2024. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Egyre súlyosabb a lengyel vízumbotrány

Egyre súlyosabb a lengyel vízumbotrány

Sajtóértesülések szerint afrikai és ázsiai lengyel konzulátusokon ipari méretekben ment a csalás: kenőpénzek fejében nem több ezer, hanem több százezer munkavállalási engedélyt állítottak ki, amellyel azután a tulajdonosok szabadon utaztak az egész Unió területén. És nyugaton menedéket kérhettek. A főcsővezető a varsói Külügy egyik miniszterhelyettese volt, akit azóta már felmentettek tisztségéből. A gyanú központi figurái a PiS politikusai, miközben a párt azt hirdeti, hogy visszaszorítja a migrációt, főleg muzulmán országokból. A szomszédos német területeken a hatóságok már jó ideje észlelik, hogy egyre több migráns érkezik Lengyelországon át. A rendőrség csak az első félévben 12 illegális határátlépőt fogott el. Lengyel illetékesek idáig arra hivatkoztak, hogy Belarusz, de Oroszország is nagy tömegeket irányít a keleti lengyel határokra. De ha valaki utánakeres, gyorsan megtalálja a világhálón, miként lehet beszerezni a megfelelő lengyel papírokat. Tusk, az ellenzék vezetője úgy értékelte, hogy a belarusz diktátor kispályás játékos a PiS-hez képest. Ráadásul az ügy megterheli a viszonyt az európai partnerekkel, de még az USA-val is, mert voltak, akik lengyel segítséggel megpróbáltak oda is bejutni. A történtek miatt már nyomoz a korrupcióellenes hatóság, de a független Gazeta Wyborcza szerint csak más európai kormányok nyomására szánta magát el a cselekvésre. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

A sajtószabadsággal foglalkozó civil szervezetek szerint a média oldaláról minden, csak nem elfogulatlan a kampány az éppen egy hónap múlva tartandó lengyel választások előtt. És ha a PiS hatalmon marad, akkor könnyen olyan helyzet alakulhat ki, mint Magyarországon, Törökországban, vagy Oroszországban.

A dolog ott kezdődik, hogy a kormány ellenőrzése alatt tartja a közrádiót, illetve –televíziót, valamint a médiahatóságot. Állami pénzek segítségével szintén befolyásolja a tömegtájékoztatást. Ideértve, hogy a kereskedelmi orgánumok számára is igyekszik megszabni, hogy mit és hogyan mondhatnak kényes témákban.

Az állami tévé a hírekben túlnyomórészt a Jog és Igazságossággal foglalkozik, az ellenzék leginkább csak negatív összefüggésben szokott szerepelni. Az illetékes hivatal a működési engedélyekkel igyekszik zsarolni a független szerkesztőségeket. Továbbá egy sor esetben bírságot szabott ki, amikor olyan cikkek jelentek meg, amelyek kellemetlenek a kormány számára.

De az is bevett módszer, hogy megfélemlítés céljából beperlik az oknyomozó újságírókat. Visszaköszön az is, hogy a hatalom a hirdetésekkel jutalmaz, illetve büntet. Emellett a PKN-Orlen állami olajtársaságon keresztül egy sor helyi lapot, illetve portált tart kézben.

 

Project Syndicate

 

A különleges kelet-európai populista kultúrát nem lehet egy kalap alá venni a hasonló nyugati jelenséggel – jelentett ki Slawomir Sierakowski a portálnak adott interjúban. Az alkalmat az adta, hogy a neves lengyel politológus társszerzőségében négyévi kutatómunka után most jelent meg egy igen-igen alapos könyv (Populisták társadalma) a lengyel közéletről.

A következtetése az, hogy a demagógok valószínűleg sokkal inkább hatalomra jutnak a kontinens keleti felén, mint másutt. Nyugaton csak Meloni rá a példa. Fontos különbség az is, hogy a földrész túloldalán a szilárd állami intézmények fel tudják tartóztatni a populizmust. A lengyeleknél, magyaroknál, szlovákoknál és szerbeknél viszont ezek az erők könnyedén hatalmukba tudták keríteni a demokratikus intézményrendszert.

Hogy keleten miért ilyen csekély az ellenállás a populizmussal szemben, annak elsődleges okát Sierakowski a liberális hagyományok hiányában látja. Valamint abban, hogy az emberek nemigen bíznak sem egymásban, sem az állami intézményekben. És ha két párt közül az egyik pénzt ígér nekik, a másik reformokat, akkor biztos, hogy az elsőt választják.

Ha baj van, akkor viszont keresik, hogy kire lehet rátolni a felelősséget. A szociális beállítottságuk nem éppen kozmopoliták. A pénz Kaczynskiék számára nem gond, de a bonyolultabb kérdések megoldása már meghaladja a tudományukat. Ezért nőtt kétszeresére a várakozási idő az egészségügyben, illetve húzódnak el jócskán a perek.

A politikusok tisztában vannak azzal, hogy ekkora megosztottság mellett csakis a saját híveikre tudnak hatni. Ezért a saját táborukat igyekeznek mozgósítani, ugyanakkor azon vannak, hogy elvegyék az ellenzék támogatóinak kedvét a szavazástól.

Az orbáni illiberális demokrácia áll Lengyelországra is, azaz a populisták nem félnek a választástól, mert tudják, miként tudnak nyerni. A totalitárius demokrácia, illetve a liberális tekintélyelvűség útján. Két valóság létezik egymás mellett, az egyik, amelyikben a többség él, a másikat a média szállítja.

További gond, hogy a rendszerváltás óta az elit a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztésére összpontosított, nem foglalkozott a liberalizmussal. Így az nem is fontos a társadalom számára. Mármint hogy a hatalom javában számolja fel ezeket az intézményeket. Fel kellene világosítani a közvéleményt, mert a liberalizmus nem vált a közgondolkodás szerves részévé.

Viszont akik ellene törnek, azok azt látják, hogy büntetlenül tehetik, ezért már úgy gondolják, hogy ki tudják bekkelni a soron következő tüntetéseket. A liberális demokrácia megmentéséhez a választási győzelem csupán az első stáció. Utána helyre kell állítani a jogállamot, a közmédia önállóságot, véget kell vetni a társadalmi megosztottságnak, mert az ország nem csúszhat tovább kelet felé.

Külön figyelmet kell fordítani a vidékre, különben újabb és még erősebb populista hullám jöhet. Az interjúalany szerint a Polexit csak akkor fenyeget, ha az ország már nettó befizető lesz az EU-ban, de akkor komolyan számolni kell vele. És hiába tér el a magyar, illetve a lengyel vezetés véleménye a háború kapcsán, szükség esetén megtalálják a közös hangot.

Az agresszió ajándék volt Kaczynski pártjának, mert kiléphettek az európai elszigeteltségből. A demokrácia kérdése tartaléklángra került, ám ez veszélyes a lengyel civil társadalom szemszögéből.

 

New York Times

 

A szokásos Jalta Európai Stabilitás-konferencia alkalmából mindössze három napot töltött Kijevben Thomas Friedman, a lap háromszoros Pulitzer-díjas újságírója, de ez a rövid idő is megértette vele, mekkora a háború tétje. Merthogy Putyin az egész sokszínű, soknemzetiségű, sokvallású európai csodát, az EU-t fenyegeti.

Akivel csak beszélt a helybéliek közül, azok mind kimerültek voltak, de egyben elszántak, hogy egyetlen talpalatnyi földet sem adnak fel. Azt is látják, hogy a vereség a demokratikus ukrán álmok és a 2. világháború utáni nemzetközi rend végét jelentené, benne azzal az öreg földrésszel, amely egységesebb és szabadabb, mint bármikor korábban.

Amit az orosz elnök művel, az egyszerűen gonosz. De már arra sem veszi a fáradságot, hogy igazolja az inváziót. A szerző a helyszínen jött rá, mennyire igaza volt csaknem 30 éve az akkori nemzetbiztonsági tanácsadónak, Brzezinskinek: Ukrajna nélkül Oroszország nem tud birodalom lenni, viszont ha leigázza Kijevet, automatikusan birodalommá válik.

Ukrajna sorsán múlik a Nyugat jövője. Ha belép az Unióba, illetve a NATO-ba, az alapvetően eltolja az erőviszonyokat a kontinensen. Vagyis a jelentősége csak a Berlini fal leomlásához vagy a német újraegyesítéshez mérhető. Moszkva és Peking is megérezné. A két szervezet közül a Kreml számára halálos fenyegetést jelent, ha az ukránok csatlakoznak az EU-hoz, mert ellenpéldával szolgálna a tolvaj autokráciával szemben. Megmutatná, hogy az orosz gyengeségnek a putyinizmus a forrása.

Nem tudni, miként végződik a viszály, de nagyon nehéz megállítani egy olyan vezetőt, aki szégyentelen és lelkiismeretlen. Sőt a pofátlansága lélegzetelállító. Addig akar harcolni, ameddig nem tarthatja meg az elorzott területeknek legalább egy részét. A Nyugatnak ugyanakkor tömnie kell az ukránokat fegyverrel. Mert minél előbb összeomlik a fronton az orosz ellenállás, annál gyorsabban elmenekülhet az elnök, illetve kérhet tárgyalásokat.

De ha Ukrajna számára nem szavatolják a szövetségesek a biztonságot a NATO 5. paragrafusa alapján, akkor a háború nem fejeződik soha be.

 

 

Daily Telegraph

 

A teljesen pancser orosz légierő miatt hajszál választott el a 3. világháborútól, amikor csaknem egy éve egy orosz vadászpilóta le akart lőni egy fegyvertelen brit felderítő gépet a Fekete-tenger felett, nemzetközi légtérben. Erre figyelmeztet Hamish de Bretton-Gordon, nyugalmazott ezredes, a brit hadsereg vegyi, nukleáris, radiológiai és biológiai egységének volt parancsnoka, aki vezette a NATO hasonló zászlóalját, tovább szolgált Irakban.

Merthogy mint most kiderült, az orosz által kilőtt rakéta – szerencsére – célt tévesztett, a következő pedig simán a tengerbe hullott, miközben a briteknél 30 katona volt a fedélzeten. Vagyis könnyen tragédia következhetett volna be, és utána a NATO-nak nem lett volna más választása, mint a visszacsapás.

Azaz egy technikai hibának köszönhető, hogy nem a legrosszabb következett be. Az orosz hadsereg ugyan láthatólag immár csupán papírtigris, amelyet egy korszerű nyugati fegyveres erő lesöpörne a színről, úgyhogy Moszkva kénytelen volna vagy megadni magát, vagy nukleáris csapással válaszolna.

Érthető, hogy Nagy-Britannia és bizonyosan az USA is egészen idáig nem akarta nyilvánosságra hozni, pontosan mi is történt. De látnivaló az orosz légierő teljes hozzá nem értése. A legriasztóbb azonban az, hogy az orosz pilóták nem hajlandóak követni a parancsot, illetve hogy ellentétes utasításokat kapnak. Túl kockázatos, hogy megismétlődjön az eset.

Erre a legjobb módszer, hogy el kell takarítani az oroszokat Ukrajnában az égről. Az F16-osok ellen nem tudnak semmit sem csinálni, napokon belül véget érne a légi fölényük. És onnantól kezdve jöhetne az ukrán áttörés.

A brit légi felderítés mindent lát, amit az orosz hadiflotta tesz a Fekete-tengeren. Ettől Putyin bizonyosan megőrül. Ám egy kétségbeesett ember igen veszélyes tud lenni.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Elege van már az egyik neves migráció szakértőnek abból, hogy mást sem hall, mint az, hogy hamarosan sok millió klímamenekült indul meg Afrikából. Benjamin Schraven, aki a többi közt a Nemzetközi Migrációs szervezet tanácsadója, úgy ítéli meg, hogy érdemesebb volna inkább sokkal komolyabb veszélyekre felkészülni Európában.

Szerinte ugyanis az éghajlatváltozás leginkább a szegény néprétegeket érinti majd a fejlődő világban, nekik viszont nincs és nem is lesz pénzük, hogy elinduljanak északra. Inkább azt tartja valószínűnek, hogy országon belül lesz majd ideiglenes népvándorlás. Tehát sokan a falvakból mennek a városokba, illetve az agrárközpontokba, hogy átmenetileg ott dolgozzanak, majd visszatérnek a lakóhelyükre.

Nem tart attól sem, hogy a tengerszint emelkedése vált ki majd hatalmas tömegmozgásokat, mert nem kell arra számítani, hogy villámgyorsan egész partrészek tűnnek el. Azt is riogatásnak nevezi, hogy az egyre szűkösebb tartalékok elkerülhetetlenül konfliktusokat eredményeznek.

Szerinte leginkább azon kellene eltűnődni, miként lehetne segíteni azoknak, akik sehová sem tudnak menni. Akik ugyanis vállalkoznak a nagy útra, azok nem kisparaszti vagy halászcsaládokból származnak. Náluk az indíték sokszor a politikai instabilitás, vagy a gazdasági helyzet.

 

 

 

2023. szeptember 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább

Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet

Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >

Tovább

Trump győzedelmes visszatérése

Korábbi kampányaihoz hasonlóan Trumpnak most volt átfogó választási programja. Amit a programrészletekből megismerhetünk, az egyetlen szóval >

Tovább

Jobb Trumppal Kína ellen, mint Trump nélkül Oroszország ellen

Az Unióban bizonyos elégtétellel nyugtázzák, hogy jobboldali-populista Orbán Viktor ráfaraghat a sompolygásra, mivel rajta kívül senki >

Tovább

A kultúrharcos Amerika

Hasonló probléma az amerikai woke mozgalom történelemfelfogása. Az jogos cél, hogy ne csak a jómódú idős >

Tovább

Orbán kihívójának, Magyarnak most be kell bizonyítania, hogy ő az áldozat

Magyar Péternek sürgősen bizonyítania kell, hogy áldozat az általa nyilvánosságra hozott megfigyelési ügyben, azaz hogy a >

Tovább

Trump tanult a korábbi elnökségből

Ha megnézzük, hogy kiket vesz maga mellé Trump, azt látjuk, hogy tanult a korábbi elnökségből. Nem >

Tovább