2024. december 21. szombat
Ma Tamás, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Előrehozott választások Szerbiában, valószínűleg március 4-én

Előrehozott választások Szerbiában, valószínűleg március 4-én

A Bloomberg szerint a szerb elnök bejelentette, hogy valószínűleg a jövő március 4-én, vagy egy héttel korábban ismét választásokat tartanak az országban, ahol három éven belül már harmadszor szólítják az urnákhoz a szavazópolgárokat. A hatalmat ugyanis egyre élesebb bírálatok érik a tekintélyelvű vezetés, és az olyan ügyek miatt, mint a fegyveres erőszak. (A közelmúltban két tömeggyilkosság is történt – a szerk. megj.) Rendszeresen tízezrek tüntetnek, azzal vádolva a kormányt, hogy az korrupt, elfojtja a szólásszabadságot, ellenőrzése alá vonta a legfontosabb politikai intézményeket, ideértve a bíróságokat. A jelentés hozzáteszi, hogy az államfő nagyjából úgy irányít, mint Orbán Viktor. Viszont kénytelen egyensúlyozni, mert iparkodik jó viszonyt fenntartani Moszkvával. Elítélte az agressziót, a szankciókat azonban nem támogatja. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

Magyarország új kifogásokat emel Svédország NATO-belépése ellen, azaz beszállt Törökország mellé, és további akadályokat talál. Abban bízik, hogy újabb engedményeket sikerül kicsikarnia a nyugati szövetségesekből. A legújabb ürügy a kicsiny svéd közszolgálati médium, az UR egyik oktatóvideója, amely úgy látja, hogy épül le a magyar demokrácia.

Kövér László és Szijjártó Péter egyaránt ürügyként használta fel a filmet, amikor arra figyelmeztette Stockholmot, hogy az ne vegye biztosra a magyar támogatást. Svéd részről meglepetéssel fogadták az intést, de az csak megerősítette, hogy egyáltalán nem biztos a csatlakozási kérelem jóváhagyása.

Az UR elnöke önmagában nagyszerűnek tartja, hogy magyar politikusok odafigyelnek a munkájukra. Ám mint kiemelte, nagy fokú tudatlanságról árulkodik a részükről, ha azt hiszik, hogy a svéd kormány beleszólhat abba, amit a köztévé csinál.

Északi diplomaták jó ideje úgy vélik, hogy Magyarország nem szeretné utolsóként ratifikálni a belépési okmányt, vagyis hogy most rátesz egy lapáttal, az arra utal, hogy Törökország még messze nem szánta magát az ügy lezárására. Ugyanakkor a magyar ellenkezés bosszantja Washingtont, amint az a budapesti nagykövet nyilatkozatából kiderült.

 

Die Presse

 

Magyarország ismét keresztbe fekszik Svédország NATO-belépésének. Ezt Kövér László jelezte, aki már nem biztos abban, hogy a magyar Országgyűlés megszavazza Stockholm felvételét, miután a svédek bírálták a magyar demokrácia hiányosságait. Azaz itt az újabb akadály a svéd csatlakozás útjában, egy svéd oktató videóra hivatkozva. Ezt erősítette meg az a levél is, amelyet Szijjártó Péter küldött svéd kollégájának, és amelyben azt fejtegeti: a svéd fél egyrészről a tagsági szerződés törvénybe iktatására igyekszik rávenni a magyar parlamenti képviselőket, másrészről viszont azzal vádolja őket, hogy leépítik a magyar demokráciát.

 

Die Presse

 

Magyarország újabb trükköt vet be az uniós támogatások ellenőrzésénél. Hogy hozzájusson végre a brüsszeli pénzekhez, a Fidesz létrehozta az Integritás hatóságot, ám a közbeszerzések ellenőrzésére szolgáló hivatal a gyakorlatban papírtigrisnek bizonyult. Példa rá, hogy a minap szóvá tett egy igen megalapozott gyanút, ám mind a rendőrség, mind az igazságszolgáltatás lerúgta a pályáról.

Az ügyet az Átlátszó szellőztette meg. Arról van szó, hogy Győr 5 éve három vállalkozással több száz megbízásról kötött keretszerződést, és mind a háromról az a hír járja, hogy erősen kötődik a hatalomhoz. Ám az látszik, hogy fogatlan fenevad az ilyen visszaélések kiszűrésére hivatott testület. Nem tud ugyanis mit tenni a disznóságok ellen, mert más állami szervek keresztbe tesznek neki.

Pedig a kormánynak a súlyos gazdasági gondok miatt nagyon kellenének a milliárdok, ám a jelek szerint hiábavaló a bizakodás, mert az e célra szolgáló hatóság nem tudja beváltani a hozzáfűzött reményeket. Az EU pont azt veti a magyar vezetés szemére, hogy jelentős brüsszeli szubvenciók tűnnek el kézen-közön.

 

Der Standard

 

Heti kommentárjában Paul Lendvai azt hangsúlyozza, hogy Pozsonyban a választások nagy esélyese kész koalícióra lépni a legrosszabb nacionalistákkal, Szlovákia mindazonáltal nem Magyarország és Fico nem olyan, mint Orbán Viktor, aki győzelmi mítoszt táplál. Hogy az átmeneti, szakértői kormányt egy magyar nemzetiségű bankár vezesse, az Romániában vagy Szerbiában elképzelhetetlen volna. Ódor Lajos megbízatását Magyarországon történelmi eseménynek minősítik, de Caputová államfő döntése is része az összetett szlovák képnek. Mint ahogy az is, hogy az Orbán-rezsim nyíltan támogatja a Putyin-barát Ficót.

Az elemző kiszámíthatatlannak nevezi Szlovákiát, miután ott Fico egyre radikálisabb, idegenellenesebb és oroszbarátabb jelszavakkal igyekszik megszerezni a hatalmat. Ki gondolta volna, teszi fel a kérdést, hogy vissza tud térni a politikus, aki a kettős újságíró gyilkosság után kényszerült távozni? Most meg neki vannak a legjobb esélyei a jövő vasárnap.

 

Bloomberg

 

A szerb elnök bejelentette, hogy valószínűleg a jövő március 4-én, vagy egy héttel korábban ismét választásokat tartanak az országban, ahol három éven belül már harmadszor szólítják az urnákhoz a szavazópolgárokat. A hatalmat ugyanis egyre élesebb bírálatok érik a tekintélyelvű vezetés, és az olyan ügyek miatt, mint a fegyveres erőszak. (A közelmúltban két tömeggyilkosság is történt – a szerk. megj.)

Rendszeresen tízezrek tüntetnek, azzal vádolva a kormányt, hogy az korrupt, elfojtja a szólásszabadságot, ellenőrzése alá vonta a legfontosabb politikai intézményeket, ideértve a bíróságokat. A jelentés hozzáteszi, hogy az államfő nagyjából úgy irányít, mint Orbán Viktor. Viszont kénytelen egyensúlyozni, mert iparkodik jó viszonyt fenntartani Moszkvával. Elítélte az agressziót, a szankciókat azonban nem támogatja.

 

Le Monde

 

A vezércikk kiemeli, hogy Európa nélkül nem lehet érdemi megoldást találni a migrációs válságra. Az EU-nak összehangolt álláspontot kell kialakítania ebben a kérdésben. Az hogy a szélsőséges pártot vezető Meloni beállt a követelés mögé és együtt ment el von der Leyennel Lampadusára, erős jelzést küldött nem egészen egy évvel az EP-választás előtt.

A migrációnak megvannak a maga okai, csak éppen a demagóg politika gyakran úgy tesz, mintha figyelmen kívül hagyná ezeket. Miközben Magyarország és Lengyelország, az olasz miniszterelnök két barátja mindent elkövet az igen aprólékos munkával megalkotott „kötelező szolidaritás” meghiúsítására, addig Meloni éppen a szolidaritásra szólít fel. Az unióellenes szélsőjobb pártjai versengenek, hogy melyikük utasítja el határozottabban a bevándorlást, illetve arról álmodnak, hogy ők vezetik majd a jobboldalt.

A Bizottság elnöke joggal mondta, hogy közös választ kell adni a tömeges illegális határátlépések problémájára. Továbbá Macron is fején találta a szöget, amikor arról beszélt, hogy a nacionalista megközelítésnek megvannak a maga korlátai. Cselekedni kell. Ha sikerülne előbbre lépni végre a szolidaritás ügyében, az lényeges jelzés volna az európai választás közeledtével. Azoknak az erőknek, amelyek érzik a szervezet tehetetlenségét, ám olyan megoldásokat ajánlanak, amelyek teljesen reménytelenek, egyben pedig elfogadhatatlanok.

 

Project Syndicate

 

Carl Bildt a kitaszítottak tengelyének nevezi Oroszország, illetve Észak-Korea és Irán fegyverszállítási egyezményét. A volt svéd kormányfő, az Európai Külkapcsolati Tanács társelnöke a kommentárban emlékeztet arra, hogy nem sok kormány van, amely hajlandó összeállni Moszkvával, de ezek a lator államok egész csoportot alkotnak: Eritrea, Szíria, Nicaragua, Belarusz és Mali, plusz a már említett két hatalom.

Putyinnak azonban minden támogatásra szüksége van, így hirtelen ismét kegyeibe fogadta Phenjant. Annak militarizált társadalma és a szovjet idők fegyvereibe való bőséges muníciója folytán Moszkva valóságos mentőövnek tekinti, miután egyre rosszabbul áll a háborúban. Ezért nemigen tehet mást, mint hogy vörös szőnyeget terít a diktátor lábai elé.

Nem sok kétség fér hozzá, hogy a megállapodás sérti az Észak-Korea elleni ENSZ-szankciókat. Olyan államok szövetkeznek, amelyek hajlandóak megsérteni a nemzetközi jogot, akár háború indításával. Nukleáris fegyvereket fejlesztenek és semmibe veszik a büntető intézkedéseket.

Ám hogy a Kreml kezet nyújt Phenjannak, az az alapvető gyengeség jele. A kitaszítottakat a kétségbeesés vezérli, de az együttműködés csak még nagyobb fenyegetést jelent a regionális stabilitásra, illetve a világrendre nézve.

 

Washington Post

 

A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának alelnöke azt tapasztalta Tajvanon, hogy a szigetország vezetői aggódnak, mármint hogy az USA magára hagyja Ukrajnát, mert ez esetben Kína felbátorodhat. Seth Jones szerint Japán, Ausztrália és Dél-Korea is azzal szemmel figyeli a háborút, hogy ott kiderül, mennyire elszánt Amerika.

A washingtoni Kongresszusban erősödik az ellenállás Ukrajna támogatásával szemben, mondván, hogy Pekingre kell összpontosítani. Csak éppen ez a hozzáállás téves és veszedelmes.A tajvani félelmek ugyanakkor érthetőek, mivel a Biden által adott biztosítékok nem kielégítőek. Azon felül Hszi többször is kijelentette, hogy nem tett le a sziget visszaszerzéséről. Az utóbbi hónapokban fokozta a katonai nyomást. Ugyanakkor nem igaz, hogy választan kell Kína és Oroszország között. Mindkettő tekintélyuralmi rendszer, amely bővítette sokoldalú együttműködését az invázió megindulása óta.

Ha az Egyesült Államok kiállna Kijev mögül, az megerősítené azt a kínai véleményt, hogy a világ vezető hatalma hanyatlik. Amerika azonban nem inoghat meg. Kétfrontos stratégiát kell kialakítania a két ellenség feltartóztatására. Ukrajna a nyugati eltökéltség próbaköve. A határozottság segíti az elrettentést Ázsiában és meggyőzi az ottani szövetségeseket, hogy az USA továbbra is vezető erő világban, továbbá megbízható partner. 

 

The Times

 

A brit konzervatívok volt elnöke arra figyelmeztet, hogy fel kell készülni Trump visszatérésére, mert különben önkényurak fognak diktálni a világnak. William Hague, aki rendszeresen publikál a tekintélyes jobboldali újságban, úgy érzékelteti a helyzetet, hogy az amerikai politikus már első elnöksége idején úgy viselkedett, mint elefánt a porcelánboltban, ám munkatársai akkor még megakadályozták, hogy mindent összetörjön.

Ha azonban ismét beköltözik a Fehér Házba, már nem lesz, aki visszafogja, hiszen ő választja meg a munkatársait. Így gerinctelen karrieristákat nevez ki az FBI és az igazságügy élére, leállítja Ukrajna segélyezését, önkényurakat karol fel, ugyanakkor kiválik a NATO-ból.

Azaz a hidegháború óta a legnagyobb felfordulást okozza. Ráadásul egy irányzatot testesít meg a Republikánus Párton belül. Az amerikai jobboldalon fokozódik a bezárkózás, ezzel számot kell vetniük a nyugati partnereknek. Annál is inkább, mert Oroszország és Kína szintén készül az eshetőségre.

Európának mindent meg kell tennie, nehogy olyan csináljon, ami éket ver közé és Amerika közé. Továbbá a többi közt növelnie kell Ukrajna támogatását. A szabad nemzeteknek meg kell erősíteniük egységüket, valamint ellenálló képességüket bármiféle sokk esetére.  Biden alighanem azzal teszi a legtöbbet, ha félreáll jövőre, noha megerősítette a demokratikus szövetséget és helyreállította a bizalmat az amerikai intézmények iránt.

Ám a tengerentúli lakosság döntő többsége fél a magas kora miatt és nem akar Biden-Trump-visszavágót.

 

 

2023. szeptember 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább

A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?

Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >

Tovább

A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg

A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >

Tovább

A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét

Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >

Tovább

Raszputyin Romániában

Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >

Tovább

Amikor a diktatúrák összeomlanak

Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >

Tovább

Maradjon inkább Orbán Viktor?

Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >

Tovább

Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk

Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >

Tovább

Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját

Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >

Tovább