Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A republikánusok 2024-es nagy gondja
A Wall Street Journal vezércikke úgy ítéli meg, hogy bajban van az amerikai ellenzék, mert ugyan minél több vádat emelnek a volt amerikai elnök, annál jobban nő annak népszerűsége a párton belül, viszont az összes választóra ez már egyáltalán nem áll. A lap által végzett közvélemény kutatás arra jutott, hogy Trumpot jelenleg 59 % támogatja a jobboldalon az előválasztások előtt, illetve, hogy fej-fej mellett, 46 %-on állnak Bidennel. Ez utóbbi azonban inkább arra utal, hogy milyen gyenge a Fehér Ház jelenlegi gazdája, de jövő novemberig még sok minden megváltozhat. A demokraták arra törekednek, hogy a republikánusok Trumpot jelöljék, majd még a választás előtt szülessen legalább egy elmarasztaló ítélet. Az összes megkérdezett 37 %-a ugyanis azt mondja, hogy nagy valószínűséggel nem az előző elnökre voksol, ha azt bűnösnek találja a bíróság. Ellenben, ha felmentik vagy ha az esküdtszék nem tud egyértelműen állást foglalni, az a politikus malmára hajtaná a vizet. Vagyis a demokrata stratégia erősen kockázatos. Viszont, ha az ellenzék Trumpot indítja, akkor feltehetőleg akkora ellenszélbe kerül, amivel nehéz lesz megbirkóznia. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
Várhatóan megerősíti a tekintélyes független lengyel lap, a Rzeczpospolita anyagi helyzetét, hogy jó 13 % erejéig beszállt a tulajdonosok közé a Varga Zoltán-féle Centrál Média Csoport – alig egy hónappal a választás előtt. A többség továbbra is az Amszterdamban bejegyzett Pluralis BV-é, amely sajtóérdekeltségeket vesz sokfelé, hogy azok zavartalanul működhessenek. Ebben olyan demokratikus alapítványok támogatják, mint Sorosék.
A lengyel újság azért került bajba, mert egyre kevesebb állami hirdetéshez jutott, mivel a PiS igyekszik megregulázni a politikailag pártatlan médiát. A Bloomberg úgy becsüli, hogy a mostani ügylet értéke 8 millió euró lehet. Vargának nem újdonság, hogy ellenséges sajtókörnyezetben kell dolgoznia, miután ritka kivételnek számít Magyarországon, hogy egy kiadó, mint az övé, meg tudta őrizni önállóságát.
A lengyel kormány hasonló módszereket alkalmaz, mint a Fidesz, hogy ellenőrzés alá vonja a tömegtájékoztatást. A Jog és Igazságosság ellen az a vád, hogy propaganda szócsővé tette az állami tévét.
Varga azt közölte az amerikai hírügynökséggel, hogy Lengyelországban (is) harcolni kívánnak az álhírek ellen, és megadják a szükséges anyagi segítséget, illetve beviszik a tapasztalataikat. A holland partner képviselője pedig úgy nyilatkozott, hogy az erős pénzügyi alapok szavatolják leginkább a szerkesztőségi függetlenséget.
Die Welt
Európában kudarcot vallott, hogy a politikai fő áramlat pártjai feltartóztassák a szélsőjobbot – állapítja meg a konzervatív lap külpolitikai rovatvezetője. Klaus Geiger szerint nem hozta meg a várt eredményt az évtizedeken át alkalmazott cordon sanitaire, vagy ahogy Németországban nevezik: a Tűzfal-stratégia.
Persze az is igaz, hogy a szélsőjobbon nem egyforma mértékben rosszak a pártok, míg középen sem mindenkinek patyolat tiszta a pedigréje. A demokrácia érdekében itt az idő, hogy újra felmérjük a terepet. A szélsőjobb az eltelt 30 évben nem guggolt a léc alá, folyamatosan ásta alá a keresztény- és szociáldemokraták pozícióit.
Így most csökken a mozgástér a tűzfal innenső oldalán. A nagy pártok kényszerkoalíciókat kötnek, hogy megmeneküljenek, de ennek az az ára, hogy fel kell adniuk programjuk nem kis részét. Az elzárkózás azonban árt a demokráciának. Nemigen hagy teret a kompromisszumnak, mert a korszellem fontosabb, mint az érvek.
Egy működő jogállamban nem szabad kirekeszteni sem az Európai Konzervatívok és Reformerek, sem az Identitás és Demokrácia pártjait. Lehetőséget kell látni a sokszínűségben.
Economist
A felszínen úgy jelenik meg, hogy Ukrajna visszaszerzi a kezdeményezést a korrupció elleni harcban. Előbb a védelmi minisztert menesztették pénzügyi visszaélések gyanújával, majd az elnök volt nagy támogatóját állították bíróság elé, mivel alapos a gyanú, hogy Kolomojszkij csalt és pénzt mosott. Ám vannak kérdőjelek mindkét lépés időzítése és természete ügyében.
Bennfentesek szerint a miniszternek nem volt köze egyik gyanús ügylethez sem, viszont rosszul kezelte a botrányt. Még újságírókkal is vitába keveredett, ezért helyzete tarthatatlanná vált. Az utód, a tatár Umerov sötét ló. A színfalak mögött fontos szerepet játszott minden fontos döntésben, kezdve a gabonaügylettől, egészen a fegyverszállítási megállapodások sokkal kevésbé átlátható világáig.
Zelenszkijék azt remélik, hogy a személycsere elfojtja a közelégedetlenséget. De hogy miként végződik a két ügy, az így vagy úgy, de mindenképpen befolyásolja, hajlandó-e a Nyugat tovább finanszírozni Ukrajnát.
FT
A korrupció ellen meghirdetett harccal Zelenszkij azt kívánja megüzenni mind odahaza, mind külföldön, hogy komolyan veszi a dolgot – emeli ki a vezércikk, hozzátéve, hogy Kijev immár másfél éve két fronton küzd. Egyfelől az agresszorral vív létharcot, másfelől az anyagi fertőt igyekszik felszámolni. Ki kell tartania.
Hogy menesztette a védelmi tárca vezetőjét, az meglepheti azokat, akik nincsenek tisztában a kacskaringós ukrán belpolitikával. Reznyikov ugyan közmegelégedésre végezte a dolgát, ideértve, hogy sok milliárdos fegyverszállításokra tudta rábeszélni a nyugati szövetségeseket. Lehet, hogy londoni nagykövet lesz belőle. Távozása a katonai terveket nem befolyásolja, mert azokat a vezérkar hangolja össze.
Hogy az elnök kész elhatárolódni a mogultól, aki segítette a 4 évvel ezelőtti választási küzdelemben, az arra utal, hogy régóta esedékes üzenetre szánta rá magát. Várhatóan elhúzódik a háború, ezért hosszú távon szükség van a nyugati partnerek támogatására. Márpedig azt nehéz fenntartani, ha az látszik, hogy akadoznak a belső reformok.
Az államfőre hatalmas nyomás nehezedik, mert sikert kell felmutatnia a korrupció visszaszorításában, és meg kell fékeznie az oligarchákat. Ehhez szabad kezet kell adnia azoknak a független intézményeknek, amelyek néha gyanúsnak tűnnek a szemében. De ha a sereg győz is csatákban, csak a demokratikus intézmények tudják elérni, hogy megszülessen a másfajta Ukrajna, amelyről Zelenszkij annyit beszél a népének.
Die Welt
Úgy néz ki, hogy délkeleten tényleg sikerült áttörni az első orosz védelmi vonalat, de arról szó sincs, hogy ez döntő mozzanat volna a háborúban. Inkább az rajzolódik ki, hogy terhelhetősége határa felé közeledik az ukrán hadsereg. Ezt jelentette Moszkvából a lap tudósítója, az orosz származású Pavel Lokshin. Az ukrán ellentámadás egyik kulcsfigurája, Tarnavszkij dandártábornok mindenesetre most arra számít, hogy ezek után Zaporizzsja környékén gyorsabban tudnak haladni, mert a további orosz állások ott gyengébbek.
A feladat az, hogy elvágják a Krím szárazföldi utánpótlási vonalát. Az áldozatok azonban magasak. A tábornok elismerte, hogy a legjobbak halnak meg, minél jobban közelednek a célhoz. Amerikai források szerint az ukránok egy év alatt kb. 70 ezer halottat és 120 ezer sebesültet számlálnak.
Viszont a veszteséget pótolni kell, ezért egyre valószínűbb az újabb mozgósítás. Erre utal, hogy szűkítették az indokokat, amelyek alapján mentesülni lehet a szolgálat alól. Sőt lejjebb vitték a követelményeket az elitegységnek számító tengerészgyalogságnál, illetve légi deszantosoknál. Azaz még ezeknél az alakulatoknál is egyre nehezebb betölteni a megüresedett helyeket.
FT
Gideon Rahman úgy véli, hogy Biden melléfog, amikor össze akarja hozni a szaúdi-izraeli megállapodást, mert könnyen előfordulhat, hogy illúziókat kerget. Az újság első számú külpolitikai elemzője emlékeztet arra, hogy a cél ugyan hangzatos, de kiderülhet, hogy az USA egy kiszámíthatatlan rendszernek ígér védelmet Szaúd-Arábiában.
Továbbá támogatja az izraeli kormányt, miközben az gyorsan bontja le a demokráciát. Viszont lehet, hogy sosem jön be a várt eredmény: Kína visszaszorítása a térségben, illetve előrelépés a palesztinok sorsának rendezésében. A Szaúdi Királyság tényleges vezetője, a trónörökös, feldühödött, mivel az amerikai kormányzat jelentése felelőssé tette a szaúdi újságíró meggyilkolásáért.
Hszit sokkal szívélyesebben fogadták Rijadban, mint Bident és Peking hozta tető alá az egyezséget márciusban Irán és a szaúdiak között. A közel-keleti országban a demokrácia nem népszerű. Az emberi jogok helyzete lesújtó. Így egyáltalán nem biztos, hogy a készülő egyezmény átmenne az amerikai Kongresszuson.
Izraelben szörnyű szövetségesei vannak Netanjahunak, de még jól keveredhet ki a dologból, ha levezényli a történelmi megállapodást Szaúd-Arábiával. Egyben megúszhatja, hogy engedményeket tegyen a palesztinoknak. Sem Washington, sem Rijad nem tudja a kétállami megoldás felé terelni. Szóval nagy a kockázat, hogy Bidenék rossz embereket jutalmaznak meg, rosszkor és nem helyénvaló okokból.
Wall Street Journal
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy bajban van az amerikai ellenzék, mert ugyan minél több vádat emelnek a volt amerikai elnök, annál jobban nő annak népszerűsége a párton belül, viszont az összes választóra ez már egyáltalán nem áll. A lap által végzett közvélemény kutatás arra jutott, hogy Trumpot jelenleg 59 % támogatja a jobboldalon az előválasztások előtt, illetve, hogy fej-fej mellett, 46 %-on állnak Bidennel.
Ez utóbbi azonban inkább arra utal, hogy milyen gyenge a Fehér Ház jelenlegi gazdája, de jövő novemberig még sok minden megváltozhat. A demokraták arra törekednek, hogy a republikánusok Trumpot jelöljék, majd még a választás előtt szülessen legalább egy elmarasztaló ítélet. Az összes megkérdezett 37 %-a ugyanis azt mondja, hogy nagy valószínűséggel nem az előző elnökre voksol, ha azt bűnösnek találja a bíróság.
Ellenben, ha felmentik vagy ha az esküdtszék nem tud egyértelműen állást foglalni, az a politikus malmára hajtaná a vizet. Vagyis a demokrata stratégia erősen kockázatos. Viszont, ha az ellenzék Trumpot indítja, akkor feltehetőleg akkora ellenszélbe kerül, amivel nehéz lesz megbirkóznia.
Következő cikk: Az EU-liberálisok találkozója: "Bécs nem lehet Budapest"
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >