Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Háború törhet ki az izraeli-libanoni határon is
A zsidó állam elfogadhatatlan fenyegetésnek veszi a Heszbollahot. A védelmi minisztert is beleszámítva, magas rangú katonai vezetők szorgalmazták/szorgalmazzák, hogy mérjenek megelőző csapást a szervezetre, ám a kérdés függőben maradt, mert Biden visszafogottságra szólított fel. Így azután szemet-szemért-akciók következtek, a milícia három hónap alatt 146 harcost vesztett, míg az ellenséges csapások 15 izraeli katonával végeztek. A Heszbollahnak, amely ragaszkodik ahhoz, hogy „ellenállási mozgalom”, 150 ezer rakétája van. Ezek közül több száz a szomszéd ország bármelyik pontját képes elérni. A szervezet 50 ezer embert tud képes csatasorba állítani. Ily módon Izraelnek jó oka van, hogy elkerülje a háborút, bár nyugati illetékesek szerint képes volna két fronton is helytállni. Akár órákon belül körbe tudná zárni libanoni területen az ellenséges állásokat. A Heszbollah 2-3 kilométerrel hátrébb vonta egységeit, amivel jelezte, hogy nem törekszik konfliktusra. Minkét oldalt nyomós érvek terelik abba az irányba, hogy ne hagyják elmélyülni a viszályt. Ideértve, hogy Irán azért ölt igen sok pénzt a szervezetbe, mert azt elrettentő erőnek szánja, nehogy a zsidó állam az Iszlám Köztársaság nukleáris létesítményeit támadja. A térségben másutt viszont nagyon is használja az általa pénzelt csoportokat, hogy revolverezze Izraelt. Libanon ügyében mindkét fél igen óvatos, függetlenül a bombasztikus nyilatkozatoktól és attól, hogy Netanjahu kormánya igyekszik likvidálni a szomszéd államban a Hamász vezetőit. Ugyanakkor Amerika már visszarendelte egyik anyahajó-kötelékét a régióból. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Fura barátai vannak Orbán Viktornak: Hszitől, Putyinig. A harcias magyar kormányfő a világban főként autokraták és jobboldali populisták közelségét keresi. Olyan illusztris társaságba tartozik bele, mint a kínai elnökön kívül Erdogan, Lukasenko, Vučić, Maduro, Raul Castro és a szír államfő, miután valamennyien személyes üdvözletet kaptak a Kremltől az Újév alkalmából. Az EU-n belül ő részesült egyedül ilyen kivételes elbánásban, amit a magyar állami média büszkén meg is jegyzett.
A legnevesebb „cimbora” alighanem éppen az orosz politikus, akit persze megvetnek nyugaton a háború miatt, ám Orbán mégis találkozott vele a múlt októberben Pekingben. Nem egyszerűen a Moszkva-ellenes szankciók egyik legélesebb bírálója, emellett elkeseredetten ellenzi Kijev megsegítését, valamint az ukrán felvételi tárgyalásokat. A nagy orosz-barátság mögött nem utolsósorban az van, hogy a magyar energiaellátást az orosz forrástól tette függővé – ha törik, ha szakad.
A keleti gazdasági kapcsolatok nála programmá állnak össze. Hitvallása az, hogy a Kelet jön fel, ezzel szemben a dekadens Nyugat süllyed lefelé. A keleti nyitást „radikális külpolitikával” ötvözte, amit a nyughatatlan és arcátlan külügyminiszter hasonlóan zseniális módon ültet át a gyakorlatba. Az Unióval szembeni politikában is ez tükröződik vissza.
Csak éppen a magyar érdekek érvényesítése során ellentmondásokba bonyolódik Orbán. Nemigen mulasztja el, hogy az ország „keresztény” értékeit hangoztassa, mégis csatlakozott a Türk Államok Közösségéhez. Azon kívül végignézte, hogy nagy barátja, Erdogan fegyverrel és zsoldosokkal támogatta Azerbajdzsánt – a keresztény örményekkel szemben.
A politikus szédítő bakugrásait aggodalommal figyelik főként Brüsszelben. Európában már nemigen vannak szövetségesei, annál inkább a szélsőjobbon. Így szívesen kvaterkál Le Pennel, Salvinival. Az FPÖ vezére, Kickl egyenesen példaképet lát benne. De még Trump is dicséri.
Yahoo/DPA
Az olasz miniszterelnök azt mondta, hogy főként Oroszország miatt kibékíthetetlen ellentétek vannak pártja, az Olaszország Fivérei és a német AfD között. Meloni arra válaszolt, hogy elképzelhetőnek tartja-e a szövetséget a német párttal, illetve a Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörüléssel. Utalt arra, hogy egyik sem tagja Strasbourgban az Európai Konzervatívok és Reformerek Frakciójának. Az Identitás és Demokrácia csoporthoz tartoznak, amely még inkább jobboldalinak számít. Úgy fogalmazott, hogy nem kategorizál, de egyik-másik párttal azért vannak különbségek és ő inkább a saját pártcsaládján belül preferálja az együttműködést.
Economist
Az elemzés úgy látja, hogy háború törhet ki az izraeli-libanoni határon is, mert a zsidó állam elfogadhatatlan fenyegetésnek veszi a Heszbollahot. A védelmi minisztert is beleszámítva, magas rangú katonai vezetők szorgalmazták/szorgalmazzák, hogy mérjenek megelőző csapást a szervezetre, ám a kérdés függőben maradt, mert Biden visszafogottságra szólított fel.
Így azután szemet-szemért-akciók következtek, a milícia három hónap alatt 146 harcost vesztett, míg az ellenséges csapások 15 izraeli katonával végeztek. A Heszbollahnak, amely ragaszkodik ahhoz, hogy „ellenállási mozgalom”, 150 ezer rakétája van. Ezek közül több száz a szomszéd ország bármelyik pontját képes elérni. A szervezet 50 ezer embert tud képes csatasorba állítani.
Ily módon Izraelnek jó oka van, hogy elkerülje a háborút, bár nyugati illetékesek szerint képes volna két fronton is helytállni. Akár órákon belül körbe tudná zárni libanoni területen az ellenséges állásokat. A Heszbollah 2-3 kilométerrel hátrébb vonta egységeit, amivel jelezte, hogy nem törekszik konfliktusra.
Minkét oldalt nyomós érvek terelik abba az irányba, hogy ne hagyják elmélyülni a viszályt. Ideértve, hogy Irán azért ölt igen sok pénzt a szervezetbe, mert azt elrettentő erőnek szánja, nehogy a zsidó állam az Iszlám Köztársaság nukleáris létesítményeit támadja. A térségben másutt viszont nagyon is használja az általa pénzelt csoportokat, hogy revolverezze Izraelt.
Libanon ügyében mindkét fél igen óvatos, függetlenül a bombasztikus nyilatkozatoktól és attól, hogy Netanjahu kormánya igyekszik likvidálni a szomszéd államban a Hamász vezetőit. Ugyanakkor Amerika már visszarendelte egyik anyahajó-kötelékét a régióból.
Washington Post
A lap biztonságpolitikai szakértője úgy értékeli, hogy egyre jobban terjednek a háborúk, ma inkább már csak jelszóként létezik a szabályokra épülő rend. David Ignatius emlékeztet arra, hogy a Biztonsági Tanács már nem tudja megakadályozni a fegyveres viszályokat, mivel valamelyik nagyhatalom mindig megvétózza a békefenntartó erők kirendelését. Így nem érvényesül az elrettentés Oroszország, a Hamász vagy a huszik ellen.
A háború arra az őrületre épül, hogy problémákat old meg. Putyin lázálmában rontott rá Ukrajnára, de eddig már 320 ezer embert vesztett, a másik oldalon 170-190 ezer az áldozatok száma.
A nagy kérdés, milyen új mechanizmust lehetne életre hívni az újabb háborúk meghiúsítására, miután Tajvan miatt már az USA és Kína összecsapását sem lehet kizárni. Meg azt sem, hogy fegyverrel parancsolnak megálljt a nukleáris fegyver előállításán dolgozó Iránnak.
Az Egyesült Államok is csak akkor ragaszkodik az általános normákhoz, ha az az érdekében áll. De pl. simán túllépett az ENSZ kifogásain, amikor az ifjabbik Bush le akarta rohanni a Szaddam vezette Irakot. Viszont nem csatlakozik a Nemzetközi Büntető Bírósághoz, nehogy katonái is egy nap a testület elé kerüljenek.
Amerika sokszor az értékeire hivatkozva vonul hadba, de emiatt jóformán folyamatosan háborúzott az eltelt évtizedek során, Vietnámtól kezdve a Közel-Keletig. Putyint szinte mindenért el lehet marasztalni, de volt abban igazság, amikor 9 éve kijelentette a világszervezetben: az amerikai beavatkozások nem reformokhoz vezettek, pl. Irakban, Szíriában, Líbiában és Egyiptomban, hanem csak romboltak. A demokrácia és haladás helyett ezen országok sorsa az erőszak, a szegénység és a társadalmi katasztrófa lett.
Ráadásul egy sor állam úgy indítja meg hadseregét, hogy nem tudja, miként mászik majd ki a konfliktusból, de sebaj, mert majd jön Washington és segít. És Amerika általában nem tud nemet mondani. Ami még rosszabb, az az, hogy az elrettentés egyre inkább egyirányú utcának számít. Az orosz kardcsörtetés hatására az USA csak olyan fegyvereket küldött Ukrajnának, amelyek nem tették lehetővé a válság eszkalálódását, miközben Moszkva változatlanul háborús bűnöket követ el.
Új kereteket kell kidolgozni az ENSZ-ben a háborúk meggátlására, máskülönben el kell gondolkodnunk azon, amit elképzelhetetlennek tartottunk.
Következő cikk: A populizmus természetrajza
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >
Szodoma százhúsz Ferrarija
Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >
Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?
A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >