Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Kentaurbeszéd
Válságban
Ahogy 1942-44-ben a Horthy-rendszer, 1986-88-ban a Kádár-rendszer belvilágában határoztatott meg az ország sorsa, 2022-24-ben a hatalom termeiben és folyosóin, a hatalmasok agyában és szívében dől el, mi lesz velünk. Remény? Nem. Reménytelenség? Nem. Realitás. A Horthy-rendszer emberei képtelenek, a Kádár-rendszeré képesek voltak a békés, tárgyalásos rendszerváltoztatásra és geopolitikai irányváltásra. Az idő múlik. Lengyel László (Népszava):
- A magyar politikát, gazdaságot és társadalmat három összefüggő válság sújtja: egy hosszútávú rendszerválság; egy középtávú szerkezeti válság és egy rövidtávú konjunkturális, kormányzati válság. Minderről részletesen a Belvárosi Szabadegyetemen november 13-án tartott előadásomban beszéltem.
- A hosszú távú rendszerválság fő okai közé tartozik, hogy a kelet-közép-európai típusú, 1867 és 1990 között állam- és egypárt, vagy kvázi-egypárt által vezérelt politika, amelyben küzdelem folyt a társadalom és a gazdaság, mi több, az egyén és a közösség autonómiájáért – 1956-ban politikai forradalommal, majd a 60-as évek közepétől gazdasági és életforma-reformokkal, 1990 és 2010 között intézményes rendszerváltással –, 2010-től visszatért egy ellenforradalmi és ellen-reformer, abszolutista állami- és egypártrendszerre, a társadalom – egyén és közösség – államosításához, a fél-demokrácia és fél-jogállam, az éppen kifejlődő piaci és versenygazdaság leépítéséhez. A magyar társadalom autonómiatörekvéseit mindig idegen hatalmak törték le, most először fordul elő, hogy a magyar szabadságtörekvéseknek magyar önkényuralom vetett véget. A társadalom és az európai források elrablására teremtett, egypólusú, központosított, önérdekű, személyes önkényuralom (personal autocracy) felélte gazdasági és társadalmi tartalékait, a rendszer egészében nem bizonyult versenyképesnek és hatékonynak: válságba jutott. Bebizonyosodott, hogy az abszolutizmus – a nemzetállami szuverenizmus, a nacionalista populizmus, az intézményes vagy a személyes autokrácia –, legyen az orosz, török vagy magyar, nem hatékonyabb, versenyképesebb, biztonságosabb, sőt, nem erősebb, mint a nyugati liberális demokráciák rendszerei. Ezeknek a rendszereknek nincs érvényes válasza a felvetődő világméretű kérdésekre, így a klímaváltozásra, a világjárványra, a gazdasági válságra, a társadalmi egyenlőtlenségre, a geopolitikai biztonságra, a technológiai forradalomra. Olyan rendszer, amelynek nincs javító programja: nem a jövő és a holnap, hanem a múlt és a tegnap rendszere. Ancien régime.
- A rendszerválság másik meghatározó oka, hogy az Orbán-rendszer a Keletet választotta szövetségesül a Nyugat, a „magyar külön-utat”, az „utolérni és elhagyni”, a „keleti szél” politikáját az európai felzárkózás, beilleszkedés helyett.
- Járadékleső és zsaroló vétópolitikát választott a nyugati intézményeken, az Európai Unión és a NATO-n belül. Ez szakítást jelent a magyar társadalom és kiművelt elitjének vágyával, amely Szent István óta a nyugati világhoz való tartozást tekintette történelmi céljának és feladatának. Ez az országvesztő politika a tízes évek végéig nem ütközött a lágy és megengedő európai és amerikai politikákkal, ám a válságok, a háborús helyzet idején, a magyar vétópolitika az európai reformok, az egységes fellépés akadályává vált. Az orosz és részben a kínai politika kiszolgálása a magyar kormányt és ezáltal Magyarországot Európa peremére szorította. Miként a rossz oldal választása a két világháború idején, a keleti út választása öngyilkos politikát jelent.
- A középtávú szerkezeti/strukturális válság annak a következménye, hogy a személyes önkényuralom egy torz társadalmi és gazdasági szerkezetet hozott létre. A hatalom túlközpontosításával, akarati és erőkormányzással az Orbán-rendszer hosszabb távra próbál egy olyan társadalomszerkezetet teremteni, ahol a hatalom jelöli ki, állami eszközökkel gazdagítja saját embereiből a felső tízezres újgazdag kasztot, államfüggővé teszi a tulajdonos középosztályt, és állami ellenőrzés alatt tartva zárja el a szegény népcsoportokat. A rendszer első szakaszában, 2010-14 között kialakított megállapodást a központi hatalom és a helyi elitek között, nevezetesen: ti szabadon lophattok és hatalmaskodhattok lent, ha leadóztatok a haszonból fenn, felváltotta a személyes önkényuralom és körének korlátlan terjeszkedése – a helyi hatalmakat megfosztják önállóságuktól, és csak annyi jut nekik, amennyit a központi hatalom jutalmazó és büntető rendszere ad. Miközben Csehország, Szlovénia és Lengyelország a szélesedő középosztály és a kisebb szegénység irányába halad, Magyarország a nagyobb társadalmi egyenlőtlenség felé. A rendszer egyértelműen a modernizációs és posztmodern társadalomszerkezettel szemben alakítja szabályait és intézményeit, amikor a dinamikus és önálló társadalmi rétegekkel, a nagyvárosi képzett csoportokkal szemben a stagnáló vagy lemaradó, idősebb és képzetlenebb, falusi és kisvárosi rétegekre támaszkodik.
- Az eltorzult gazdasági szerkezet egyenesen következik abból, hogy az exportvezérelt versengő nagyvállalatok helyébe nemzeti oligarchikus, versenyképtelen és csak zsákmányszerzésre alkalmas vállalatokat és bankokat teremtettek.
- Az Orbán-Mészáros-Tiborcz Művek csak addig állnak, amíg az Orbán-állam áll.
- Ám szinte behozhatatlan hátrányba hozta Magyarországot, hogy a konjunkturális évtizedben, amikor még rendelkezésre állt képzett munkaerő és megvolt a lehetőség az oktatási és képzési rendszer reformjára, amikor bőven volt fejlesztési forrás és összekapcsolódási lehetőség a magánpiacon, ugyanakkor hatalmas európai forrás áramlott az országba, a kormány ezt nem digitalizálásra, zöldítésre, kutatás-fejlesztésre, egészségügyre, oktatásra, szociális felzárkóztatásra használta, hanem részben saját javára, részben olyan beruházásokra, amelyek nem növelték a fogyasztást. Nem használta ki a kedvező időszakot arra, hogy reformokat hajtson végre. Az időnek és a forrásoknak ez az elvesztegetése több, mint bűn – hiba.
- Az erőltetett növekedés, a választási költségvetés és a nemzetközi konjunktúra romlása együttesen vezetett 2021-től a rövidtávú válságba, az inflációs, lassuló növekedésű gazdaságba. A túlélés, a választások megnyerése érdekében az Orbán-rendszer egyszerre folytatott „választóvásárlást”, és helyezkedett az orosz „békeharc” vonalra, amivel tovább menetelt a fenntarthatatlan gazdasági növekedés és az európai-amerikai politikával történő összeütközés felé. Amikor 2022 augusztusában, az energiaválság közepén az Orbán-kormány történelmi választás elé került – a Nyugatot, az EU-t, a NATO-t, az IMF-et választja, vagy a Keletet, Oroszországot és Kínát –, Orbán a magyar társadalom, saját politikai oldala feje fölött a Keletet választotta. E döntés Magyarországot a szakadékba viszi. Ettől kezdve, rendeleti úton folytatott, kapkodó, napi válságkormányzás működik, a rendszer és vezetője kormányképessége végleg elveszett. A politikai rendszer miatt elveszített európai források máshonnan pótolhatatlanok.
- Az egységesre és könnyen irányítottra teremtett Orbán-rendszerben három hasadás támadt. Az első: a szűkülő források elosztásánál és elvonásánál az ágazatok, illetve az állami és az Orbán-Mészáros-Tiborcz Művek konfliktusának erősödése. Mit s miért veszünk, fejlesztünk vagy miért állítunk le? Az ágazati minisztereknek, a kijáró képviselőknek vissza kell menni egy-egy életbevágó döntéssel apparátusukhoz, választóikhoz: mától ez nincs! És miért veszünk közben repülőteret, kerül pénzünk tőkealapba? A második hasadás a központi és a helyi elitek között jelenik meg, amikor a pártállam, állampárt nem is titkoltan magára hagyja a választások előtt, a válságban saját városait és falvait: boldoguljatok, ahogy tudtok! A harmadik hasadás végighúzódik a rendszer csúcsától a legaljáig: Kelet vagy Nyugat? A félrevezetett hívő választókkal el lehet hitetni, hogy Orbán Viktor Brüsszel elleni hadjáratának van értelme, hogy az orosz-pártiság hasznot hoz, ám a kormánytagok, a képviselők, a polgármesterek rákényszerülnek arra, hogy megkérdezzék maguktól, szűkebb s tágabb körben egymástól: merre megyünk? Mi a célunk? Mi jó nekünk ebből? Sőt, egy részükben az is felmerül: mi jó ebből városomnak és Magyarországnak?
- A tét: az Orbán-rendszer magával rántja Magyarországot a mélybe, vagy Magyarország kiszabadul az Orbán-rendszer fogságából.
- Ahogy 1942-44-ben a Horthy-rendszer, 1986-88-ban a Kádár-rendszer belvilágában határoztatott meg az ország sorsa, 2022-24-ben a hatalom termeiben és folyosóin, a hatalmasok agyában és szívében dől el, mi lesz velünk. Remény? Nem. Reménytelenség? Nem. Realitás. A Horthy-rendszer emberei képtelenek, a Kádár-rendszeré képesek voltak a békés, tárgyalásos rendszerváltoztatásra és geopolitikai irányváltásra. Az idő múlik.
Következő cikk: Hogy mit tesz a háború, azt jól lehet mérni Németország példáján
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >