2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

A vádemelések juttatják be ismét a Fehér Házba Trumpot?

A vádemelések juttatják be ismét a Fehér Házba Trumpot?

A Wall Street Journal vezércikke úgy ítéli meg: nem kizárt, hogy a demokraták számításával szemben éppen a vádemelés juttatja be ismét a Fehér Házba Trumpot. A legújabb per édeskeveset számít politikailag, mint ahogy a többi ügy sem. Sőt, éppen az ellenkező irányban lendíti ki az ingát. A volt elnök támogatására alakult egyik bizottság felmért 4 tévéreklámot, amely a politikus jogi nehézségeit volt hivatott bemutatni és azt állapította meg, hogy a szándékkal ellentétben három még növelte is Trump népszerűségét. Különösen azok körében aratott nagy tetszést a négy anyag, akik nem gondolják, hogy nagyon jobboldaliak lennének. Ezért nem túlzás azt feltételezni, hogy a független rétegek közül is sokan úgy vélik: a jogi eljárás mögött politikai megfontolások húzódnak meg. Ráadásul a legújabb közvélemény kutatás azt mutatja, hogy Biden vesztésre áll 5 ingadozó államban. Trump ellenfelei ráuszították az igazságszolgáltatást a korábbi elnökre. Ám ez csak erősíti a pozícióit, mert politikai mártírnak állíthatja be magát. És még az is megeshet, hogy az akció hullámain behajózik a Fehér Házba. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

BBC

 

A World Press Photo szervezői azt közölték: rettenetesen megrázta őket, hogy az illetékes miniszter az LMBT-törvényre hivatkozva elbocsátotta a Nemzeti Múzeum igazgatóját. Eddig ugyanis nem volt példa arra, hogy Európában cenzúrázták volna a kiállítást. Közben az illetékes fotós, akinek az egyik manilai melegotthon készült felvételei kiváltották az egész palávert, úgy nyilatkozott, hogy rendkívül szomorú. Szerinte igazából az borzasztó, ha nem engedik megmutatni a nemi kisebbségeket, korlátozzák létjogukat.

(A menesztés híre hihetetlen mértékben bejárta a világsajtót, vastagon szerepel mind az angol, mind a német, mind a francia nyelvű sajtóban – a szerk. megj.)

 

Politico

 

Az EP-magyar jelentéstevője azt javasolja, hogy az EU azokat a pénzeket szabadítsa fel Magyarország számára, amelyek az egyetemeket és a kutatást szolgálják. Gwendoline Delbos-Corfield a Princetoni Egyetem nemzetközi jogászával, a holland John Morijnnal együtt dolgozta ki az elképzelést. Azzal érvelnek, hogy a Bizottság ily módon tudná a leginkább jelezni: az átlag magyarok mellett áll.

Mindketten úgy értékelték, hogy nincs igazán előrelépés a jogállami vitában, ideértve a korrupció-ellenes fellépést, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az állami vagyon kiszervezését. Ám ha az Erasmust és a kutatás támogatását kiveszik a tilalmi listából, akkor az alapok nem jutnak egy enyveskezű rezsim markába.

Ezt vagy úgy lehetne elérni, hogy a Bizottság közvetlenül, a magyar állami szervek bevonása nélkül rendelkezne a források elosztásáról. Vagy pedig új, önálló független testületet hoznának létre, és ahhoz fordulhatnának a diákok és tudósok. De az is járható út lenne, hogy a pénzeket más országokban parkoltatnák a kutató intézeteknél a magyar jelentkezők részére. Ez arra is jó volna, hogy más tagállamokból a diákok nem tanulhatnának a hatalom zsebében lévő magyar egyetemeken.

A kérdés azért vetődött fel, mert az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága ma ismét tárgyal a visszatartott pénzekről, miután úgy tudni, hogy a Bizottság engedményekre készül, mert Orbán Viktor továbbra is meghiúsítja Ukrajna hosszú távú megsegítését. A képviselők többsége várhatóan sürgeti von der Leyent, hogy ne engedjen a zsarolásnak. Annál is inkább, mert csak rontott a magyar kormány megítélésén, hogy a miniszterelnök parolázott a háborús bűnös Putyinnal.

Beavatottak név nélkül azonban azt közölték, hogy Brüsszel felszabadítja a befagyasztott összeget egy részét.

 

FAZ

 

Az uniós tagállamok közül csupán Magyarország, Ausztria, Csehország és Horvátország utasította el az ENSZ-határozatot Gáza ügyében és ezzel mind a négyen egyértelműen Izrael oldalára álltak. Az a nemzeti-konzervatív magyar kormány szavazta meg az indítványt, amely úgy véli, hogy az ukrán háborút Amerika gerjesztette.

Ám New Yorkban mégis egy hajóban ült az USA-val és Izraellel. Alighanem nagyban hozzájárult ehhez, hogy a miniszterelnököt igen szoros viszony fűzi Netanjahuhoz. Ám közben magyar társadalomtudósok úgy vélik, hogy az országban továbbra is súlyos gond az antiszemitizmus. A Tom Lantos Intézet tavalyi felmérése alapján a lakosság 12%-a keményen zsidóellenes.

A Fidesztől jobbra álló Mi Hazánk nem hajlandó szolidaritásra Izraellel. Viszont úgy néz ki, hogy a kormánypárton belül már nem vált ki jelentős visszhangot az antiszemitizmus. Merthogy a menekültválság óta a hatalom a muzulmán bevándorlókat tünteti fel a legfőbb veszélyforrásként.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Az iraki és afganisztáni nemzetközi erők volt főparancsnoka úgy nyilatkozott, hogy nehezebb feladatot nemigen tud elképzelni, mint ami az izraeli fegyveres erőkre vár Gázában. Hiszen házról háza kell harcolniuk, meg kell tisztítaniuk minden emeletet, minden alagutat. Majd gondoskodniuk kell arról, nehogy az ellenség visszatérhessen, ezért embereket kell hátrahagyniuk, miközben nyomulnak tovább.

Petraeus, aki katonai pályafutása után a CIA igazgatója lett, emlékeztet arra, hogy a Hamász emberei nem viselnek egyenruhát, pajzsként használják a civileket és a túszokat, milicistái bármikor készek öngyilkos merényletre. Emellett jól ismerik a terepet, és 500 kilométer hosszú alagútrendszert építettek ki.

Készek megsemmisíteni Izraelt, zsidókat ölni. Ezért a Netanjahu-kormánynak fel kell számolnia a szervezetet. A tisztogatás után meg kell tartania a területet, gondoskodnia kell az alapellátásról, a humanitárius segítségről és felügyelnie kell az újjáépítést, amíg mások nem veszik át tőle a szerepet. Hogy sikerüljön, ahhoz be kell bizonyítania a palesztinok számára, hogy jobb lenne az életük a Hamász nélkül. Mind Gázában, mind Ciszjordániában.

A kétállami megoldásnak nincs alternatívája. Hogy Irán netán közvetlenül is beleavatkozik-e a háborúba, azt az extábornok nem gondolja, de nem is zárja ki. Ám az USA pont azért küldött két anyahajót a kiszolgáló egységekkel kiegészítve a térségbe, hogy ne legyen súlyos következményekkel járó összecsapás. 

 

Daily Telegraph

 

Az izraeli hadsereg igényeinek megfelelően megtervezett Merkava tankok most bebizonyíthatják, mennyit érnek – hangsúlyozza Hamish de Bretton-Gordon, a brit hadsereg 1. harckocsizó ezredének volt parancsnoka. Az egykori ezredes szerint ezek a járművek egyaránt képesek nyílt terepen, nagy sebesség mellett pontosan célba találni, de arra is alkalmasak, hogy városi környezetben, lépésben haladva mérjenek megsemmisítő csapást a célpontra.

Egyes kommentátorok az ukrajnai háború tapasztalatai alapján azt mondják, hogy befellegzett a páncélos hadviselésnek. Ám tévednek, mert abból vonják le a következtetést, amit az oroszok csináltak, márpedig tanítani kellene, hogy így ne! Hiszen nem adtak a járművek mellé gyalogsági támogatást, ugyanakkor a drónok és a nyugati tankok könnyen ki tudták lőni az orosz harcjárműveket.

A Merkavánál kiküszöbölték ezeket a hiányosságokat, ily módon ezek a harceszközök óriási támogatást jelentenek majd Gázában a hadsereg számára, tűzerőben, védelmi képességben és mozgékonyságban.  

 

Washington Post

 

Max Boot szerint a színfalak mögött igencsak mutogat egymásra Ukrajna és az Egyesült Államok a nagy hadjárat kudarca miatt, ám az igencsak kimerült ukránok kénytelenek folytatni a háborút, mert Putyin egyelőre nem adja fel. Már ha meg akarják menteni nemzetüket, nehogy azt leigázza egy háborús bűnös, aki a polgári lakosság ellen követ el szörnyűségeket. De a Nyugat sem tehet mást: támogatnia kell Kijevet.

Az USA-nak tekintetbe kell vennie azt a stratégiai szempontot, hogy az orosz haderő hatalmas veszteségeket szenved, ennélfogva kisebb fenyegetést jelent a NATO-tag szomszédok számára az elkövetkező években. Vagyis mindent fegyvert meg kell adni az ukrán vezérkari főnöknek, amit az csak kér.

Ben Hodges nyugalmazott tábornok, az Európában állomásozó amerikai haderők volt főparancsnoka azt nyilatkozta a szerzőnek, hogy sokkal több cirkálórakétát kell átadni, az F-16-osok és ATACMS rakéták mellett, mert az orosz repülőtereket és utánpótlási központokat kell célba venni a megszállt Krímben. A déli részekre ugyanis a félszigetről érkezik az erősítés és ha át kell helyezni a haditengerészet, a légierő egységeit, valamint a logisztikai létesítményeket, akkor az felborítja az orosz számításokat.

Ez az aszimmetrikus taktika már hozott sikereket, így vált újra lehetségessé a gabonaszállítás a Fekete-tengeren. Ha a Kongresszus továbbra is folyósítja a támogatást és Biden legyőzi Trumpot – jelenleg egyik sem biztos -, akkor Putyin azzal szembesül, hogy nem nyerhet. Ám ha mégis győzni tud, annak riasztó következményei lennének az egész világ számára. Az ukránok az életüket viszik vásárra, de tudják, hogy nem adhatják fel. Nem adhatja fel a Nyugat sem.

 

Der Standard

 

Paul Lendvai szerint egyre nagyobb gondot jelent Ukrajna – az időtényező az állóháború miatt Oroszország kezére játszik. Hiszen annak háromszor több lakosa van, a gazdasága pedig tízszer nagyobb, mint az ukránoké. Viszont, hogy megrekedtek a harcok, az segít Moszkvának pótolni a veszteségeit.

Azon felül jól jön neki a közel-keleti viszály is, mind közvetlenül, mind közvetve. Eltereli a figyelmet, és nem kizárt, hogy végzetes következményekkel jár a tengerentúli törvényhozásban. Nem lehet tudni, hogy a Kongresszus megszavazza-e a Kijevnek szánt 60 milliárd dollárt. Hogy Trump esetleg újra elnök lesz, az egyre nagyobb fenyegetést jelent a létfontosságú washingtoni támogatás szempontjából.

Hogy von der Leyen dicshimnuszt zengett az Ukrajna uniós tagságát célzó reformokról, az nem vonhatja el a figyelmet arról, hogy romlanak az ország pozíciói a szervezetben. Fico megválasztásával Orbánnak – Putyin legszorosabb európai barátjaként – új szövetségese lett az azonnali békét sürgető kampányban.

Az elhúzódó patthelyzet, a gázai humanitárius válsághelyzet és az antiszemita incidensek sora csak még jobban visszaveti az európai országok segítőkészségét.

 

Le Figaro

 

Magyarországról folyamatosan érkezik a civilek által megszervezett segítség a Kárpátok Sárkányai nevű ukrajnai területvédelmi egységhez. A szervezők idáig 350 ezer eurót gyűjtöttek, amiből drónokat, hőérzékelő kamerákat, éjjel látó készülékeket vesznek a javarészt magyar nemzetiségű katonákból álló 58-as határvadász zászlóalj számára. Az akciót a Kárpátaljai Sárkányellátó nevű szerveződés hirdette meg.

A kárpátaljai magyar katonák helyállása Magyarországon büszkeséggel tölti el azokat, akik rosszallással figyelik az Orbán-kormány hozzáállását, miután a hatalom nem hajlandó fegyvereket küldeni Ukrajnának. Trautmann Balázs, az egyik fő szervező azonban visszautasítja, hogy háborús vagy moralizáló megfontolások vezérelnék őket. Mint mondja, mindössze annyit tesznek, hogy támogatják azokat, akik úgy döntöttek: harcolni fognak. Már a 9. küldeményt indítják útnak.

A Fidesz kezében lévő sajtó ugyanakkor azzal vádolja Kijevet, hogy az ágyútölteléknek használja a magyar kisebbség képviselőit a fronton. A jelentések úgy tudják, hogy a kb. 400 magyar nemzetiségű katonából 30-an vesztették életüket.

 

Wall Street Journal

 

A vezércikk úgy ítéli meg: nem kizárt, hogy a demokraták számításával szemben éppen a vádemelés juttatja be ismét a Fehér Házba Trumpot. A legújabb per édeskeveset számít politikailag, mint ahogy a többi ügy sem. Sőt, éppen az ellenkező irányban lendíti ki az ingát. A volt elnök támogatására alakult egyik bizottság felmért 4 tévéreklámot, amely a politikus jogi nehézségeit volt hivatott bemutatni és azt állapította meg, hogy a szándékkal ellentétben három még növelte is Trump népszerűségét.

Különösen azok körében aratott nagy tetszést a négy anyag, akik nem gondolják, hogy nagyon jobboldaliak lennének. Ezért nem túlzás azt feltételezni, hogy a független rétegek közül is sokan úgy vélik: a jogi eljárás mögött politikai megfontolások húzódnak meg. Ráadásul a legújabb közvélemény kutatás azt mutatja, hogy Biden vesztésre áll 5 ingadozó államban.

Trump ellenfelei ráuszították az igazságszolgáltatást a korábbi elnökre. Ám ez csak erősíti a pozícióit, mert politikai mártírnak állíthatja be magát. És még az is megeshet, hogy az akció hullámain behajózik a Fehér Házba.

 

2023. november 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni

Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >

Tovább

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább