Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A velünk élő Führer
Nehéz nem észrevenni azt a hasonlóságot, ami az orbáni retorikában visszaköszön. Túl azon, hogy köztudottan őt is ütlegelte – rúgta is -– az apja, az ő eszménye is a kokikat és sallerokat osztogató magyar politikus, aki persze állja is az ütéseket. A brüsszelitákkal nap nap után harcba szálló Orbán célja nem az, hogy „békés esztéták és korcsok kolóniáját nevelje ki” – amint attól a Mein Kampfban óv a szerző... A propaganda odáig terjedt, hogy akadtak szentképek, amelyeken a horogkeresztet is Isten mutatta meg Hitlernek. Az egyre vallástalanabb Magyarországon is fontos jelszó a kereszténység védelme, aminek felkent vezetője a kormány és annak feje, és ha elfogadjuk, hogy a viccek nem véletlenül születnek egy-egy személyről, akkor érdemes felidézni, hogy eszerint a különbség a jóisten és a miniszterelnök között csupán annyi, hogy előbbi nem képzeli magát Orbánnak... Arról álmodozott, hogy a linzi kastélyt középkori várrá építteti át. Politikusként és birodalmi vezérként „megvalósíthatta, ami ifjonti álmaiban a szeme előtt lebegett, mindennemű költséghatárok nélkül azt építeni, amit csak akar”. Így aztán épülhet tűzivíztározó tó, középen szigettel és odavezető hattyúhíddal, meg arborét mba vezető kisvasút, amit meghosszabbítunk Bicskéig – tehetjük hozzá a történelmi arcképhez. Szabó Gábor (Élet és Irodalom):
Egy évig tologattam, letettem, újra nekivágtam, végül átrágtam magam a számomra érdektelen – de méltánylandó alapossággal megírt – köteten: Roman Sandgruber Hitler apja. Hogyan lett a fiúból diktátor. Győri László fordította, a Corvinánál jelent meg még tavaly. Hitler nehéz életű apjáról és még nehezebb életű családjáról szól. Az alcímmel ellentétben nem derül ki, hogyan lett a fiúból diktátor. A csalódást a szerző már az első lapokon megelőlegezi, mert valóban: „zsarnok apák és szerető anyák nem számítanak kivételesnek az emberiség történetében”. Az is lerágott csont már, hogy Hitler apai nagyapjának személye bizonytalan, apját, Aloist örökbe fogadta, de nem vette a nevére Johann Georg Hiedler, így anyja nevén, Schicklgruberként jegyezték be az anyakönyvbe 1837-ben. Hiedler halála után 19 évvel, 1876-ban törvényesítették az ő apaságát, de Aloist mégsem Hiedlerként, hanem Hitlerként írták be a matrikulába. A későbbi Führer szerencséjére, elvégre a „Heil Hitler” mégiscsak mozgósítóbb, mint a „Heil Schicklgruber”.
Amúgy a korabeli Felső-Ausztriában gyakori volt a házasságon kívül született gyerek. Majd minden, számunkra érdektelen részletet megtudunk a végül vámtisztté avanzsált Alois méhészkedési és általános gazdálkodási ténykedéséről, a család gyakori költözéséről és lassú polgárosodásáról, továbbá, hogy étkezéskor „túlsúlyban volt a káposzta, a gombóc és a kelt tészta. Adolf Hitler későbbi táplálkozási szokásait is ez a hústalan parasztkonyha alakította: a császármorzsa, a tojásos nokedli és a bukta.” Még Alois papa gazdálkodási számadásairól és levelezéséről is képet kapunk, ám ez sem visz közelebb fia diktátorrá válásának rejtelmeihez, pedig már majdnem a könyv felénél tartunk. Majd mielőtt végképp félrehajítanánk a könyvet, érdekes részletek bukkannak elő.
A vidéki lakóház bútorainak felsorolásakor kiderül, hogy „az egyik sarokban, a gyermekek számára jól látható helyen pedig minden bizonnyal ott volt a mogyorófából vagy nyírfából készített vessző, amelyet a Hitler-háznál gyakran használtak”. Újabb hatvan oldalt átrágva a szerző kiböki, hogy Alois jót akart a fiának, de mindehhez „egyetlen nevelési eszközt ismert, a verést és a lelki terrort”. A könyv kétharmadánál aztán csak kiböki a teljes igazságot: „Adolf Hitlert elnyomta és verte az apja.” A húga elmondása szerint „Adolf fivérem kihívta apám legnagyobb szigorát és minden egyes nap jókora verést kapott”. Más tanú szerint kutyatenyésztőként Alois ahhoz volt szokva, hogy nemcsak a kutyáinak, de a gyerekeinek is éles füttyszóval és rövid, pattogós parancsszavakkal dirigáljon. A titkárnőjének Adolf Hitler így mesélte: „Apámat nem szerettem, de annál jobban féltem tőle. Hirtelen haragú volt és azonnal eljárt a keze. Szegény anyám ilyenkor nagyon féltett.” Többen is megerősítették, hogy Hitlert az apja az akkoriban megszokottnál gyakoribb verésben részesítette. Führerként aztán Hitler nemcsak elfogadta, hanem az edzett, völkisch harcos kiképzésnél meg is követelte a verést mint a nevelés eszközét.
Nehéz nem észrevenni azt a hasonlóságot, ami az orbáni retorikában visszaköszön. Túl azon, hogy köztudottan őt is ütlegelte – rúgta is -– az apja, az ő eszménye is a kokikat és sallerokat osztogató magyar politikus, aki persze állja is az ütéseket. A brüsszelitákkal nap nap után harcba szálló Orbán célja nem az, hogy „békés esztéták és korcsok kolóniáját nevelje ki” – amint attól a Mein Kampfban óv a szerző.
De ne álljunk le efféle családügyi apróságoknál. Érdekes az a párhuzam is, ahogy a valláshoz viszonyult a diktátor. „A világi hatalom és az egyházi pompa, a monasztikus engedelmesség és a barokk ünnepélyesség mély benyomást tett Hitlerre.” „Szinte belekábultam ezek nagyszerűségébe” – áll a Mein Kampfban. Ebben azonban nem valami mélyen átélt vallási áhítat van, Alois és tágabb környezete meglehetősen elidegenedett az egyháztól, antiklerikális nézeteket vallott, de a szertartások hozzátartoztak a mindennapokhoz. Maga Hitler ifjúkorában hívő katolikus volt. Olyannyira, hogy a bérmálási ceremónia – 1380 gyermek gyűlt össze, a püspök órákon át lépdelt, és egyenként a fejükre helyezte a kezét – hátborzongatóan köszön vissza 1945. április végén, amikor a bunkerban vergődő Vezér a felsorakozott Hitlerjugend-tagok előtt elvonulva, arcukat megpaskolva küldi őket valószínűleg a halálba.
A gyermek Hitler tájékozottsága egyházi szövegekben átlag feletti volt, és később erre a tudásra talán minden politikusnál gyakrabban alapozott a szózataiban. A jól ismert formulákat úgy alkalmazta, hogy ő maga tűnjön a megváltónak, új messiásnak. Őt egyenesen a Gondviselés hívta a birodalom vezetésére. Hitler nemcsak az állam vezetője akart lenni, hanem az egyházé is. Göbbels naplójában nehezményezi, hogy miközben „a Führer a legnagyobb ellensége ennek az egész hókuszpókusznak, de megtiltotta, hogy kilépjek az egyházból. Taktikai okokból...” A propaganda odáig terjedt, hogy akadtak szentképek, amelyeken a horogkeresztet is Isten mutatta meg Hitlernek. Az egyre vallástalanabb Magyarországon is fontos jelszó a kereszténység védelme, aminek felkent vezetője a kormány és annak feje, és ha elfogadjuk, hogy a viccek nem véletlenül születnek egy-egy személyről, akkor érdemes felidézni, hogy eszerint a különbség a jóisten és a miniszterelnök között csupán annyi, hogy előbbi nem képzeli magát Orbánnak.
A könyv végén szó esik még a Vezér megalomániájáról. Mint olvassuk, „mentálisan élete végéig megmaradt annak a linzi kispolgárnak, aki kényszeresen valami gigantikusat tervezett” – írta róla főépítésze, Albert Speer a Spandaui börtönnaplóban. Egyik lózungja a „vidék vidékietlenítése” volt, valójában azonban a központokat akarta provincializálni. Szemében a multikulturális Bécs nem másnak tűnt, mint a nyelvi, nemzetiségi és vallási tekintetben egyszínű Felső-Ausztria negatív ellenpéldájának. Arról álmodozott, hogy a linzi kastélyt középkori várrá építteti át. Politikusként és birodalmi vezérként „megvalósíthatta, ami ifjonti álmaiban a szeme előtt lebegett, mindennemű költséghatárok nélkül azt építeni, amit csak akar”. Így aztán épülhet tűzivíztározó tó, középen szigettel és odavezető hattyúhíddal, meg arborétumba vezető kisvasút, amit meghosszabbítunk Bicskéig – tehetjük hozzá a történelmi arcképhez.
Következő cikk: A vajdasági autonómia, mint muzeális érték
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >