2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Igen, rablótanya

Igen, rablótanya

Természetesen mi nem tudhatjuk, hogy vajon a magyar maffia, amely valójában a kormányzatunkkal azonos, a GDP hány százaléka fölött gyakorol ellenőrzést, de nyilvánvalóan a túlnyomó többsége fölött, a többit pedig szimplán hazaviszi. Ennek alapján pedig a legkevésbé se furcsálljuk, hogy országunk ott tart, ahol. Hogy képszerűen fogalmazzunk, a béka segge hozzánk képest valahol a sztratoszférában lebeg, és evvel nem dramatizáljuk a helyzetet, hanem inkább szépíteni iparkodunk. Már csak azért is, mert tudván tudjuk, hogy országunk gazdasági teljesítményét a háborúval összefüggő és felelőtlenül alkalmazott szankciók vágták haza. Azt a kérdést pedig, hogy a többi európai országgal mért nem tették ugyanezt, föl se tesszük, lévén a válasz eleve nyilvánvaló. Azért, mert az egész világ ellenünk fenekedik, nem bírván elviselni, hogy mindenkinél ennyivel jobbak vagyunk. Váncsa István (Élet és Irodalom):

Különféle nemzetközi tanulmányok Magyarországot az EU legkorruptabb tagállamaként emlegetik, ám ezek az értekezések inkább percepción, felfogáson alapulnak. Ezt Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke mondotta volt az EP tényfeltáró bizottságának tagjaival folytatott megbeszélésen, és a lényegre tapintott vele. Igen, a véleményalkotás minden esetben percepción alapul, tehát azon a folyamaton, melynek keretében a külvilág aktuális metszetéről képződő benyomásainkat összerakjuk. „Csalatkozott Jancsi, mert az nem volt csárda, / Hanem volt tizenkét zsiványnak tanyája. / Nem állott üresen a ház, a zsiványok / Mind a tizenketten odabenn valának.”

Vagyis Kukorica Jancsi egyetlen pillanat alatt felfogta, hogy nem csárdába, hanem rablótanyára talált betoppanni, és annak megfelelően viselkedett, az EP tényfeltáró bizottságának pedig bőven volt ideje, hogy erre az eleve nyilvánvaló eredményre eljusson. Biró Ferenc azt is mondta, hogy Magyarországon nem a rendszer korrupt, hanem az emberek korruptak, és evvel megint tökön ragadta a lényeget. Mi a rendszer? Egynemű vagy összetartozó dolgok, jelenségek bizonyos törvényszerűségeket mutató rendezett egésze, mármost azt a nyájas olvasónak is be kell látnia, hogy ezt a rendezett egészet nehéz volna elgondolnunk abban a pillanatban, amikor a kenőpénzt éppen zsebre rakni iparkodik.

Másfelől pedig tekintetbe kell vennünk azt a körülményt, hogy Magyarországon a nagypolitikával egylényegű szervezett bűnözés éppoly slendrián módon működik, mint minden egyéb, ám evvel együtt aránylag hatékonyan. Olaszországban a főbb ipari és szolgáltató vállalatok után a legnagyobb gazdasági forgalmat a maffia bonyolítja le. Negyvenmilliárd euróról van szó, ami az olasz bruttó hazai termék (GDP) két, azaz kettő százalékára rúg. Természetesen mi nem tudhatjuk, hogy vajon a magyar maffia, amely valójában a kormányzatunkkal azonos, a GDP hány százaléka fölött gyakorol ellenőrzést, de nyilvánvalóan a túlnyomó többsége fölött, a többit pedig szimplán hazaviszi. Ennek alapján pedig a legkevésbé se furcsálljuk, hogy országunk ott tart, ahol. Hogy képszerűen fogalmazzunk, a béka segge hozzánk képest valahol a sztratoszférában lebeg, és evvel nem dramatizáljuk a helyzetet, hanem inkább szépíteni iparkodunk. Már csak azért is, mert tudván tudjuk, hogy országunk gazdasági teljesítményét a háborúval összefüggő és felelőtlenül alkalmazott szankciók vágták haza. Azt a kérdést pedig, hogy a többi európai országgal mért nem tették ugyanezt, föl se tesszük, lévén a válasz eleve nyilvánvaló. Azért, mert az egész világ ellenünk fenekedik, nem bírván elviselni, hogy mindenkinél ennyivel jobbak vagyunk. Épp az OECD szíves közlése nyomán volt szerencsénk megtudhatni a minap, hogy a mienkhez hasonló teljesítményre, vagyis a GDP négy egymást követő negyedévben való folyamatos csökkenésére az OECD más országaiban példa nem akad. Igen ám, de az OECD más országaiban dolgozni is kell ám, szokták erre mondani önostorozásra hajlamos honfitársaink, úgyhogy lássunk erre vonatkozólag néhány adatot.

Az első öt ország, amelyekben a munkavállalóknak egy év alatt a legkevesebb munkaórát kell ledolgozniuk (a zárójelben a ledolgozandó munkaórák számával): 1. Hollandia (1379), 2. Németország (1413), 3. Norvégia (1426), 4. Franciaország (1476). 5. Dánia (1522).

Most pedig jöjjön a másik véglet, tehát azon országok listája, ahol a munkavállalók a legtöbbet robotolnak. 1. Mexikó (2250), 2. Chile (2047), Görögország (2032), 4. Oroszország (1981), 5. Magyarország (1980). Kommentár ehhez aligha kell. Ahogy nyilván ahhoz se, hogy a második negyedévben a gazdaság teljesítménye éves alapon 2,4, míg negyedéves alapon 0,3 százalékkal csökkent, s evvel az Eurostaton jelenleg elérhető 24 európai uniós tagország rangsorában a 23. helyet sikerült megcsípnünk. Más kérdés, hogy ezek az adatok nincsenek szem előtt, a mind sanyarúbb életkörülményei miatt illedelmesen háborgó hazafi ilyenekkel aligha találkozik, meg igazából nem is érdekelné. Ő inkább azt kívánja tudni, hogy mi, hol mennyibe kerül, a válasz pedig abban áll, hogy nálunk minden többe, mint azon szomszédainknál, akiket a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évek folyamán oly jóleső érzés volt lenézni, és akiknek a sanyarú sorsa miatt oly nagy egyetértésben sajnálkoztunk. Most viszont azt kell tudomásul vennünk, hogy náluk ötven vagy akár száz forinttal is olcsóbb az üzemanyag, mint mifelénk, hogyhogy? Milyen alapon? És akkor most a kultúrfölénnyel mi van?

Nehéz kérdések ezek, és sajnos meg se válaszolhatók, arról már nem is beszélve, hogy nálunk a helyzet a jövő évi adóemeléssel még romlani fog, de a négyszáz forintos vagy afölötti euróárfolyam visszatérése se feltétlenül aranyozza be a magyar hazafiak mindennapjait, mármint azon kevesekéit, akiket ez a dolog még érdekelhet. Szerencsére ők mind kevesebben vannak, és ha így megy tovább, még kevesebben lesznek, így aztán ez az egy dolog a megoldás felé közelít. A többi már nem annyira. Hogy messzire ne menjünk, az euró bevezetéséről immár szó se lehet, evvel a hírrel a nagyérdeműt a Tihanyban rendezett Tranzit fesztiválon Varga Mihály pénzügyminiszter örvendeztette meg. Kóka 2006-ban még arról beszélt, hogy 2010-ben már az euró lehet a magyar fizetőeszköz, a Reuters ellenben akképpen vélekedett, hogy Magyarország és Lengyelország 2012 előtt nagy valószínűséggel nem vezeti be az eurót. Mit ad Isten, a Reutersnek lett igaza, most 2023 van, és Lengyelország továbbra is csak készül az euró bevezetésére, Magyarországon pedig 2010-ben nem az euró, hanem a második Orbán-kormány hivatalba lépése tette boldoggá az erre fogékonyakat, tehát az a történés, amely később az Európától való lassú, de megállíthatatlan elszakadásunk sorsfordító aktusának bizonyult.

Vagyis a kocka el van vetve. Sajnos azonban a kocka kikelni és termést hozni sohase fog.

 

2023. szeptember 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább