Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Netanjahunak az az érdeke, hogy ne érjen véget a háború
Ily módon megerősítheti ugyanis a saját pozícióit, ám ebből igen széles körű fegyveres viszály alakulhat ki. Így értékeli a szemleíró, Simon Tisdall, aki elsősorban a libanoni határt tekinti veszedelmes gócpontnak. A Heszbollah és az izraeli hadsereg máris nap mint nap halálos összecsapásokba keveredik a határtérségben. Hogy idáig még nem volt robbanás, annak az egyik oka az, hogy az izraeli háborús kormány hírek szerint amerikai nyomásra visszakozott, azaz a Hamász mellett nem indít hadműveletet a Heszbollah ellen. Emellett a kőkemény iráni vezetés úgy döntött, hogy neki az a jó, ha lebegteti a háborút. Eszközül az általa támogatott terrorcsoportokat használja. De a két fél egyre inkább lehúzza a kesztyűt. Közben a nyugati vezetők tudják, hogy Izrael ellenségei számára elviselhetetlen napi provokációval ér fel a válogatás nélküli öldöklés Gázában. Viszont hogy a héten hírek szerint az izraeli hadsereg iktatta ki Szíriában az iráni Forradalmi Gárda egyik tábornokát, azzal átlépett egy vörös vonalat. Mert innentől kezdve nem lehet kizárni a közvetlen összecsapást Jeruzsálem és Teherán között. A zsidó állam azonban azt üzente ily módon, hogy Irán nem ösztökélheti büntetlenül a terrort Izrael ellen. De ez jó a miniszterelnöknek, mert elhallgattathatja a bírálókat, ideértve lemondásának és új választások kiírásának követelését. Ám ha eléri célját, azaz közvetlenül szembekerül a mullahokkal, akkor Gáza alighanem csupán a nyitány. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Orbán Viktor Európa 3. legbefolyásosabb embere – azok kategóriájában, akik rombolnak a politikában - legalábbis a Springer-konszern tulajdonában lévő portál évértékelő rangsorában. Csak az orosz jegybank elnök asszonya, Putyin hadigépezetének pénztárosa, valamint a katalán önkormányzat emigrációba kényszerült vezetője tudta megelőzni.A cikk úgy mutatja be, hogy a miniszterelnök 13 éve szorítja vissza jogállamot és független sajtót. Összecsap az uniós intézményekkel, vétóival foglyul ejtette Brüsszelt, hogy pénzt sajtoljon ki az EU-ból, miközben egyfajta férfibarátságot alakított ki az orosz államfővel.Tekintve, hogy jövőre EP-választás lesz, és azon megerősödhet a szélsőjobb, a magyar erős ember továbbra is legjobb úton halad, hogy beleköpjön a levesbe. Sőt, a 2. félévben még rá tehet egy lapáttal, amikor Magyarország lesz az Unió soros elnöke. Ellenfelei attól félnek, hogy olyan politikát forszíroz majd, amely ellentétes a közös értékekkel – pont akkor, amikor a szervezet kulcsposztjait osztják el.De veszélyes játékot folytatna ily módon, mert éppen most kiesik mellőle a lengyel szövetséges, az pedig kemény következményekkel járhat számára. Ezért más partnerek után néz. Ilyen lehet Fico, illetve Wilders. Ennélfogva még el tudja rontani a partit, de ha nem elég körültekintő, egy nap arra lehet figyelmes, hogy egyedül maradt és nincs szavazati joga az integrációban.
Neue Zürcher Zeitung
Az biztos, hogy Putyin véget vetne Ukrajna önállóságának, bekebelezné az ország nagy részét, a maradékot pedig nagyvonalúan átengedné Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának. Ebből nem is csinál titkot, ám a terv olyan, hogy annak keresztapja nyugodtan lehetne Hitler vagy Sztálin – fejti ki Andreas Rüesch, a külpolitikai rovat helyettes vezetője, Oroszország-szakértő.
A politikus olyasmiket mond, ami felveti, hogy mi rejlik mögötte: csupán hűvös demagógia vagy előrehaladott őrület. De azt azért egyfolytában tagadja, hogy létezik ukrán nemzet, és biztos, hogy véget vetne a szomszéd állam önállóságának. Megszólalásaiban a másik állandó elem, hogy folyamatosan hadat üzen a fejlett demokráciáknak. Azt persze ő sem hiszi, hogy azok fel akarnák szabdalni az orosz birodalmat, különben nem vezényelte volna át egységeit a finn, norvég és balti határokról Ukrajnába.
Mindenesetre elhúzódó háborúban gondolkodik, mert nagyzási hóbortban szenved, ugyanakkor jéghidegen számol: nem csupán területeket kíván elhódítani. Célja az is, hogy bebiztosítsa hatalmát és Oroszországot módszeresen katonai állammá építse át. A Nyugatnak ugyanakkor sokba kerülhet a saját vaksága.
Az orosz tömegtájékoztatásban egymást követik a primitív kirohanások Ukrajna és a Nyugat ellen, ami cseppet sem véletlen, az elnök stratégiáját tükrözik vissza. Ő ugyanis nap mint nap erősíteni akarja a háborús pszichózist, adagolni kívánja az imperialista nagyhatalmi vágy dózisát. Akkor ugyanis nehéz átlátni, hogy a háború hihetetlen szintű barbárság. És addig folytatja a harcot, amíg meg nem állítják, illetve rá nem jön, hogy többet veszít, mint amennyit nyer a hadi ösvényen.
Ám amíg hatalmon van, nem képzelhető el igazi béke. Az agresszív, imperialista politika az életelixírt jelenti Moszkva számára. Ily módon még ha szeretné, sem tudná felújítani az együttműködést a Nyugattal. Odahaza nincs mitől tartania, nyilvánvalóan azt hiszi, hogy nyerő pozícióban van.
Aláássa az egész földrész biztonságát, a másik fél viszont átaludta, amikor még közbe tudott volna lépni. Fontos fegyvereket tagad meg Kijevtől, tűri, hogy a Kreml kijátssza a szankciókat. Ugyanakkor alábecsüli, hogy mivel járna, ha Ukrajna összeomlana. Pl. azzal, hogy az orosz csapatok Kelet-Európáig nyomulnának előre.
Ennélfogva elő kell venni a kelléktárból az elrettentés eszközét. Nem lesz olcsó, mert az EU sokáig elhanyagolta a védelmi ipart. Ugyanakkor gyorsan megfelelő hadfelszereléseket kell szállítani az ukránoknak, mert annál gyorsabban lehet keresztülhúzni Putyin számítását.
New York Times
Az újság háromszoros Pulitzer-díjas külpolitikai szakírója úgy értételi: a világ rossz irányba halad, mert fontos szereplők, Putyin, Hszi rossz döntéseket hoztak. Az egyik szigorít a diktatúrán, agressziót követett el, a másik visszafordítja a kínai nyitást. Emellett Izraelben az ország történetének legjobboldalibb kormánya alakult meg, tombol a klímaváltozás, az USA nem tudja ellenőrzés alatt tartani a déli határait és talán a legbaljósabb: erős tekintélyuralmi sodródás zajlik Törökországban, Lengyelországban és Magyarországon, de még az amerikai republikánusoknál is.
Megrendült az a 3 pillér, amely az utóbbi csaknem 50 évben stabilizálta a világot: hogy az erős Egyesült Államok védi a liberális nemzetközi rendet, a folyamatosan növekvő Kína képes fellendíteni a világgazdaságot, illetve hogy stabilak a határok Európában, valamint a fejlődő államokban.
A szerző úgy értékeli, hogy Ukrajna lerohanása napjainkban az első igazi világháborút jelenti, Izraelben pedig bizonyos értelemben a második világháború zajlik. Pedig utóbbi lehetett volna másként is, ha a Hamász annak idején Dubai, vagyis a nyitás, a szabadpiac és az oktatás politikát választja, a radikális iszlám, a korrupció helyett. De hát el akarta szigetelni Gázát, Izraellel viszont viszályra törekedett, mivel így tudta vaskézzel fenntartani uralmát.
Mindez nem lett volna lehetséges Irán hathatós közreműködése nélkül, de az Iszlám Köztársaságnak, valamint Putyinnak is kell a külső ellenség, hogy elterelje a figyelmet a belső bajokról. A stratégia egységes: az ellenállás ideológiájával leplezik egy maroknyi csoport hatalmát.
Netanjahu szintén teljesen rossz irányba fordult, már a háború előtt. Hogy megakadályozza a megbékélést, szüksége van a Hamászra, de ez fordítva is igaz. Hogy a zsákutcából ki lehessen törni, ahhoz meg kell újítani a Palesztin Hatóságot. Ám közben aggasztó, hogy Teherán több fronton is nyomást gyakorol Izraelre. Viszont ha annak miniszterelnöke továbbra sem hajlandó önállóságot adni a palesztinoknak, akkor Bidennek egy idő után választania kell Amerika és Netanjahu érdekei között.
Süddeutsche Zeitung
Izraelben csakis a két állami megoldás hozhatja el a békét, de ahhoz egyaránt új vezetőre van szükség a zsidó állam, illetve a Palesztin Hatóság élén – fejti ki Alexandra Föderl-Schmid, a lap főszerkesztő-helyettese, aki egykori tudósítóként igen jól ismeri a Közel-Keletet. Igencsak időszerűnek nevezi, hogy Netanjahu végre elárulja, mit akar a háború után, de csak annyit tudni róla, hogy büszke, amiért megakadályozta a palesztinok államának megteremtését.
Abbasz ugyanakkor nem képes átvenni az irányítást Gázában, ezért sürgősen meg kell reformálni az autonómia hatóságot. Mert jelen helyzetben a palesztinok közül mind többen radikalizálódnak, és vagy tagadják a Hamász rémtetteit, vagy nem vesznek tudomást azokról. Ennélfogva nem elég, hogy ha a terrorszervezetet Izrael eltakarítja a színről, a nemzetközi közösségnek tennie kell valamit a milícia ideológiájával is.
Az szolgálhat mintául, ahogyan a németek nácítlanították az országot a 2. világháború után. Tapasztalataival közreműködhet az USA is, továbbá azok az európai államok is, amelyek nem akarnak vagy tudnak katonai szerepet vállalni a térségben.
Guardian
Netanjahunak az az érdeke, hogy ne érjen véget a háború, mert ily módon megerősítheti a saját pozícióit, ám ebből igen széles körű fegyveres viszály alakulhat ki. Így értékeli a szemleíró, Simon Tisdall, aki elsősorban a libanoni határt tekinti veszedelmes gócpontnak. A Heszbollah és az izraeli hadsereg máris nap mint nap halálos összecsapásokba keveredik a határtérségben.
Hogy idáig még nem volt robbanás, annak az egyik oka az, hogy az izraeli háborús kormány hírek szerint amerikai nyomásra visszakozott, azaz a Hamász mellett nem indít hadműveletet a Heszbollah ellen. Emellett a kőkemény iráni vezetés úgy döntött, hogy neki az a jó, ha lebegteti a háborút. Eszközül az általa támogatott terrorcsoportokat használja.
De a két fél egyre inkább lehúzza a kesztyűt. Közben a nyugati vezetők tudják, hogy Izrael ellenségei számára elviselhetetlen napi provokációval ér fel a válogatás nélküli öldöklés Gázában. Viszont hogy a héten hírek szerint az izraeli hadsereg iktatta ki Szíriában az iráni Forradalmi Gárda egyik tábornokát, azzal átlépett egy vörös vonalat. Mert innentől kezdve nem lehet kizárni a közvetlen összecsapást Jeruzsálem és Teherán között.
A zsidó állam azonban azt üzente ily módon, hogy Irán nem ösztökélheti büntetlenül a terrort Izrael ellen. De ez jó a miniszterelnöknek, mert elhallgattathatja a bírálókat, ideértve lemondásának és új választások kiírásának követelését. Ám ha eléri célját, azaz közvetlenül szembekerül a mullahokkal, akkor Gáza alighanem csupán a nyitány.
Bloomberg
Résen kell lennie a fejlett világnak, mert a demokrácia könnyen rámehet, hogy a következő években majdnem egymilliárd ember járul az urnákhoz, olyan helyeken, mint India, az EU, az USA és Indonézia, ám egyre nagyobb szerepet játszik a dezinformáció és a digitális manipuláció. A szerző, Mihir Sharma szerint könnyen előfordul, hogy az álhírek megszabják a demokrácia egész jövőjét.
Az Egyesült Államokban pl. a nagy esélyes Trump kedvtelve fejtegeti, hogy diktátor lehet belőle. Európában jön fel a szélsőjobb és egyre nehezebb kiszűrni a tudatosan terjesztett hamis állításokat. Így Izraelben a kormány a háború mellett információs csatát is vív, mert hiába nőtt fel egy egész nemzedék Gázában az interneten, nemigen tudja megkülönböztetni a tényektől a nyilvánvaló propagandát.
A védekezést nem lehet nemzeti alapon megszervezni, stratégiai és egységes megközelítés szükséges az agymosás visszaszorítására. De még nem tudni, melyik eszköz a leghatékonyabb. Viszont ami jónak látszik, annak alkalmazására rá kell kényszeríteni a nagy közösségi platformokat.
FAZ
Hogy Trump felszámolhatja a demokráciát és diktátor lehet, az bizarr, rémséges és valószínűtlen, de ki gondolta volna 2015-ben, hogy egy ilyen bolondból elnök lehet? – kérdezi a konzervatív újság tárcarovatának vezetője. Felidézi a két politológust, Levitzkyt és Ziblattot, akik legutóbbi könyvükben bemutatták, hogy a demokrácia felszámolását a rendszer megmentésének állítják be az olyanok, mint Chavez, Putyin vagy Orbán, akik pontosan így értek célba.
És most a régi-új amerikai elnök is követheti a példát. Hogy közben hová lett pl. az orosz nép, arra a brit-orosz újságíró, Peter Pomerancev azt válaszolja, hogy a Kreml propagandája azt sulykolja az emberekbe: semmi sem igaz, viszont minden lehetséges. Merthogy el akarja tüntetni az erkölcsi kapaszkodókat. Úgy, hogy a végén csakis a nagy ember szava számítson.
Trumpra is olyasvalakiként kell tekinteni, aki számára nincs válaszvonal a tények és a kitalációk között. A nép embereként, a demokrácia védelmezőjeként hirdeti magát, közben olyan autokratákról áradozik, mint Orbán vagy Erdogan. Hogy függetlenítené magát az intézményektől, ugyanakkor megsemmisítené az ellenfeleit, azt ő maga hirdeti. Ám vele szemben álló erők csak a show-t látják, nem veszik észre, milyen szándékok húzódnak meg a mélyben.
Viszont amikor a napokban karácsonyi jókívánságként az üzente a többi közt Bidennek, hogy a szíveskedjék megrohadni a pokolban, nos, ez nem éppen arról árulkodott, hogy meg van győződve a sikeréről. Inkább úgy hangzott, mintha időnként elfogná a félelem saját fikciói láttán.
Következő cikk: Az Independent vezércikke Ukrajna támogatására szólít fel
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >