2024. november 24. vasárnap
Ma Emma, Flóra, Virág névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán így zaklatja a külföldi cégeket

Orbán így zaklatja a külföldi cégeket

Ám nem minden külföldi konszernt érintenek a kormány intézkedése, az autóipari cégek például nagyon jó körülmények között dolgoznak. Ezt a Német Gazdaság Keleti Bizottsága azzal magyarázza, hogy az iparág „jól fizetett munkahelyeket teremt”, és elősegíti, hogy Magyarország felemelkedjen az értéklefölözési láncban. Emellett az ország továbbra is rá van utalva a külföldi know how-ra, különösen a hightech területén. Orbán ezért a fogyasztókhoz közeli ágazatokra koncentrál, amelyek nemzeti szinten jól működnek. A nyomás alatt álló német vállalatok kitartanak, noha szubvencionálniuk kell a magyar leányvállalataikat. Egyelőre nem hajlandók eladni, és az EU segítségében reménykednek. „Senki nem akar az első lenni, aki elindítja a hegyomlást” – mondták a Bizottságnál.

A Magyarországon tevékenykedő külföldi cégek arra panaszkodnak: Orbán Viktor azon van, hogy korrupt módszerekkel kiszorítsa őket a magyar piacról. Erre különadókat, különféle szabályozásokat és átvételi ajánlatokat vet be, és mindebből a kormányhoz közelálló vállalkozók húznak hasznot.

Magyarországon ma erőmérés zajlik. Az egyik oldalon Orbán Viktor kormánya áll, és több cég azt veti a szemére: azért akarja korrupt eszközökkel kiszorítani őket, hogy aztán feloszthassa a vagyonukat a hozzá közelálló vállalatok között. A másik oldalon az érintett cégek vannak, amelyek a nagy veszteségek és a zaklatások ellenére sem akarják hagyni kiszorítani magukat. Mivel Magyarország az intézkedéseivel uniós jogot sért, az EU igyekszik feltartóztatni Orbánt. Az Európai Parlament júniusban kifejezésre juttatta a képviselők megdöbbenését „a megfélemlítési kísérletekről szóló jelentések” miatt.

A Német Gazdaság Keleti Bizottsága szerint létezik egy forgatókönyv, amely szerint Orbán nyomást gyakorol. Mint a testület egy képviselője a német hírtelevíziónak elmondta, első lépésként különadókat vet ki, amelyek miatt a cégek veszteségessé válnak. Második lépésben a hatóságok megtagadnak olyan engedélyeket, amelyekre a cégeknek működésükhöz szüksége van. Majd önkényes szabályozásokat vezet be a kormány, amely megnehezíti a munkamenetet. Végül pedig átvételi ajánlat következik a kormányhoz közelálló konzorciumok, vagy üzletemberek részéről.

Orbán erre különféle ágazatokat keres ki, a többi békén hagyja. A miniszterelnök minderre alig korlátozott jogi lehetőségekkel bír, hiszen 2020 óta rendeleti úton kormányoz. Ezt a szükségállapot teszi lehetővé, amelyet először a pandémia kapcsán vezetett be, aztán az ukrajnai háború ürügyén tart fenn. Bennfentesek szerint Orbán most a távközlésre, a kiskereskedelemre és az építőanyag-iparra vetett szemet.

A miniszterelnök igyekezetének már vannak is eredményei – írta a szerző, és a 4IG-Vodafone, valamint az Indotek-Auchan üzleteket hozta fel.

A magyar kiskereskedelemben az élelmiszerláncok között ott van a német Lidl, az Aldi, a Penny, a brit Tesco és az osztrák Spar is. Ezeket fokozatosan emelkedő különadókkal zaklatják – mondta el a szerzőnek egy illető, aki a neve mellőzését kérte. Az illető hozzátette: ehhez járul, hogy alig néhány hónap alatt akár több száz vizsgálatot folytatnak egyes cégeknél, és bírságokat vetnek ki. Problémát jelentenek az egyes termékekre előírt árak is, amelyek nevezetesen oda vezetnek, hogy egyes élelmiszereket már nem lehet magyar alapanyagból gyártani. Például a 2,6 százalékos tejre ársapka került, de a zsírszegény tejre nem. Ezért az emberek a zsírosat veszik, holott a soványabb tejről leszedett tejzsírra a magyar gyártóknak szükségük lenne a túró és sajtok előállításához, ezt a tejzsírt viszont most importálni kell.

Az idézett bennfentes szerint a kormányhoz közelálló oligarchák gyakran kopogtatnak a cégeknél, hogy felmérjék az esetleges eladási hajlandóságot. A felajánlott vételárak azonban nem felelnek meg a tisztességes piaci áraknak.

Az EU már tett lépéseket a magyar kormány praktikáinak megfékezésére. A szerző Monika Hohlmeiert (CDU), az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnökét idézte, aki az NTV-nek nyilatkozva kifejtette: „Az EU legfontosabb nyomásgyakorló eszköze a támogatási pénzek visszatartása. Magyarországnak ahhoz, hogy hozzájusson ezekhez a támogatásokhoz, határozottan be kell vezetnie a korrupció elleni harcot szolgáló reformokat.

Katarina Barley (SPD), az Európai Parlament alelnöke kifejtette: „A velem szembeni, gyakran éles magyar reagálások egyértelművé teszik, hogy Orbán és az emberei mégiscsak félnek attól, hogy lelepleződnek a machinációik”.  Mint mondta,

"Orbán, a családja és a barátai euró milliárdokkal tömik meg a zsebeiket, egyebek mellett az uniós pénzekből is”. Barley ezzel kapcsolatban utalt az ország katasztrofális gazdasági helyzetére, ezen belül az inflációra, amely átlagosan 25, de az élelmiszerek terén 55 százalékos.

Az EU Bizottsága egyre inkább a magyarországi demokráciaválság gazdasági következményeire összpontosítja a figyelmét. Már folyamatban vannak kötelezettségszegési eljárások a jogállamiság lebontása miatt, és most újabbak következnek azért, mert Budapest sérti a belső piac versenyszabályait.

Ám nem minden külföldi konszernt érintenek a kormány intézkedése, az autóipari cégek például nagyon jó körülmények között dolgoznak. Ezt a Német Gazdaság Keleti Bizottsága azzal magyarázza, hogy az iparág „jól fizetett munkahelyeket teremt”, és elősegíti, hogy Magyarország felemelkedjen az értéklefölözési láncban. Emellett az ország továbbra is rá van utalva a külföldi know how-ra, különösen a hightech területén. Orbán ezért a fogyasztókhoz közeli ágazatokra koncentrál, amelyek nemzeti szinten jól működnek.

A nyomás alatt álló német vállalatok kitartanak, noha szubvencionálniuk kell a magyar leányvállalataikat. Egyelőre nem hajlandók eladni, és az EU segítségében reménykednek. „Senki nem akar az első lenni, aki elindítja a hegyomlást” – mondták a Bizottságnál.

 

2023. augusztus 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni

Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >

Tovább

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább