2024. december 22. vasárnap
Ma Zénó, Flórián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Putyin folyamatosan háborúzni kíván. Így most nem lehet kihátrálni Ukrajna mögül

Putyin folyamatosan háborúzni kíván. Így most nem lehet kihátrálni Ukrajna mögül

Moszkva nem adta fel, hogy leigázza az ukránokat. Célja az, hogy azok teljesen megadják magukat. De sok amerikai és európai még 18 hónapnyi szörnyűség után sem kapisgálja vagy nem hajlandó felfogni: a putyini Kreml létveszélyt jelent a szabad világ számára. A fronton az ellenoffenzíva csak lassan halad, ezért a viszály a drónok jóvoltából már távoli orosz területekre is kiterjed. De mivel sokan félnek az atomfegyverek bevetésétől, továbbá a gabonaszállítások leállása folytán éheznek egy sor szegényebb országban és a támogatók kezdenek belefáradni a viszályba – nos, ez mind-mind felerősíti a párbeszéd igényét. De a tűzszünetet a Kreml egyébként is arra használná fel, hogy előkészítse a következő inváziót. Ezért a Nyugatnak azonnal fel kell vennie az EU-ba és a NATO-ba Ukrajnát. Biztonsági garanciákat, kell adni neki, illetve katonai erővel kell szavatolni a szállító hajók áthaladását a Fekete-tengeren. Továbbá több fegyvert kell küldeni és repülési tilalmi övezeteket kell kijelölni. Azon felül szólni kell Kínának, Iránnak és Észak-Koreának, hogy hátrébb az agarakkal. El kell fogadni, hogy addig nem lesz béke, amíg Oroszország nem vonul vissza feltétel nélkül. De amíg Putyin hatalmon van, addig nincs köztes út. Az ukránoknak nyerniük kell, mert különben valamennyien vesztünk. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Guardian

 

A lap neves külpolitikai szemleírója nyomatékosan figyelmezteti a Nyugatot, hogy készüljön, mert Putyin folyamatosan háborúzni kíván. Így most nem lehet kihátrálni Ukrajna mögül. Sőt a NATO-szövetségeseknek meg kell kezdeniük a harcot a győzelemért, és el kell felejteniük a tárgyalást sürgető felhívásokat. Annál is inkább, mivel Simon Tisdall szerint Moszkva nem adta fel, hogy leigázza az ukránokat. Célja az, hogy azok teljesen megadják magukat.

De sok amerikai és európai még 18 hónapnyi szörnyűség után sem kapisgálja vagy nem hajlandó felfogni: a putyini Kreml létveszélyt jelent a szabad világ számára. A fronton az ellenoffenzíva csak lassan halad, ezért a viszály a drónok jóvoltából már távoli orosz területekre is kiterjed. De mivel sokan félnek az atomfegyverek bevetésétől, továbbá a gabonaszállítások leállása folytán éheznek egy sor szegényebb országban és a támogatók kezdenek belefáradni a viszályba – nos, ez mind-mind felerősíti a párbeszéd igényét.

Már Sarkozy is azt mondja, hogy Kijevnek bele kell nyugodnia a Krím és a többi terület elvesztésébe, pedig ő nem az a típus, aki csókért járulna Putyin színe elé.  Az USA-ban erősödik a nyomás, hogy be kell szüntetni Ukrajna segélyezését.

Ám a fegyvernyugvás csak befagyasztaná a viszályt, és megjutalmazná az agresszort, amibe az ukránok a világ minden kincséért sem mennének bele. Semmit nem ér az olyan egyezség, amely nem rendelkezik a jóvátételről és háborús bűnösök elszámoltatásáról. Moszkva azonban nem enged. Sőt ráerősít az államfő személyes keresztes hadjáratára. Kerül, amibe kerül Oroszország geopolitikai megújulása.

De a tűzszünetet a Kreml egyébként is arra használná fel, hogy előkészítse a következő inváziót. Ezért a Nyugatnak azonnal fel kell vennie az EU-ba és a NATO-ba Ukrajnát. Biztonsági garanciákat, kell adni neki, illetve katonai erővel kell szavatolni a szállító hajók áthaladását a Fekete-tengeren. Továbbá több fegyvert kell küldeni és repülési tilalmi övezeteket kell kijelölni.

Azon felül szólni kell Kínának, Iránnak és Észak-Koreának, hogy hátrébb az agarakkal. El kell fogadni, hogy addig nem lesz béke, amíg Oroszország nem vonul vissza feltétel nélkül. De amíg Putyin hatalmon van, addig nincs köztes út. Az ukránoknak nyerniük kell, mert különben valamennyien vesztünk.  

 

Project Syndicate

 

Új hidegháború bontakozik ki a szemünk előtt, ez azonban egészen más, mint a régi volt, mert nem tömblogikán, hanem éppen a világ felaprózódásán alapul. Ezt fejti ki elemzésében Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója. 

A Nyugat első számú ellenfele ma Kína és nem a Szovjetunió, és amikor a jövőt igyekszünk kikémlelni egy új, bizonytalan kor nyitányán, egyébként sem sokat segítenek a régi párhuzamok. A 2. világháború után az ideológia osztotta két táborra az országokat. Közben pedig folyt a gyarmatbirodalmak felbomlása, egy sor független állam alakult. Az országokat vagy kényszerítették, hogy álljanak be valamelyik tömbbe, vagy kinyilvánították, hogy el nem kötelezettek.

A jelek szerint napjainkban az USA azt hiszi, hogy hasonló dinamika szabja meg a dolgokat. Már megpróbálta, hogy felsorakoztassa partnereit a leválás, vagy másként: a kockázatmentesítés stratégiája mellett, ami gyakorlatilag a hidegháborús feltartóztatás gazdasági változata Pekinggel szemben.

Csak éppen úgy tűnik, hogy Kína inkább a sokpólusú világból indul ki, mert úgy gondolja, az Egyesült Államokat és szövetségeseit nem tudja legyőzni, de lehet nagyhatalom egy atomizált világrendben. Ennek folyománya, hogy a BRICS-csoport hat taggal kíván bővülni. A csatlakozók nagyobb mozgástérhez jutnak. Jobban elérhetik céljaikat, mintha hűségesküt tennének a szuperhatalmaknak. És nagyon úgy néz ki, hogy egy sor állam igencsak vonzónak találja ezt a lehetőséget.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Putyin ugyanazzal a gonddal küszködik, mint egykor a cárok: birodalomról álmodik, csak éppen a koncepció nem fér össze azzal, hogy Oroszország mindig is soknemzetiségű volt. Kizárólag az állami erőszak tartja össze azt, ami magától nem marad egyben. Az oroszok tragédiája mindig az volt, hogy soha nem éltek a saját nemzetállamukban. Így látja a helyzetet Ulrich Schmid, aki jó 35 éve dolgozik a lapnál és ezen belül több mint 20 éve Prágából követi Kelet- és Délkelet-Európa fejleményeit.

Úgy értékeli, hogy 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásával csak az omlott be, ami soha nem is tartozott össze. Ám Putyin kezdettől fogva az orosz nacionalizmusra játszott, nagyhatalmi törekvésekkel a háttérben. Különösen szívesen emlegeti, hogy Oroszország nem akar térdelve élni. Csakhogy tanácstalan, mert a lakosság 77 %-a orosz. Főként a csecsenek megbízhatatlan szövetségesek, de Tatárföldön és Szibériában is erősödik az elégedetlenség, amiért minden hatalom Moszkvában van. Ezeken a területeken kiszipolyozzák a természeti kincseket, a „jutalom” érte: felemás államiság.

Mivel az elnök hatalmába kerítette az államot, csak annyit tud tenni, hogy a képzelt nemzet jelszavával próbál meg csábítani. Két éve közölte, hogy az ukránok és a belaruszok is az orosz nemzethez tartoznak, de ez megmaradt részéről vágyálomnak – az ismert katasztrofális következményekkel. Ma pedig azon bukik meg a nacionalista törekvés, hogy a polgárok nem hajlandóak meghalni egy arctalan államért, illetve egy vértelen nemzetért.

 

New York Times

 

A lap egyik elemzője, aki annak idején a darfuri mészárlásról írt beszámolóiért kapta az egyik Pulitzer-díját, arra figyelmeztet, hogy Azerbajdzsán etnikai tisztogatásra készül Hegyi-Karabahban, de a világ nem figyel oda, teljesen leköti Ukrajna. Nicholas Kristof rámutat, hogy ezúttal nem akarják kiirtani az örmény enklávé lakóit, de a választott módszer nem kevésbé brutális: blokád alá vették a területet, így ott nincs mit enni.

A helyzetre a Nemzetközi Büntetőbíróság volt főügyésze, Luis Moreno Ocampo irányította rá a figyelmet, kiemelve, hogy ha nem történik villámgyorsan valami, akkor heteken belül halálra van ítélve ez a 120 ezer ember. A cél az ősi közösség felszámolása, már ha az érintettek nem tudnak elmenekülni. A jogász sürgeti, hogy Amerika és szövetségesei fokozzák a nyomást az azeri vezetésre.

Egyébként a népirtás fogalmát azután vezették be a nemzetközi jogba, hogy a Török Birodalom 1915-16-ban tömegesen gyilkolta meg az örményeket. Úgy látszik, a történelem körbejár. A BBC szerint napjainkban a hegyi karabahiak halottai közül minden 3. végzetét az élelemhiány okozta. És a helyzet napról napra csak romlik.

De úgy néz ki, hogy a tekintélyuralmi és többségében muzulmán Azerbajdzsán le akar számolni a területébe ékelt körzet lakóival, akik leginkább keresztények. (Miért hallgat a magyar kormány, amely azt tűzte zászlójára, hogy világszerte megvédi az üldözött keresztényeket? – a szerk. megj.) Jó megoldás nincs a viszályban, de nem szabad megengedni a tömeges éhhalált és az újabb etnikai tisztogatást.

 

Der Standard

 

A kommentár helyesli, hogy igen kemény büntetést, 17, illetve 15 évi szabadságvesztést szabtak a Capitolium ostromában játszott szerepükért a Büszke Fiúk (Proud Boys) nevű szélsőséges szervezet két vezérére, ám arra is emlékeztet, hogy ha a legfőbb uszítók, Trump és egy-két közvetlen munkatársa a szólásszabadságra hivatkozva megússza a büntetést, akkor a mostani ítélet akár még igazságtalannak is tűnhet.

A két delikvens arra hivatkozott, hogy ők csupán sodródtak a tömeggel és semmi rosszat nem csináltak, puccskísérletről meg végképp nem volt szó. Mindössze elhitték, hogy választási csalás történt. Senki se sajnálja őket, a törvényhozás épületének lerohanása olyan bűncselekmény, amelyet a jogállamban „honorálni” kell.

És az elmarasztalás azért is lett ennyire vaskos, hogy elriassza a lehetséges utánzókat. De a bíró közvetve azokat is a vádlottak padjára ültette, akik a mai napig hirdetik, hogy elorozták tőlük a győzelmet, tehát főként a volt elnököt. Ám ellenük végigvinni az eljárást sokkal nehezebb lesz, mint követőik esetében. Merthogy mondhatják: csak azt hangoztatták, amit gondoltak, márpedig Amerikában szabad a beszéd.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Fura videóval hívta fel magára a figyelmet az Osztrák Szabadságpárt ifjúsági szervezete, mert a tálalás és a mondandó a náci időket idézi. Ám senki se csodálkozzon, hogy mi minden lehetséges ebben a pártban, mert az egyre csak tolja odébb a határokat. Így foglal állást kommentárjában Alexandra Föderl Schmid, aki korábban a bécsi Der Standard főszerkesztője volt.

Az összeállítás elutasítja a bűnözést, a tömeges migráció, a környezetszennyezést, az inflációt, az elmagányosodást, az önzést, a globalizálódást, a cenzúrát, a genderőrületet, a kultúra elvesztését, a woke-ságot, a fiatalok depresszióját, a meleg terrort, az iszlamizálást és a lakosságcserét.

Az összeállításban sokat menetelnek, a bécsi Hősök terét is beleértve. Feltűnik benne az az erkély, amelyről Hitler köszöntötte a lelkes fővárosiakat a 38-as Anschluss után. Vagyis az derül ki belőle, hogy az FPÖ ifjúsági tagozata egyre inkább hasonlít a szélsőséges identitárius mozgalomra. De itt sokkal többről van szó, mint arról, hogy egy parlamenti tömörülés már a szélsőjobbal határos.

Olyan vezére van, aki ezeréves birodalomról fecseg és közli, hogy a „nép kancellárja” óhajt lenni. Ezt Hitler is pont így mondta. Mellesleg Kickl nagyszerűnek találta a videót. Új viszont a felvételben, hogy szinte fenyegetésképpen közli: a párt mostantól egy szebb jövő vízióján dolgozik.

 

2023. szeptember 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább

A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?

Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >

Tovább

A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg

A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >

Tovább

A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét

Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >

Tovább

Raszputyin Romániában

Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >

Tovább

Amikor a diktatúrák összeomlanak

Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >

Tovább

Maradjon inkább Orbán Viktor?

Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >

Tovább

Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk

Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >

Tovább

Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját

Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >

Tovább