Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

• A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy értékeli, hogy az új menekültügyi megállapodással az EU nem a bezárkózást választotta, hanem a szívóhatást mérsékli, mert az a célja, hogy az eddiginél sokkal kevesebben kapjanak menedékjogot, így ugyanis csökken azoknak a száma, akik a kedvező példa nyomán indulnának el. Azaz hadat üzen az Európába vágyó tömegek illúziójának, viszont a szabályozás humánusabb, mint ahogy azt jótékonysági szervezetek állítják.
• Idáig ugyanis általános volt a hit a 3. világban, hogy a földrészen szinte mindenki jogosult a védelemre, aki kérelmet terjeszt elő. Pedig a befogadási arány októberben mindössze 49 % volt. Hogy a vizsgálat a jövőben már a határon lesz, az első lépést jelenti, hogy legalább azokat kiválogassák, akik országában nemigen fordul elő üldöztetés.
• Az emberségnek ugyanakkor semmi köze ahhoz, hogy a kontinens évek óta csak nézi, amint bűnbandák rongyosra keresik magukat az életveszélyes utakra csábított migránsok rovására. Ám az új rendszer csak akkor ér valamit, ha a déli államok érvényt szereznek neki és működik a kooperáció a származási, illetve tranzit országokkal. Viszont ha sikertelennek bizonyul az új szisztéma, akkor legközelebb már azt kell megvizsgálni, fenntartható-e még egyáltalán az egyéni menedék joga. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

• Amerikai Külügyminisztérium
•  
• Az Egyesült Államokat aggasztja a magyar kormány döntése, hogy életbe lép a szuverenitási törvény, amely drákói eszközökkel ruházza fel a végrehajtó hatalmat, mivel a jogköröket fel lehet használni olyan nézetek visszaszorítására, illetve megbüntetésére, amik nem esnek egybe a Fidesz véleményével.
• Az amerikai Külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller által nyilvánosságra hozott közlemény rámutat: a jogszabályra hivatkozva jogi felügyelet nélkül erőszakos vizsgálatokat lehet folytatni állampolgárok, vállalatok és szervezetek ellen, még akkor is, ha azok semmilyen kapcsolatban nem állnak más országokkal, illetve külföldi érdekeltségekkel és nem is kapnak semmiféle támogatást a határon túlról.
• Az állásfoglalás rámutat: a szabályozás nincs összhangban a demokráciáról, az egyéni szabadságjogokról és a jogállamról vallott közös értékekkel.
•  
• Frankfurter Rundschau
•  
• Nagyon úgy néz ki, hogy Orbán Viktor még tovább szűkíti a sajtószabadságot, ezúttal a szuverenitás védelmére hivatkozva.  A média és különösen annak független része számára súlyos következményekkel járhat a törvény. Mert ahogy Urbán Ágnes magyarázza: könnyen újságírók kerülhetnek a hatalom célkeresztjébe, miután az új hatóság titkosszolgálati információkat is igénybe vehet.
• A Méltányosság média elemző szakértője úgy gondolja, hogy nem is annyira jogi eljárás fenyegeti a renitens sajtómunkásokat, hanem a bizalmas értesüléseket sokkal inkább a lejáratásukra lehet kihasználni. Az utóbbi időben jó pár ilyen rágalomhadjárat zajlott, a kiszemelteket csalónak, külföldi ügynöknek állítják be, nem beszélve a dollárbaloldal, illetve dollármédia emlegetéséről.
• Pedig az önálló szerkesztőségek már így is kisebbségben vannak. Ráadásul a jogszabály megszövegezése erősen elnagyolt, tág teret hagy az értelmezésnek.
•  
• Le Monde
•  
• A cseh elnök szerint az EU-ban törekedni kell a megegyezésre, ám nem szabad megengedni, hogy Magyarország meghiúsítson egy olyan kulcsfontosságú döntést, mint Ukrajna támogatása. Petr Pavel Párizsban adott interjút Sylvie Kauffmannak. Rámutatott: Orbán Viktornak szuverén joga, hogy lépjen az ügyben, amit ő Brüsszel diktátumának nevez. Ez a hozzáállás egy darabig bejöhet, ám hosszabb távon ellentétes az ország érdekeivel.
• Modellül szolgál más autoriter vezetőknek a térségben, de sokan látják, hogy nem jó az, ha valaki huzamosan szembemegy Európa többi részével. Láttuk, hogy Putyin milyen gyorsan áldását adta arra, amit a miniszterelnök a brüsszeli tanácsülésen csinált. Meg kell találni a továbblépés módját, mert a közösség legnagyobb ereje az egységben van.
• Kiemelte, hogy itt nagyon érzékeny kérdésről van szó, hiszen felveti, hogy módosítani kell az egész szavazási rendet a szervezetben, miután kilátásban van a bővítés. Különösen a kis államok vannak nehéz helyzetben, de pragmatikusan kell megközelíteni. Az egyrészt jó, hogy új tagok kerülnek be, hiszen kedvezően hat a stabilitásra és a biztonságra. Másfelől viszont rugalmasabbá kell tenni a döntéshozatalt.
• De mindenképpen be kell állni Ukrajna mögé, mert az a nyugati életmódot is védi. Olyan nincs, hogy a földrész csupán szavakban segít. Hiszen a háború tétje a szabályokra épülő nemzetközi rend, alapjaiban érinti a demokratikus társadalmakat. És minél előbb rendeződik a támogatás sorsa, annál jobb. Venni kell a bátorságot, hogy megmondjuk az embereknek: mindenkinek érdeke Kijev finanszírozása. Viszont egész Európa szembetalálja magát a problémával, ha bizonyos, felelőtlen politikusok az inflációra hivatkozva pont a segélyek leállításának céljából igyekeznek fellázítani a polgárokat.
•  
• Neue Zürcher Zeitung
•  
• Brüsszelben fogy a türelem Magyarországgal szemben, ám Orbán továbbra is hazardírozik, de kemény szankcióktól nem kell tartania. Pedig alighanem jövőre is blokkolja az EU Ukrajna-politikáját, hogy újabb engedményeket csikarjon ki. Erdogan budapesti látogatása azt igazolta, hogy a török vezetővel összeillenek a vegyértékek, viszont az Unióban egyre kevesebb barátja van a miniszterelnöknek.
• A kommentár szerzője, Daniel Steinvorth, a brüsszeli tudósító valószínűnek tartja, hogy a politikus csak azért ment bele a kávészünetes megoldásba a legutóbbi csúcstalálkozón, mert valamilyen csereügylet volt a hajlandósága mögött. A Bizottság közvetlenül előtte engedélyezte, hogy 10 milliárdot megkapjon a felfüggesztett forrásokból.
• Az EU most azt hangoztatja, hogy alig egy hónap múlva, ha kell, Orbán nélkül is megszavazza Kijev támogatását, csak az a kérdés, miként lehet meggyőzni a kormányfőt. Egyelőre kizárt, hogy a Bizottság újabb pénzekkel akarná megnyerni. Daniel Freund szerint az EP-ben a nagy többség a lekenyerezés helyett inkább a kemény megregulázást szorgalmazza, ideértve az összes alap befagyasztását, a soros elnökség megvonását, valamint a szavazati jog felfüggesztését.
• Ami a 7-es paragrafus alapján zajló eljárást illeti, Brüsszelben nemigen tapasztalni nagy kedvet a folyamat felújítására, mert több állam is fél, hogy legközelebb ő kerül bele a szórásba. Egy európai diplomata szerint Orbán a múlt héten túlfeszítette a húrt. A többiek ezzel együtt azt választották, hogy simán megkerülték és látványosan elszigetelték, ami persze szintén egyfajta büntetés volt.
•  
• Politico
•  
• Orbán Kínának udvarol és cserében hozzájut egy csomó autóipari beruházáshoz. De még többet akar, noha Peking már így is legnagyobb külföldi befektető magyar földön. A miniszterelnök fittyet hány a brüsszeli felhívásokra, hogy lazítsa a kétoldalú kapcsolatokat, ám kifizetődik neki.
• Győrffy Dóra, a Corvinus közgazdász professzora megállapította, hogy az Orbán-kormány úgy állítja be: az ország hídfőállás Kína számára, csak éppen ez igen nyugtalanító az EU többi része számára. Hiszen Oroszországhoz hasonlóan a kínai fél is kérhet politikai árat, zsarolásra használhatja a magyar gazdaság sebezhetőségét.
• Egyelőre azonban az látszik, hogy Peking jutalmazza az elköteleződést: A CATL akkumulátorgyár egy nappal azután jelentette be magyarországi érdekeltségét, hogy tavaly nyár végén Észtország és Litvánia kivált a térség és Kína együttműködési keretéül szolgáló 16+1-es főrumból.
•  
• Der Standard
•  
• Inkább dühöt, semmit túláradó lelkesedést tapasztal Lengyelországban a lap vendégszerzőjeként a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese. Bartosz Wielinski hangsúlyozza, hogy a demokráciáért vívott harc nem ért véget. Tusk győzelme csupán a kezdet, a Jog és Igazságosság elsáncolta magát, mind a közmédiában, mind a fontos intézményekben.
• A felháborodás éppen a PiS piszkos trükkjeinek szól. Ezért több új miniszter is vizsgálatot rendelt el. Az igazságügyi tárca vezetője menesztette a titkosszolgálat vezetőit, akik annak idején engedélyezték, hogy ellenzékieket Pegasussal hallgassanak le. A legfőbb változás azonban az, hogy milyen szívélyesen fogadták Tuskot az Európai Tanácsban. Vége az ország önelszigetelésének, az Orbánnal kötött ártalmas paktumnak. Az országnak okozott kár azonban hatalmas.
• Az Alkotmánybíróság arra készül, hogy érvénytelenítse az új hatalom minden döntését. Súlyos gond az állami rádió és tévé hozzáállása is. Az újjáépítéshez az új csapatnak józan észt és nyugalmat kell tanúsítania. De nincsenek rossz lapjai, mert az előző kabinet képtelen volt jó törvényeket alkotni, azok tele vannak lyukakkal. Azon kívül Tusk klasszisokkal különb politikus, mint az ellenfelei. Végül pedig egyáltalán nem biztos, hogy a PiS által hátrahagyott pártkatonák életüket és vérüket áldozzák a megbízóikért. Sokan közülük gyorsan meg fognak egyezni az új kormánnyal.
•  
• FAZ
•  
• A konzervatív lap úgy értékeli, hogy az új menekültügyi megállapodással az EU nem a bezárkózást választotta, hanem a szívóhatást mérsékli, mert az a célja, hogy az eddiginél sokkal kevesebben kapjanak menedékjogot, így ugyanis csökken azoknak a száma, akik a kedvező példa nyomán indulnának el. Azaz hadat üzen az Európába vágyó tömegek illúziójának, viszont a szabályozás humánusabb, mint ahogy azt jótékonysági szervezetek állítják.
• Idáig ugyanis általános volt a hit a 3. világban, hogy a földrészen szinte mindenki jogosult a védelemre, aki kérelmet terjeszt elő. Pedig a befogadási arány októberben mindössze 49 % volt. Hogy a vizsgálat a jövőben már a határon lesz, az első lépést jelenti, hogy legalább azokat kiválogassák, akik országában nemigen fordul elő üldöztetés.
• Az emberségnek ugyanakkor semmi köze ahhoz, hogy a kontinens évek óta csak nézi, amint bűnbandák rongyosra keresik magukat az életveszélyes utakra csábított migránsok rovására. Ám az új rendszer csak akkor ér valamit, ha a déli államok érvényt szereznek neki és működik a kooperáció a származási, illetve tranzit országokkal. Viszont ha sikertelennek bizonyul az új szisztéma, akkor legközelebb már azt kell megvizsgálni, fenntartható-e még egyáltalán az egyéni menedék joga.
•  
• Die Zeit
•  
• Vegyes az új uniós menedékszabályozás fogadtatása: egyesek gyakorlatias csomagként értékelik, mások temetik a menekültjogot, de az mindenképpen látszik, hogy a reform a szélsőjobbal szembeni félelemből ered. Emellett hiányzik belőle a döntő építőkocka – mutat rá Ulrich Ladurner, külpolitikai szerkesztő.
• A téma azért igen aktuális, mert a migránskérdésből szinte minden tagállamban hasznot húznak a jobboldali populisták. Választási sikereik egyik kulcsa, hogy a kormányok nem képesek megfékezni az illegális bevándorlást. Jövőre EP-választás jön, így az érintett feleknek cselekedniük kell, mert ha meg akarják gátolni a demagógok további felemelkedését, akkor megoldást kell találniuk a kérdésre. Legalábbis ebből indulnak ki.
• Emberjogi szervezetek szerint a szabályozás nem jó, mert alapjogaiktól fosztja meg a menekülteket. Ám az európai erőviszonyok szempontjából alapvető, hogy a változtatás révén sikerül-e csökkenteni az érkezők számát. E tekintetben jogos a kétség. Azon kívül az is teljesen bizonytalan, hogy visszaveszik-e az elutasított kérelmezőket az indulási, illetve tranzit államok.
• Mégis a reform jó irányba mutat a csomag. Hatékonyan és humánusan igyekszik becsatornázni a migrációt, vagyis akadályozza, hogy túl sokan és túl gyorsan jöjjenek a földrészre. De ezt csak akkor lehet elérni, ha ehhez partnerek a származási országok, viszont pont itt hibádzik az egész konstrukció.  
•  
• Wall Street Journal
•  
• A vezércikk őrültségnek minősíti, hogy a coloradói Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében Trump jövőre nem állhat rajthoz az állam előválasztásán, mert a lap úgy látja, hogy ez csakis bajt hoz az amerikai jogra, illetve demokráciára. Valószínű persze, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság felülbírálja a verdiktet, ám sok millió polgár így is úgy fogja értékelni, hogy a volt elnök ellenfelei mindent megtesznek, hogy ők ne választhassanak demokratikusan.
• Ily módon a coloradói testület csak elősegíti, hogy a politikus legyen a republikánusok jelöltje, és később adott esetben ismét a Fehér Ház ura. Az persze méltatlan, amit a legutóbbi választás után Trump művelt, ideértve január 6-át, de nem egyértelmű, hogy lázadás történt. Ha viszont a felkelést szélesebben értelmezzük, akkor ajtót nyitunk azelőtt, hogy ezután más jelölteket is kizárjanak a versenyből, csak azért, mert kétes politikai tiltakozásokban vettek részt.
• A demokraták el vannak rá szánva, hogy az elnöki poszt sorsát legközelebb jogászok és bíróságok döntsék el, ne pedig a szavazópolgárok. Azt hiszik, hogy Trump akkora fenyegetést jelent a demokráciára nézve, hogy amiatt még a demokratikus intézményekkel is visszaélhetnek.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet

Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |