Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Igen jó októbere volt Putyinnak
Az elnök egyik feltűnőbb vonása, hogy egy ragadozó ösztönével ismeri fel ellenségeinek a gyengeségeit. Nemigen téved és a múlt hónapban volt mit feljegyeznie. A háború megindítása óta aligha volt még ilyen kellemes 30 napja. Hiszen az eddiginél sokkal nagyobb az esélye, hogy Ukrajna vereséget szenved. Az pedig hatalmas veszélyt jelentene a NATO számára, nem említve a sok millió ukránt. A kedvező hírek sora azzal indult, hogy a washingtoni Kongresszus levette a napirendről a Kijevnek szánt 6 milliárd dolláros segélycsomagot. Ez pedig a republikánusok lankadó elkötelezettségét jelzi, és még nem tartunk a végén! De Moszkva már előtte örömmel nyugtázhatta a populista Fico győzelmét. Egyelőre nem váltotta be ígéretét, hogy szembemegy az EU-ban az ukrán kormány támogatásával, ám új partnere lett Orbán Viktornak és ketten együtt már tényleg tudnak valamit tenni a brüsszeli tervek meghiúsítására. A Kremlnek kifejezetten jól jött a Hamász támadása, mert eltereli a figyelmet Ukrajnáról, az ottani szörnyűségekről. A brutális izraeli megtorlást pedig az orosz propaganda felhasználhatja a Nyugat ellen a 3. világban. Arról az Oroszországról van szó, amely újfent bizonyította, hogy bármikor kész az új katonákat ágyútöltelékként bevetni. A háborús patthelyzet jól jön az elnöknek, aki ki akarja meríteni az ukránokat, illetve szeretné tovább bírni, mint a Nyugat. A politikus veszi a jeleket, hogy inog a másik oldal elszántsága és a tapasztalatok szerint ez még inkább arra ösztökéli, hogy helyreállítsa az orosz birodalmat. De a legnagyobb veszély az, hogy visszatér Trump, az pedig azt jelentené, hogy Putyin nyer mindent: a játékot, a játszmát és a meccset. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Orbán, Trump és Erdogan jelentősen hozzájárult, hogy az elmúlt hat évben jelentősen gyengült a demokrácia a világban – emeli ki a stockholmi IDEA Intézet legújabb, világméretű felmérése. Arra jut, hogy a demokrácia alapjai remegnek, mivel sokfelé megerősödik a tekintélyelvűség.
Az összeállítás előszavában Michael Ignatieff, a CEU volt rektora kiemeli, hogy Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Izraelben és az Egyesült Államokban, de másutt is, olyan politikusok vezényelték és vezénylik a demokratikus normák lebontását, akik azt állítják, hogy a nép nevében beszélnek, tőle kapták hozzá a felhatalmazást.
Az IDEA 1975 óta, 173 országban követi nyomon a demokrácia helyzetének alakulását, az értékeléshez 17 mutatót használ, kezdve a polgári szabadságjogoktól, a bírói függetlenségen át a jogállamiságig.
Külön kiemeli, hogy a magyar és a lengyel kormány szolgáltatja a két eklatánsabb példát, mármint az EU nemigen tudja befolyásolni az eseményeket, nem képes demokratikusabb pályára állítani tagjait. Az eredmény sokszor nem is az, amit Brüsszel akar.
A szervezet képviselője hozzátette, hogy az olyan vezetők, mint Orbán Viktor, aki a minap a szalagcímekbe került, miután kezet rázott Putyinnal, szóval hogy ezek az emberek éppen elég hosszú ideje vannak hatalmon, így nagy hatást gyakoroltak országukra.
A magyar demokratikus intézmények jól működtek, ám győzelme után a miniszterelnök hozzálátott meggyengítésükhöz. És idővel sajnos összeomlottak a fékek és ellensúlyok. Budapesttel és Varsóval ellentétben a bolgároknál, cseheknél, letteknél, litvánoknál, valamint Koszovóban és Észak-Macedóniában jól alakulnak a dolgok, ezek az országok a demokrácia központjai lesznek.
A szakértő szerint az átalakulás már olyan mértékű Magyarországon és Lengyelországban, hogy igen nagy erőfeszítések árán lehetne csak visszacsinálni a reformokat.
Die Zeit
Európa mocskos energiaüzleteket bonyolít le Oroszországgal, ily módon közvetve továbbra is finanszírozza a háborút. Pedig elvileg függetleníteni kívánja magát az orosz olajtól és földgáztól, ám továbbra is havonta milliárdokat utal e két árucikkért cserében a Kreml számlájára.
Az Európai Külkapcsolati Tanács egyik szakértője azt mondja, hogy a vásárolt mennyiség ugyan erősen visszaesett, így Moszkva kénytelen másutt, sokkal rosszabb áron eladni a portékáját, ennélfogva lényegesen csökkennek az államháztartás bevételei.
Csak éppen továbbra is működik a Barátság-vezeték Magyarországra és Szlovákiába, valamint Bulgáriába. Az érintett államok arra hivatkoznak, hogy enélkül nem tudják megoldani az energiaellátást. Orbán Viktor a szankciók ellen lobbizott, azt pedig sikerként ünnepelte, hogy országa kivételes elbánásban részesült.
A gázra nem vonatkoznak a megtorló intézkedések, az oroszok hetente 200-250 millió köbmétert táplálnak be a Transzgáz és a Török Áramlat vezetékbe. Az LNG-ből ugyanakkor egyre több jön. A háború kezdete óta már 6 milliárddal többet rendeltek az európai vevők, ami 43 %-os többletet jelent.
Az import főként erkölcsi dilemmát jelent, a szállított energiahordozók értéke az idén, januártól augusztus végéig majdnem 17 milliárd eurót tett ki. Lehetne persze, hogy az érintett európai cégek elállnak a szerződésektől, de ez több esetben nemigen járható, mert hosszútávra vállaltak kötelezettséget. Így viszont – mondja a már idézett szakember – veszélybe kerül a terv, hogy a kontinens 2027-ig teljesen függetleníti magát az orosz energiahordozóktól. Pedig meg lehetne csinálni, csak mintha politikailag nem akarózna.
FAZ
Fel van adva a lecke a leendő új lengyel kormánynak, miként állítsa helyre a bírói függetlenséget. Tuskék hiába ígérik, hogy visszahozzák a jogállamot, a PiS az eltelt 8 évben oly mértékben átalakította az igazságszolgáltatást, hogy a gyógyulás folyamata igen nehéznek és hosszadalmasnak ígérkezik.
Az egyik nagy bökkenő az, hogy még két évig hivatalban marad Duda elnök, aki zokszó nélkül jóváhagyta a PiS reformjait, miközben azokat lengyel és európai bíróságok is jogsértőnek minősítették. Azon felül az alkotmánybíróságon 2026-ig a jelenlegi hatalom kinevezettjei lesznek többségben. Így olyanok, akik korábban, parlamenti képviselőként aktívan részt vállaltak az illegitim döntések meghozatalában.
Ráadásul a viszonyok olyanok, hogy az új hatalomnak a bíróságok önállóságának visszaállítására bele kell avatkoznia a hatalmi ág dolgaiba. Azaz nem jogállami eszközt kell(ene) alkalmaznia. Valamit mindenképpen csinálnia kell pl. az Országos Igazságügyi Tanáccsal, amelynek összetételét az Európai Bíróság törvénytelennek nyilvánította, mert a többség nem a bírói kartól, hanem a Jog és Igazságosságtól kapta a megbízatását.
A testület helyezett állásba azután több mint 2200 bírát. Ha az ő kinevezésüket visszavonnák, az általuk hozott ítéleteket pedig semmisnek nyilvánítanák, annak óriási káosz lenne a következménye. Úgyhogy az új többség törheti a fejét, mi az a törvényes megoldás, amelyen még Duda és az alkotmánybíróság sem találhat fogást.
Wall Street Journal
Alakul az iráni-orosz katonai tengely, a két ország egyre szorosabban dolgozik össze az USA szövetségesei és érdekei ellen – mutat rá a vezércikk. Az ukránok támogatását elutasító republikánus törvényhozók tévednek, amikor azt állítják, hogy nincs összefüggés a háború és az izraeli válság között. Hiszen tavaly óta stratégiai együttműködés van kialakulóban Moszkva és Teherán között.
Az amerikai titkosszolgálat egy napja jelentette, hogy a Wagner-csoport légvédelmi fegyvereket akar küldeni Libanonba, az iráni segítséget élvező Heszbollahnak, amely 2. front megnyitásával fenyegeti a zsidó államot. Emlékezetes, hogy a mullahok drónokat szállítottak az oroszoknak az invázióhoz. Sőt, segítenek ilyen gyárat építeni orosz földön.
A két kormány előnyösnek tartja, hogy Európa és az Egyesült Államok egyszerre kénytelen részt vállalni Ukrajna és Izrael védelméből. Ezen felül iráni pilóták orosz szakértők segítségével gyakorolták a Szu-36-osok vezetését, országuk, ha minden igaz, jövőre kap is ilyen gépeket. Azaz nagymértékben megnő az iráni légierő csapásmérő képessége.
Az izraeli hírszerzés úgy tudja, hogy Teherán S-400-as orosz légvédelmi rendszereket is venne, vagyis onnantól kezdve Izrael sokkal nehezebben tudná támadni az Iszlám köztársaság nukleáris létesítményeit. Az orosz-iráni kooperáció fontos terepe Szíria. A két ország ki akarja szorítani Amerikát a térségből.
Fontos az is, hogy Moszkva segít rehabilitálni Iránt a nemzetközi diplomácia világában. Mindkettő azon van, hogy kiterjessze birodalmát és leigázza a szomszédjait. Izrael esetében a cél a megsemmisítés. Vagyis stratégiai ostobaság azt hinni, hogy külön lehet választani Washington két ellenségének ügyét. Ha Putyin bedarálhatja Ukrajnát, akkor ezzel további lendületet kap, hogy támogassa Iránt a zsidó állammal szemben.
Washington Post
A szerkesztőség véleménye az, hogy igen jó októbere volt Putyinnak. Az elnök egyik feltűnőbb vonása, hogy egy ragadozó ösztönével ismeri fel ellenségeinek a gyengeségeit. Nemigen téved és a múlt hónapban volt mit feljegyeznie. A háború megindítása óta aligha volt még ilyen kellemes 30 napja.
Hiszen az eddiginél sokkal nagyobb az esélye, hogy Ukrajna vereséget szenved. Az pedig hatalmas veszélyt jelentene a NATO számára, nem említve a sok millió ukránt. A kedvező hírek sora azzal indult, hogy a washingtoni Kongresszus levette a napirendről a Kijevnek szánt 6 milliárd dolláros segélycsomagot. Ez pedig a republikánusok lankadó elkötelezettségét jelzi, és még nem tartunk a végén!
De Moszkva már előtte örömmel nyugtázhatta a populista Fico győzelmét. Egyelőre nem váltotta be ígéretét, hogy szembemegy az EU-ban az ukrán kormány támogatásával, ám új partnere lett Orbán Viktornak és ketten együtt már tényleg tudnak valamit tenni a brüsszeli tervek meghiúsítására.
A Kremlnek kifejezetten jól jött a Hamász támadása, mert eltereli a figyelmet Ukrajnáról, az ottani szörnyűségekről. A brutális izraeli megtorlást pedig az orosz propaganda felhasználhatja a Nyugat ellen a 3. világban. Arról az Oroszországról van szó, amely újfent bizonyította, hogy bármikor kész az új katonákat ágyútöltelékként bevetni.
A háborús patthelyzet jól jön az elnöknek, aki ki akarja meríteni az ukránokat, illetve szeretné tovább bírni, mint a Nyugat. A politikus veszi a jeleket, hogy inog a másik oldal elszántsága és a tapasztalatok szerint ez még inkább arra ösztökéli, hogy helyreállítsa az orosz birodalmat. De a legnagyobb veszély az, hogy visszatér Trump, az pedig azt jelentené, hogy Putyin nyer mindent: a játékot, a játszmát és a meccset.
The Times
A patinás jobboldali brit újság úgy foglal állást, hogy Ukrajna a szabadság arcvonalát jelenti, ezért Gáza nem vonhatja el róla a figyelmet. Az USA és Európa számára alapvető feladat fenntartani a támogatást, miközben Kijev a létharcát vívja. Zelenszkijék a nyugati katonai adományok nélkül hamar képtelenek lennének bármiféle komoly offenzívára, és valószínűleg rákényszerülnének a békére, ideértve, hogy területük jelentős részét kellene átengedniük.
Ily módon kifizetődnek Putyin kalandja, a világ viszont sokkal veszélyesebb hely volna. Épp ezért a demokratikus közösség nem engedheti meg, hogy a rettenetes izraeli események miatt kevesebb figyelmet fordítsanak Ukrajnára.
Izraelt nem győzheti le a Hamász, a Heszbollah, vagy akár a mögöttük álló Irán. Hiszen a zsidó államnak – bevallatlanul – van vagy száz atomrobbanófeje és ez biztosíték a fennmaradásához. Viszont az ukránok tényleg azért küzdenek, hogy országuk tovább létezzen. Mert ha pár évre el is hallgatnának a fegyverek, bizonyos, hogy idővel Putyin megpróbálnál újból elfoglalni szomszédját. Kína pedig felbátorodna, hogy meginduljon Tajvan ellen.
Amerikában a trumpi félelszigetelődés hívei külön vennék Izrael és Ukrajna megsegítését, ám Biden joggal mondja azt, hogy na, azt azért már nem. Stratégiai egységben látja Kelet-Európa, a Közel- és a Távol-Kelet ügyét. Hiszen mind a hármat súlyos geopolitikai törésvonalak szabdalják, tekintélyuralmi hatalmak készülődnek mind a három régióban. Oroszország, Irán és Kína. Kóstolgatják a Nyugat elszántságát, és ha valamelyikük sikerrel jár, az csak lendületet ad a másik kettőnek.
Brüsszelben is hallani szirénhangokat: Magyarország és Szlovákia, amelynek élén Putyin védelmezői állnak, még nem szavazták meg az új ukrán segélyprogramot. Orbán azt hangoztatja, hogy Kijev nem nyerhet.
Die Welt
Palesztina felszabadítását sürgeti kommentárjában a konzervatív Springer-konszern igazgatósági elnöke. Mathias Döpfner kiemeli, hogy a Hamász nem csupán jó 200 izraelit hurcolt el, a saját népét is túszul ejtette. Így itt az ideje, hogy a Nyugat eleget tegyen történelmi kötelezettségének, és felszabadítsa Palesztinát, ahogy azt egykor a szövetségesek csinálták Németországgal.
Méghozzá szélsebesen. Mert a terrorkormány úgy mészárol le embereket, ahogy az a Középkorban volt szokás – és nem csupán Izraelben, hanem saját földjén is. Cseppet sem érdekli az ottani lakosság sorsa, az érdeke kizárólag az, hogy soha ne legyen béke a régióban, legalábbis addig, amíg le nem radírozza a zsidó államot a térképről.
Ezért sikkasztja el az iskolák és kórházak építésére adott uniós pénzeket, inkább fegyvereket vesz belőlük, illetve vezetőik pompásan élnek a korrupció és a pénzmosás révén szerzett forrásokból Katarban vagy Törökországban. A gázai emberek viszont rettenetes körülmények közepette vegetálnak.
A milícia kórházak alatt helyezi el fegyverraktárait, valamint parancsnokságait. Iskolák alatt hozza létre alagúthálózatát, emberi pajzsként használja a civileket. Vagy azért, hogy meggátolja az izraeli bombázásokat, vagy azért, hogy a rettenetes képeket bevesse a propaganda háborúban. Gyűlöletre és erőszakra neveli a palesztin fiatalokat Izrael és a hitetlenek ellen. A tankönyveket uniós alapokból nyomtatják.
Véget kell vetni a Hamász és iráni segítői részéről a példátlan szörnyűségeknek. Csakis a demokratikus nemzetközi szövetség képes helyreállítani a térségben az emberi jogokat és a civilizációt. A politikusoknak választaniuk kell a jog és rend, illetve jogtalanság és a népirtás között. Ám ha Izrael elesik, akkor utána a „hitetlen” társadalmak jönnek. Vagyis Európa és Amerika. Ezért a demokratikus nemzeteknek fel kell szabadítaniuk Palesztinát. Azonnal.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az ukrán-magyar kémjátszma
Az sem világos, hogy mi történik az Ukrajnából származó titkosszolgálati információkkal. „A legnagyobb kockázat az, hogy >
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >