2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál

Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál

Így kemény feladat elé néz ma Budapesten az Európa Tanács első embere. A magyar vezetés ugyanis odahaza titokban azt igyekszik kipuhatolni, hogy hívei támogatnák-e a Huxitot. A cél, hogy kizsarolja a visszatartott alapok folyósítását. Michel ugyanakkor azon van, hogy ne kudarccal érjen véget a december közepi EU-csúcs. A házigazdának azonban a vétóval jelentős ütőkártya van a kezében és semmi sem utal arra, hogy hajlandó volna engedni. Éppen ellenkezőleg. Egy hete plakátkampánnyal támadja von der Leyent. A nemzeti konzultáció során a magyaroknak sugallt válaszokat kell adniuk, miközben a kérdések Unió- és Ukrajna-ellenesek. Ám a politikus a háttérben már a régóta tartó vita fokozására készül. A VSquare oknyomozó portál egy fideszes forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a párton belül bizalmas felmérés zajlik: mi lenne, ha Magyarország jövő júniusban felmondaná a tagságot, ha nem sikerül jobb belátásra bírni a partnereket a befagyasztott pénzek ügyében? Vagyis becsapná maga mögött az ajtót, hacsak Brüsszel nem oldja fel a milliárdokat, függetlenül az igazságszolgáltatás bedarálásától és az Orbán-család meggazdagodásától. A fenyegetéssel egyrészt a híveket igyekszik szavazásra mozgósítani, másrészt ily módon próbál nyomást gyakorolni a Bizottságra. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

 

Süddeutsche Zeitung
Talán eddigi legkényesebb küldetésére vállalkozott az Európai Tanács elnöke, amikor ma arról igyekszik meggyőzni Budapesten Orbán Viktort, hogy ne tegyen keresztbe a közös Ukrajna-politikának. Sok mozgástere nincsen, de Michel mindenképpen szeretné megőrizni az EU elszántságát. – írja Brüsszelből Hubert Wetzel.
Azzal kezdi, hogy az EU már hozzászokott: a kormányfő borsot tör az orra alá. Ám a jobboldali-populista politikust csak akkor érdeklik a játékszabályok, ha azokat ki tudja használni, hogy a többieket engedményekre kényszerítse. Ezért a közösségben gyakran egy lapon emlegetik Magyarországot, valamint a zsarolást.
Michel pont attól igyekszik visszatartani a házigazdát, hogy az ne revolverezzen. Az út szokatlan, viszont vitatott. Ám a helyzet komoly, hiszen Orbán pár napja bejelentette: blokkolni fogja mind a felvételi tárgyalások megindítását, mint az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós segélyalapot.
Uniós források szerint ha megteszi, az nem csupán orosz szemszögből lenne győzelem, hanem egyetlen csapással szétverné az egységet. Megbénulna a szervezet. A nagy kérdés az, mennyire komolyan gondolja. Ez ügyben eltér az európai diplomaták véleménye. Mindenesetre teljesíteni lehetne a követelését, hogy a 27-ek tartsanak „stratégiai vitát” Ukrajnáról, bár az várhatóan nem fog menni, hogy kívánságának megfelelően leállítsák a szankciókat, valamint a fegyverszállításokat is.
 Nyílt titok, hogy a miniszterelnök csak akkor szavazza meg az 50 milliárd eurót, ha legalább a befagyasztott brüsszeli pénzek egy részéhez hozzájut. Állítólag ragaszkodik ahhoz is, hogy az általa nagyon nem szeretett von der Leyen ne induljon ismét a Bizottság elnöki tisztéért. Persze nyitott, hogy a 26 kormány hagyja-e magát sarokba szorítani ebben az ügyben.
https://www.sueddeutsche.de/politik/viktor-orban-europaeische-union-charles-michel-budapest-ukraine-1.6309483 
Die Presse
Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál – így kemény feladat elé néz ma Budapesten az Európa Tanács első embere. A magyar vezetés ugyanis odahaza titokban azt igyekszik kipuhatolni, hogy hívei támogatnák-e a Huxitot. A cél, hogy kizsarolja a visszatartott alapok folyósítását. Michel ugyanakkor azon van, hogy ne kudarccal érjen véget a december közepi EU-csúcs.
A házigazdának azonban a vétóval jelentős ütőkártya van a kezében és semmi sem utal arra, hogy hajlandó volna engedni. Éppen ellenkezőleg. Egy hete plakátkampánnyal támadja von der Leyent. A nemzeti konzultáció során a magyaroknak sugallt válaszokat kell adniuk, miközben a kérdések Unió- és Ukrajna-ellenesek.
Ám a politikus a háttérben már a régóta tartó vita fokozására készül. A VSquare oknyomozó portál egy fideszes forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a párton belül bizalmas felmérés zajlik: mi lenne, ha Magyarország jövő júniusban felmondaná a tagságot, ha nem sikerül jobb belátásra bírni a partnereket a befagyasztott pénzek ügyében?
Vagyis becsapná maga mögött az ajtót, hacsak Brüsszel nem oldja fel a milliárdokat, függetlenül az igazságszolgáltatás bedarálásától és az Orbán-család meggazdagodásától. A fenyegetéssel egyrészt a híveket igyekszik szavazásra mozgósítani, másrészt ily módon próbál nyomást gyakorolni a Bizottságra.
Merthogy a magyar gazdaság csehül áll. Az infláció a múlt hónapban majdnem elérte a 10 %-ot, a GDP negyedévről negyedévre kisebb lesz. Ám ettől még a miniszterelnök jóformán az EU minden geopolitikai vetélytársának a karjaiba veti magát. Hogy mennyire a Kremlhez húz, az köztudomású.
De van más is: miközben az unió a Hegyi-Karabah bekebelezése után megkísérel egyensúlyozni Azerbajdzsán és Örményország között, Szijjártó Bakuban üdvözölte a terület erőszakos elfoglalását. Egy magyar vállalat pedig – a stratégiai partnerség jegyében – közreműködik az újjáépítésben.
https://www.diepresse.com/17862260/huxit-viktor-orban-kokettiert-mit-eu-austritt 
The Times
A választóknak ellent kell állniuk a szélsőjobb lopakodó térhódításának – figyelmeztet Gary Murphy, a dublini City University politológia professzora, a patinás brit újság rendszeres szemleírója. A kemény jobb számára az egész földrészen próbakő lett a bevándorlás elutasítása. A múlt héten éppen ez vetett véget a nyugati választásokat gyakran körülvevő technokrata harmóniának, amikor a hollandoknál Wilders lett a befutó.
Az új, jobbos populizmus a politikai közepet fenyegeti, de a holland győztest egyenesen szélsőjobbosként emlegetik szakmai körökben. Ezek a pártok ellenségesek az EU-val szemben, nem hisznek a klímaváltozásban és a megoldására kidolgozott javaslatokban. Alacsonyabb adókkal házalnak. Mantraszerűen ismételgetik, hogy ismét naggyá teszik országukat. Kikelnek magukból a politikai elit ellen és a múltból vesznek kulturális ösztönzést.
Nagy-Britanniától Magyarországig, Oroszországtól Amerikáig létezik a felfogás, hogy sokkal jobban állnának a dolgok, ha vissza lehetne térni a korábbi kulturális egyneműséghez. Az ellenség ugyanakkor a legtöbbször külföldi és elit. Utóbbinak a demagógok szerint fogalma sincs róla, milyen is az egyszerű nép.
A 2024-es EP-választást kihasználhatják a populisták az előretörésre. Ám olyasmire nem lehet számítani, mint a 30-as években, mert a demokrácia sokkal erősebb. Magas a jólét, és szociális programok jelentős szolidaritást eredményeztek a legtöbb államban. Csakhogy éppen ez utóbbi van most veszélyben a szélsőjobb dühödt retorikája miatt, mármint hogy minden gazdasági nehézségről a bevándorlók tehetnek.

Süddeutsche Zeitung

 

Talán eddigi legkényesebb küldetésére vállalkozott az Európai Tanács elnöke, amikor ma arról igyekszik meggyőzni Budapesten Orbán Viktort, hogy ne tegyen keresztbe a közös Ukrajna-politikának. Sok mozgástere nincsen, de Michel mindenképpen szeretné megőrizni az EU elszántságát. – írja Brüsszelből Hubert Wetzel.

Azzal kezdi, hogy az EU már hozzászokott: a kormányfő borsot tör az orra alá. Ám a jobboldali-populista politikust csak akkor érdeklik a játékszabályok, ha azokat ki tudja használni, hogy a többieket engedményekre kényszerítse. Ezért a közösségben gyakran egy lapon emlegetik Magyarországot, valamint a zsarolást.

Michel pont attól igyekszik visszatartani a házigazdát, hogy az ne revolverezzen. Az út szokatlan, viszont vitatott. Ám a helyzet komoly, hiszen Orbán pár napja bejelentette: blokkolni fogja mind a felvételi tárgyalások megindítását, mint az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós segélyalapot.

Uniós források szerint ha megteszi, az nem csupán orosz szemszögből lenne győzelem, hanem egyetlen csapással szétverné az egységet. Megbénulna a szervezet. A nagy kérdés az, mennyire komolyan gondolja. Ez ügyben eltér az európai diplomaták véleménye. Mindenesetre teljesíteni lehetne a követelését, hogy a 27-ek tartsanak „stratégiai vitát” Ukrajnáról, bár az várhatóan nem fog menni, hogy kívánságának megfelelően leállítsák a szankciókat, valamint a fegyverszállításokat is.

Nyílt titok, hogy a miniszterelnök csak akkor szavazza meg az 50 milliárd eurót, ha legalább a befagyasztott brüsszeli pénzek egy részéhez hozzájut. Állítólag ragaszkodik ahhoz is, hogy az általa nagyon nem szeretett von der Leyen ne induljon ismét a Bizottság elnöki tisztéért. Persze nyitott, hogy a 26 kormány hagyja-e magát sarokba szorítani ebben az ügyben.

 

Die Presse

 

Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál – így kemény feladat elé néz ma Budapesten az Európa Tanács első embere. A magyar vezetés ugyanis odahaza titokban azt igyekszik kipuhatolni, hogy hívei támogatnák-e a Huxitot. A cél, hogy kizsarolja a visszatartott alapok folyósítását. Michel ugyanakkor azon van, hogy ne kudarccal érjen véget a december közepi EU-csúcs.

A házigazdának azonban a vétóval jelentős ütőkártya van a kezében és semmi sem utal arra, hogy hajlandó volna engedni. Éppen ellenkezőleg. Egy hete plakátkampánnyal támadja von der Leyent. A nemzeti konzultáció során a magyaroknak sugallt válaszokat kell adniuk, miközben a kérdések Unió- és Ukrajna-ellenesek.

Ám a politikus a háttérben már a régóta tartó vita fokozására készül. A VSquare oknyomozó portál egy fideszes forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a párton belül bizalmas felmérés zajlik: mi lenne, ha Magyarország jövő júniusban felmondaná a tagságot, ha nem sikerül jobb belátásra bírni a partnereket a befagyasztott pénzek ügyében?

Vagyis becsapná maga mögött az ajtót, hacsak Brüsszel nem oldja fel a milliárdokat, függetlenül az igazságszolgáltatás bedarálásától és az Orbán-család meggazdagodásától. A fenyegetéssel egyrészt a híveket igyekszik szavazásra mozgósítani, másrészt ily módon próbál nyomást gyakorolni a Bizottságra.

Merthogy a magyar gazdaság csehül áll. Az infláció a múlt hónapban majdnem elérte a 10 %-ot, a GDP negyedévről negyedévre kisebb lesz. Ám ettől még a miniszterelnök jóformán az EU minden geopolitikai vetélytársának a karjaiba veti magát. Hogy mennyire a Kremlhez húz, az köztudomású.

De van más is: miközben az unió a Hegyi-Karabah bekebelezése után megkísérel egyensúlyozni Azerbajdzsán és Örményország között, Szijjártó Bakuban üdvözölte a terület erőszakos elfoglalását. Egy magyar vállalat pedig – a stratégiai partnerség jegyében – közreműködik az újjáépítésben.

 

The Times

 

A választóknak ellent kell állniuk a szélsőjobb lopakodó térhódításának – figyelmeztet Gary Murphy, a dublini City University politológia professzora, a patinás brit újság rendszeres szemleírója. A kemény jobb számára az egész földrészen próbakő lett a bevándorlás elutasítása. A múlt héten éppen ez vetett véget a nyugati választásokat gyakran körülvevő technokrata harmóniának, amikor a hollandoknál Wilders lett a befutó.

Az új, jobbos populizmus a politikai közepet fenyegeti, de a holland győztest egyenesen szélsőjobbosként emlegetik szakmai körökben. Ezek a pártok ellenségesek az EU-val szemben, nem hisznek a klímaváltozásban és a megoldására kidolgozott javaslatokban. Alacsonyabb adókkal házalnak. Mantraszerűen ismételgetik, hogy ismét naggyá teszik országukat. Kikelnek magukból a politikai elit ellen és a múltból vesznek kulturális ösztönzést.

Nagy-Britanniától Magyarországig, Oroszországtól Amerikáig létezik a felfogás, hogy sokkal jobban állnának a dolgok, ha vissza lehetne térni a korábbi kulturális egyneműséghez. Az ellenség ugyanakkor a legtöbbször külföldi és elit. Utóbbinak a demagógok szerint fogalma sincs róla, milyen is az egyszerű nép.

A 2024-es EP-választást kihasználhatják a populisták az előretörésre. Ám olyasmire nem lehet számítani, mint a 30-as években, mert a demokrácia sokkal erősebb. Magas a jólét, és szociális programok jelentős szolidaritást eredményeztek a legtöbb államban. Csakhogy éppen ez utóbbi van most veszélyben a szélsőjobb dühödt retorikája miatt, mármint hogy minden gazdasági nehézségről a bevándorlók tehetnek.

 

2023. november 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább

Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet

Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >

Tovább