Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A senki földjére került a Hamász, miután Irán elfordult tőle
Ezt állítja Hamish de Bretton-Gordon, a 1. brit tankezred volt parancsnoka, a Daily Telegraph rendszeres szemleírója. Úgy értékeli, hogy a viszály döntő fordulatához érkezett, mivel a terrorcsoport mind inkább elszigetelődik, ily módon biztos, hogy vereséget szenved. Teherán pálfordulásának okát abban látja, hogy a milícia még a legfőbb támogatóját sem tájékoztatta előre az Izrael elleni rajtaütésről. A szintén iráni gyámkodással működő Heszbollah egyik parancsnoka arról számolt be, hogy egy szép nap arra ébredtek: kitört a háború. Pedig – jegyzi meg az elemző – tolvajok között azért illendő a betyárbecsület. Ezek után értesítette Khameinei ajatollah a Hamászt, hogy politikai és erkölcsi segítséget továbbra is kapnak, ám országa nem avatkozik be közvetlenül. Éppenséggel persze az évi 100 millió dolláros apanázs sem csekélység, és az is biztos, hogy az Iszlám Köztársaság támadásra bátorította a terroristákat. A Hamász ezzel együtt nem tudta lángba borítani a Közel-Keletet, pedig arra játszott. Ám egyre több a bizonyíték, hogy az arab világ ellene fordul. De hiába feltételezhető, hogy viszonylag gyorsan véget ér a katonai konfliktus, a következményei óriásiak lesznek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Times
Lengyelországban kipukkant a populizmus, sőt a meglepő választási eredmény az egész világra kiterjedő változás nyitánya lehet, bár ezt még korai túl határozottan megjósolni – állítja Victor Sebestény, a magyar származású újságíró, aki még kicsi volt, amikor a családja Nagy-Britanniába menekült.
Abból az alkalomból fejti ki véleményét, hogy a Manchester University Pressnél most jelent meg Jaroslaw Kuisznak, a Kultúra Liberalna nevű lengyel hetilap szerkesztőjének új könyve az országában végbemenő változásokról. Mivel a recenzens egykor a helyszínen kísérte végig a szocialista Lengyelország bukását, úgy ítéli meg, hogy a PiS oldalakat lopott a kommunisták forgatókönyvéből a hatalom megszerzésére és megtartására.
A választás kimenetelére ő sem számított, mint ahogy Kuisz sem. Hiszen a Jog és Igazságosság szorosan haladt Orbán Viktor, Erdogan és más demagógok nyomdokaiban, hozzáigazítva a módszert azonban a lengyel viszonyokhoz. Okosan kihasználta a felszín alatt megbúvó társadalmi ellentéteket. Kiállt a bevándorlás ellen, kulturkampfot kezdett a melegek ellen. A hatalom sáncain belül kezdte visszaállítani a politikai órákat. Jó néhány törvénye ütközött az uniós szabályokkal.
Az ellenzék vissza kívánja vinni az országot Európába. Akárcsak Orbán, az eddigi lengyel vezetés is a szocializmusban élte le élet jó részét. Amikor győzött, igyekezett sajátos formában visszaállítani ifjúsága egypártrendszerét. A könyv leírja, milyen is a nemzeti populizmus, és miként verheti meg a liberális ellenzék. Mindenesetre a merész jóslásokat illetően óvatosságra int az emlék, már ti., hogy amikor annak idején győzött a Szolidaritás, a lengyel tévé azt sugározta, hogy a pekingi Tienmen téren tankok sorakoztak fel a demokrácia szétzúzására.
Die Presse
Az osztrák külügyminiszter úgy véli, hogy a Hamásznak el kell tűnnie a színről, ám jelenleg korai volna a teljes tűzszünet, hiszen a terroristák nap mint nap rakétákkal lövik Izraelt. Azt kellene csinálni, amit az EU javasol: időről időre humanitárius folyosókat nyitni a segélyszállítmányoknak. A fő cél az, hogy kiszabaduljanak a túszok. Azon kívül meg kell akadályozni, hogy a viszály átcsapjon Ciszjordániára. Ám Schallenberg itt megjegyzi, hogy abszolút elfogadhatatlan a radikális zsidó telepesek által alkalmazott erőszak. Végül pedig enyhíteni kell a szerencsétlen tömegek szenvedésein.
Az interjúban a politikus nagyon bölcsnek tartja, hogy a USA jelentős erősítést küldött a térségbe. Így egyedül marad a Hamász, amelynek vérszomja a középkori pogromokat, illetve az Iszlám Állam mészárlásait idézi. Izrael ezzel szemben igyekszik felszámolni a terrorszerveztet, amely tudatosan saját céljaira használ kórházakat és iskolákat. Humanitárius válságot próbál előidézni.
Az viszont roppant sajnálatos az osztrák külügyek vezetője, hogy Erdogan a milícia mellé állt. Egy olyan szervezet mellé, amelynek célja Izrael és a zsidó élet megsemmisítése. A megoldást csakis a két állam jelentheti, ahhoz azonban hosszú távon Izrael és az arab világ megbékélése szükséges.
A miniszter nagy veszélyt lát a Szahel-övezetben, a Szahara alatti térségben és a Dél-Kaukázusban, mert egy-két kétes vezető megpróbálkozhat azzal, hogy a bizonytalan nemzetközi helyzetben kész tényeket teremtsen. Azt viszont elutasítja, hogy Ukrajnáról az ukránok feje fölött tárgyaljon bárki is. De azt is nehezményezi, hogy az ukrajnai demokrácia állapotát rózsaszín szemüvegen át nézi az EU, ellenben a Nyugat-Balkánon számon kér minden apró részletet, különösen Boszniában.
Guardian
A lap egyik legjobb külpolitikai szemleírója szerint Netanjahu tehertétel Biden számára, és addig nem lehetséges a béke, amíg nem távozik a színről. Simon Tisdall hangsúlyozza, hogy akár Amerika és a nemzetközi rend tekintélye is jóvátehetetlen károkat szenvedhet, miután a szövetségesek beálltak az izraeli kormányfő mögé, akinek a hadművelete példátlan szenvedések forrása Gázában.
De hát az amerikai elnök megerősítette, amit az izraeli vezető hajtogat, hogy ti. lehetetlen a tűzszünet, pedig nagyon is rá tudná venni álláspontja megváltoztatására szövetségesét. A Hamász támadása óta azonban csak megerősödött a benyomás, hogy Jeruzsálem nem hallgat az Egyesült Államokra. Elutasítja a fegyvernyugvást, pedig nem verte meg az ellenfelet és fogságban vannak a túszok.
Ily módon fokozódik a nyomás Washingtonra, hogy avatkozzon be és Biden a jelek szerint hajlik is rá. Most már úgy tűnik: elfogadja, hogy Izrael válogatás nélkül bombáz célpontokat. De hát sok más választása nincs is, mert az amerikai közvélemény többsége a harcok leállítását akarja, és az elnök szénája nem áll túl jól a választás előtt.
Nagy gond, hogy Gáza beárnyékolja az ukrajnai háborút, de a politikus itt is rosszul állt hozzá a dologhoz, mert azt jött ki belőle a 3. világ szemében, hogy az oroszok elleni viszályban elítéli a civil halottakat, Izraelben viszont nem. Kína és Oroszország ugyanakkor kiaknázza a nyugati képmutatást.
A Fehér Háznak értelemszerűen ki kell állnia Izrael mellett, ám túllőtt a célon, mert nem fékezte meg Netanjahut. Aki pedig – gátlástalan, keményvonalas nacionalista lévén – nagy Trump-rajongó, nem barátja Bidennek. De mindenáron hatalmon kell maradnia, hogy megússza a börtönt, így viszont folyamatosan támadni fog a fronton. Gázát az idők végeztéig meg akarja tartani, elutasítja a két állam gondolatát. Az USA későn ébredt, de nem kétséges, hogy addig nincs béke, amíg az izraeli politikus irányítja a fejleményeket országában.
Daily Telegraph
A senki földjére került a Hamász, miután Irán elfordult tőle – állítja Hamish de Bretton-Gordon, a 1. brit tankezred volt parancsnoka, a lap rendszeres szemleírója. Úgy értékeli, hogy a viszály döntő fordulatához érkezett, mivel a terrorcsoport mind inkább elszigetelődik, ily módon biztos, hogy vereséget szenved.
Teherán pálfordulásának okát abban látja, hogy a milícia még a legfőbb támogatóját sem tájékoztatta előre az Izrael elleni rajtaütésről. A szintén iráni gyámkodással működő Heszbollah egyik parancsnoka arról számolt be, hogy egy szép nap arra ébredtek: kitört a háború. Pedig – jegyzi meg az elemző – tolvajok között azért illendő a betyárbecsület.
Ezek után értesítette Khameinei ajatollah a Hamászt, hogy politikai és erkölcsi segítséget továbbra is kapnak, ám országa nem avatkozik be közvetlenül. Éppenséggel persze az évi 100 millió dolláros apanázs sem csekélység, és az is biztos, hogy az Iszlám Köztársaság támadásra bátorította a terroristákat.
A Hamász ezzel együtt nem tudta lángba borítani a Közel-Keletet, pedig arra játszott. Ám egyre több a bizonyíték, hogy az arab világ ellene fordul. De hiába feltételezhető, hogy viszonylag gyorsan véget ér a katonai konfliktus, a következményei óriásiak lesznek.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár az emberség nevében azt sürgeti, hogy Izrael tegye lehetővé a betegek és az ápolószemélyzet biztonságos evakuálását, mert már elviselhetetlenek az állapotok az al-Sifa kórházban. Alexandra Föderl-Schmid főszerkesztő-helyettes, aki dolgozott Jeruzsálemben tudósítóként, emlékeztet arra, hogy az épületben nincs áram és gyógyszer. Így nem beszélhetünk működő gyógyintézményről.
Viszont a nemzetközi jog védelme alatt áll, bár nyilvánvaló, hogy a Hamász kihasználja a saját céljaira. Ám az eddigi bizonyítékok alapján nem lehet katonai célpontnak nyilvánítani. A WHO helyszíni tapasztalatai alapján az izraeli hadseregnek bele kellene mennie egy hosszabb tűzszünetbe. Az emberség parancsa azt diktálja, hogy még háború idején is olyan körülményeket kell szavatolni amelyek lehetővé teszik a biztonságos evakuálást.
Washington Post
A vezércikk kiemeli, hogy itt a hármas nukleáris verseny, ám van mód lelassítani. Ilyen veszélyes helyzet az első atombomba ledobása óta nem volt, de nem szükséges, hogy katasztrófába torkolljon. Szerződésekkel kell korlátok közé szorítani, amihez politikai elhatározás szükséges az amerikai, az orosz és a kínai vezetés részéről.
Az új tényező Kína, amely a következő kb. a következő egy évtizedben egyenlő szintre kíván feljönni a két riválissal szemben. Ezáltal azonban csak még nehezebb és megjósolhatatlan lesz a nukleáris elrettentés, mint amilyen hidegháború idején volt. Hiszen fokozódik a téves helyzetértékelés, illetve számítás veszélye, arról nem beszélve, hogy az oroszok hányszor fenyegetőztek Ukrajnában harcászati atomfegyver bevetésével.
Pekingnek hírek szerint jelenleg jó 500 robbanófeje van, de az évtized végéig 1000 fölé szándékozik növelni a számot. Emellett mind a három haderőnemnél rendszeresíti a hordozóeszközöket. Egyben fejleszti hadászati elhárító rendszerét. Oroszország a háború idején is nukleáris meghajtású cirkálórakétákkal kísérletezik. Az USA-ban szintén zajlik a korszerűsítés.
Sok eszköz nincs az új fegyverkezési verseny feltartóztatására. A korábbi egyezmények vagy lejártak, vagy meggyengültek. Az viszont pozitív, hogy Kína a napokban megbízottat küldött Washingtonba a lehetséges korlátozások megvitatására. Annak idején Reagan és Gorbacsov elhatározása tudott megálljt parancsolni a versengésnek. Most nem látni ilyen akaratot. Ezért bölcs lenne legalább a szerény lehetőségekkel élni a későbbi egyezmények előkészítésére
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >