalán is településeket támadnak. Az elnöknek persze nemigen számít a rombolás és a sok halott, mert semmi sem zavarhatja meg márciusi újraválasztását. Újévi beszédében egyetlen szóval sem említette pl. Belgorod bombázását. Az a célja, hogy úgy állítsa be: minden a lehető legjobban alakul, nem zavarja semmi a normális életet.
A tömegtájékoztatást a Kremlben szabják meg, így a hírekben nem szerepelnek a határ menti incidensek. Miközben az orosz légierő és tüzérség folyamatosan rombolja a kisebb-nagyobb ukrán városokat.
A határ közelében mégis az országos átlagnál 5-6 %-kal magasabb az államfő népszerűsége, pedig világos, hogy nem foglalkozik az ott élők gondjaival. Az ottani, főleg agrárnépesség azonban mindig is konzervatív gondolkodású volt – annak idején a piaci reformok és a nyugati típusú demokrácia ellen voksolt. Most pedig Putyin nyilatkozatai nyomán visszaréved a régi időkbe és követi a politikust – írja Alekszej Guszev az amerikai Carnegie agytröszt egyik tanulmányában. És az ukránok elleni gyűlölet csak fokozódik minden légicsapással, ami bizonyosan jó az elnöknek.
FT
Tavaly jelentősen visszaesett Európában az orosz gázimport, így remélhetőleg sikerül elérni, hogy az EU független legyen az orosz energiahordozóktól, ám ez nem vonatkozik Magyarországra. A cseppfolyósított orosz földgáz, illetve a csövön érkező mennyiség a múlt évben már csupán az összfelhasználás 13 %-át tette ki, szemben a 2021-es 40 %-kal.
Brüsszelben most véglegesítik azt a jogszabályt, amely lehetővé tenné, hogy a tagállamok elálljanak az érvényes szerződésektől, így Moszkva ne tudjon tetemes kártérítést a nyakukba varrni. Közben a csúcshoz képest egytizedére csökkent a gázár, ugyanakkor a tárolókban a szint jóval meghaladja az előző öt év átlagát.
Peter Thomson, a Baringa Partners nevű tanácsadó cég igazgatója azonban megjegyzi, hogy Ausztria tett lépéseket, miután le akar válni az orosz gázról, a magyar kormány azonban nem mozdult. Mellesleg az idén lejárt az ukrán gáztranzit megállapodás. Ugyanakkor biztonsági kockázatot jelent, hogy ismét megugorhat a földgázigény.
Következő cikk: Miért robbant ki a Kasza-Pásztor konfliktus?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >