2025. április 2. Szerda
Ma Áron, Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Majális

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Majális

Az idén Szerbiában másodikán és harmadikán van május elseje. Mert hogy a munka ünnepe vasárnapra esett. Vasárnap pedig nem lehet ünnepelni. A vasárnap az vasárnap, az úgyis szabadnap, ezért hétfőn és kedden sem dolgozunk. Dolgozzon a szegény. Mi már nem szegények, hanem ágrólszakadtak vagyunk. Ezért ünnepelünk. A munka ünnepét, a millióhoz közelítő munkanélküli országában. Ahol még a kormány nyilvántartása szerint is 700 ezren a létminimum határán vergődnek.

Akik tehát a majálisi rostélyok illatából arra következtettek, hogy mégsem olyan nagy a baj ebben a Szerbiában, nem ismerik a legújabb kutatások eredményét. Amely szerint az itteni ember vásárlási ereje alig haladja meg az európai átlag egy negyedét. Nem tudják, hogy az itteni havi átlagkereset 320 euró. A térségben a legalacsonyabb. A macedónok tízzel, a bolgárok 15-tel, a bosnyákok 80-nal előznek meg bennünket. Montenegróban, amelyiknek elszakadásakor itt sokan azt jósolták, hogy éhen halnak egyedül, havi 140 euróval keres többet a munkás, mint Szerbiában. Ha mindehhez hozzátesszük a közgazdászok sötét jóslatát, mely szerint az idén havi 50 eurós bércsökkenés várható, akkor érthető, hogy három napig ünneplik a munkát azok, akiknek van. A többiek úgysem dolgoznak. Akik viszont igen, azoknak 102 dináros minimális órabér megszabásával kedveskedett a kormány néhány nappal a munka ünnepe előtt. Meg az érdekeiket képviselő szakszervezetek. A miniszterelnök személyesen írta alá a szociális és gazdasági szerződést a kormány nevében. A foglalkoztatottakat a profi szakszervezeti vezetők képviselték. A nemrégi pedagógus-sztrájk során derült ki, hogy ezek az érdekvédelmi guruk bizony nemigen érik be ezer euró alatti havi keresettel. Nem kell ebből demagóg történetet keríteni – mondták, ők profik, ennyit ér munkájuk. Biztos, ha ők mondják. És ha a tagság szó nélkül fizeti a tagsági díjat. Már ahol van szervezetük. Mert a magáncégekben, a privatizált vállalatokban nem szívesen látják őket. Mi több, ha lehet, irtják még a gondolatát is. De tényleg minek gondolkodna egy munkás? Azért a 200-300 euróért nem érdemes. Meg a gondolkodástól úgysem lesz több a pénz. Csak keserűbb a szájíz. Mint a hagymás rostonsülttől. Akkor már jobb ez a másik.

Erre jó az ünnep. Meg arra, hogy elfelejtsük: a kutatási adatok szerint Szerbia polgárainak két ötöde elviselhetetlenül él. Hogy ne halljuk meg a közgazdászok károgását, mi szerint mindennek az itteni hatalom az oka, mert nem indította el a kampány során mindig beígért hosszú távú fejlesztési programokat. Meg hogy a világgazdasági válság még inkább hátravetett bennünket. Azok, akiket nem kábított el nagyon az ünnepi hangulat, emlékezhetnek arra, hogy a kormány a válság kezdetén azzal vigasztalt vagy áltatott bennünket, minket nem érint majd a krízis. Mert csak a fejlettek érzik majd meg átkos következményeit. Aztán kiderült, hogy a fejletlenek sem ellenállóak rá. Most már jó hivatkozási alap, amikor magyarázni kell a bizonyítványt. Amíg elhiszik, nincs gond. Amíg ünnepelnek, elhiszik. Akkor most sem olyan tragikus a helyzet, mint ahogy az a kimutatásokból kiderül. A szél egy merőben más hangulatot terjeszt a rostonsült illatával. A kormánynak megfelelőt. Ők is terjesztenek, terjesztetnének szociális hangulatot. Azt ígérik, az idén 4 milliárd 600 millió dinárt fordítanak munkahelyteremtésre. Ezek a milliárdok erőt és elszántságot hivatottak tükrözni. Euróra fordítva már csak 48 milliócska lesz belőlük. Ezt a hangulatterjesztést, -teremtést jobb helyeken manipulációként éli meg a munkásnép. Még ott is, ahol nem három napig ünnepli a munka ünnepét.

2011. május 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal

A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >

Tovább

Egy szokatlan barátság

A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >

Tovább

Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális

Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >

Tovább

Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat

Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >

Tovább

Netanjahu Budapesten

Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >

Tovább

Az már fasizmus, ami most van Amerikában

Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >

Tovább

A hazafiság elve és gyakorlata

Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >

Tovább

A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány

Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >

Tovább

Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?

A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >

Tovább

12 pontban az orosz–ukrán háborúról

„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >

Tovább

Trump a végén sírni fog, de nem csak ő

Chris Patten azt jósolja, hogy Trump politikája nagy szenvedést hoz az egész világra, megtépázza Amerika tekintélyét. >

Tovább

A Trump-kormányzat részéről az ostobaság jelenti a legnagyobb veszedelmet

A hutik elleni támadásról napvilágot látott részletek teljes hozzá nem értésről és nagyképűségről tanúskodnak, és ez >

Tovább