Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Barbárok és humanisták
A humanistákat az különbözteti meg, hogy nem feledkeznek meg a korról, amelyben élnek, s állandóan elevenen tartják minden égető kérdését. Humanista lehet konzervatív, aki méltó örökségnek tartja a keresztény bűntudatot és emberszeretetet, amely a múlt mellé, sőt fölé emeli a jelent. Lehet a felvilágosodás liberálisa vagy progresszíve. Egyszerre feladatuk/feladatunk a közvetlen helytállás az emberi méltóságért, egyenjogúságért és az öntudatformálás, a történelmi folytonosságra, a kultúrára figyelmeztetés, a magatartással való példaadás. Ez adhat önérzetet és kiállást az új humanizmusnak. A világ, az emberiség s az ember is reménytelen – és mégis. És mégis az a dolgunk, hogy reménye legyen! A barbár veszedelemmel szemben a lelkek ellenállását ki más szervezhetné meg: „Ember vagyok. Mi rosszabb érhet engem?” Lengyel László:
Vajon mikor végződött az 1914-gyel, az I. világháborúval kezdődő XX. század, s vette kezdetét a XXI.? Az optimisták úgy vélték, a hidegháború végével, 1989-91-gyel lezárul a két világháborúval, holokauszttal és nagy gazdasági válsággal megterhelt század, s az új világgal új század is következik. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás, majd a két hosszú és értelmetlen háború Afganisztánban és Irakban véget vetett az illúzióknak, s az új időszámítást szeptember 11-gyel kezdte mérni a politika. Ma már tudjuk, hogy a jövendő világ valódi problémáit elvakultan félretoló, egypólusú világrend igazi XX. századi zsákutcának bizonyult. A XXI. század alighanem három újdonsággal indult a 2020-as évekkel: a klímakatasztrófával, a világjárvánnyal és az új típusú háborúkkal. E kihívásokat már lehetetlen XX. századi globális, regionális és nemzetállami intézményekkel és szabályokkal kezelni. A korábbi világrend, regionális egyensúly és nemzetállami intézmények és szabályok felbomlóban, az újak születőben – a világ és annak felfogása káoszban. Beértünk a XXI. századba. Barbárok és humanisták kora.
A tízes évek nagy világtrendje és mozgalma vitathatatlanul a populista nacionalizmus, a nemzetállami szuverenizmus és az autokrata önkény, vagyis az új barbárság kora. Az orbáni Magyarország büszke lehet rá, hogy élén járt e folyamatnak, és az Orbán-rendszer egyike azon barbár rendszereknek, amelyet sikerült teljesen felépíteni Európa és a világ szeme láttára. A migránsválság, Kelet-Ukrajna és a Krím orosz megszállása, az arab világ irtóháborúi, belesüllyedése a káoszba vagy visszaszédülése a diktatúrák karjaiba, a brit történelmi öngyilkosság, a Brexit és Trump amerikai elnöksége, Kína elkanyarodása az ellenőrzött, intézményes tekintélyuralomtól az ellenőrizetlen személyes diktatúra irányába, részben-egészben az 1930-as barbár évtizedet idézte. A paradox módon lábon maradt német és az ingatag francia liberális demokrácia által jól-rosszul vezérelt gyenge Európa éppoly egyedül állt a viharban, mint a megbékítés és a konfliktusvállaló politika közt választani képtelen Anglia és Franciaország. A Merkel-időszak dilemmája: vállalhatok-e katonai erő nélkül és a távolodó vagy ellenséges Amerikával a hátam mögött összeütközést a katonailag veszélyes Oroszországgal és a gazdaságilag nyomuló Kínával, vagy próbáljam lekenyerezni, megbékíteni őket? Európa mozgástere ifjabb Bush megválasztása óta folyamatosan csökken, Trump idején pedig szinte megsemmisült.
A fordulat Európában Macron 2017. szeptemberi Sorbonne-beszédével kezdődött, amikor egy európai politikus végre felvázolta a jövendő egységesebb Európa képét. De ezek még csak szavak voltak. A 2019-es Merkel-Macron kezdeményezés az EU megújítására, a közös fejlesztésekre már cselekvési terv volt. És ekkor tört át a Greta Thunberg vezette zöld mozgalom, amelynek sikerült visszhangra lelnie nemcsak Európában, de az egész világon. A „Greta-effektus” az első humanista történelmi pillanat, amely 2019-20-ban a klímakatasztrófát, a világ túlélését elitkérdésből tömegkérdéssé, mellékesből központi témává tette. E társadalmi megmozdulás nélkül a politikusok és intézményeik még mindig ugyanott tartanának, mint évtizedekkel ezelőtt. Majd jött a Covid világjárványának sokkja, amely alapkérdéseket vetett fel: kik, hol, hogyan élhetik túl és milyen alapon a pusztító járványt? Hogyan lehetséges úrrá lenni a járvány felett? Az anyagi javak szerzése, a fogyasztói társadalom fejlett világbéli meghosszabbítása és a fejletlenre való kiterjesztése az emberiség, az egyes ember célja, vagy az emberi élet humanizálása, az életkor meghosszabbítása?
A jövedelmi, vagyoni, társadalmi egyenlőtlenség mellé odaállt a Halál: az egészségügy még szörnyűbb társadalmi egyenlőtlensége.
Ami ekkor következett, azt méltán nevezhetjük „Karikó-effektusnak”, a második humanista pillanatnak, vagyis a szabad, kísérletező, együttműködő és társadalmi felelősséget vállaló tudományos elit csúcsteljesítményének, a vakcina feltalálásának, egyben az emberi tudásba és értelembe vetett hit visszanyerésének, az ostoba tudás- és tudományellenességgel szemben. Azután egy hajnalon az orosz csapatok megindultak több oldalról Ukrajna ellen. Az ukrán elnöknek minden oka megvolt arra, hogy elbújjon vagy elmeneküljön. Zelenszkij az életre-halálra szánt ellenállást választotta. A „Zelenszkij-effektus” a harmadik humanista pillanat.
Ahogy a klíma-, a vírus- és vakcinakérdés, úgy az ukrajnai háború is igazi politikai választóvonallá vált. Ha valamiről ráismerünk a trumpiánus, orbánista szavazóra, az nemcsak a liberális demokrácia és jogállam tagadása, hanem hogy klíma-, vírus-, vakcina-tagadó, bizonyosan migráns-ellenes, oroszbarát ukránellenes, olykor fajgyűlölő, máskor nő- és abortuszellenes, homofób összeesküvés-hívő. És ezen az alapon tudomány- és elitellenes. Kérdezed tőlem, hol látsz te itt liberálisokat, szabadelvűeket? Ahogy a konzervatívok se elvi, ideológiai konzervatívok, a liberálisok és a progresszívek se azok. Az összeütközés az életcélok és -formák között van. Az életforma-liberálisok nem(csak) szabadgondolkodók és szabadelvűek, hanem a felvilágosodás, az értelem, a tudomány hívei, akik nem érzelmi alapon, hanem az érvelő viták alapján kívánnak dönteni a fenntartható zöld és a fenntartható gazdasági jövő kiegyensúlyozásában, nemcsak saját életük, hanem tágabb környezetük, az egész világ vonatkozásában. A vírusról, a vakcináról, a menekültekről, a fajok, nemzetek, vallások együttéléséről, a nők vagy az LMBTQ közösség jogairól.
A humanista pillanatok elmúlnak, a humanista hősök elkopnak, a politikusok megalkusznak. Mégis, a húszas évek nagy kísérlete, hogy a politikai intézmények és a politikusok képesek-e megtalálni azokat az új globális, regionális és nemzetállami kereteket és politikákat, amelyek egyszerre öntik politikai formába nemcsak a hihetetlen tudományos és technológiai robbanást, hanem az új globális életformát is. Amennyire a II. világháború után az „American way of life” meghódította a világot – nem a fegyverek, nem a befektetések terjesztették ki az amerikai világot, hanem a vágyott és utánzott életforma, annak fogyasztói és kulturális mintája –, annyira alkalmatlan ez a trumpiánusok védte, sok évtizedes dicsőséges életforma arra, hogy túlélést biztosítson. Az új életforma véres összeütközésekben most születik. Vajon egy barbár vagy egy humánus világ életformája lesz-e? S vajon olyan eszmék és erkölcsök világa, ahol ezek értelmes kérdések: miért élünk? Kik vagyunk?
A humanistákat az különbözteti meg, hogy nem feledkeznek meg a korról, amelyben élnek, s állandóan elevenen tartják minden égető kérdését. Humanista lehet konzervatív, aki méltó örökségnek tartja a keresztény bűntudatot és emberszeretetet, amely a múlt mellé, sőt fölé emeli a jelent. Lehet a felvilágosodás liberálisa vagy progresszíve. Egyszerre feladatuk/feladatunk a közvetlen helytállás az emberi méltóságért, egyenjogúságért és az öntudatformálás, a történelmi folytonosságra, a kultúrára figyelmeztetés, a magatartással való példaadás. Ez adhat önérzetet és kiállást az új humanizmusnak. A világ, az emberiség s az ember is reménytelen – és mégis. És mégis az a dolgunk, hogy reménye legyen! A barbár veszedelemmel szemben a lelkek ellenállását ki más szervezhetné meg: „Ember vagyok. Mi rosszabb érhet engem?”
Következő cikk: Posztmonarchia, vagyis az utódállamok kálváriája
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >
Szodoma százhúsz Ferrarija
Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >
Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?
A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >