Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Magyarország Putyin legjobb barátai k0y0tt van a Balkánon
Ennek igazolására a Frankfurter Allgemeine Zeitung megemlíti, hogy a minap Szijjártó Péter keményen kiállt a boszniai szerbek szakadár vezére mellett. Szerinte a közelebbről nem részletezett „liberális nemzetközi fő áramlat” akarja megbüntetni Dodikot, amiért az – Putyinhoz hasonlóan - határozattan kiáll a nemzeti érdekek mellett. A szerb elnök is tolja Moszkva szekerét, de nem annyira nyíltan, mint a Republika Srpska első embere. Vučić nem csatlakozott a szankciókhoz és ott támogatja az oroszokat, ahol csak tudja. A hozzá közelálló sajtó évek óta nyomatja a nyugatellenes propagandát, meg hogy igazából Oroszország és Kína a szerbek barátja. És ennek megvan a hatása a közvéleményben. Dodik abban utazik, hogy a boszniai szerb országrész idővel egyesüljön az anyaországgal és ezt Putyin bőszen támogatja, mert neki nagyon jól jön a kérdés keltette nyugtalanság. Németország ugyanakkor befagyasztotta a Banja Lukának előirányzott 100 millió eurós infrastrukturális támogatást. Amerika pedig Dodik után szankciós listára tette a kormányfőt és az igazságügyi minisztert is. A boszniai államügyészség a múlt pénteken végre vádat emelt a szerb kisebbségi politikus ellen, mivel az nem fogadja el a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottját, a CSU-s Christian Schmidtet. Majd meglátjuk, mire megy a vádhatóság Szarajevóból. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
A bécsi tudósító kiszúrta, hogy Németh Zsolt szőrmentén ugyan, de bírálta Orbán oroszbarát politikáját. Stefan Löwenstein szerint a kormányfő szívesen provokál, illetve oktatja ki a világot. Ám most már régi harcostársak is arra figyelmeztetnek, hogy ennek nem lesz jó vége, mivel az a benyomás alakulhat ki, hogy az ország a vesztesek és háborús bűnösök oldalán áll.
Egy-két tanítvány viszont úgy gondolja, hogy nem számítanak a botrányok, az a lényeg, amit pl. a politikus Tusványoson napjainkról kifejtett. Mármint hogy veszélyes időket élünk, mivel jön fel Kína és emiatt egyre valószínűbb a nagyhatalmak összecsapása. Megszólította a nemzeti, illetve konzervatív gondolkodású embereket, de a szélsőjobbot is.
Ezek után igen érdekes, hogy Német Zsolt, aki nem akárki a Fideszen belül, az Országút nevű folyóiratban megerősíti, hogy nem szabad belekeveredni a háborúba. Ám egyúttal utal arra, hogy a háború jó időre kilőheti a törekvést a kisebbségi jogok megvédésére. Nem ért egyet azzal sem, hogy Magyarországnak regionális középhatalommá kell válnia. Merthogy az legalábbis félreérthető. Vagy pontosabban meg kell határozni, mit értenek alatta, vagy kerülni kell a fogalmat.
Egy másik cikkben viszont vitába száll azokkal, akik szerint az orbáni politika az oroszok pártját fogja. Ugyanakkor bírálja, hogy hivatalos állásfoglalásokból ennek éppen az ellenkezőjére lehet következtetni.
FT
Jobbra tart a jövő évi EP-választás előtt Európa legnagyobb pártcsaládja. A populista, illetve szélsőjobbos erők felemelkedésére a Néppárt a maga módján reagál. Manfred Weber azt magyarázta a lap munkatársának, hogy a földrésznek erősebb védelemre, versenyképesebb gazdaságra, sőt szükség esetén – a migránsok távoltartása érdekében – kerítésre van szüksége. Mert a lényeg a stabilitás és a biztonság.
Azaz a konzervatívok sok tekintetben igazodnak, miután a hollandoknál, finneknél, olaszoknál és a svédeknél olyanok kerültek be a kormányba, akik számára mindennél fontosabb a bevándorlás korlátozása és a termelés segítését a klímaváltozás visszaszorítása elé helyezik. Az EPP azt reméli, hogy álláspontja változtatásával elcsábíthat szavazókat és kemény jobbtól.
Csak éppen más frakciók nem nézik jó szemmel, hogy a bajor politikus udvarol pl. Meloninak, miközben annak pártja posztfasiszta és félő, hogy ily módon a jobboldali politika bekerül az uniós fő áramlatba. Mellesleg elemzők szerint a spanyoloknál a Néppárt pont azért nem tudta elérni a várt sikert a választáson, mert nem zárta ki a szövetséget a szélsőséges Vox-al.
A cikk felidézi, hogy az EPP kivetette magából a tekintélyelvű Orbán Fideszét, de Webert már akkor azzal vádolták, hogy túl lassan cselekedett, mert félt elveszíteni a magyar képviselők voksát. A pártcsaládon belül illetékesek most attól tartanak, hogy a politikus túl messzire ment, amikor megcélozta az erősen jobbos szavazókat.
Philippe Lamberts, az európai zöldek távozó elnöke arra figyelmeztet, hogy a Néppárt melléfog, ha a szélsőjobbot akarja utánozni, mert az emberek jobban szeretik az eredetit. Szóval ez öngyilkos taktika. A másik lehetőség ellenben az, hogy meg kell újítani a hagyományos kereszténydemokrata világképet, hozzá kell igazítani a 21. századhoz.
FAZ
Az elemzés Magyarországot Putyin legjobb barátai közé sorolja a Balkánon. Ennek igazolására megemlíti, hogy a minap Szijjártó Péter keményen kiállt a boszniai szerbek szakadár vezére mellett. Szerinte a közelebbről nem részletezett „liberális nemzetközi fő áramlat” akarja megbüntetni Dodikot, amiért az – Putyinhoz hasonlóan - határozattan kiáll a nemzeti érdekek mellett.
A szerb elnök is tolja Moszkva szekerét, de nem annyira nyíltan, mint a Republika Srpska első embere. Vučić nem csatlakozott a szankciókhoz és ott támogatja az oroszokat, ahol csak tudja. A hozzá közelálló sajtó évek óta nyomatja a nyugatellenes propagandát, meg hogy igazából Oroszország és Kína a szerbek barátja. És ennek megvan a hatása a közvéleményben.
Dodik abban utazik, hogy a boszniai szerb országrész idővel egyesüljön az anyaországgal és ezt Putyin bőszen támogatja, mert neki nagyon jól jön a kérdés keltette nyugtalanság. Németország ugyanakkor befagyasztotta a Banja Lukának előirányzott 100 millió eurós infrastrukturális támogatást. Amerika pedig Dodik után szankciós listára tette a kormányfőt és az igazságügyi minisztert is.
A boszniai államügyészség a múlt pénteken végre vádat emelt a szerb kisebbségi politikus ellen, mivel az nem fogadja el a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottját, a CSU-s Christian Schmidtet. Majd meglátjuk, mire megy a vádhatóság Szarajevóból.
Daily Telegraph
A kommentár óv attól, hogy nyugati kormányok azt higgyék: betilthatják a populizmust, mert ennek igen veszélyes következményei lehetnek. A kérdés azért vetődött fel, mivel Németországban a nagy pártok azt fontolgatják, hogy törvényen kívül kellene helyezni az AfD-t. Csak éppen – mutat rá a szerző, Sam Collins -, ettől még nem szűnnek meg azok az okok, amiért jelenleg a szavazópolgárok egyötöde a pártot támogatja.
A populizmus másutt is egyre erősödik, lásd Olaszországot, Svédországot és Finnországot. Kockázatos és végső soron reménytelen próbálkozás, hogy feketelistára tegyék ezeket az erőket. Egyszerűen nem működik, hiába minden állami erő. Attól ugyanis még hatnak azok az okok, amiért az emberek ezekre a pártokra voksolnak.
Persze hiba volna azt gondolni, hogy Németország minden 5. lakosa fasiszta, mivel az AfD neve mellé húzza be a keresztet a szavazócédulán. A helyzet az, hogy egy sor fontos kérdésben, a bevándorlástól kezdve az EU-ig, egy jelentős réteg úgy érzi: a nagy pártok nem képviselik az érdekeit.
Ha erővel megszüntetik azt a pártot, amely megjeleníti ezeket a nézeteket, akkor a hívek vagy még jobban radikalizálódnak, vagy olyan tömörülést keresnek, amely azt mondja, amit ők. Sokkal célravezetőbb, hogy a nyilvánosság előtt kell egyértelművé tenni, milyen irányzatról is van szó. A napsütés a legjobb fertőtlenítő szer. Azon felül a politikai elitnek foglalkoznia kell a választók aggodalmaival. Mert ha nem teszi, akkor az a végén igen rosszul sülhet el.
FT
A lap külpolitikai fő szemleírója szerint sok a hasonlatosság Putyin és a néhai De Gaulle között, mert mind a kettő a nemzeti nagyságot tűzte zászlajára, mégis mekkora különbség kettejük között! Gideon Rachman úgy látja, hogy Oroszországnak követnie kellene az egykori francia példát, azaz ugyanúgy véget kellene vetnie a katasztrofális gyarmati háborúnak, ahogyan azt Párizs tette Algériában a 60-as években.
A Kreml ura paranoid módon attól tart, hogy országa elveszti nagyhatalmi státuszát. Ez vezetett el Ukrajna lerohanásához. Ám szó sincs a nemzeti nagyság visszaállításáról, csak megalázta és elszigetelte országát. Ezzel szemben annak idején a franciák megszabadultak a kolonialista terhektől és új úton indultak el. Nem szuperhatalomként ugyan, de a földrész vezetői tartoznak, és igen sok tekintetben globális játékosnak számítanak.
Erejük nem abban van, hogy mekkora területet ellenőriznek, illetve hogy félelmet keltenek, noha van atomfegyverük és a BT tagjai. Fura módon Putyin az, aki ragaszkodik a nemzeti nagyság 19. századi imperialista felfogásához. Ám az ukrán vérfürdő megvetést és nem csodálatot váltott ki a kontinensen. Az elnök nem tud elutazni a napokban Dél-Afrikába, a BRICS-tanácskozásra. Nos, ennyit a nemzeti nagyságról.
De Gaulle alighanem abban különbözött leginkább Putyintól, hogy ő megértette: az ország tekintélye igen szorosan összefügg azzal, miként kezeli saját népét, milyen szinten áll a politikai szabadság. Az orosz vezető ellenben képtelen különválasztani a nemzeti nagyságot, illetve személyes hatalmát és gazdagságát.
Akik nem értenek egyet az irányvonalával, azokat összeverik az utcán, bebörtönzik, emigrációba kényszerítik, vagy gyanús körülmények között meghalnak. Oroszországnak nagyon kellene a maga De Gaulle-ja. Ehhez képest kapott egy halvány utánzatot Rettegett Ivánból.
Wall Street Journal
Egy neves amerikai külpolitikai elemző üdvözli, hogy a Biden-kormányzat végre stratégiát váltott a Közel-Keleten és most már Izrael és Szaúd-Arábia összefogására helyezi a hangsúlyt, mert az a biztonsági építmény alapja lehet és hosszabb távon feleslegessé teszi az erős amerikai katonai jelenlétet a térségben. Walter Russel Mead, a Hudson Intézet vezető munkatársa, a new yorki Bard College tanára szerint nem lesz olcsó összebékíteni Rijadot és Tel Avivot.
Mindenesetre Washingtont egyfelől az vezérli, hogy próbál ugyan kezet nyújtani Iránnak, de tudomásul veszi, hogy az jelenleg nem hajlandó a korrekt együttműködésre. Másfelől újra felmérte a régió fontosságát, így azt, hogy Szaúd-Arábia és Izrael mennyire fontos az amerikai világstratégia szempontjából. Lásd a Kínával vívott versenyt.
Csak éppen Teherán bármikor bele tud köpni a levesbe. A féken tartására az USA egyaránt alkalmazza a mézesmadzagot és a korbácsot. Majd meglátjuk, sikeres lesz-e a pacifikálás. Viszont az gond, hogy sem a szaúdi, sem az izraeli vezetés nem sokra becsüli Biden csapatát. És akkor még ott vannak a palesztinok, Rijad nem mehet bele semmiféle megállapodásba, ha az teljesen a taccsvonalra tolja az izraeli arab kisebbséget.
Ezzel együtt olyan kreatív diplomáciára nyílik lehetőség a Közel-Keleten, amely kritikus a globális erőegyensúly és a világbéke szemszögéből. Ez pedig igen jó.
Következő cikk: Orbán így zaklatja a külföldi cégeket
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >